Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-23 / 225. szám
1978. szeptember 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Együtt A z MSZMP KB 1971. december 1-i, az üzem- és munkaszervezésről szóló nagy fontosságú határozat sikeres megvalósítása egyaránt kötelessége a gazdasági és pártvezetőnek. Erre nem lehet azt mondani, hogy „csak az én asztalom”. Kisvárdán az üzemek többségében takarékossági bizottságok, a nagyobb gyárakban, vállalatoknál, az Öntödei Vállalatnál, a VSZM-ben szervezési osztály, illetve csoport alakult. Ezek segítették a munkások javaslatai alapján, hogy minden üzemben olyan komplex intézkedési terv készüljön, amely a határozatra épül, de a helyi sajátosságokat veszi figyelembe. Az elmúlt évben összesen 150 újítást nyújtottak be a dolgozók az üzemekben. Ebből 85-öt elfogadtak, mely 1 millió 112 ezer forint megtakarítást eredményezett. Legtöbb újítást az öntödei Vállalatnál adtak be a dolgozók, 102-t. Az újításokból eredő megtakarítás a VSZM- ben volt a legjelentősebb: 523 ezer forint eredménnyel járt. Figyelemre érdemes, hogy az újítók 45 százaléka műszaki. 55 százaléka fizikai munkás. Az idén már csaknem 3 milliárd forint termelési értéket állítanak elő a város üzemei. Nagy szerepet játszott ebben az üzem- és munkaszervezés tökéletesítése és a gyártmányfejlesztés. A VSZM-ben megszüntették a villanyszerelési anyagok gyártását, az alapanyagüzemben a Volvo és Rába tehergépjárművek részére készülnek termékek. Az öntödei Vállalatnál gyártmányfejlesztést valósítanak meg a radiátoroknál. Különböző szelvényű radiátorok kidolgozásával kísérleteznek. Ilyen a Nyírség radiátor, a Nyírség panel. Legfontosabb cél az, hogy minél könnyebb radiátorok készüljenek és a termelésük hatékonysága növekedjék. A HUNNIACOOP a tojásfeldolgozó üzemet Nyíregyházáról Kisvárdára telepítette a munkaerőhiány csökkentése, és a munka hatékonyságának a növelése miatt. A vas- és gépipari szövetkezet új telephelyre költözött. Ez a termelés ugrásszerű növekedésének lett a forrása. Lerövidültek az anyagmozgatási utak. Korszerűsítették a termékszerkezetet. Inkább a munkaigényes fényrekeszek gyártását végzik. Az EAG-ban megszüntették a gazdaságtalan bútorgyártást, s helyette akusztikai faalkatrészek, fatömegcikkek gyártását, szerelését vezették be. E zeket az eredményeket külön a gazdasági vagy külön a politikai vezetés nem lett volna képes végrehajtani, csak együtt jár sikerrel. Ezért sikerült megoldani az Öntödei Vállalatnál a disamatic öntödében a három műszakos üzemelést, a HUNNIACOOP-nál a két műszakos termelést. Előkészítette a gazdasági vezetés, emberileg segítette a pártvezetés, s ez máris gyümölcsözött a félévi tervek teljesítésében. Farkas Kálmán Esküvő Uszty-llimszkben Mátészalkai beszélgetés a munkáról, a boldogságról A mátészalkai ifj. Kiss József 1976-ban több ezer kilométeres utazás után megérkezett Uszty-Ilimszkbe, s azt hitte, hogy élete elkövetkező két évét a csípős hidegben végzett kemény munka tölti ki. Alig telt el azonban néhány hónap, mozgalmas és tartalmas lett az élete: mert megismerkedett Rózával, a mandulaszemű, vonzó lánynyal. Szerelem, házasság, gyermek. Ez év augusztusának végén a fiatalember Mátészalkán, a Szovjet hősök útja 1. sz. alatt becsengetett szülei lakására, a meleg üdvözlés után ezt mondta: „Bemutatom a feleségemet és a III. Jóskát”. A magyar munkásfiatalok két évvel ezelőtt a KISZ Központi Bizottságának szervezésében érkeztek a ^ szibériai városba, hogy segítsék az óriási tempótJan haladó építkezést. Jóska esete nem egyedi, a barátság több fiatal esetében szerelemmel, majd házassággal párosult. Augusztus végéig ötvennyolc magyar fiatalember vezetett szovjet kislányt a mindig vidám anyakönyvvezető elé. Ugyancsak augusztusban a barátság városában (a III. Jóskával együtt) huszonkét kisgyermek született. Az esküvők mindig hét végén köttetnek, hét közben valóban keményen és elismerésre méltóan dolgoztak, s dolgoznak fiataljaink. Jóska kőműves szakmáját gyakorolta, eredményesen, ezért kapott dicsérő" oklevelet a KISZ KB-től. — Brigádunk, a Kun Béla brigád előbb a cellulózkombinát építkezésén dolgozott, aztán áthelyeztek bennünket a lakásépítkezésekhez. Az ottani technológia szerint mínusz 40 fokig kinti munkát is szabad végezni. Gyakran kellett téglával dolgoznunk, de nagyon megnéztük, hogy hová tegyük a téglát, mert amit letettünk, az rögvest odafagyott. — Mivel töltötték a dermesztő téli estéket? — Gazdag volt a könyvtár, a saját zenekarunk zenéjére táncoltunk, a barkácsklub is Esküvő Szibériában, a vőlegényen a KISZ-esek formaruhája. A felvétel közvetlenül a boldogító „da” után készült. — Az esküvő után hol laktak? — Mindjárt különszobát kaptunk, kényelmes helyen, jó körülmények közé született a kis Jóska. Szülés után persze nem dolgozott a feleségem. Az itteni városi taApa és fia a szibériai városban. nácsra éppen tegnap adtam be a lakás kérelmemet. — Ismeri az apósát és az anyósát? — Roza a Kaszpi-tenger partján, Asztrahánban született, ez a hely a Szovjetunió egyik legmelegebb réCsendes pihenő Uszty-llimszkben. „Megjött a Népszabadság, lássuk mi újság otthon.” A kép jobb szélén ifj. Kiss József. i hasznos időtöltésnek adott helyet. Repülőgéppel néha konténerben magyar ételek és italok is érkeztek, a vásárlásnak ez a formája szórakozásnak is számított. Feleségem az építkezésen szobafestőként dolgozott, miután összebarátkoztunk, együtt jártunk a klubestekre. sze. Augusztus 6-án Uszty- llimszkben hivatalosan befejeztem a munkát és hármasban leutaztunk Asztra- hánba. Apósom az ottani kolhozban brigádvezető, hatalmas, dinnyéket, paradicsomokat termelnek. Jól megértettük egymást, az öregek jövő tavasszal látogatnak Mátészalkára. Idős Kiss József lakása tágas és kényelmesen berendezett, az egyik, szovjet emléktárgyakkal díszített szobában találjuk Rózát, karján a kisfiú. A fiatalasszony még csak keveset tud magyarul, így nagyobb az öröme, hogy a házban lakó gimnazista lány, Szálkái Ágnes jól beszél oroszul. Nemcsak férjével, Ágival is gyakorolja a magyart, hamar be akar illeszkedni új környezetébe. Azt mondja, a tíz általános után másfél évig tanítóképzőbe járt, de megyénkben tolmácsként szeretne dolgozni, lehetőleg az almaátvevőknél. Segítőkre van szüksége, hogy megszeresse és magáénak vallja hazánkat, főleg a szűkebb hazánkat. Jóska a ZÖLDÉRT vállalat mátészalkai telepén dolgozik, mint mondja, aktív munkát akar végezni a KISZ- alapszervezetben. Szeptember végén egy nap, a munka- után, a klubban vendégségbe hívja a telep fiataljait. Élménybeszámolója betölt egy estét... Nábrádi Lajos LEHETNE JOBBAN? A megye további dinamikus fejlődése attól függ, mennyire javult a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység növelésével, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával lebet a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelést megvalósítani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogyan lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni? D közvagyon óvása — Azt hiszem nem túlzók, ha azt mondom, hogy az üzemrendészi munka talán éppen az építőipari vállalatoknál a legbonyolultabb. Hiszen vállalatunk építői jelen vannak Budapesten, Nyíregyházán, Ung- váron, Sátoraljaújhelyen, Mátészalkán, meg még egy sereg kisebb helyen. Jelenleg hatan látunk el a vállalatnál rendészi feladatokat. — Rengeteg segítséget kapunk a társadalmi szervektől, amelyek nélkül szinte képtelenek lennénk ellátni feladatainkat. Jelenleg mintegy kilencven— száz társadalmi tulajdont védő aktivistánk van, akik főleg a párt-, KISZ-, és szakszervezéti tagok közül kerülnek ki. Rajtunk kívül nagyon jól működik a KISZ-es fiatalok őrjárata, akik főleg ünnepnapokon ellenőrzik a társadalmi tulajdon védelmét a különböző telepeinken. ~— A társadalmi önkéntes aktívákkal karöltve legfontosabb feladatunk a megelőzés. Téved, aki azt hiszi, nekünk az a célunk, hogy minél több embert TÖLGYESI JÓZSEF juttassunk a börtönbe. Mégegyszer mondom, mindennél fontosabb munkánkban a megelőzés. De ez, csak a munkahelyi vezetők segítségével lehetséges. — Különösen ott nehéz a munkánk, ahol jelen van az üzemeltető, vagy az alvállalkozó. Ilyenkor persze né- hányan azt hiszik, hogy a három vállalat egymás mellett heverő építőanyaga a „Csáki szalmája". Ilyen helyeken fordul elő különben leggyakrabban a társadalmi tulajdon elleni vétség. Általában kisebb dolgokkal kezdik. Egy-két doboz szeggel, festékkel, 20 kiló cementtel, s ha nem buknak le, következhet a több zsák cement, a kisebb fűrész — meg fúrógépek, utána meg pedig a 30—40 ezer forint értékű berender zések. — Most egyébként a leggyakrabban vizesblokkok, burkoló- és szigetelőanyagok tűnnek el a telephelyeinkről. Ezek összefüggésben vannak azzal, hogy .rengeteg víkendházat. garázst építenek a környéken, s néhányan azt hiszik, így olcsóbban megússzák az anyagköltséget. Sajnos előfordult már olyan eset is, hogy ezek az éjjeliőr tudtával lopták el az anyagot. Az ilyen esetek figyelmeztető példák. Elmondta: Tölgyesi József, a SZÁÉV rendészeti vezetője. Lejegyezte: Balogh Géza. Horváth Péter: Áz igazi Trója A z öreg lépdelt a Körös partján. A hídon emberek nyüzsögtek, meg-megálltak egy pillanatra, köszöntötték egymást, aztán sietős léptekkel továbbindultak a dolguk után. Az öreg nekidőlt egy fatörzsnek, és botja végével megzörgette a lehullott nagy, sárga leveleket. Ócska biciklijén postás kerekezett át a hídon, fütyörészve dobta át egyik válláról a másikra a postástáskát. Talán még soha nem fordult meg a fejében, hogy jobb volna a gondjaira bízott levelekből papírhajókat hajtogatni, leúsztatni őket a csatornán a zsilipig, ahol szépecskén eláznának a többi megrekedt szeméttel együtt. Kisfiú rohant le a hídról, az öreg előtt megtorpant, leguggolt elé: — Három Lóránt vagyok. — Ez szép — felelte fáradtan az öreg. — Mit akarsz? — Nézni téged. — Ez jó neked? — Nem. De a nővérem rámparancsolt. — Ugyan — mondta erre az öreg. Az iskolában nemrég szólalt meg az ötödik óra kezdetét jelző csengő. A pincérek a Csaba Gyöngyében már nekikészülődtek a munkának, széthordták a tányérokat, evőeszközöket, virágot is tettek minden asztalra, két szál piros szegfűt. — Tanár vagy? — Igen. — De már nyugdíjas? — így ráérek délelőtt is. — Te se akarsz beszélgetni velem? — Nem. A kisfiú eltűnődött, majd megkérdezte: — Horgászni tudsz? — Nem tudok. — Akkor mesélj valamit. — Nem 'mesélek. Az öregember Trójára gondolt, az Igazira, amit neki kellett volna megtalálnia, és — akárcsak álmában — most is maga előtt látta szép Helenét, Agamemnont, a görögök nagyhírű vezérét és mind a daliákat: Hectort, és magát Parist — de a kép, akárcsak a csatorna zavaros, lusta vize, gyűrűket vetett. Ha elrobognak a harci szekerek, elül a por, gondolta. — Menj haza szépen — mondta a kisfiú. — Nagyon öreg vagy már, még bele találsz pottyanni a vízbe. , — Még nézelődnék egy kicsit — mond az öregember. A kisfiú felvonta szemöldökét: — Nézelődni?! Minek? Az öregember lassan elindult felfelé a parton. A könyvtár zöld kúszónövénynyel befuttatott, öreg épülete előtt megbotlott a járda- szegélybe. Egy kislány segítette föl. — Ifjúság — mondta neki az öregember és megsimogatta a fejét. — Eszternek hívnak — mondta a kislány, és felkacagott. Az öregember szuszogva igyekezett hazafelé. Betette maga mögött az előszoba ajtaját, kalapját, botját a fogasra akasztotta, mint mindig. — Körül kell néznem alaposan — motyogta. — Még sok időm van. Sok időm. — Lenyomta a szobája kilincsét, amit évek óta nem érintett rajta kívül senki. Az ajtó kinyílt, az öreg megszédült, és — bár mintha elvá- gödott volna — a következő pillanatban megpillantotta a nővérét, amint az a bordó kordbársony huzatú karosszéken ült, és horgolt. — Hiszen te ... — Semmi baj — mondta a nővér. Egészen úgy mosolygott, mint azokon a meßbar- nult, régesrégi fényképeken, amelyeket az öreg a fiókban őrzött. A haja is úgy volt fésülve, ahogyan az édesapjuk szerette látni: koszorúban. — De én Tróját... — nyöszörgőit az öregember. — Tudod, az igazi Tróját nekem kell... — Persze — mosolygott a nő. — Én pedig csillagokat horgolok. Csillagokat.
