Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 23. „Küldünk, ha rendelnek...“ Sóstói míívószvendégeink Tavaly 13 százalékkal nőtt megyénkben a ruházati for­galom, az idei növekedés is figyelemre méltó. A válasz­ték azonban nem mindig és nem mindenből mondható ki­elégítőnek. A gyermekruha- ellátás régi gondján enyhí­tettek, de nem oldották meg. Gond: a munka­ruha, a cipő Üj gond, hogy romlott a munkaruha-ellátás. A cipők minősége és választéka még mindig elmarad a jogos igé­nyektől. Az említett és a nem hangoztatott gondok enyhíté­sére tettek ígéretet a gyár­tók és a kereskedők. Elhang­zott néhány szemrehányás is: „A kereskedelem nem rendel eleget, az iparnak jövedel­mezőbb az exportra terme­lés.” A vezető szakemberek kérték az illetékeseket: egyeztessék érdekeiket, he­lyezzék előtérbe a vásárlók érdekeit is. Az országos ellá- tás, az exporttevékenység mellett is van lehetőség ar­ra, hogy javítsák a helyi el­látást. A Szabolcs Cipőgyár igaz­gatója például eredményről számolt be, elmondta, hogy az exporttevékenység növelé­se mellett is maradt erejük a helyi ellátás javítására. A nyíregyházi Centrum Áru­háznak tavaly 1700 pár cipőt adtak, idén 1800 párat ad­nak. A Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat tavaly 6 ezer pár cipőt vett át a gyártól, idén 8 ezret vesz át. Az igazgató két hasznos ja­vaslattal is előállt. Kérte, hogy megyénk vállalatai, ipari szövetkezetei is kapcso­lódjanak be a gyermekcipők gyártásába. Elmondta azt is, hogy az országos, cipőbörzék mindig hasznosak, a jövőben megyei cipőbörzék megren­dezésére is sor kerülhetne. Sőt, ruha- és cipőbörze együtt is helyet kaphatna a kiállítótermekben, a vásár­lók szeme láttára. Csecsemőruha a BFK-ból A nyíregyházi Divat Ruhá­zati Vállalat igazgatója is jó hírt közölt: jövőre a Kelet­magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereske­delmi Vállalatnak több női kabátot készítenek. A Buda­pesti Finomkötöttáru-gyár mátészalkai gyáregységé­nek vezetője egyedülálló, hasznos javaslattal rukkolt ki: kérte a kereskedelmi vál­lalatok, szövetkezetek veze­tőit, hogy látogassanak el a gyáregységbe, s a helyszínen ismerkedjenek a termékek­kel, és a tervekkel. A máté­szalkaiak jövőre már nagy mennyiségben gyártanak cse­csemő- és gyermekruhákat, a kereskedőknek tehát ered­ményes lehet a látogatás. A gyáregység 1979-től megyénk üzleteibe is akar készíteni különböző termékeket — a megvalósításhoz azonban még a központi gyár engedélye szükséges. Az iparcikk-kis­kereskedelmi vállalat igaz­gatója éppen azt kifogásolta, hogy a gyáregységek az ön­állóság hiánya miatt nem kapcsolódtak be kellő mér­tékben a megyei ellátásba. A Minőségi Cipőgyár nyírbáto­ri gyáregységétől például nagy tételben vásárolna le­ánykacipőket az iparcikk- kiskereskedelmi vállalat, de a nyírbátoriak nem kapnak engedélyt a szerződés meg­kötéséhez. Érthető, hogy töb­ben is hangoztatták: az or­szágos igényeket egyeztetni kell a helyi igényekkel. Raktárra nem! A Nyírség Ruházati Szö­vetkezet elnöke arra panasz­kodott, hogy keveset rendel­nek termékeikből. Egyben bejelentette: a jövő évi ter­vük elkészítésénél a helyi igényeket nagyobb mérték­ben veszik figyelembe. A há­ziipari szövetkezet elnökasz- szonyának felszólalása meg­lepő volt, szinte hihetetlenül hangzott: „Több gyermekru­hát gyártanánk, ha igényel­né a kereskedelem. Raktárra nem akarunk termelni. Üjab- ban vállaltuk a munkaruhák gyártását, a gyermekholmik gyártását is tudjuk vállalni.” Számítani lehet arra. hogy a szövetkezet hamarosan kapja a megrendeléseket. A MÉSZÖV elnökhelyette­se így summázott: „Nem szí­vességből segíti egymást az ipar és a kereskedelem. Az exporttevékenység mellett keresni kell a szabad kapa­citást a helyi ellátás javítá­sára.” Tehát arra van szük­ség, hogy a tanácskozásból haszna legyen az iparnak, a kereskedelemnek, végül, de nem utolsósorban a szabolcs- szatmári vásárlóknak is. (n. I.) Érdekes jelenség, hogy Lub- linból a sóstói művésztelepre nem egy művész látogatott már el. Kettőjüknek pedig nemrég a nyírbátori múze­umban volt kiállítása, a sorok írásakor pedig Debrecenben van egy hatos kollektíva ki­állítása. Kazimierz Stasz szobrász- művész sóstói tartózkodása is csak az eddigi szálakat erős- biti. 1939-ben született, Lub- lintól délkeletre egy félreeső kis faluban, Pilaszkowicéban. Lublinban a plasztikus mű­vészetek líceumába járt, majd egy pedagógiai intézet­ben, egy évig tanított is. A pályától azonban hamar el­idegenedve 1963-ban beirat­kozott a krakkói Képzőmű­vészeti Akadémiára, 1969-ben végzett, ugyanannál a Jerzy Banduránál tanult, mint An­na Praxmayer is. 1971-től sze­repel a nyilvánosság előtt. El­ső önálló kiállítása Lublinban 1976-ban volt. Korai dolga közül egyik) ki­emelkedő munkája apja port­réja. Gyakori eset: az érzések őszintesége, mélysége a csa­ládi témáknál intenzív hőfo­kot ér el. Stilárisan pedig az a módszere, mintha a szögle­tes fej bizonyos nagy rögök­ből állna össze. Ez a bütykös rögszerű építkezés korábbi művein is érvényesül, olykor pedig ma is visszatér hozzá, mint a Ravennában készült Assisi szent Ferencén. 1975 táján egy egyszerűsö­dési folyamat indult meg mű­vészetében. A formák egyre tisztábbak, egyre inkább a lé­nyegre törnek. Példaadó eb­ből a korszakából a lublini múzeumban őrzött Anya gye­rekkel című szobra. Leg­újabb és legérettebb mű­vei közé tartozik a Ket­ten című szobra. Éremmel négy év óta foglalkozik. Maj­danek közelsége miatt nem meglepő, hogy a háborús’ té­mák erős benyomást hagytak művészetében. Általában so­kat dolgozik, Magyarországon még nem volt, itt is sokat akar dolgozni. Jareslav Stursa Jaroslav Stursa Prágából jött, mint művész, fiatalnak számít. Csendes ember, s mint ilyennek, mindig na­gyobb esélye van, hogy a benne megszólaló belső han­got meghallhassa. 1943-ban Olomoucban szü­letett. Kissé nyugatra Észak- Csehországban régi hagyo­mánya van annak az üveg­mesterségnek, mely már mű­vészet. Stursa a Zelezny Brodban az üvegipar-művé­szeti szakközépiskolába járt. Innen kerül Prágába, az Iparművészeti Főiskolába, Libensky professzor keze alá. 1962—68. közt üvegmetszést és éremművészetet tanult. Diplomája is ezekről szól. Nekünk kissé szokatlan ez a párosítás, és ha nézzük első önálló 1976-os prágai kataló­gusának az illusztrációit, bi­zonyos mértékig meglep, hogy együtt szerepelnek a tradici­onális körplasztikák, bronz­érmek, üvegérmek s csiszolt üvegszervizek. Az erős lírai töltés általá­ban jellemző művészetére akár nonfiguratív dolgokat csinál, akár tematikusokat. Portréi közül legszebb talán a Neumann költő finom, in­tellektuális nagyvonalúan, de érzékenyen megmintázott fe­je. Jósolni még a művésztelep elején nagyon hálátlan fel­adat. Egyelőre nála is még az otthoni témák körül raj­zanak a gondolatai, készül a jövő évre, a nemzetközi gyermekévre. Magyarországon ő is most jár először. Koroknay Gyula Azt sem tudták, hányái vannak... Munkavédelmi őrjárat üzemekben Emberi tragédiák sora figyelmeztet a gondosabb munkavédelemre. A me­gyében ebben az évben 17 halálos üzemi baleset történt. Ebből erre a ne­gyedévre tíz jut! A súlyos, csonkulásos üzemi balese­tek száma pedig 15. A fél év végéig üzemi bal­esetek miatt 55 ezer 577 munkanap esett ki. A szo­morú tények láttán dön­tött az SZMT-munkavé- delmi osztálya: szeptem­ber 21-én 16 órától 24 óráig harminc vállalatnál, üzemben munkavédelmi ellenőrzést végeztek. A munkavédelmi őrjárat előtti eligazítás sajnos szo­morú ténnyel kezdődött: az SZMT munkavédelmi főfe­lügyelője, Benkei László be­jelentette: ma a délelőtti órákban, tolatás közben, ha­lálos kimenetelű üzemi bal­eset történt Nyírbogdányban, a Kőolajipari Vállalatnál. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mátészalkai gyárá­ban a munkavédelmi fel­ügyelők leállítottak egy for­gácsológépet. Három munkás foglalkoztatását a forgógépek mellett a laza, lelógó mun­karuha miatt megtiltották. Megállapították, hogy a nagy pontosságot igénylő munkákat az ott úralkodó gyenge fényviszonyok között végezni szinte lehetetlen. A METRIPOND Mérleg­gyár fehérgyarmati gyárá­ban első, hátsó világítás hiá­nya, hatástalan kézifék miatt leállították a munka­végzést egy Diesel-targon­cán. Az ÉRDÉRT vállalat vá- sárosnaményi faforgácslap­gyárában a bentlévő munka­vezető, Batka János vallotta magát a délutáni műszak egyszemélyi felelős vezetőjé­nek, de nem tudta megmon­dani, hány ember életéért felel. A rakodó-téren a híd­daru ajtóin az megy fel a vezetőfülkébe, aki akar. A Taurus nyíregyházi gyá­rában ellenőrzés közben fel­figyeltek egy fiatalkorú le­ányra, Pápai Annára, aki reggel hatkor lépett munká­ba, és este háromnegyed ki­lenckor még ott állt a mun­kapad mellett. Huszonkét óráig lett volna műszakban, és másnap reggel hatra (!) ismét munkába kellett volna állnia. Az Öntödei Vállalat kis- várdai gyárában, a Vulkán­ban, a radiátor öntő előteré­ben az elektromos kapcsoló- szekrény tárva-nyitva. A ve­zetékekben az ügyeletes vil­lanyszerelő szerint nincs áram. A munkavédelmi fel­ügyelő mérője viszont ára­mot jelez. Intézkedik: lezár­ni, leszerelni! Gépek és gépi berendezé­sek működésének azonnali felfüggesztésére a fokozott életveszély miatt 15 esetben került sor. Az ezeken tevé­kenykedő munkásokon kívül még hat dolgozót állítottak ki a munkából. Ezekben a műszakokban a munkaközben meghibásodott munka- és védőruhák azonna­li cseréjére csak alig van le­hetőség. Ami a legfélelmete­sebb: az ellenőrzött harminc üzem közül huszonkilencben nem tudták megmondani, hogy rendkívüli esetben hány dolgozó életét kell menteni! Sajnos, a munkavédelmi őrjárat befejezése is túlsá­gosan stílusos volt. Nyír­egyházára visszaérkezve Abonyi László munkavédel­mi felügyelő jelentette: „A kora délutáni órákban va­gonrakás közben súlyos üze­mi baleset történt a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori gyáregységében.” Sigér Imre Kazimierz Stasz Kismama-tanfolyam „Szeretettel meghívjuk önt most induló tanfolyamunkra” — ezekkel a sorokkal kez­dődik az a levél, melyet sok száz nyíregyházi kismama kapott meg a napokban. A feladó a városi .művelődési központ, s az előadássorozat célja a leendő anyukák is­mereteinek bővítése: a tér­Meglopta sógorát Egy éve él külön feleségé­től és két gyermekétől Pisz- ku György 26 éves nyírjákói lakos. Míg együtt éltek, Pisz- ku többször kapta kölcsön só­gora motorkerékpárját, az­óta viszont reménye sem le­hetett, hogy motorra üljön. Május 25-én mégis motoroz­ni akart: éjjel besurrant só­gora lakására és ellopta a Jávvát. Innen Őrbe ment szü­leihez, s ott a lakás udvarán elrejtette a motort. A nyo­mozás során a Jáwa előke­rült, így a kár megtérült, de a bíróság a motortolvaj Pisz- kut 6 hónap szabadságvesz­tésre ítélte, a büntetés vég­rehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az idült al­koholista Piszkut a bíróság zárt intézetben végrehaj­tandó alkoholelvonó kúrára kötelezte. Az ítélet jogerős. hesség problémáitól a cse­csemők fejlődéséig. Az öt elő­adásból álló sorozatra a nyíregyházi Kun Béla utcai klubkönyvtárban várják a kismamákat minden pénte­ken este fél hattól A prog­ramban szakorvosok előadá­sait hallgathatják a résztve­vők: a terhességről, a szü­lésről, az újszülött táplálásá­ról, öltöztetéséről, testi fej­lődéséről, a gyermekek pszichológiájáról, és a kis­gyermekek leggyakoribb be­tegségeiről. A művelődési központ egy- egy jelentkezési lapot mellé­kelt a programtervezethez, s ezen át fölmérik: milyen számban tartanak igényt a kismamák a felvilágosító elő­adásokra. A jelentkezők meg­hallgathatják valamennyi előadást is, de választhatnak is közülük. Ha sikeresnek bi­zonyul a kezdeményezés, a jövőben máskor is szervez­nek hasonló sorozatot. Színjátszók műhelye Szeptember elején új cso­port látott munkához a nyír­egyházi városi művelődési központban: „színjátszó mű­helyt” alapítottak azok a fia­talok, akik elsősorban önma­guk formálására, s nem a produkcióközpontúságra tö­rekszenek. Nem az a céljuk, hogy pár hónap múlva kész előadással lépjenek közönség elé vagy menjenek minősítő versengésre, hanem minde­nekelőtt az: elsajátítani mind­azt, ami a közönséges ember­ből színjátszót teremt. Ennek érdekében hetente háromszor három órán át ta- nulnak-gyakorolnak. A pró­bák változatosak: a fizikai gyakorlatok révén megtanul­ják testük, mozdulataik, gesz­tusaik tudatos használatát, alkalmazását. A hangképzési, beszédtechnikai és énekgya- karlatok célja nem szorul magyarázatra, az úgynevezett akrobatikai gyakorlatok pe­dig azt célozzák, hogy bizton­sággal mozogjon a színpadon minden szereplő. Ez a módszer természetesen nem újdonság, már több ama­tőr színjátszó együttes kipró­bálta: sikerrel. Mint Csorba István, a színjátszó műhely vezetője elmondta, jelenleg tíz fiatal gyakorol rendszere­sen a csoportban. Növelni szeretnék számukat vállalko­zó kedvű fiúkkal-lányokkal, ezért szeptember 28-án és október 2-án este hatkor a városi művelődési központban várják a jelentkezőket. A színjátszó műhely tagjai természetesen nemcsak ma­gukra hagyatkozva tanulnak: szakemberek segítségét is igénybe veszik alkalomadtán, ének- vagy mozgáspedagógu­sok látják el őket tanácsok­kal. Hosszas gyakorlás vár rájuk, míg úgy érzik majd: színpadra érettek. A megye amatőr színjátszó mozgalma iránt érdeklődők kíváncsian várják, milyen eredménnyel jár a Szabolcsban újszerű műhelymunka. (TGY) ELLÁTÁS - HELYBŐL Elénk vitával párosult az a tanácskozás, amelyet Nyíregyházán tartottak a ruha- és cipőipari üzemek vezetői, valamint a kereskedelmi szakemberek. A ta­nácskozáson ugyan egyetlen szerződés megkötésére sem került sor, a sok hasznos javaslat és ajánlat után azonban várható, hogy a jövőben több Szabolcs-Szat- márban gyártott ruhát és cipőt vásárolhatunk az áru­házakban, szakboltokban. Programajánlat az almaszedőknek Szombaton diszkó, vasárnap Color Az ország más vidékeiről érkezett diákok serege szedi az almát Mátészalkán és kör­nyékén. Az almaszedő tábor lakói számára természetesen nemcsak munkáról, a szabad idő hasznos eltöltéséről is gondoskodni szükséges. Ezért állították össze azt a kis programfüzetet a városi művelődési központban, amely részletesen tartalmaz­za: mikor, hol találnak prog­ramot a fiatalok Mátészal­kán. Augusztus végétől október közepéig tartalmazza a prog­ramajánlat a különféle lehe­tőségeket. Csaknem minden­napra jut valami: mozi, öt­órai tánc, ifjúsági klubfog­lalkozás vagy éppen vetélke­dő. E hét végére például péntekre klubestet, és egy amerikai filmet ajánlottak az almaszedőknek. Szombaton este hattól diszkó a Petőfi téri klubkönyvtárban, a mo­ziban pedig új film: Limoná­dé Joe. Vasárnap este az if­júsági házban a Color együt­tes koncertjén szórakozhat­nak a fiatalok, utána tánc következik. Az elkövetkező hetekben gyermekrajz-kiál- lításra invitálják a diákokat, zenei vetélkedőre a klub­könyvtárba, diavetítéssel egybekötött előadásra Rodin szobrászatáról. az Ikarus táncszínház műsorára a mű­velődési központba. Október első napjaiban megkezdődik a Krúdy szabadegyetem elő­adássorozata: „A százéves Krúdy címmel dr. Katona Béla tartja az első előadást. Utána a Színdbád című fil­met vetítik. Erre is szívesen látják a szatmári városban tartózkodó diákokat.

Next

/
Thumbnails
Contents