Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. szeptember 17. o TANVA VILÁG Megérkezett a friss kenyér. A környező településekről a Kocog-tanyai iskolába járnak a gyerekek. Mi jut az embernek a ta­nya szó hallatán az eszébe? Magányos épület, körülötte akác- és nyárfa, az istállóban állatok, az udvaron s a kerí­tésen kívül csirke, tyúk, ka­csa, liba. A ház mögött nagy kert gyümölcsfákkal és zöld­ségessel és sok virág. Az épü­let általában fehérre meszel­ve, kicsi ablakokkal, a tetőn pedig televízióantenna. Ta­lán erre gondol az átlagem­ber, és részben igaza is van. A szó mögött más is rejlik: ember, emberek, fiatalok és idősek. Dolgozó és szórakozni vágyó emberek. Az élet örö­meit élni akaró emberek. Ra­gaszkodók és a tanyához kö­tődők, akiket érzelmi szálak fűznek lakóhelyükhöz. Az a legtermészetesebb, hogy az idősek ott maradnak, ott akarják leélni életük hátra­lévő részét. Egyre inkább hallani újra, hogy a fiatalok is maradnak, ott építkeznek. Csak más már az életvitelük, ami a legtermészetesebb. így élnek — sok más tanyához és tanyán lakó emberhez ha­sonlóan — a Balkány környé­ki emberek is: a görény­pusztaiak, a csiffitanyaiak. a Balog-tanyaiak, a Kocog-ta- nyaiak. Gaál Béla képriportja. Kiss Bálint a Hajdúsági Iparművekben dolgozik, otthon pedig feleségével do­hány részes művelését vállalta. Csiffitanyai életkép. KM Rácz Sándor: „Hetvenhét éve lakom tanyán.” Az udvaron s a kerítésen kívül csirke, tyúk, kacsa, liba.

Next

/
Thumbnails
Contents