Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-30 / 231. szám

2 kelet-magyarország 1978. szeptember 30. A megszépített elégtelen Mulasztások sorozata a leveleki iskolában Gombostűbe nyúl, aki a leveleki iskolában történ­tekről hiteles képet akar alkotni. Kövessi Pál isko­laigazgató: — Tudtam, hogy gom­bostűbe nyúlok, amikor nem hosszabítottam meg Kiss Csaba képesítés nél­küli nevelő szerződését. De elvállaltam. Igaz a jelent- getések, a tortúrák miatt ráment a nyaram, esélyem lehet a szívinfarktusra is. Önök meg, akik ez ügy­ben faggatnak, majd a mennybe mennek, mint az igazság bajnokai. E szokatlan kifakadás után következzenek röviden az előzmények: Súlyos gyanúsítás Kiss Csaba a magyi tagis­kolában képesítés nélküli ne­velő, II. éves főiskolai leve­lező hallgató panasszal for­dult szerkesztőségünkhöz. Igazgatója nem hosszabbítot­ta meg munkaszerződését, amely az elmúlt tanév végén lejárt. Az indokot a fiatal ne­velő apjával, Kiss Lászlóval közölte az igazgató. „A fiad betört a magyi is­kolába és ellopott egy vetí­tőt. Ezért nem hosszabbítom meg a szerződését, próbáljon szerencsét másutt”... — idézte Kövessi Pál igazgató szavait Kiss László. A fiatal nevelő apja szintén pedagó­gus, a leveleki tantestület tagja. — Érthető-, hogy a súlyos gyanúsítást kikértem ma­gamnak a fiam nevében, aki­nek hivatalos szakmai pat- ronálöja is voltam. Rendőrsé­gi és egyéb hivatalos iratok­kal tudom igazolni, hogy a fiam nem lopott. Hazavitt ugyan egy diavetítőt, mint más nevelők is különböző se­gédeszközöket. Igaz. engedély nélkül és hamarabb is visz- szavihette volna, de emiatt nem lehet felmondani... A hivatalos írást mi is lát­tuk, ebből egyértelműen ki­tűnik: Kiss Csaba engedély nélkül hazavitte a diavetítőt, de ez itt szokás. Mindezekre az iskola igazgatója nem volt kíváncsi, maradt az eredeti döntésénél; megszabadul a képesítés nélküli nevelőtől. Miért? Erre voltunk kiván­csiak, amikor a helyszínen jártunk a megyei tanács álta­lános iskolai csoportvezetőjé­vel. Kiss Csaba két évig dol­gozott az iskolában. Az igaz­gató szerint pontatlanul, fel­színesen. Kifogások áradatát hozta fel. Arra nem tudott választ adni, ha annyira rosszul dolgozott, miért nem tanácsolta el az iskolából, miért kapott három alkalom­mal is feljebbsorolást, leg­utóbb ez év márciusában egy rendkívülit is. „Emberségből és az apjára való tekintettel” — mondta a furcsa érveket az igazgató. Mások szerint egészen más dolgok húzódtak meg a hát­térben. A képesítés nélküli nevelő az 1977—78-as tanév­ben ugyanis öt gyereket meg­buktatott, mert a harmadik osztályban nem ismerték a betűket... Ha sok lesz a bukott tanuló... — A tavalyi tanévben a harmadik osztályban tanítot­tam. Már az év elején meg­döbbenve tapasztaltam, hogy osztályomban írástudatlan gyerekek is vannak. Amikor ezt felettesemmel közöltem, segítség helyett dorgálást kaptam és teljesen egyedül maradtam. Az igazgatóm azt mondta, ezeket a gyerekeket ezelőtt a felesége tanította és ne merjek belegázolni a be­csületébe ... Félévkor az egyik nevelő­társával együtt tíz gyereket buktatott meg Kiss Csaba. Ettől kezdve mindennapossá váltak az óralátogatások, be­hívások és „elbeszélgetések” a nevelői szobában. — Az igazgatóm éreztette velem, ha sok lesz a bukás, összevonja a két osztályt és egy ember feleslegessé válik. Ez lettem én. Az igazgató azon a vizsgá­laton, amelyet a közelmúlt­ban végzett a megyei tanács nyíregyházi járási hivatalá­nak művelődésügyi osztálya, a következőket mondta: — Tudomásom szerint Kiss Csaba előbb az igazgatóhe­lyettesektől kért szakmai se­gítséget a gyenge tanulók fel­zárkóztatásához. Én magam 15 esetben látogattam abban az osztályban, hivatalos óra- látogatásom három van Kiss Csaba óráiról. Tapasztalata­im alapján tett kritikai meg­jegyzéseimet, javaslataimat nem fogadta szívesen. írás­ban nem figyelmeztettem, úgy gondoltam, a szép szó használni fog ... Mit jelent a szép szó az igazgató értelmezése szerint? — Valóban elbeszélgettem Kiss Csabával arról, hogy ha nem végez becsületes munkát és sok lesz a bukott tanuló, a két harmadik osztályt ösz- szevonom és így egy nevelő feleslegessé válik... Egyértelmű beszéd. Szó sze­rint az igazgató nem utasí­totta a nevelőt az elégtelen jegyek megváltoztatására (megszépítésére), de nem volt nehéz következtetni, mi lesz, ha sok lesz a bukott tanuló... A vizsgálat során kezünk­be kerültek olyan bizonyít­ványok, amelyek egyik olda­lát áthúzták, — ott még egye­sek szerepeltek az év végi osztályzatoknál — a szomszé­dos oldalon az egyesekből már 2-esek lettek. Mindez az osztályozó értekezlet és a bi­zonyítványok, anyakönyvek kitöltése után! A járási tanulmányi fel­ügyelet a vizsgálat során elő­került dokumentumokat le­foglalta. Megállapította, hogy azokat jogellenesen változtat­ták meg. Csupán néhány mondat a feljegyzésből: az osztályozó értekezletet a tanév befejezése előtt tartották, né­hány nevelő a már lezárt és a bizonyítványba, anyakönyv­be beírt jegyeket utólag meg­változtatta. B. B. 7. á osztá­lyos tanulónak mind a tizen­egy tantárgyból 1-esre állí­tották ki a hivatalos iratokat, majd áthúzták és minden jegyet kettesre javítottak. Nyolcadik osztályba léphet. . . így szebb a statisztika Másoknál egy vagy két je­gyet, 1-est javítottak ki 2- esre. Az egyik gyereknél a beírt hiányzási napok közül 52 napot az osztályfőnök át­írt „késett”-re. Az osztály- naplók haladási és osztály­zási részét a felső tagozatban senki sem zárta le. Az osz­tálynaplókban a felső tago­zatban összesen hatvan­hat óra megtartását nem írták be... Divat volt az iskolában akkor sem be­írni a hiányzókat, ha a gyer­mek orvosi igazolást hozott. Az ok? így szebb a mulasz­tási statisztika... Idézhetnénk tovább a már szakfelügyeleti vizsgálat által is feltárt mulasztások, követ­kezetlenségek sorát, amelye­ket egy alapjában rossz szel­lemű iskolavezetés honosított meg. Sajnos, ennek súlyát az igazgató ma sem érzi, vélt igaza ügyében jár fűhöz, fá­hoz és vádaskodik. írásunk megjelenésekor a felügyeleti szervek a célvizs­gálat súlyos megállapításai alapján fegyelmi vizsgálatot rendeltek el az iskola igazga­tója ellen. így az írás elején említett gombostű valóban egy sokáig láthatatlanná tett hályogot fakasztott ki. amely után sokan látnak majd tisz­tábban a leveleki iskola kör­nyékén. Az ügy minél előbbi lezárását és a szükséges in­tézkedések meghozotalát a bizonytalanná tett és megosz­tott nevelőtestület, a több mint hatszáz gyermek érdeke kívánja meg. Egy kérdésen mégis szük­séges hosszabban elgondol­kodni. Vajon, ha nincs az ap­ró „gombostű”, a Kiss Csaba- ügy, meddig tartott volna a tarthatatlan állapot a levele­ki iskolában? Páll Géza CSÁK ÍNYENCEKNEK! Gesztenyeszív, Rigó Jancsi Vásárlás nélkül aligha úsz- sza meg, aki betér Nyíregy­házán a Lenin téri sütemé­nyesboltba. Közel ötvenféle, finomabbnál finomabb tész­ta és tortaszelet kínálja ma­gát a pultokon. Jaj a gondo­san őrzött vonalaknak! Meggyzselé mazsolával, tej­színhabos tortaszelet, geszte­nyés lepke, ínycsiklandozó jóságszelet, szerelmeslevél..., megannyi remekmű. Nem vé­letlen hát, ha gyakran vára­kozik az utcán vevőik egy része, mert nem férnek el a parányi üzletben. Sóstói művészvendégeink Bóján Radoszlávov. Pálya­kezdő művész, 1949-ben Szó­fiában született. A képzőmű­vészeti gimnázium után ke­rült a főiskolára. Általában körplasztikával foglalkozik, éremmel két év óta. Mun­kássága változatos és sokol­dalú. Kristályosán tiszta a fából faragott női Torzója 1974-ből. Időtállóan szép egy 1976-os Női fej fából ké­szült arccal, kőberakásos szemmel, vörösréz hajjal. Hegesztett vaslemezből ké­szült az 1923 szeptemberi felkelés emlékművének há­rom figurája. Nagyjából ed­digi főműveiből is kitűnik, hogy több síkon dolgozik. A „Tehetetlenségi erő” ki­vételével technikája némileg meglepő, ugyanis hungarocell lemezkékből épít fel egy for­marendszert olykor öt réteg­ben is. Ez kerül a homokba, s a bronz öntésekor a hunga­rocell a hő következtében gyakorlatilag eltűnik. Kalmár János Budapesten született 1952-ben. Ö az egyetlen, aki beleértve a kül­földi művészvendégeket is, aki nem képzőművészeti gim­náziumba járt. 1971-ben érettségizett, azonban nem sikerült rögtön bejutnia a Képzőművészeti Főiskolára. Addig főleg rokonszakmák­ban segédmunkáskodott, kő­faragó mellett. Két év után váratlan fordulattal megpá­lyázta a varsói képzőművé­szeti főiskolát, ahová fel is vették. Itt Stanislaw Külön osztályán tanult egy évig, utána ugyanis behívták kato­nának. A katonai szolgálat után viszont átvette a buda­pesti főiskola. Szabó Iván­nál tanult, majd a negyedik évben Vigh Tamásnál végzett 1978-ban. Sóstón eddig öt-hat érmet készített. Kvalitásai ezeken is teljességgel érvényre jut­nak. Művei (Boltívek, Vitor­la) absztrakként hatnak, va­lójában inkább a valóság egy-egy kis részletének mű­vészi átfogalmazása. Király Vilmos Budapesten született 1953-ban. A képző- és iparművészeti szakközép- iskolában szobrászatot tanult. A főiskolán Szabó Iván és Vigh Tamás növendékeként végzett Kalmár Jánossal egy osztályban, 1978-ban. Nyíregyháza közelsége erő­sen Krúdy felé irányította az érdeklődését. Eddigi művei közül legszebb talán egy el­hagyott nő félalakja, szépen megmintázott és átérzett fi­gura. ' Végezetül, de nem utolsó­sorban még két nevet kell megemlítenünk. Az egyik Gyárfi Sándor karcagi szob­rászművész, aki a telep mű­vészi vezetőségének tagja, s aki bár részt vesz a telepen, az öntéstechnikai feltételeit biztosítja, családi körülmé­nyei távoltartják. A másik szobrászt jól ismerjük. Ta­valy is részt vett a művész­telepen Szabó Gábor. Utol­Boján Radoszlávov Kalmár János Különösen így van ez a nép­szerű névnapokon és eskü­vők előtt. Legutóbb Mária- napon például több mint 13 ezer forintot árultak a há­rom-négy forintos egységárú süteményekből, tortaszele­tekből. Előfordul, hogy néhá- nyan esküvőre készülve, egy havi fizetést is elköltenek az üzletben. Nemrégiben egyik vevőjük 3700 forintot hagyott itt az ínyencségekért cseré­ben. A filléres áruk fogynak leginkább. Nem csoda hát, hogy a finomságok eladói megőrizték karcsúságukat, mert bizony hétvégeken gya­kori, hogy 16—17 ezer forint értékű tésztát kell eladniuk az olcsó portékából. Azért ke­resik fel különösen sokan ezt a boltot, mert az itt kapható áruk mindig frissek. Szinte bármennyit rendeljenek, ma­radéktalanul megvásárolják. Különösen kedvelik vásárló­ik a tejszínes készítménye­ket. A másik kedvenc a gesz­tenyés sütemény. Ez utóbbi­ból is legalább hatfélét kí­nálnak. Sokan szeretik a va­níliás szeletet. Ebből napon­ta közel négyszázat adnak el. Keresett a mézeszserbó és a fatörzs is, melyekből napon­ta több mint kétszázat kínál­nak az ínyenceknek. A jó áruellátás, a gazdag válasz­ték, a szép kivitelű készít­mények láttán nem csodál­kozhatunk, hogy ennek a ki­csiny boltnak évről évre na­gyobb a forgalma. k. é. Megjelent az új helységnévtár 1973-ban jelent meg utoljá­ra helységnévtár. Az ezt kö­vetően életbe lépett változá­sok szükségessé tették egy pótfüzet közzétételét, mivel azonban a pótfüzet megjele­nése óta is számos terület- szervezési intézkedés történt — különösen az 1977. április 1-vel hatályba lépett változá­sok emelkednek ki nagy szá­mukkal — ezért szükségessé vált egy új kiadvány megje­lentetése. E névtárnak és egyben adattárnak is tekinthető kö­tet- a jelenlegi államigazgatá­si területi beosztás mellett az államigazgatási területi egy­ségek jogállását is tartalmaz­za, külön fejezetben foglal­kozik a főbb területszervezési változások (várossá nyilvání­tás, községegyesítések stb.) bemutatásával, utolsó fejeze­tében pedig közli a város- és községnevek betűrendes név­mutatóját a helységek jogál­lásának, megyei, járási be­sorolásának feltüntetésével. (KS) világnap D allama van a csecse­mő sírásának, mu­zsikája egy meleg hangnak, üteme a szabá­lyosan verő szívnek. Gé­pek zakatolásából, virá­gok kibomlásából is hall­juk a zenét, a szikrázó napsütésben harangok csengenek-bonganak, szürke esőcseppek mono­ton kopogása akár egy bús gordonkahang. A zene egyidős az emberrel — gondoljunk csak a harci kiáltások ritmusára, az ősi munkadalokra, a no­mád törzsek esőkönyörgő mondókáira, vagy a szen­dergő gyermeknek dúdol- gató anya bölcsődalára —, talán ezért van, hogy a legtöbb ember szereti a zenét. Az UNESCO három éve rendszeresítette a zenei világnapot. Október 1-én a világon mindenütt kü­lönös figyelmet fordít a zenekedvelő közönség a muzsikára. Hazánkban a fővároson kívül öt város­ban rendeznek koncerte­ket ebből az alkalomból. Nyíregyházán vasárnap délelőtt 11 órakor, a Krú­dy moziban kórusmuzsika csendül fel, díjnyertes ha­zai és vendégegyüttesek tolmácsolásában. Hogy kinek milyen he­lyet foglal el a zene az életében: egyéniség dolga. Vannak, akik órákig hall­gatják a diszkóslágereket, mások órákig gyakorol­nak egy Mozart-variációt. A komoly zene szeretete évszázadokon át luxus volt, mert kinek tellett drága hangszerre? Az utóbbi években örvende­tesen megszaporodott a népdalkörök száma, fiata­lok lesik el öregektől a ré­gi szép népdalokat életröl- halálról. Népszerűek az ifjúsági bérleti előadások, egyre kevesebb szék ma­rad üresen a komolyze­nei hangversenyeken. So­ha annyi szakmunkásta­nuló és ifjúmunkás nem énekelt még megyénkben kórusműveket, mint a leg­utóbbi megyei fesztiválon. A zeneiskolákban egyre többen ismerkednek meg a komoly zene alapjaival, az általános iskolákban ének-zenei tagozatok in­dultak. Harmónia és diszharmó­nia az életünk, ezt fejezi ki a muzsika is. Kodály eszméje — legyen a zene mindenkié — azáltal va­lósul meg, hogy egyre töb­ben szoknak rá az igényes, értékes zene ízére. Ez az, aminek a zenei világnap alkalmából különös je­lentősége van. (be) Új épületben az IBUSZ Remélhetőleg csökkenni fog a közeljövőben a nyíregy­házi IBUSZ-iroda zsúfoltsá­ga. Október kettőtől a bel­földi és külföldi részlegük külön épületben lesz. A Dó­zsa György utcán lévő régi nyomda helyén szervezik Külföldiektől vásárolt Az érvényben lévő jogsza­bályok szerint az a magyar állampolgár aki külfölditől forintért vásárol, megszegi a devizagazdálkodás szabá­lyait. Tóth Lászlóné Nyíregyhá­za, Tompa Mihály u. 6. szám alatti lakost is devizagazdál­kodást sértő bűntett miatt vonták felelősségre. Tóthné ez év júniusában a miskolci ócskapiacon külföldi állam­polgárokkal került üzleti kapcsolatba. Ez alkalommal 36 selyem garbót, 4 műanyag táskát, 4 szemhéjfestéket vá­sárolt meg, amiért a külföldi állampolgároknak összesen 3400 forintot fizetett. Az áru­kat — melyeknek belföldi forgalmi értéke 8640 forint volt — a Miskolci Vám- és Pénzügyőrség lefoglalta. A bíróság tárgyalás mellő­zésével megállapította, hogy Tóth Lászlóné magatartásá­val megsértette a deviza- gazdálkodás szabályait, és ezért büntetésként 3000 fo­rint pénzbüntetést szabott ki, valamint elrendelte a lefoglalt áruk elkobzását. (m. r.) ezentúl a belföldi utazáso­kat. Itt lehet majd belföldi me­netjegyeket vásárolni, a szál­loda- és fizetővendég-szolgá­lat segítségével szobát foglal­ni, valamint belföldi társas^ utazásokba bekapcsolódni. Külföldi részlegük egy he­lyen lesz ezentúl, a Bethlen Gábor utcai irodában. A Kos­suth téri útlevél- és vízum­osztályuk is ide költözik át. A városba érkező külföldiek jobb kiszolgálása érdekében mindkél helyen lesz valuta- váltás. A magyar utasok azonban a valutát csak a Bethlen Gábor utcai irodá­ban vásárolhatják meg. A költözködés az ügyfeleknek nem okoz nehézséget, mert ebben az időszakban sem lesz zárva előttük az iroda ajtaja. Az így kialakult helyzet azonban ideiglenes csupán. Az igazi megoldást az új épület átadása jelenti majd, ami a tervek szerint 1980-ra vár­ható. jára a városi művelődési köz­pont ez év áprilisában rende­zett munkáiból kiállítást. Koroknay Gyula Király Vilmos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents