Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-09 / 186. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. augusztus 9. Iparigazolvány a gyűjtő- kereskedőknek Iparigazolványt kapnak a gyűjtőkereskedők és a kiskereskedők országos szervezetének tagjaiként folytathatják munkájukat. A belkereskedelmi miniszter új rendeleté értelmében a toll-, nyersbőr-, vas-fém, papír-, üveg-, valamint textilhulladék gyűjtésére jogosító magi rtkereskedői igazolványt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes szakigazgatási szervnél, városi, kerületi tanács kereskedelmi osztályain, járási hivatalokban kell kérni. A gyűjtőkereskedők csak az igazolványban meghatározott termékeket gyűjthetik, illetve vásárolhatják meg abban a megyében, ahol az igazolványt kiállították, va- _ lamint az azzal szomszédos megyék területén. Hegedűóra Sznyitkovszkij professzornál. Gazdátlan parkoló N em tudom, mit gondolt parkolóink rendjéről az a lengyel állampolgár, aki a minap Nyíregyházán, a sóstói strandfürdő mellett kijelölt parkolóban, több mint négy órát várt gépkocsija kiszabadulására. Az elsők között érkezett reggel a strandra Keresett magának egy aránylag hűvös helyet. Szabályosan, a rendet figyelembe véve parkolt. Délelőtt 11 órakor, úticéljának megfelelően ki akart állni a parkolóból. Ám az utána érkező autósok, magyarok és külföldiek olyan szabálytalan összevisszaságban állták körbe, elzárva minden kivezető utat, hogy délután fél négykor még azt leste, mikor érkezik az a két utolsó gépkocsitulajdonos, akitől még ekkor sem tudott kiállni. Az utóbbi időben sok hasonló eset botránkoztat- ta, bosszantotta és várakoztatta meg oktalanul a kijelölt parkolót igénybe vevő gépjárművezetőket. Mindennek az az oka, hogy a parkoló gazdátlan. Ezért fordulhat elő szabálytalan parkolás. Ezért állhatnak be teherautók és autóbuszok. Nem jó cégér ez a ma már nemzetközi hírnévnek örvendő Sóstó- gyógyfürdőnek. (sigér) Pribál a Bikini-kvartett KÉPEK A ZENEI TÁBORBÓL Bársony László brácsaóráján. A televízió Jogi esetek műsorában egy ízben láthattuk, milyen bonyodalmakkal járt, ha valaki a fizetőven- déglátás keretében, bérelt lakásból nem akart kiköltözni. Az új szabályozás ezért kimondja, hogy a fizetővendéglátás időszakos szálláshelyet nyújt, és nem a lakás- szükséglet kielégítése a célja. A fizetővendéglátás lényegéből következik, hogy a vendég részére mindig meghatározott időre biztosítják a szálláshely használatát. E határozott időtartam lejárta előtt a szerződés csak akkor bontható fel, ha a vendég a szálláshely díját nem fizeti meg, vagy a szálláshely használata során a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes magatartást tanúsít, a szálláshelyet vagy a használatba adott tárgyakat rongálja, rendeltetésellenesen használja. Ebben az utóbbi esetben a szerződést a szállásadó közvetlenül is felbonthatja, noha nincs közvetlen szerződéses kapcsolatban a vendéggel. Megtörténik, hogy a turizmus céljait szolgáló szálláshelyet lakásként használják. Ezzel veszélyeztetik a lakásigények kielégítésének társadalmi rendjét, és súlyosan sértik a fizetővendéglátás intézményét is. Ennek megakadályozására a jogszabály rövid eljárást tesz lehetővé. Kimondja, hogy azt a vendéget, aki a szerződés időtartamának lejárta után a szálláshelyet nem hagyja el, a bíróság nem peres eljárás során hozott — tehát formaságoktól mentes — végzéssel kötelezheti arra, hogy a szálláshelyet haladéktalanul ürítse ki. A végzést a bíróság kézbesíti a végrehajtónak, aki karhatalom kirendelését kéri, és a szálláshelyet haladéktalanul kiüríti. G. Zs. hét. A vonósnégyest Nagy Agnes „hozta” Szegedről, mert hogy ő is „visszajáró lélek”. Ezt persze csak most, utólag könnyű már elmondani, előzetesen bizony meg kellett küzdeni érte. A vonósnégyes első hegedűse, Erdei Klára például édesapja mellett dolgozott egy mezőgazdasági üzemben, a csellista Behán László pedig éjszakánként a lemezgyárban vállalt műszakot, segédmunkás volt, hogy a pénz meglegyen. Diákzsebhez valóban sok a 2100 forint — ennyibe kerül a tábor. Tavaly még Nagy Áginak is volt menedzsere; Békés megye, ám a mostani költségeit már maga teremtette elő. Sokan jöttek vissza a múlt évben itt tanító tanárok közül. De jöttek olyan művészek, tanárok is, akik a tavalyi hírét hallva vállalták el a háromhetes intenzív oktatást. Hogy csak a leggyakrabban koncertező művészeket említsük: Kocsis Albert, Gyermán István és Ruha István, a romániai magyar hegedűművész. Érdekesség, hogy idén fúvósok is vannak, Nemes Ferenc néhány fúvószenészt — s ezzel új színeket — hozott a zenekarba. T. Hunyadi Viktória személyében az első szabolcsi zenetanár is megjelent a táborban, a VIT-en tartózkodó Szenthelyi Judit pedig egyenesen Kubából repül ide. Míg a termekben próbálnak. a tábor vezető karmestere Jancsovics Antal már a koncerteket tervezi. Az idén klasszikus szerzők művei csendülnek fel a szóló-, a kamara- és a nagyzenekari hangversenyeken. így a tábor kettős feladatot tölt be: gondoskodnak a hatvan hazai és húsz külföldi fiatal képzéséről, s ezenfelül hozzájárulnak egy másik, legalább ilyen fontos cél valóra váltásához, hogy „legyen a zene mindenkié”... (be — cscs) Újabb készítenek elő Megkezdődött az országban a hatodik ötéves terv lakás- építési programjának előkészítése, s bár két és fél év még hátra van az ötödik ötéves tervből, mégsem korai, hanem nagyon is időszerű ez a munka. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Tervhivatal közös irányelvek kiadásával sietett a lakásépítésben részt vevő szervek segítségére, hogy elkerüljék azokat a buktatókat, amelyek a jelenlegi tervidőszakban nehezítik a lakásépítési feladatok teljesítését, időben megteremtsék az egyenletes ütemű munka feltételeit. A lakásigénylések megoszlása szerint az a legfontosabb feladat, hogy a városokban gyorsítsák, javítsák a lakásellátást, s így mielőbb új otthonhoz juttassák a több gyermekes családokat és a családiházas területek kije- elókészületek alapja az építési területek kijelölése. Elsősorban a több szintes házakból tervezett lakótelepek helyét kell kiválasztani, de nem halasztható későbbre a családiházak területek kijelölése sem. összehangoltan kell gondoskodni az építési területről, s ehhez tartozik az is, hogy számításba vegyék az új lakónegyedeket ellátó kereskedelmi és egyéb szolgáltató létesítmények, valamint közművek, közlekedési hálózatok területi igényeit is. Szükséges, hogy az állami lakásépítésben az eddiginél jobban számoljanak a lakásigénylők és -vásárlók differenciált igényeivel és szokásaival. Osztott típusú, több szobás lakások kialakításával kell segíteni a több gyermekes családok elhelyezését. Indokolt, hogy az idősek és az egyedülállók elhelyezésére növekvő számban létesítsenek kis alapterületű lakásokat a meglévő szoba- konyhás lakóházak korszerűsítésével, vagy a szobabérlők és a nyugdíjasok új házainak felépítésével. A lakó- és kommunális épületek kivitelezésében elsősorban típusterveket kell alkalmazni, ami az építés gazdaságosságának fontos feltétele. Az ésszerű takarékosság diktálja azt a követelményt is, hogy a városok ne vigyék túlzásba a magas lakóépületek létesítését, amelyre a jövőben is kü- lönengedélyt kell kérni. A középmagas — 10 emeletig — lakóházak arányát is meghatározták. Így a fővárosban a lakásoknak legfeljebb 90, a megyei városokkal rendelkező megyékben és a budapesti agglomeráció városaiban legfeljebb 50, a többi megyében pedig mindössze 30 százaléka épülhet középmagas épületben. A bontás és egyéb ok miatt megszűnő lakások száma sem haladhatja meg az átlagos lakásállomány évi egy százalékát. Ugyanakkor fontos követelmény, hogy a szükségessé vált bontással együtt tervezzék meg az eltávolí- tandó épületek lakóinak elhelyezését is, hogy ez a lakáspótlás ne akadályozza az új lakótelep ütemes építését, és ne okozzon feszültséget a lakáselosztásban sem. Naponta 350 mázsa kenyér Tervezőasztalon az új műszaki telep Az emberek még az igazak álmát alusszák, amikor a sütőipari vállalat dolgozói a szállítójárművekbe rakják termékeiket, hogy minden árusítóhelyre időben, zavartalanul megérkezhessenek a friss péksütemények. Például csak Nyíregyháza naponta 350 mázsa kenyeret, és 44 ezer darab péksüteményt fogyaszt, amihez ugyancsak 350 mázsa lisztet használ fel. Ezért a szállítókra, a gépüzemre nagy munka vár Üj- fehértótól Záhonyig. A vállalat 40 saját bolttal rendelkezik, de ők látják el az ABC-üzleteket, valamint a kiskereskedelmi vállalatokat is pékárukkal. Járműállományuk főleg Robur, Zsuk és Nysa tehergépkocsikból áll. Számuk összesen ötven. A gépüz.em munkakörülményeit tekintve nem rózsás a helyzet. A Szófia utcai javítótelepük rendkívül túlzsúfolt. Ráadásul a gépkocsik elavultak, nehezen javíthatók. A műhelyben az idén már 22 tehergépkocsit készítettek fel műszaki vizsgára. A gépek alkatrészeit saját műhelyükben gyártják. Jelentős mértékű javulást a körülményekben a jelenleg még tervezőasztalokon lévő új műszaki telep megépülésétől várhatnak. E létesítmény a tejporgyár közelében épül, és 1980 után tervezik birtokbavételét. Ugyanitt készül a jövőben egy új kenyérgyár, de az csak a javítótelep megvalósulását követően kezdi termelését. A szállításnál fokozott gondot kívánnak fordítani a higiéniai követelmények betartására. Egyelőre még költséges voltánál fogva nem tudnak rátérni a konténeres anyagmozgatásra. De hogy minél kevesebb kézérintéssel kerülhessenek a boltok polcaira a pékáruk, 500 darab műanyag kosarat vásároltak. Egy kosárba 20 darab kenyér fér, s így nemcsak higiénikusabbá, hanem gyorsabbá is válik a rakodás. A karbantartó telep 55 emberből álló kollektívája három szocialista brigádba tömörül. Szakmai összetételüket tekintve a kemenceépítőtől az esztergályosig sok foglalkozás képviseltetve van. Erőfeszítéseik érzékeltetésére elég annyit említeni, hogy éjjel-nappal 40—50 fokos hőségben dolgoznak. (Cselényi) A nyíregyházi kenyérgyárban naponta 130 mázsa kenyér sül. Simon József szakmunkás a nagy teljesítményű Favorit kemencében süti az ízletes fehér kenyeret. (Cs. Cs. felv.) Előnyben a többgyermekesek és a családalapító fiatalok Időszakos szálláshely meghatározott időre Fizetővendéglátás bonyodalom nélkül A Bikini-kvartett: Erdei Klára, Janorik Márta, Nagy Ágnes. Behán László. Nem a nagy melegtől gyöngyözik a kislány homloka, inkább az izgalomtól. Újra és újrakezdi, de egyre nehezebb a keze, míg végül a mester 3 perc szünetet engedélyez. Akkor elmondja véleményét. Egyik növendékének azt, hogy nem kell minden hanggal karriert csinálni, játsszon egyszerűbben. A másiknak, hogy nem hallja a hegedű „lélegzését”. Szemion Sznyitkovszkij, a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium professzorának óráján vagyunk a nyírbátori zenei táborban. — Jónak találom a szervezést — felelt a művész érdeklődésünkre —, minden feltétel adott a munkához. Szívesen vállaltam, hogy a klasszikus zenéből órákat adjak, s örömmel tapasztaltam, sok itt a tehetséges hegedűs. Két moszkvai növendékét említi, akiket ő hozott magával, s akikkel koncerten is találkozik majd a nyíregyházi és nyírbátori közönség: Mihail Vajmant és Olga Fe- oktyisztovát. Aztán Falvay Attilát, Stanics Ágnest, a görög származású Nikosz Or- manlidiszt, s a csehszlovák Jan Jouzat — biztosan fogunk még róluk hallani. A hegedűsök után a brácsaórát néztük meg, ahol Bársony László, a Zeneművészeti Főiskola tanára oktat. Egyike azoknak a művészpedagógusoknak, akik már tavaly is itt voltak ebben a táborban. Lent, az ebédlőben kapott helyet a Bikini kvartét. No, nem ez a „művésznevük”, ez csak tábori becenév, mert próbálni fürdőruhában is le-
