Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. szeptember 3. A nyai nagynéném érke­zett meg Budapestről. Régen a Nyírségből származott el, vitte magával és meg is tartotta nagy­anyámtól tanult konyhamű­vészetét. A meglepetés ez­úttal sem maradt el. A ken­dőben még szinte meleg po­gácsák halma sárgállott. — Hajnalban keltem, hogy friss legyen. No. kóstold már meg. Krumplis pogácsa. Valamikor ez volt a ked­venced. Megkóstoltam. Tekinte­temben az öröm valamiféle látható jelét igyekeztem beleírni, hogy érezze a ro­kon. hálás vagyok. Nehezen sikerült, mert az az igazság, hogy valamikor én a csir­kecombot jobban szerettem volna, de több krumpli volt, mint csirke. — Ugye milyen finom? — lelkendezett helyettem is, ette helyettem is a jóízű tésztát nagynéném. A fiam egy hátbavágást kapott, mert csak fintorgott illetlenül. — Tudja is ez. mi a jó — mondta a rokon és kiselőa­dást tartott a krumplis pogá­csa fölséges mibenlétéről. Ennyi a történet, és bi­zony nem érdemelné meg az ólombetűt, ha a közel­múltban egv értekezleten nem sugdos a fülembe az egj'ik termelőszövetkezet el­nöke. Arról volt éppen szó. hogy 6000 vagon felesleges burgonya lesz a megyében. — Mi az a hatezer va­gon? — mondta az idősebb korosztályhoz tartozó elnök — meg kell enni. Miért nem sütünk krumplis ke­nyeret? A krumplis kenyér­nél nincs finomabb. Hogy ne zavarjam az érte­kezést. nagy. olvasható be­tűkkel papírra írtam a vá­laszt: „MEGVÁLTOZOTT AZ ÉTKEZÉSI KULTÚ­RÁNK'. — Ez a baj — morgott — elfelejtjük, mi a jó. A krumplis pogácsát szíveseb­ben megeszem, mint a tor­tát És a krumplis lángos... K rumplis pogácsát a nagynéném látogatása óta nem ettem. A krumplis lángosnak már az ízét sem tudom. Nem fő­zünk szilvalekváros gombó­cot. strapacskát. nem sü­tünk lapcsánkát. Az üzemi étkeztetésnél, az étteremben legtöbbször nem tört, vagy hasábburgonya a pörkölt körítése, hanem rizs, tarho­nya. Másként élünk. jobban élünk. De hát tudjuk-e mi a jó? Nem igen. ha a bur­gonyának ezeregy elkészíté­si módját figyelmen kívül hagyjuk, elfelejtjük. S. E. Mire költ százmilliót a szövetkezeti ipar? A gávavencsellői Viktória Cipőipari Szövetkezetben NSZK-exportra gyártanak női csiz­mákat. A képen Losonczi György meós és Szabó Lászlóné előkészítik a terméket az uta­zásra. (Fotó: Mikita Viktor) Leszakadt a cipősarok? Szeg bántja a lábat? Nem lesz ez sem gond a járókelők­nek Nyíregyházán. Kisvár­dán és Mátészalkán. Olyan cipőgyorsjavító szalonokat helyeznek majd üzembe a három városban, ahol a ki­sebb javítást igénylő lábbelit meg is várhatja az állampol­gár. Ez is szerepel többek kö­zött a szövetkezetek ötéves szolgáltatásfejlesztési tervé- ban. A tervidőszakban 108,7 mil­lió forintot kellene elkölteni a megye ipari szövetkezetei­nek szolgáltatásfejlesztési cé­lokra. Ennyi pénz feltétlenül szükséges lenne ahhoz, hogy a még meglévő feszültséget feloldja, s nagyjából lépést tudjon tartani a szövetkezeti ipar a növekvő igényekkel. A pénz — természetesen — nem jön csak úgy magától, a források szerteágazók. A fejlesztésre szánt, több mint százmillió forint egy részét — pontosan 39,3 milliót — a megyei tanács adja. A KISZÖV a kölcsönös fejlesz­tési alapból ad hozzá 24 mil­liót, az OKISZ pedig 13.4 mil­lióval segít. A többit az ér­dekelt szövetkezetek teremtik- elő, amelyben 17 millió a saját erő, 15 pedig hitel. Bár a saját hozzájárulás összege a százmilliós nagyságrend mellett kevésnek tűnik, fi­gyelembe kell venni, hogy ez a 32 millió forint — mert a hitelt vissza is kell fizetni — nagy tehertétel annak a né­hány szövetkezet kollektívá­jának, amelyek érintettek a szolgáltatás ilyen nagyarányú fejlesztésében. A legtöbb pénzt kapta a fejlesztéshez joggal a Nyír­egyházi Építőipari Szövetke­zet. A 34 milliós támogatás­ból és a saját fejlesztési alap felhasználásából alakul meg ugyanis a szövetkezeti építő­ipar megyei lakáskarbantartó bázisa. A fejlesztésre kapott pénzből ez a szövetkezet már 12 millió forintot használt fel. Bár a fejlesztés első fá­zisában az üzemvitelhez szükséges építkezések emész­tik a pénzt. Nyíregyházán. Jósavárosban már üzembe helyezték az első építőipari szolgáltató felvevőhelyet. Az első tapasztalatok szerint a lakosság körében máris nép­szerű ez a szolgáltatási for­ma. A tervidőszakban nyílt új fodrászat Záhonyban és Nyíregyházán a Búza téren és Jósavárosban. Tiszalökön ebben az évben adták át az egymillió forint költséggel Kira bolta kenyéradóját megépült gépjármű szerviz- ütemet. Mátészalkán ötmil­lió forint költséggel bővítet­ték a már meglévő gépjár­műjavítót. Ezzel a beruházás­sal korszerű alapokra he­lyezték a gépjármű karosszé­ria-javítását is. A festést-fé- nyezést például infraszárító alagútban, égetéssel végzik. Ebben a városban a Patyolat vegytisztító üzem kapacitásá­nak bővítésére több. mint egymillió forintot költöttek. Méretes szabóság kezdte meg a szolgáltatást Záhonyban, új üzemet kap az elavult, régi helyett Kisvárda is. Szolgáltató ház létesül Jánkmajtison és Kölesén, amelyekben szabók. fodrá­szok és tévészerelők dolgoz­nak majd a lakossági igé­nyek kielégítésén. Előrelátha­tóan még ez év októberében átadják a nyíregyházi ELEK- TERFÉM-nél azt a csarnokot, amelynek kőzet három és fél millió forint beruházásában eddig több, mint egymillió­val részes a tanács. Az ezer­kétszáz négyzetméter alapte­rületű központi üzemben ja­vítják majd a háztartási gé­peket, olajkályhákat és egyéb elektromos berendezéseket. Tovább bővül a szövetkezeti gépjárműjavító-kapacitás. Nyíregyházán, a Jég utcán már elkészült az alapja annak a szervizüzemnek, amelynek a Tempó Általános Szolgáltató Ipari Szövetkezet lesz a gaz­dája. Jelenleg a szerkezeti elemek beépítése folyik. Ter­vezik a vásárosnaményi és a nyírbátori évi 52—52 000 óra kapacitású új nagyszervizet, melynek építését jövőre kez­dik. Ugyancsak jövőre kez­dik meg a kisvárdai gépjár­műjavító üzem bővítését is. A már említett cipőgyors­javító szalonok megnyitására előreláthatólag csak a terv­időszak végén, 1980-ban kerül sor Kisvárdán és Mátészal­kán. Nyíregyházán a tanácsi ipar oldja majd meg ezt a problémát. Bár a cipőjavító szalonok sorsa sem elhanyagolható, a gondot inkább a nagyobb fej­lesztések problémái okozzák. A pontos határidők közlésé­vel a KISZÖV-nél óvatosak, pedig a tervek szépek, s ami­kor készültek reálisan kivite- lezhetöeknek látszottak. A valóságban máris elmaradtak az időarányos teljesítéstől, s nem biztos, hogy el tudják költeni a több, mint százmil­lió forintot. A szolgáltatásfejlesztésre szánt pénzt — ha nehezen is — előteremtik. Csak gazdasá­gosan és gyorsan kellene el­költeni úgy, hogy amit az egyik kéz ad, azt ne vegye el a másik. A szolgáltatásfej­lesztés ugyanis nemcsak köz­ponti, hanem helyi feladat is. S minél tovább húzódik, an­nál nehezebb lesz a teher. Tóth Árpád 1978. június 21-én reggel 6 óra 20 perckor Győri Sándor szakolyi lakos telefonon je­lentette be a rendőrségnek, hogy előző este leütötték és elvették 3700 forintját. A kihallgatáson már rész­letesebb volt a beszámoló, mert a kirabolt férfi a sötét­ség ellenére felismerte táma­dóját, hisz az rendszeresen dolgozik nála a dohányföl­dön. — Horváth Sándor június 20-án egész nap nálam dol­gozott — mondta Győri. — Este hét körül elmentem az italboltba, de előtte tárcám­ba raktam 3800 forintot, mert egy hidrofort akartam ven­ni. Vettem 10 doboz fecskét, két háromcentest, két jaffát. Egy ismerősömmel beszélget­tünk. Nyolc-kilenc óra között bejött Horváth. Megkérdez­tem: mit iszik, azt mondta pálinkát. Kértem neki egy felet. Zárórakor az ajtóban elköszöntünk, fogtam a ke­rékpárom. és elindultam ha­zafelé. Nem ültem fel, mert sötét volt. — A szeszfőzde előtt eszem­be jutott, hogy meg kéne kér­dezni, mikor hozhatom a cef­rét. Bementem. Egy kicsit el­beszélgettük az időt, 10 óra után indultam el hazafelé. Már vagy 100 méterre jár­hattam a kapunktól, amikor a fasorból kilépett Horváth és egy karóval hátbavágott. Elestem. Odajött, kivette a zsebemből a tárcát. Mond­tam neki. hogy ne vegye el, de azt válaszolta: „van ne­ked miből”. Aztán még egy­szer megütött, majd beszaladt a dohányföld felé. A rendőrség hat napi ke­resés után Encsencsen fogta el a bujkáló Horváthot. aki semmit sem tagadott. — ... Otthon megszámol­tam a pénzt, aztán lefeküd­tem. Másnap reggel azt mondtam az élettársamnak, hogy megyek Balkányba fo­gat húzatni. Elindultam, de az úton szembetalálkoztam Győrivel. Elmenekültem. A földeken keresztül mentem be Balkányba, onnan busszal Kálióba, onnan meg Nyíregy­házára. A piacon vettem egy magnót, a bizományiban egy gyermekkocsit, Encsencsen a sógoromtól pedig egy karórát. A többi pénzt feléltük. A 22 éves Horváth Sándor ügyét a Nyíregyházi Járásbí­róság Sándor Vilmos tanácsa a bűncselekmény színhelyén, Szakolyban tárgyalta. Hor­váth beismerte a bűncselek­mény elkövetését, a bíróság pedig kiszabta a büntetést. A rabló két és fél évet tölt bör­tönben, három évre eltiltot­ták a közügyek gyakorlásá­tól és meg kell fizetni az oko­zott kárt is. Mivel az ítéletet az ügyész is, a vádlott is tu­domásul vette. így az a ki­hirdetéskor jogerőssé vált. Bölcsőde-óvoda-iskola kombinát Nyírbátorban Megszűnik a cigányiskola Bölcsődés korunktól kezd­ve egészen a nyolcadik osz­tályos bizonyítvány átvéte­léig járhatnak abba az új nyírbátori gyermekintéz­mény-kombinátba az aprósá­gok, melyet a közelmúltban adtak át rendeltetésének a városban. Az új létesítmény­ben egy 80 személyes böl­csőde, egy 100 személyes óvo­da és 16 tantermes iskola működik. Az osztályok mellett helyet kapott az épületben 4 napkö­zis és 2 tornaterem, a gye­rekek ellátásáról pedig az ezer adagos konyha gondos­kodik. A bölcsőde-óvoda-is- kola kombinátot — melyet 51 millió 721 ezer forintos költ­séggel épített a Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat — szeptember 4-én ve­szik birtokba a kis lakók. A városban ez a negyedik iskola, s átadásával az új tanévben megváltozott rend szerint fogadják a tanuló­kat. A 3-as, vagy vásártéri iskola — ahová eddig kizá­rólag cigánygyerekek jártak — ezentúl csak alsó tagoza­tosokat fogad. Az intézet ci- gányjellege megszűnik, bár most is szerveznek önálló ci­gányosztályokat. Itt bonyolít­ják le az ötévesek iskola-elő­készítő tanfolyamát is. Három körzetbe osztották Nyírbátort, így a többi isko­la — köztük az új — e kör­zetek szerint fogadja a nebu­lókat. A hármas iskola felső tagozatos növendékei a régi, 1-es iskola épületében kez­dik meg a munkát. BERCELI FOGAS ÉS RÁKSALÁTA Mind megették, tehát ötös Mit főz a mesterszakács? Meddig süti a csemegeka­rajt? — kérdezték a vizsgán Kovács Jánost. A szakács gyorsan számolt, másfél—két óra, amikor hirtelen eszébe jutott, hogy ez csak „beugra­tás” lehet, hiszen addig kell sütni, amíg meg nem pu- hul.. . A nyíregyházi Imbisz Grill ételbár fiatal szakácsa nem­régiben mesterfokon adott számot szakmai tudásáról. A kereskedelmi továbbképző és módszertani központ tavaly ősszel szervezte meg először az országban a mesterszaká­csok tanfolyamát Budapes­ten. Minden megyét egy-egy jelölt képviselt a hathóna­pos iskolán. A tanfolyam végén kéthe­tes gyakorlatra ment a 23 szakács Tihanyba. A legrit­kábban használatos recepte­ket is elővették, s nem egyet közülük többször is elkészí­tettek: ne a vizsgán kelljen először kísérletezni ... A szakmai gyakorlat letelte után a vizsgabizottság előtt re­mekeltek a szakácsok: a nyír­egyházi fiatalmebernek egy hidegtál készítése jutott fel­adatul. Töltött tojással, gom­basalátával töltött zöldpapri­kával, paradicsommal. ta­vaszi vitamin- és ráksalátá­val kellett mindezt egy tálon ízlésesen elhelyezni. Meleg­ételnek a „rettegett” tiszaber- celi fogast kapta. — Mumusnak számított ez már az iskolában is. Három különböző töltelék kell hoz­zá, s az elkészítését is. bi­zony. sokszor gyakoroltuk. A meghívott vendégek a hosz- szú asztalra tálalt 23 féle fo­gásból válogathattak, s az enyém majdnem az utolsó cseppig elfogyott. Ez volt a főztömre a legnagyobb dicsé­ret. Ötöst kaptam. Az elméleti vizsgán a szak­mai kérdések mellett a poli­tikai gazdaságtan, az alapve­tő vezetési ismeretek is sze­repeltek. A vizsgabizottság vezetője — aki egyben a ma­gyar szakács- és cukrászszö­vetség elnöke — mestersza­káccsá minősítette a tanfo­lyam hallgatóit. Az Imbisz Grill éterbár vendégei is bizonyára hasz­nát látják a konyháfőnök ma­gasabb szakmai képesítésé­nek. Olyan új recepteket és tapasztalatokat szerzett a szakácsuk, amit a meleg szendvicsek. hidegtálak és egyéb ételek összeállításánál is alkalmazhat. S hogy az eredmény máris megmutat­kozik. ezt bizonyítja: néhány napja készítenek az üzletben párizsias meleg szendvicseket, most kísérleteznek a hambur­gerrel— rövidesen árusítják ezt is —, ősztől jonatán tur­mixot kérhetnek majd a fogyasztók. S az ország min­den részéből szerzett ismerős révén olyan fűszerekhez, árukhoz is hozzájuthatnak majd. melyet nálunk csak rit­kán lehet kapni. így rendel­hetnek később őzgerincet, áticsókával ízesített ételeket is az Imbisz vendégei. T. K. Régi iskola. Iskolatörténeti kiállítást nyitottak a vásáros­naményi Bereg Múzeumban. Az egyedülálló anyag bemu­tatja a korabeli iskolák felszerelését, a tanítást segítő esz­közöket, a tankönyveket és tanulóbizonyítványokat. A gaz­dag anyag, amely szeptember végéig tekinthető meg, meg­érdemelne egy állandó bemutatótermet. (Elek Emil (elv.) Lakáskarbantartó bázis Nyíregyházán

Next

/
Thumbnails
Contents