Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-03 / 208. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 3. A nyai nagynéném érkezett meg Budapestről. Régen a Nyírségből származott el, vitte magával és meg is tartotta nagyanyámtól tanult konyhaművészetét. A meglepetés ezúttal sem maradt el. A kendőben még szinte meleg pogácsák halma sárgállott. — Hajnalban keltem, hogy friss legyen. No. kóstold már meg. Krumplis pogácsa. Valamikor ez volt a kedvenced. Megkóstoltam. Tekintetemben az öröm valamiféle látható jelét igyekeztem beleírni, hogy érezze a rokon. hálás vagyok. Nehezen sikerült, mert az az igazság, hogy valamikor én a csirkecombot jobban szerettem volna, de több krumpli volt, mint csirke. — Ugye milyen finom? — lelkendezett helyettem is, ette helyettem is a jóízű tésztát nagynéném. A fiam egy hátbavágást kapott, mert csak fintorgott illetlenül. — Tudja is ez. mi a jó — mondta a rokon és kiselőadást tartott a krumplis pogácsa fölséges mibenlétéről. Ennyi a történet, és bizony nem érdemelné meg az ólombetűt, ha a közelmúltban egv értekezleten nem sugdos a fülembe az egj'ik termelőszövetkezet elnöke. Arról volt éppen szó. hogy 6000 vagon felesleges burgonya lesz a megyében. — Mi az a hatezer vagon? — mondta az idősebb korosztályhoz tartozó elnök — meg kell enni. Miért nem sütünk krumplis kenyeret? A krumplis kenyérnél nincs finomabb. Hogy ne zavarjam az értekezést. nagy. olvasható betűkkel papírra írtam a választ: „MEGVÁLTOZOTT AZ ÉTKEZÉSI KULTÚRÁNK'. — Ez a baj — morgott — elfelejtjük, mi a jó. A krumplis pogácsát szívesebben megeszem, mint a tortát És a krumplis lángos... K rumplis pogácsát a nagynéném látogatása óta nem ettem. A krumplis lángosnak már az ízét sem tudom. Nem főzünk szilvalekváros gombócot. strapacskát. nem sütünk lapcsánkát. Az üzemi étkeztetésnél, az étteremben legtöbbször nem tört, vagy hasábburgonya a pörkölt körítése, hanem rizs, tarhonya. Másként élünk. jobban élünk. De hát tudjuk-e mi a jó? Nem igen. ha a burgonyának ezeregy elkészítési módját figyelmen kívül hagyjuk, elfelejtjük. S. E. Mire költ százmilliót a szövetkezeti ipar? A gávavencsellői Viktória Cipőipari Szövetkezetben NSZK-exportra gyártanak női csizmákat. A képen Losonczi György meós és Szabó Lászlóné előkészítik a terméket az utazásra. (Fotó: Mikita Viktor) Leszakadt a cipősarok? Szeg bántja a lábat? Nem lesz ez sem gond a járókelőknek Nyíregyházán. Kisvárdán és Mátészalkán. Olyan cipőgyorsjavító szalonokat helyeznek majd üzembe a három városban, ahol a kisebb javítást igénylő lábbelit meg is várhatja az állampolgár. Ez is szerepel többek között a szövetkezetek ötéves szolgáltatásfejlesztési tervé- ban. A tervidőszakban 108,7 millió forintot kellene elkölteni a megye ipari szövetkezeteinek szolgáltatásfejlesztési célokra. Ennyi pénz feltétlenül szükséges lenne ahhoz, hogy a még meglévő feszültséget feloldja, s nagyjából lépést tudjon tartani a szövetkezeti ipar a növekvő igényekkel. A pénz — természetesen — nem jön csak úgy magától, a források szerteágazók. A fejlesztésre szánt, több mint százmillió forint egy részét — pontosan 39,3 milliót — a megyei tanács adja. A KISZÖV a kölcsönös fejlesztési alapból ad hozzá 24 milliót, az OKISZ pedig 13.4 millióval segít. A többit az érdekelt szövetkezetek teremtik- elő, amelyben 17 millió a saját erő, 15 pedig hitel. Bár a saját hozzájárulás összege a százmilliós nagyságrend mellett kevésnek tűnik, figyelembe kell venni, hogy ez a 32 millió forint — mert a hitelt vissza is kell fizetni — nagy tehertétel annak a néhány szövetkezet kollektívájának, amelyek érintettek a szolgáltatás ilyen nagyarányú fejlesztésében. A legtöbb pénzt kapta a fejlesztéshez joggal a Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet. A 34 milliós támogatásból és a saját fejlesztési alap felhasználásából alakul meg ugyanis a szövetkezeti építőipar megyei lakáskarbantartó bázisa. A fejlesztésre kapott pénzből ez a szövetkezet már 12 millió forintot használt fel. Bár a fejlesztés első fázisában az üzemvitelhez szükséges építkezések emésztik a pénzt. Nyíregyházán. Jósavárosban már üzembe helyezték az első építőipari szolgáltató felvevőhelyet. Az első tapasztalatok szerint a lakosság körében máris népszerű ez a szolgáltatási forma. A tervidőszakban nyílt új fodrászat Záhonyban és Nyíregyházán a Búza téren és Jósavárosban. Tiszalökön ebben az évben adták át az egymillió forint költséggel Kira bolta kenyéradóját megépült gépjármű szerviz- ütemet. Mátészalkán ötmillió forint költséggel bővítették a már meglévő gépjárműjavítót. Ezzel a beruházással korszerű alapokra helyezték a gépjármű karosszéria-javítását is. A festést-fé- nyezést például infraszárító alagútban, égetéssel végzik. Ebben a városban a Patyolat vegytisztító üzem kapacitásának bővítésére több. mint egymillió forintot költöttek. Méretes szabóság kezdte meg a szolgáltatást Záhonyban, új üzemet kap az elavult, régi helyett Kisvárda is. Szolgáltató ház létesül Jánkmajtison és Kölesén, amelyekben szabók. fodrászok és tévészerelők dolgoznak majd a lakossági igények kielégítésén. Előreláthatóan még ez év októberében átadják a nyíregyházi ELEK- TERFÉM-nél azt a csarnokot, amelynek kőzet három és fél millió forint beruházásában eddig több, mint egymillióval részes a tanács. Az ezerkétszáz négyzetméter alapterületű központi üzemben javítják majd a háztartási gépeket, olajkályhákat és egyéb elektromos berendezéseket. Tovább bővül a szövetkezeti gépjárműjavító-kapacitás. Nyíregyházán, a Jég utcán már elkészült az alapja annak a szervizüzemnek, amelynek a Tempó Általános Szolgáltató Ipari Szövetkezet lesz a gazdája. Jelenleg a szerkezeti elemek beépítése folyik. Tervezik a vásárosnaményi és a nyírbátori évi 52—52 000 óra kapacitású új nagyszervizet, melynek építését jövőre kezdik. Ugyancsak jövőre kezdik meg a kisvárdai gépjárműjavító üzem bővítését is. A már említett cipőgyorsjavító szalonok megnyitására előreláthatólag csak a tervidőszak végén, 1980-ban kerül sor Kisvárdán és Mátészalkán. Nyíregyházán a tanácsi ipar oldja majd meg ezt a problémát. Bár a cipőjavító szalonok sorsa sem elhanyagolható, a gondot inkább a nagyobb fejlesztések problémái okozzák. A pontos határidők közlésével a KISZÖV-nél óvatosak, pedig a tervek szépek, s amikor készültek reálisan kivite- lezhetöeknek látszottak. A valóságban máris elmaradtak az időarányos teljesítéstől, s nem biztos, hogy el tudják költeni a több, mint százmillió forintot. A szolgáltatásfejlesztésre szánt pénzt — ha nehezen is — előteremtik. Csak gazdaságosan és gyorsan kellene elkölteni úgy, hogy amit az egyik kéz ad, azt ne vegye el a másik. A szolgáltatásfejlesztés ugyanis nemcsak központi, hanem helyi feladat is. S minél tovább húzódik, annál nehezebb lesz a teher. Tóth Árpád 1978. június 21-én reggel 6 óra 20 perckor Győri Sándor szakolyi lakos telefonon jelentette be a rendőrségnek, hogy előző este leütötték és elvették 3700 forintját. A kihallgatáson már részletesebb volt a beszámoló, mert a kirabolt férfi a sötétség ellenére felismerte támadóját, hisz az rendszeresen dolgozik nála a dohányföldön. — Horváth Sándor június 20-án egész nap nálam dolgozott — mondta Győri. — Este hét körül elmentem az italboltba, de előtte tárcámba raktam 3800 forintot, mert egy hidrofort akartam venni. Vettem 10 doboz fecskét, két háromcentest, két jaffát. Egy ismerősömmel beszélgettünk. Nyolc-kilenc óra között bejött Horváth. Megkérdeztem: mit iszik, azt mondta pálinkát. Kértem neki egy felet. Zárórakor az ajtóban elköszöntünk, fogtam a kerékpárom. és elindultam hazafelé. Nem ültem fel, mert sötét volt. — A szeszfőzde előtt eszembe jutott, hogy meg kéne kérdezni, mikor hozhatom a cefrét. Bementem. Egy kicsit elbeszélgettük az időt, 10 óra után indultam el hazafelé. Már vagy 100 méterre járhattam a kapunktól, amikor a fasorból kilépett Horváth és egy karóval hátbavágott. Elestem. Odajött, kivette a zsebemből a tárcát. Mondtam neki. hogy ne vegye el, de azt válaszolta: „van neked miből”. Aztán még egyszer megütött, majd beszaladt a dohányföld felé. A rendőrség hat napi keresés után Encsencsen fogta el a bujkáló Horváthot. aki semmit sem tagadott. — ... Otthon megszámoltam a pénzt, aztán lefeküdtem. Másnap reggel azt mondtam az élettársamnak, hogy megyek Balkányba fogat húzatni. Elindultam, de az úton szembetalálkoztam Győrivel. Elmenekültem. A földeken keresztül mentem be Balkányba, onnan busszal Kálióba, onnan meg Nyíregyházára. A piacon vettem egy magnót, a bizományiban egy gyermekkocsit, Encsencsen a sógoromtól pedig egy karórát. A többi pénzt feléltük. A 22 éves Horváth Sándor ügyét a Nyíregyházi Járásbíróság Sándor Vilmos tanácsa a bűncselekmény színhelyén, Szakolyban tárgyalta. Horváth beismerte a bűncselekmény elkövetését, a bíróság pedig kiszabta a büntetést. A rabló két és fél évet tölt börtönben, három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és meg kell fizetni az okozott kárt is. Mivel az ítéletet az ügyész is, a vádlott is tudomásul vette. így az a kihirdetéskor jogerőssé vált. Bölcsőde-óvoda-iskola kombinát Nyírbátorban Megszűnik a cigányiskola Bölcsődés korunktól kezdve egészen a nyolcadik osztályos bizonyítvány átvételéig járhatnak abba az új nyírbátori gyermekintézmény-kombinátba az apróságok, melyet a közelmúltban adtak át rendeltetésének a városban. Az új létesítményben egy 80 személyes bölcsőde, egy 100 személyes óvoda és 16 tantermes iskola működik. Az osztályok mellett helyet kapott az épületben 4 napközis és 2 tornaterem, a gyerekek ellátásáról pedig az ezer adagos konyha gondoskodik. A bölcsőde-óvoda-is- kola kombinátot — melyet 51 millió 721 ezer forintos költséggel épített a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat — szeptember 4-én veszik birtokba a kis lakók. A városban ez a negyedik iskola, s átadásával az új tanévben megváltozott rend szerint fogadják a tanulókat. A 3-as, vagy vásártéri iskola — ahová eddig kizárólag cigánygyerekek jártak — ezentúl csak alsó tagozatosokat fogad. Az intézet ci- gányjellege megszűnik, bár most is szerveznek önálló cigányosztályokat. Itt bonyolítják le az ötévesek iskola-előkészítő tanfolyamát is. Három körzetbe osztották Nyírbátort, így a többi iskola — köztük az új — e körzetek szerint fogadja a nebulókat. A hármas iskola felső tagozatos növendékei a régi, 1-es iskola épületében kezdik meg a munkát. BERCELI FOGAS ÉS RÁKSALÁTA Mind megették, tehát ötös Mit főz a mesterszakács? Meddig süti a csemegekarajt? — kérdezték a vizsgán Kovács Jánost. A szakács gyorsan számolt, másfél—két óra, amikor hirtelen eszébe jutott, hogy ez csak „beugratás” lehet, hiszen addig kell sütni, amíg meg nem pu- hul.. . A nyíregyházi Imbisz Grill ételbár fiatal szakácsa nemrégiben mesterfokon adott számot szakmai tudásáról. A kereskedelmi továbbképző és módszertani központ tavaly ősszel szervezte meg először az országban a mesterszakácsok tanfolyamát Budapesten. Minden megyét egy-egy jelölt képviselt a hathónapos iskolán. A tanfolyam végén kéthetes gyakorlatra ment a 23 szakács Tihanyba. A legritkábban használatos recepteket is elővették, s nem egyet közülük többször is elkészítettek: ne a vizsgán kelljen először kísérletezni ... A szakmai gyakorlat letelte után a vizsgabizottság előtt remekeltek a szakácsok: a nyíregyházi fiatalmebernek egy hidegtál készítése jutott feladatul. Töltött tojással, gombasalátával töltött zöldpaprikával, paradicsommal. tavaszi vitamin- és ráksalátával kellett mindezt egy tálon ízlésesen elhelyezni. Melegételnek a „rettegett” tiszaber- celi fogast kapta. — Mumusnak számított ez már az iskolában is. Három különböző töltelék kell hozzá, s az elkészítését is. bizony. sokszor gyakoroltuk. A meghívott vendégek a hosz- szú asztalra tálalt 23 féle fogásból válogathattak, s az enyém majdnem az utolsó cseppig elfogyott. Ez volt a főztömre a legnagyobb dicséret. Ötöst kaptam. Az elméleti vizsgán a szakmai kérdések mellett a politikai gazdaságtan, az alapvető vezetési ismeretek is szerepeltek. A vizsgabizottság vezetője — aki egyben a magyar szakács- és cukrászszövetség elnöke — mesterszakáccsá minősítette a tanfolyam hallgatóit. Az Imbisz Grill éterbár vendégei is bizonyára hasznát látják a konyháfőnök magasabb szakmai képesítésének. Olyan új recepteket és tapasztalatokat szerzett a szakácsuk, amit a meleg szendvicsek. hidegtálak és egyéb ételek összeállításánál is alkalmazhat. S hogy az eredmény máris megmutatkozik. ezt bizonyítja: néhány napja készítenek az üzletben párizsias meleg szendvicseket, most kísérleteznek a hamburgerrel— rövidesen árusítják ezt is —, ősztől jonatán turmixot kérhetnek majd a fogyasztók. S az ország minden részéből szerzett ismerős révén olyan fűszerekhez, árukhoz is hozzájuthatnak majd. melyet nálunk csak ritkán lehet kapni. így rendelhetnek később őzgerincet, áticsókával ízesített ételeket is az Imbisz vendégei. T. K. Régi iskola. Iskolatörténeti kiállítást nyitottak a vásárosnaményi Bereg Múzeumban. Az egyedülálló anyag bemutatja a korabeli iskolák felszerelését, a tanítást segítő eszközöket, a tankönyveket és tanulóbizonyítványokat. A gazdag anyag, amely szeptember végéig tekinthető meg, megérdemelne egy állandó bemutatótermet. (Elek Emil (elv.) Lakáskarbantartó bázis Nyíregyházán
