Kelet-Magyarország, 1978. szeptember (35. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

1978. szeptember 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Erőművek és turbinák Képfinkön hatalmas szovjet gyártmányú turbinaforgó­rész, amelyet a bulgáriai ..Kozlodouy” atomerőmű lé­tesítése során építenek be. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az olajválság kirobbanása vi- lágszerte meggyorsította az atomerőművek létrehozásának folyamatát. A KGST-országokban is egyre-másra épülnek az atomerőművek, mindenekelőtt a Szovjetunióban, ahol 1964-ben he­lyezték üzembe Novovoronyezs- ben az első, 210 MW-os. víz—vizes energetikai reaktort, és ezt később több hasonló típusú, de nagyobb teljesítményű, majd más típusú reaktor építése követte. Napjainkban már több mint 20 reaktorblokkot üzemeltetnek a Szovjetunióban, tíz nukleáris erőműben, közel 5000 megawatt összteljesítménnyel. Az NDK 1967-ben lépett az atomenergia- termelők sorába, jelenleg meg­közelítően 1000 megawattot állít elő ilyen módon és nagyszabá­sú további fejlesztést valósít meg. Csehszlovákia ugyancsak bővíti első atomerőművét. 1979- ben pedig üzembe helyezi máso­dik erőművének első egységét. 1974-ben kezdte meg a villamos- energia-termelést az első bolgár reaktorblokk, s mellette ma már a második 440 megawatt telje­sítményű reaktor is működik. Ugyanott 1980-ig további két, ha­sonló teljesítményű reaktort he­lyeznek üzembe. Románia. Len­gyelország és Kuba ugyancsak hozzákezdett — szovjet közre- működéssel — atomenergia­programjának megvalósításához. Mint ismeretes, hazánkban a két- blokkos. 880 megawattos paksi atomerőmű egyik 440 megawattos blokkját 1980-ban helyezik üzem­be, s a második blokk átadását 1981-re tervezik. A reaktorokat és a turbinákat a Szovjetunió szállítja az atomerő­művekhez, a segédberendezések kooperációban készülnek a szocialista országokban. Az uránt minden ország részére a Szovjet­unió bocsátja rendelkezésre. Bi­zonyára kevesen tudják, hogy egy 440-es atomerőmű-blokk napi működtetéséhez csupán néhány száz gramm uránra van szükség, s ugyanennyi energia megterme­léséhez hagyományos úton 3500 tonna szén kellene, vagyis egy teljes vasúti szerelvényre való rakomány. Függőleges növénytermesztés A fantasztikus regényekben gyakran olvashatunk „növény­gyárakról”, amelyeknek távve­zérelt, automatizált futószalag­jai bőségesen ontják a mezőgaz­dasági és kertészeti termékeket. Jóllehet a mezőgazdasági terme­lés módszereiben, technikájában jelentős fejlődés következett be az elmúlt évtizedek során, ilyen gyökeresen forradalmi változás­ra még nem került sor. De már vannak előjelei, hogy miként is nézhetnének W és hogyan mű­ködnének a majdani „növény­gyárak”. Több mint száz esztendeje tud­ják, hogy talaj nélküli kultúrák­ban, szervetlen tápoldatok segít­ségével is lehet növényeket ter­meszteni. Ez volt az egyik fel­tétele az úgynevezett torony- üvegház megvalósításának, amelyben a növények lassan mozgó függőleges futószalagra erősített edényeikben kavicsré­tegbe gyökeresítve vándorolnak. Olyan zárt rendszerben, mint egy kör alaprajzú, 40—50 méter magas, üvegtorony, jól szabá­lyozható és optimális szinten tartható a levegő hőmérséklete, páratartalma és mozgási sebes­sége. Pontosan szabályozható a megvilágítás napi időtartama és intenzitása, a növények tápanya­gokkal való ellátása, és folyama­tosan mérhető a mindenkori széndioxid-koncentráció, ami fontos információkat rejt magá­ban. További nagy előny még — amire bizony kevesen gondolnak —, hogy a növénygondozók a to­rony alján ülve végezhetik a munkájukat — permetezés, vá­logatás, ritkítás, ültetés, betaka­Képünkön: osztrák „növény­gyár” 40 méter magas tornyá­nak belseje. A páternoszter- szalagokon levő műanyag cse­repek alul önműködően tápol­datos kádba merülnek. (KS) rítás stb. —, miközben a termő- edényekben levő növények las­san elvonulnak előttük. Az auto­matizált toronyüvegházaknál Igen kedvező a helykihasználás, a fényhasznosítás, az energia- szükséglet és a munkaráfordítás alakulása. Több fényt — olcsóbban Világszerte tízévenként mintegy megduplázódik a villamosenergia­igény, ami részint az ipari ener­giaszükséglet szüntelen növeke­déséből adódik, részint a ház- tartások egyre fokozódó fogyasz­tásának az eredménye. Ma már kimentek a divatból a 15 és 25 wattos viUanyégők. az otthonok többségében nem fukarkodnak a fénnyel, s ez így van rendjén. Am mindeddig a hagyományos Izzólámpa a legnépszerűbb szer­te a Világon, holott meglehetősen rossz hatásfokú fényforrás. De méretei folytán könnyen kezel- hető, és* egyszerűen alkalmazha­tó a szabványos világítótestek­ben. Az elmúlt évtizedek során a fénycső nem tudta átvenni az izzólámpa szerepét, pedig a fluo­reszkáláson alapuló fénykeltési mód kevésbé inergiaigényes. De a fénycsövek felhasználhatósá­gát korlátozza hosszuk, alakjuk és az, hogy a szerelvényekkel együtt meglehetősen sokba kerül a fénycsőarmatúra. Most egy olyan fényforrás meg­születéséről érkezett hír az Egye­sült Államokból, amely talán versenytársa lehet a hagyomá­nyos izzólámpának. A Lltek elne­vezésű lámpa első pillantásra olyan, mint egy közönsége« iz­zólámpa. De nincs benne izzó­szál. amely elpattanhat, kiéghet, s a burája sem melegszik át, még, huzamos használat után sem. Az újfajta lámpában az izzószál he- lyét egy mágnestekercs foglalja el, amelyet a lámpa foglalatába beépített elektronika gerjeszt. A tekercs mágneses erőterének ha­KépOnkön: új formájú lámpák, lámpatestek, amelyek ma még hagyományos Izzólámpákkal világítanak. (MTI Külföldi Kép- szolgálat — KS) tására a lámpában levő higany­gőz ultraibolya sugarakat bo­csát ki. s ezek hatására a búra belső felületét borító fluoreszká­ló réteg látható fényt ad. Egy- egy Litek ára körülbelül tízszere­se lesz a mai égőknek, de vár­hatóan tíz esztendő lesz az élet­tartama. s jóval kevesebb ára­mot fogyaszt majd. azonos fény- tellesítményt figyelembe véve. AUTO - MOTOR Üléshuzat, autókárpit Az új gépkocsik kiválasztásá­nál a Worosszéria ..megálmodott” színe mellett fontos szerepet ját­szik a belső autókárpit anyaga és színe is. Az utasteret, az ülé­seket borító anyag textília vagy műbőr, amelytől elvárjuk, hogy kopásálló, puha, a testhez jól idomuló, nedvszívó, színtartó és könnyen tisztítható legyen. ön­magában sem' a textília, sem a műbőr nem rendelkezik e jó tu­lajdonságok mindegyikével, ezért rendszerint kombinálva alkalmaz- zák őket. Egy-egy autótípusnál eleve adva van a belső kárpit anyagösszetétele. így a vásárló legfeljebb a színt választhatja meg, amikor is nyomban dilem­ma elé kerül: a sötétebb anya­gok ugyanis kevésbé szennye­ződnek, a világosabbak viszont esztétikusabbak. tetszetősebbek. Az a tapasztalat, hogv a kocsi- tulajdonosok részéről mindig szükség van valamiféle utólagos kiegészítésre, ügyeskedésre, hogy az autó kényelmesebb és prakti­kusabb legyen. Ilyen lehet az el- ső ülésekre elhelyezhető raffia- rátét, ami a műbőr ülésekre va­ló ráizzadást akadályozza meg. vagy például a náddal ritkán át­szőtt, lyukacsos háttámla, ame­lyet a vezető helyezhet maga mö­gé. hogy ne legyen csuromvizes és gyűrött az inge, ruhája. A műbőrnek ismert előnye, hogy mosószeres habszivaccsal lemosva könnyen tisztítható. Vi­szont a levegőt, nedvességet nem engedi át és nem szívja be. ezért ráizzad az ember. Az autógyárak ezt felismervén olyan megoldás­sal is élnek, hogy fele részben műbőrből, fele részben textíliá­ból készítik az ülések borítását. Az ilyen „öszvér” üléseknél azonban az a baj. hogy a textil­betét csak jóval körülményeseb­ben tisztítható, mint a műbőr. Mindenképpen, helyes tehát az üléseket olyan — lehetőleg ter­mészetes eredetű alapanyagok­ból (pamut, len, kender) készült — huzattal bevonni, amely bár­mikor könnyen levehető és ki­mosható. Védőhuzatként hasz­nálatosak^ az eredeti és műszőr­mék is, amelyek igaz. hogy nem olcsók, ám jó nedvszívóképessé- gűek. rugalmasak és szépek. Tisz­tításuk már problematikusabb, ajánlatos szakemberre bízni ezt a feladatot. A tisztítás gyakori­ságát nem szabad túlzásba vin­ni a gépkocsikárpitoknál, huza­toknál, sokszor egy alapos por­szívózással is megfelelően rendbe lehet szedni az ülésborítást vagy az üléshuzatot. Ismert jelénség, hogy a mű­anyag tárgy annál jobban po­rosodik, minél többet töröljük, ami az elektrosztatikus feltöltő- dés jelenségével áll kapcsolatban. A műbőrrel fedett vagy szinteti­kus anyagból készült textíliával, műszőrmével borított ülésű gép­kocsiban fokozottabb a kiszállás­kor , apró kis szikrák csípését eredményező elektrosztatikus fel- töltődés veszélye, különösen ak­kor. ha testünkön is ilyen anyagból készült ruhák vannak. A műbőr kárpitú é« huzatú gép­kocsikra tehát még inkább in­dokolt a vezetőképes gumiból készült földelőszalag felszerelé­se, mint a „hagyományos” belső kiképzésű autókra. Ezenkívül az autókárpit, az üléshuzat tisztítá­sánál antisztatikus mosószereket is alkalmazhatunk, illetve an­tisztatikus anyaggal átitatott tör­lőrongyot vagy antisztatikus per- metet (spray-t) a belső tisztoga­tásoknál. Személygépkocsi szabályszerű­en felszerelt földelőszalagja. A zöldségeskert őszi védelme A zöldségfélék egész évi meg­figyelésekre alapozott növény- védelmét a betakarításig aján­latos folytatni. A kárositók kö­zül — különösen száraz, meleg ősszel — a különböző bagoly­lepkék — elsősorban a veté- - si és káposzta — még intenzív táplálkozást folytathatnak. A megelőző jellegű átvizsgáláso­kat elsősorban a káposztafé­lékre terjesszük ki. Ha szüksé- ges a védekezés és a 14 napos élelmezés-egészségügyi várako­zási idő betartható, akkor a fMtcoían. 50 WP (0,2%), Satox 20 WSC (0,5%) egyikét, ha a be- takarítás közel esik, akkor az Unifosz 50 EC-t lehet használ­ni. A talaj fertőtlenítő szerekkel Hungária L—7 140 dkg/100 ma vagy Basudin 5 G 35 dkg/100 ma — is csak a fiatal lárvák pusz- títhatók. Ez a kezelés egyben hatásos a talajban előforduló egyéb kártevők (drótféreg, cserebo­gárpajor) ellen is. Ez utóbbiak jelenlétét a megrágott burgo­nyagumók és gyökérzöldségek jelzik. A talaj fertőtlenítés csak addig biztosít jó eredményt, amíg a talaj tartós lehűlése meg nem kezdődött. Az egész évben végzett nö­vényvédelmi munkák fontos kiegészítőjének tartjuk a be­teg, elszáradt, rothadó stb. nö­vényi részek összegyűjtését és megsemmisítését, amivel jelen­tősen csökkenthetjük az áttele­lő fertőző anyag mennyiségét. Az előírt élelmezés- és munka­egészségügyi óvó rendszabá­lyok betartására felhívjuk a figyelmet! Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A krizantém gondozása A rendkívül szeszélyes idő­járás, a hirtelen, de rövid ide­ig tartó nappali fölmelegedé­sek, az évszaktól eltérő erős éjszakai lehűlések kedvezőtle­nül befolyásolják a krizantém egyenletes fejlődését. A bizton­ságos vlrágoztatás érdekében célszerű krizantémágyásaink fölé melegágyi ablakokból nö­vényházat vagy fóliasátrat épí­teni. Gyorsan és könnyen felépít­hető a háztáji „Pásztó 73” acél­vázas fóliaház. Méretei igen kedvezőek: 24 méter hosszú, 2 méter magas, 5 méter széles és a végén 1,2 méter széles kapu- ja van. Üzemeltetése gazdasá­gos és olcsó, ha a krizantémt más növényekkel is kombinál­juk, pl. zöldségpalánta-nevelés- sel, zöldség- és dfsznövény- (tulipán, jácint stb.) hajtatás­sal, illetve korai virágoztatás- sal. Több éves gyakorlati megfi­gyelések igazolják, hogy a fó- liapalást alatt erőteljesebb a bimbóképződés és a hirtelen bekövetkező éjszakai lehűlés sem teheti tönkre egész évi munkánkat. Természetesen ma­gasabb nappali hőmérsékleten nem szabad elfeledkeznünk a szellőztetésről sem. Mivel a kri­zantémt — szükség szerint — bőségesen kell öntözni, ezért a napsütés következtében erőtel­jes lesz a páraképződés is. Napnyugta után a pára lecsa- pódik a lehűlt felületre és le­csöpög onnan. E cseppek a nö­vényekre kerülve kedvező fel­tételeket teremtenek a botritisz elhatalmasodásához. A kórokozó a virágokon, a külső sziromlevek csúcsán bar- nulást idéz elő. A bámulás rö­videsen az egész virágzatra ki- terjed, és azon szürkésfehér gombafonal-szövedék és egér- szürke spóratartó gyep jelenik meg. A beteg virágzatról — már a legkisebb légmozgásra is — szürke porként száll a spó­rafelhő. A gomba akkor a leg­veszélyesebb, ha a virágok túl korán nyíltak, mert ekkor a kór­okozó a leveleket és a növé­nyek tövi részét sem kiméli. Az elbamult, elhalt részeket egér- szürke penészgyep lepi be. A botritisz ellen 0,12%-os Chinoin Fundazol 50 WP-vel vagy 0,1%- os Topsin Metillel védekezhe­tünk. A Rogor és a Bi 58 rovarölő hatása mellett atkaölő mellék­hatással is rendelkezik, erre nagy szükség is van, mert a fó­lia alatt gyorsan elszaporodhat­nak az atkák. Szivogatásuk ha­tására a levél színén szétszór- tan apró sárga pontok jelen­nek meg, amelyek az érzúgok- ból kiindulva rövidesen az egész levéllemezre kiterjednek. A levél fonáki részén — az at­kákra oly jellemző — szöve­dékbe ágyazott porszemcse- lerakódást láthatunk. A beteg növények levelei megsárgul­nak, megbámulnák, majd le- hullanak s a tövek alulról föl­felé felkopaszodnak. Az asszi­milációs felület csökkenése következtében a fertőzött nö­vények gyengén fejlődnek, s virágaik is értéktelenebbek lesznek. Széles Csaba, mg. főiskola, Nyíregyháza Búzatermesztésünk rendkívül sokat fejlődött az utóbbi néhány év alatt. Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a magas biológiai értékű fajtáknak, melyek bizto­sították a lehetőségét nagy ter­mések elérésére. Természetesen a nagy termőképességű fajta ön­magában kevés. A termesztés eredményességéhez a fajta igé­nyének megfelelő feltételeket kell teremteni. A búzatermesztés eredménye­sebbé tehető megyénkben is, ha a termesztés sikerét biztosító — szakmailag nélkülözhetetlen fel­tételeket megteremtjük. A ren­delkezésünkre álló búzafajták po­tenciális termőképessége nagyobb arányban kihasználhatók, mint ahogy ez eddig sikerült. A fajta­váltással megtaláltuk azokat a fajtákat, melyek alkalmazkodó képessége összhangban van a megye adottságaival. És hogy le­het a termésátlagokat az orszá­gos átlagnak megfelelő szintre emelni — bizonyítják a különbö­ző tájegységek üzemeinek konk­rét példái. Ott ahol a kor­szerű termesztési, gépesítési fel­tételek mellett nagy termőképes­ségű fajtát vetnek és megfelelő a tápanyagellátás és a növényvé­dő szerek használata is, egyenle­tes, kiemelkedő termésátlagok ér­hetők el. Búzatermesztésben csökkente- nünk kell az óriási szóródást. Ha csak az azonos természeti adott­ságok között gazdálkodó üzemek nagy különbségeit felszámoljuk, mintegy 20 000 tonna búzával ter­melhetünk többet a jelenleginél. Ez pedig a népgazdasági helyze­tünk további javítását szolgálja. — Ez megvalósítható ha minősé­gi munkát végzünk — jól szer­vezzük — számonkérünk — és biztosítjuk a búzatermesztés szak­mai feltételeit. Üzemek jelentős része még ma Is ötletszerűen használja fel a műtrágyát. Figyelmen kívül hagyják a szerves trágya hasz­nosítását, a szerves anyag töme­gét is, amely a talajban fellelhe­tő. Pedig a jó eredményeket el­érő üzemek esetében is a jövő termelésnövekedésének feltétele az okszerű tápanyag-gazdálkodás bevezetéséhez kötődik. Egyértel­mű, hogy a műtrágya effektivi- tása alatta marad a kívánalmak­nak. Mindenesetre jelentős tar­talékaink vannak Szabolcs-Szat- márban, amit célszerű lenne most már kiaknázni. I A legfontosabb feladatunk a te­rületegységre jutó termelés gaz­daságos növelése. Elsősorban a 30 q-án aluli termésátlagot pro­dukáló gazdaságok, úgy gondolom, szakmai lépéshátrányban van­nak. De van tennivaló ott is, ahol a búza átlagtermése nem haladta meg a 40 q-át. Az egyik legalapvetőbb feladat a biológiai alapok továbbfejlesz­tése. Intenzív termelés magas bi­ológiai értékű fajták nélkül elkép­zelhetetlen. Ma már olyan búzafaj­tákkal rendelkezünk, amelyek al­kalmazkodnak a korszerű viszo­nyokhoz, az iparszerü termelés­hez. Országosan a biológiai fejlő­déssel párhuzamosan felgyorsult a technikai fejlődés is. (Szabolcs- Szatmárban itt is van tartalék). A fajtaválaszték a speciális igé­nyeket is kielégíti, igy a termő- képesség potenciális növekedését szolgálja. FAJTAELLATOTTSÄG — FAJTA­VÁLTÁS Az elmúlt 3—4 év alatt fel­gyorsult a fajták rotációja. A jó fajtákat jobbakkal váltottuk fel. Lecserélésre került: Rannaja, Kavkáz, Auróra Mir. 808 MV—2, MV—3. És kifutóban van a Be- zosztája—1 is. Jól vizsgáztak: GK—F—2, GK—3, MV—4 és a jugoszláv Nov. Rána, a koraiak közül, valamint a középkorai Jubilejnaja 50, MV—5, a jugo­szláv Partizánka. Sokat ígérnek az új fajtajelöltek is. Az elmúlt évtizedben hazánk­ban Is, de különösen Szabolcs- Szatmár megyében kiemelkedő szerepet játszott a szovjet Be- zosztája—1 búzafajta. Megalapoz­ta búzatermesztésünket. Helyét mindinkább a kiváló genetikai tulajdonságokkal rendelkező Ju- bilejnaja—50 váltja fel. Ma már közel 35%-ot képvisel. Jól alkal­mazkodott megyei adottságaink­hoz a hazai nemesítésű MV—4, amely az igények mintegy 26%-át teszi ki. E két fajta képezi fajtaellátott­ságunk gerincét. A fajtaváltás során tovább bővült a fajtavá­laszték a GK—F-2, GK—3, Mar- tonvásári—5, és MV—6 fajtákkal. Több üzem eredményes termesz­tést folytat a jugoszláv Nov. Rá­na és Partizánka fajtákkal. Mi­közben az új fajták megl 'em- tették biológiai alapját a terme­lés növekedésének, de termesz­tésbe vonásuk módosítja a ter­melés technológiáját. Eredménye­inket tehát a szakmai színvonal, a termesztés technológiai és a fajta összhangja teremtheti meg. A TERMESZTÉS BIZTONSAGA A megyében rendelkezésünkre álló búzafajták a termesztés kö­vetelményeinek megfelelnek, ter­mőképességük meghaladja a ter­melés mai szintjét. A biztonságos termeléshez elegendő számú ko­rai, középérésű fajtákkal rendel­kezünk. Középkésői fajta terme­lése a megyében elenyésző. Vi­szonyaink között is az eredmé­nyes búzatermesztés alapját szol­gálják, de a termelési céljainkat — vagyis nagy termést akkor produkálnak, ha ehhez a feltéte­lek biztosítottak. A feltétel pedig — a kifogástalan talajmüvelés (ehhez a növénytermesztésünkben szerkezeti változás Is szükséges) —. A talajerőpótlás mértékét az elérendő termés mennyiségéhez szükséges mértékben talajvizsgá­lat alapján kell meghatározni. A megyei termésátlagok rend­kívül nagy szóródásának egyik oka — a gazdaságok jelentős ré­szében még mérsékelten adagolt éa hatóanyagban és mennyiség­ben is kevés műtrágya-felhaszná­lás. A kiszórt műtrágya ható­anyag-mennyiség nem elegendő ahhoz, hogy a nagy termőképessé­gű búza optimális tápanyagigé­nyét kielégítse. A gyenge ered­ményt elért tsz-ekben repr. in­formáció alapján az 1 ha-ra fel­használt műtrágya-hatóanyag nem éri el a 150 kg-ot, míg a ter­melési rendszerben működő gaz­daságok, amelyek egyébként ki­egyenlítetten magas termésátla­gokat érnek el, ennek kétszeresét használják. Tehát a termelésre ható műtrágyázás szintje min­denkor megfelel a termelés szín­vonalának. A műtrágyák mennyiségeit és arányait úgy kell kialakítani, hogy elkerüljük a növényállo­mány megdőlését és ezzel a gom­babetegségek elszaporftását kor­látozzuk. Kielégítő foszforellátás­sal törekedjünk az egyenletes be- érésre. A nemesített kalászos vetőmag- termesztés lényegesen nem tér el az étkezési célra termelt kalászo­soktól, azonban nagyobb a fele­lősség, mert nagy az értéke és a jó minőség a nagy hozamok fel­tétele. Különös gondot kell fordí­tani a keveredések elkerülésére, az állománysűrűség helyes meg­választására. Az agrokémiai el­járásokat Igen gondosan kell vég­rehajtani és komplex vegyszeres védekezést kell alkalmazni. Kiss I,ászló vetőmagtermeltető vállalat igazgatója ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Á búzatermesztésünk helyzete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents