Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

1978. szeptember 17. KM VASÁRNAPI MELLÉKLET Aranyozott kecskebőr és panorámakép Tapétázás régen és ma ÁRUVIZSGÁLAT „Szupernyolcas” filmfelvevők ww Őszi hétvégére A szabadidő-öltözékek közül néhány összeállítást mutatunk be rajzainkon. Evekkel ezelőtt vált divatossá a réteges öltözködés, amely­nek megifjodott változata a hét végi szabadidő-ruházat, amely egyben és majdnem egészében a mindennapok viselete ts. A sokfajta sportos kötött holmi, a különböző stílusú és hosszúsá­gú nadrág, a mellények, anorák fajták és a hosszabb-rövidebb sportkabátok tartoznak a hét végi ruhadarabok körébe. A kortól, a termettől függ elsősorban a merészebb vagy szolidabb összeállítás, Illetve választás. Mindenesetre ez as „avantgarde” stílusba tartozó öltözködési forma elsősorban a 20—40 évesek körében vált közkedveltté. Rajzainkon néhány csinos összeállítást mutatunk be. Ezek­hez hasonlóak megtalálhatók a szaküzletekben; Itt a kiválasz­táshoz, majd az egybe tartozó öltözködési formához kívánunk tanácsot adni: 1. Színes vastag szálból kötött, combközépig érő kardigán, kabát és mellény. A kámzsanyakas pulóver jerseybői készült. A nadrág kordbársony, tweed, vagy „kekl” ballon. 2. Aprómintás tweed szövetből készült, elől cipzáras — derékig érő — lemberdzsek. Alatta puplin vagy kötött ing. A szoknya féloldalasán záródó, rojtozással és bőrcsukással, skót­kockás szövetből. 3. Orkán jellegű vagy ballonszerü anyagból készült — belül steppelt, meleg béléses — anorák. A praktikus kapucni, ej­tett vállszabás. rátett és függesztett zsebek, elöl cipzárral csu­kódik. Pulóver, mellény és blúz is elfér alatta. 4. Velúr szövetből, vagy posztóból készült háromnegyedes sportkabát; a rászabott kapucni műszőrme bélésű. Egyenes vo­nalú, de lezser, hogy kényelmesen aláférjen a vastag pulóver és blúz, ahogy a rajzon látható... Műszőrmés kalap és érde­kes táskaöv együttes a kiegészítő. Rakott szoknyával, szafari nadrággal'vagy tweed szövet „bricsesszel** viselhető. Nádor Vera Dédanyáink receptjei „Iskolába megy a gyermek” jeligére: A gyermek helyes életritmusának kialakításához elengedhetetlen a megfelelő napirend. Kellő időt kell ad­ni a testi szükségletek — tisztálkodás, táplálkozás, moz­gás, pihenés, alvás — kielégí­tésére. A szervezetnek napi regenerálódásra van szüksé­ge, ezért a legegészségesebb az általános iskola felső tago­zatos és középiskolás ta­nulók számára, ha hétköznap legkésőbb este 9 és 10 óra kö­zött lefekszenek aludni. A kisebbek ezt már egy órával hamarabb tegyék meg. Az alvás mellett a gyermek szer­vezetének szüksége van arra is, hogy naponta tartózkodjék a szabadban. Tanácsolom, hogy necsak a versenysportok lehetőségeivel éljenek, hanem vegyenek részt az iskolai sportkörök edzésein, mozog­janak mindenütt, ahol erre lehetőség van, de főleg a sza­badban! Azt ajánlom, ne terhelje túl gyermekét kü­lönórákkal. figyeljen jobban pihenésére, táplálkozására. Nem csokoládéra, nem süte­ményre, tehát nem szénhid­rátokra van szüksége az amúgy is megterhelt fiatal szervezetének, hanem fehér­jékre és vitaminokra. Első­sorban fontosak a tej és a tejtermékek, a zöldség- és gyümölcsfélék, valamint a fő­zelékek. Kávéra és szeszes italra ne szoktassa rá gyerme­két. Tartsa mindig szem előtt hogy a helyes táplálkozás csak az egészséges mozgással párosulva kölcsönöz jó erőn­létet. Növelje gyermeke táp­lálkozását a C-vitamin-tartal- mú ételekkel (pl. paprika, pa­radicsom, savanyú káposzta, karalábé, sárgarépa) mennyi­ségét. A tapétázás körülbelül 500 éve Ismert Európában. Kezdetben fá­radságos kézi munkával állítot­ták elő a tapétákat. Régen sok középkori kastély és hercegi pa­lota falait díszítették drága anyagokkal, aranyozott bőrrel. A bolyhos, vagy bársony ta- péát a XV. században kedvelték. Ezt a következőképpen állították elő: ecsettel és sablonnal vastag réteg színezett enyvvel kenték be a papírcsíkokat, majd igen fi­nom gyapjúporral szórták be. Spanyolországban az 1600-as években Igen kedvelték a bőrrel bevont falakat, melyek bárány, borjú és kecske megnyúzott bő­réből készültek. Ezeket összevarr­ták és fa nyomóformával min­tázták. A bőrt aranyozták, ezüst­tel vonták be, vagy festették. Színes papírbevonatos falak a XVII. században voltak divato­sak, Így díszítették a gazdag polgárok lakásuk falát. Viaszos­vászon falbevonat a XIII. szá­zadban terjedt el. A lenvászon csíkokat olajfestékkel színezték és mintákat festettek rá. A XVIII. században és a XIX, szá­zad elején dívott a karton vagy szövet tapéta. Ezeket az anyago­kat már magas- vagy mélynyo­másos eljárással mintázták és színezték. A XVIII. század második felé­ben fejlődött ki a papírtapéta. Az ívpapírt 1830 körül a végnél­kül! papírtekercsek váltották fel. Ettől az időtől kezdve főleg pa­pírtapétákkal díszítették a laká­sok falait. Széles választék állt rendelkezésre, az egyszínűtől a márványmintás, vagy bőr után- zatú tapétán át a nyomott bro­kát tapétáig. 1800 körül jelentek meg a ké­pekkel illusztrált tapéták, ame­lyeket kézi nyomással készítet­tek. A polgárság körében hamar elterjedt a szokás, hogy lakó­szobáikat panorámaképpel dí­szítették, s ez a kézi nyomás a mai napig divatos maradt. Ma sokan szívesen tapétázzák lakásukat saját maguk. Mivel így olcsóbb, szórakoztató és jó érzéssel tölt el, hogy cslnosabbá tettük lakásunkat. A tapétázásnál elsősorban a szín kiválasztására kell nagy fi­gyelmet fordítani. Sokan ked­velik a világos és pasztell színe­ket. A piros melegséget ad a szobának, a zöld nyugtatólag hat. A világos színek által nagyobb­nak látszik a helyiség, a sötét tó- nusúak kedélyessé teszik kör­nyezetünket. A minták és a színek kiválasz­tásánál legyünk mértéktartóak. A nagy mintás tapéták tágas he­lyiségekben. nagyméretű búto­rokhoz illenek. Kis mintákat ajánlunk kisméretű, modern la­kások falainak díszítésére. A tapéta kiválasztásánál ügyel­jünk arra. hogy színtartó legyen. Az erős színek sok napsütés ha­tására kifakúlnak. Ezért élén- kebb színű tapétával északi fek­vésű szobánkat tapétázzuk. Ma igen sokfajta tapétát gyár­tanak. Készülnek papírból, mű­anyagból, fatartalmú papírból stb. A tapéta lehet fényes, vagy matt felületű. A szövetből készült tapéták is igen népszerűek. Ezeket papír alapra ragasztott len. Juta. se­lyem, pamut, vagy múszálas anyagokból készítik. Mintájukat nyomják, vagv szövik. A velúr- tapéta a régi bolyhos, vagy bár­sony tapéta mintájára készül. Az anyagra gépi úton enyvvel kenik fel a mintát, majd elektrosztati­kus módon viszik rá a műszál porát. Vannak lemosható és vízhatlan tapéták. Ezek nedves szivaccsal vagy száraz törtlőruhL-val tisztít- hatók. Nem fakulnak, s a pi­szokfoltok igen könnyen eltávo- líthatók róluk. „Amatőrfilmes”-nek tiszte­lik a klubokba tömörülő, já­ték- dokumentum- stb. fil­meket készítő művészt csak­úgy, mint aki főleg családi témákat örökít meg a film- szalagon. Bármelyikről is le­gyen szó, a filmezés nem ol­csó mulatság, sokba kerül a selejt. Ezért hozták létre a „Super 8” kisfilmrendszert. Azt tűzték ki célul, hogy a felvevő kamerát és magát a filmet is olyan kivitelben adják az amatőr kezébe, amely szinte kizárja a telje­sen rossz kép készítésének le­hetőségét. A Super 8-as film ezért kazettába került, a fel­vevőgépet pedig a legkülön­bözőbb automatikákkal lát­ták el. így a filmesek számá­ra is szinte elérhetővé vált a Kodak régi reklámszlogenje: ön csak nyomja meg a gom­bot, a többi a mi dolgunk! öntapadós tapéták házi tapé­tázásnál előnyösek. E tapétákról csak egyszerűen lehúzzuk az ala­pot és tapadós felületüket a fal­hoz nyomva szivaccsal a falra simítjuk. A minta nélküli, egyszínű ta­pétát a ..kezdőknek” ajánljuk. Felragasztásnál nem kell nagy gondot fordítani a tapétacsíkok szabályos (minta szerinti) egy­más mellé helyezésére. Elegen­dő egyszerűen egymás mellé ra­gasztani a papírcsíkokat. Ilyen tapéták használata gazdaságos is. Egyes tapéták szárazon eltávo- lithatók a falról. Sok munkát, fá­radságot és pénzt takarítunk meg ezekkel. A tapétát száraz állapot­ban csak lehúzzuk a falról: ott vékony papírréteg marad hátra, ami az új tapéta felragasztásá­hoz jó alap. A Super 8-as filmfelvevők tesztje a NAGYÍTÓ, a Fo­gyasztók Lapja idei ötödik számában jelent meg. A ná­lunk leggyakrabban kapható hat Super 8-as rendszerű fel­vevőgép összehasonlító minő­ségvizsgálatkor az optikai rendszer (az objektív) jellem­zőit. a filmtovábbítás tökéle­tességét, a képkereső tulaj­donságait. a megvilágításmérő és szabályozó rendszer minő­ségét értékelték s a végminő­sítés kialakításakor szerepet játszott a gépek kezelhetősé­gének és szolgáltatásainak az értékelése is. A tesztben szereplő legol­csóbb gép a Chinon 722-es tí­pusa. Ez a 2890 Ft-os felve­vő „jó” minősítést kapott. Ár­ban a Yashica YXL 100 kö­vetkezik (3050 Ft), s ez az egyetlen olyan gép, amelynek fix objektívje van, nem pe­dig ún. gumiobjektívje, ami­nek gyújtótávolsága változ­tatható. A Yashica YXL 100 „közepes” minősítést kapott a tesztben. További „jó” minősítésű gépek: Chinon 672 (6990 Ft­ért), Eumig Mini 5 (7900 Ft) és a Kvarx 1x8—S 2 (7100 Ft). Ez utóbbi többek között ab­ban különbözik a japán gé­pektől, hogy rugómotoros, míg a többi Super 8-as kame­ra villanymotoros, s motorju­kat két vagy négy ceruza­elem működteti. „Kiváló”-nak egyetlen gép bizonyult, a Chinon 38P (9900 Ft). Objektívjének gyújtótávolsága nyolcszoros arányban változtatható. A zoom-olást, vagyis a gyújtó­távolság változtatását — aminek eredménye a képen a távolodás vagy közeledés — kézzel is végezhetjük e gé­pen, de egy beépített villany- motor is végezheti helyettünk (ez az ún. auto-zoom), még­hozzá kétféle sebességgel is. A 38P jelű Chinon további különlegessége, hogy magá­ban a gépben, felvétel közben lehet képáttűnést készíteni. Ha két, egymás után felvett jelenetet kívánunk „átúsztat­ni” egymásba, az első jelenet végén a kép automatikusan lesötétedik, majd a gép egy kissé visszacsévéli a már exponált filmet. A következő jelenet eleje erre a filmsza­kaszra kerül, így a kép áttű­nik egymásba. Síp Régi iratokat rendezgetve néhol már elmosódott, nehe­zen böngészhető kézírású fü­zetre találtam: ómama re­ceptgyűjteményére. A rend­csinálás aznap elmaradt, mi­vel órák teltek el észrevétle­nül az olvasgatással. Ezek­ből a véletlenül szerzett is­meretekből idézek fel egypár különlegességet. AKÁC- VAGY BODZA- VIRÄG KIRÁNTVA Tégy mély tálba fél liter finom lisztet, önts hozzá fo­lyamatos keverés mellett fél liter fehér bort és egy kanál­nyi forró meleg olajat és ke­verd egy késhegynyi sóval si­ma tésztává. Ha ez megtör­tént, négy tojásfehérjének a havát könnyedén belekever­jük: mártsd az akácvirágot néhányszor hideg vízbe és tedd az abroszra, hogy a víz leszikkadhasson, ezután a virágot szárukig a tésztába mártjuk és forró zsírban ki­rántjuk; ha világosbarna színt kaptak, a habszedő ka­nállal kiszedjük és magasan egy tálra rakjuk, majd cu­korral bőven behintjük. Ugyanígy rántjuk ki a bod­zavirágot is. (Jövőre kipró­bálható. A szerk.) szArcsaleves A szárcsa bőrét le kell húz­ni, s húsát vízzel a tűzhöz tenni és éppen úgy megfőzni mindenféle zöldséggel, mint a marhahúslevest szoktuk. Egy szárcsát lehet fél kilo­gramm hús helyett számítani. Ha a szárcsa puhára főtt, ké­szíts kevés világos rántást vajjal és petrezselyemzöldjé­vel, ereszd fel a szárcsa le­vővel és adj hozzá kirántott burgonyagombócot és a szárcsával együtt tálald föl. GOMBÁS RÉTES Válogass ki szép gombákat, tisztítsd meg, vágd le csumá- ját és áztasd ki jól. Ekkor szeld fel vékonyra, párold meg zsírban finomra vágott vöröshagymával és petrezse­lyemzöldjével. Ha már jó, keverj hozzá három kanál zsemlemorzsát, négy tojás sárgáját, a fehérjének hab­ját; tedd a kinyújtott rétes­tésztára, kend el rajta, lo­csold meg olvasztott zsírral, hengerítsd össze és süsd meg. Cs. L. J. Barkácsolással a lakás rendjéért A lakás tisztaságát csak akkor őrizhetjük meg, ha rend uralko­dik otthonunkban. Minden felsze­relési tárgynak legyen meg az állandó pontos helye. Néhány ilyen mutatós felszerelési tárgy elkészítéséhez adunk ötletet. Az itt bemutatott eszközök egy. szerűek, sima vonalúak. elkészí­tésük nem igényel különösebb szakértelmet vagy túlzott kia­dást. A) Fürdőszobába való száritő. illetve törülközőtartó. amely készülhet 10 mm-es fenyődeszká­ból. 12—15 mm átmérői ü hen­gerlécekből. B) Üvegpolc fém tartóval kom­binálva toalettszereknek, fogápo­lási eszközöknek. C) Falra akasztható, fából ké­szült kefe- és fésűtartó. D) Színesre festett fedőtartó a konyhában. E) Tüzifatároló és -szállító. A talpazat és a tartólécek kemény- fából, az oldala 10—12 mm-es fe­nyődeszkából. F) Fali foga« a takarítóeszkö­zöknek, amelyet éléskamra. WC falára Is felszerelhetünk. A part­vis. söprű stb. nyelének végébe képakasztó karikát erősítünk. G) Asztal, fekvőhely fölé he­lyezhető kisebb fali könyves­polc, 1 cm-es fenyő- vagy hárs- íemezből, pácolva, fényezve. H) A bot- és esernyötartó — kívül tapétával bevont — fürnér- lemezbői készül, célszerű belül olajfestékkei lekenni, igy vízálló. Az aljába odaillő tálcát szabunk horganybádogból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents