Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-06 / 184. szám
1978. augusztus 6. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Jobb takarmányozás: több élelmiszer következhet be. Nem fogadható el az a szemlélet sem, amit egyes üzemekben már most is lehet hallani, hogy „már van elegendő tömegtakarmány”, tehát nincs további feladat. A termés betakarításának szervezése az üzemi vezetés elsődleges feladata. Sehol nem engedhető meg, hogy termés bármilyen okból megsemmisüljön. Sürgős feladat valamennyi üzemben, hogy áttekintsék a határban meglévő, tömegtakarmányozásra alkalmas termékeket és készítsenek konkrét feladattervet azok gyors betakarítására. Azokon a helyeken, ahol nagyüzemi gépekkel nem lehet a kaszálást elvégezni, a helyi tanács bevonásával gondoskodjanak arról, hogy a kistermelők betakarítsák a termést. Ezt a feladatot a termőföld-hasznosítás ellenőrzésére hivatott földhivatali szervek figyelemmel kísérik, ellenőrzik. Időszerű feladat a meglévő takarmányok beltartalmi értékének laboratóriumi vizsgálata. Mindezt azért kell sürgősen elvégezni, hogy az esetleges fehérjekiegészítéshez szükséges karbamid, vagy a szénhidrát pótláshoz a melasz beszerzéséről időben tudjanak gondoskodni. Ahol tö- megtakarmány-hiány van, célszerű a jelenlegi nedves talajállapotot tarlóvetések céljára fokozottabban kihasználni. A tarlóvetéshez felhasználható takarmánynövények vetőmagvai a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál korlátlanul beszerezhetők. A tarlóvetések tervezésénél külön figyelmet érdemes fordítani a késő őszi, téli és kora tavaszi juhlegelök biztosítására. Ezzel olcsóbbá, gazdaságosabbá és szakszerűbbé tehető a nagyüzemeinkben igen jelentős juhágazat. Valamennyi nagyüzemben figyelmet kell fordítani a takarmányozásra alkalmas melléktermékek betakarítására, szakszerű tárolására. □ takarmánybiztosítás feladatainak kialakításánál csak a nagyüzemekről tettem említést, bár közismert, hogy a megyében a tömegtakarmányokat fogyasz- tóejparvasmarha-állománynak mintegy felet a kistermelők tulajdonában van. Tettem ezt azért, mert terveink ugyan a kistermelői állattenyésztés fejlődésével is számolnak, viszont az ehhez szükséges takarmányt csak a földterület nagyrészén gazdálkodó nagyüzemek tudják biztosítani. Az általam felvetett feladatok alapvetően a nagyüzemek vezetőinek és az állat- tenyésztés irányítóinak szóló szervezési feladatok. Az ez irányú munka eredményessége elsődlegesen rajtuk múlik. Rajtuk múlik, hogy jobb takarmányozással a tervekben megszabott hús- és tejmennyiséget mindenütt megtermeljék. Bacsu József D él van. A távolból halk harangszót hoz a bágyadt szellő, annál erősebben hallik a közeli kombájnok és traktorok zúgása. A Nap épphogy átváltott a meridiánon, a melegét nem sajnálva küldi a földre éltető sugarait. A hőség szinte már elviselhetetlenné válik. Lassan — mintha a nagy melegtől kidőlnének a sorból — a táblaszéli fasorhoz gördülnek a kombájnok és szállítójárművek. Legbiztosabb óra a gyomor, a gépek vezetői érzik, hogy nemsokára megérkezik az e.béd. A zöld Nysa negyed egykor áll meg a kislétai határban, az akácok árnyékában. Már mindenki leállította a motort, mire Dávida Pálné megkezdi az ebéd osztását. — Mi a mai menü? — Gulyásleves és krumplistészta. A kállósemjéni étteremből hozzunk mindennap. Az akácos hűvösében ülnek az aratók, és esznek. — ízlik a leves — mondja Pekk János szemszállító — mert van benne hús, de lehetne még több is. — Nem bánnák ezek az emberek — szól közbe Dávida Pálné, — ha csak húst hoznék. Vasárnap ilyen darab rántott húst kaptak — s mutatja a kezével, — mindenki szívesen ebédelt. Persze húst mindennap kapnak valamilyen formában. Csak a krumpli lenne több ezen a tésztán. Biztosan hiányolni fogják. S milyen igaza van, látszik, ismeri már az aratók étvágyát és ízlését. Nemcsak a mai tésztáról hiányolják a krumplit, hanem szívesebben megennék a rizs helyett is. — Krumplis magyarok vagyunk mi — mondja tréfásan Oroszt János kombájnos. — Megeszünk mindent, nem válogatunk, hiszen az egész napos munkában kiéhezünk. Szükség van a kalóriára. Ebéd a tarlón Azt mondják, nem válogatósak. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja a változatos menü. Egyszer bablevest máskor lebbencslevest, harmadszor tavaszi zöldséglevest kapnak ebédre. Ugyanilyen változatos a második fogás is. Jobb lesz a helyzetük, ha elkészül Máriapócson az épülő étterem, hiszen akkor a termelőszövetkezet megrendelheti aratóinak az ebédet: annyi tésztát tesznek majd a levesbe, amennyi kell, s talán akkor rizs helyett több krumplit kapnak, és a húsadag is nagyobb lesz. A jövő évben aratók már az új konyhán főtt ételt ehetik. A máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben arat három hajdúnánási Claas-Do- minátor is. — Egy napja kezdtük itt a búza vágását — mondja Oláh Tibor, a Micsurin Termelőszövetkezet kombájnosa, aki az ezredik magyar mező- gazdaságban dolgozó Claas- Dominátort vezeti, — s már az első nap után látjuk, hogy jo dolgunk lesz itt. A téesz mindent megad, emire szükségünk van, jó az ellátás, és talán ami a legfontosabb, meleg, száraz az idő. A melegre tényleg nem lehet panaszkodni. Vagy talán mégis? Vanczák Imre egy fa mellett állva költi el az ebédjét. — Ülök egész nap eleget a gépen, jó egy kicsit állni a hűvösön. A kombájnban kutya meleg van. Enyhít valamit a ventillátor, de izzadunk, és felfővünk a hőségtől. Persze inkább legyen ilyen meleg, mint hogy az eső essen. A krumplistészta után bőven fogy a ballonokból a szóda. Naponta négy—öt tartály is kiürül. — Ebéd után jól esik megpihenni, nyugodtan elszívni egy cigarettát — mondják többen is. E z a pihenő sem tart öt percnél tovább. Felállnak, mintha nem tudnának egy helyben ülni. Valami furcsa, megmagyarázhatatlan kényszer hajtja a kombájnosokat gépeik felé. Akkor érzik igazán jól magukat, ha már a nyeregben ülnek, és jár a motor. Sípos Béla Impozáns látványt nyújt az Újpesti Gy apjúszövőgyár újfehértói új üzemcsarnokának cérnázó gépsora. (Hammel József felvétele.) VEZETÉSI HIBÁK UTÁN TISZTA LAPPAL Rendteremtés a BEÁG kisvárdai gyárában Áprilisban szavaztak Kisvárdán, a termelési tanácskozásokon: arról döntöttek a munkások, hogy a BEAG Faipari és Akusztikai Elemek gyáregységében ki legyen a kiváló dolgozó. Majd az üzemi demokrácia írott és Íratlan szabályait felrúgva két dolgozónak a gyáregység vezetői megtagadták az elismerés kiadását. Az indoklás tulajdonképpen reális volt, ám az eljárás teljesen szabálytalan. Az egyik üzemrészben a tavaszi béremelések idején a művezető nem volt hajlandó (!) megszakítani szabadságát, amelyet otthon töltött, hogy döntsön az irányítása alá tartozó húsz ember órabéremeléséről. Erre hárman — maguknak egy-egy forint emelést javasolva — megtették a javaslatot úgy, hogy többeknek csak tíz-húsz filléres órabéremelés jutott. Termelés helyett torzsalkodás A múlt évben a gyáregység akkori igazgatója és több vezető beosztásban lévő dolgozója belekeveredett egy lopási ügybe, melyet azóta jogerős bírói ítélet zárt le, elmarasztalva a vétkeseket. Mindez így, együtt azt mutatja, hogy igencsak megromlott a vezetés a gyáregységben. Egészen ez év július 1-ig igazgató nélkül dolgoztak, majd amikor tavasszal megbetegedett a főmérnök, kinevezett helyettes nélkül folytatták egy darabig a termelést. Csoportok, klikkek alakultak ki, ahol már nem a termelés céljai voltak az elsődlegesek, hanem az, hogy ki milyen kapcsolatban áll a másik emberrel. — A mi hibánk is, hogy nem rendeztük időben a gyáregység dolgait — vallja Kovács György, a BEAG műszaki igazgatója. Az új igazgató, Tóth Sándor Budapestről érkezett, telepedett le Kisvárdán. Most tőle várják, hogy a gyáregység lársadalmi szerveivel karöltve hozzákezdjen a rendcsináláshoz, eleget tegyen a termelési feladatoknak. — Nem kemény kéz kell ide, hanem logika és szak- szerűség — állítja. — Ám ha a íogika úgy kívánja, ne féljünk népszerűtlen döntést hozni, de számoljunk annak a következményeivel is. Ha csak érintőlegesen is, de erről esett szó a városi pártbizottság júliusi ülésén, ahol a munka- és üzemszervezésről hozott határozat végrehajtását vizsgálták a város üzemeiben. A hibák visszaütnek A korábbi időkben elkövetett hibák most éreztetik a hatásukat. A BEAG előtt igen nagy feladatok állnak, elnyerték a moszkvai olimpia hivatalos szállítója megbízatást. Kisvárdáról többek között 1200 kommentátorasztalt kell szállítani, ezenkívül még több berendezés faipari részét ők készítik el. A gyártásra való felkészülés viszont nem volt megfelelő. — A vezetési hibák következménye: nem tettek szinte semmit azért, hogy a műszaki színvonalat növeljék — állapítja meg a műszaki igazgató. Mindazt az intézkedést, amit helyben kellett volna megtenni — inkább elodázták. Elég csak arra utalni, hogy a múlt év végén megszüntették a bútorgyártást, s most kellett intézkedni, hogy a majdnem kész garnitúrákat befejezzék, eladják, ne raktáron tartsák a félkész bútorokat. Kiderült, hogy a raktározásra szolgáló terület ugyanany- nyit tesz ki, mint ahol a termelést folytatják. Ezen is változtatni szükséges. A korábban kialakult helyzetnek egyik tényezője, hogy a szakszervezeten belül is változás zajlott le, új szak- szervezeti bizottságot választottak. A pártalapszervezet sem állt feladata magaslatán, amikor intézkedni, a párt vezető, szerepét érvényesíteni kellett volna. Mindez kihatott arra, hogy a munkások között nagyfokú bizonytalanság alakult ki a jövőt illetően, hogy egyes részlegeknél akadozott a termelés, magas volt a selejt aránya. Pedig a jövőt illetően abból kell kiindulni, hogy a gyáregység termelésére szükség van, a következő években még nagyobb feladatoknak kell eleget tenniük. Biztató tervek Az olimpiai termékeket már említettük, ahol nem lehet késedelem, rossz minőségű munka. A vállalat számításai szerint a faipari termékeknek mintegy két-három- szorosára lesz szükség a nyolcvanas évek elejére. Mellette az akusztikai berendezések termelését is szeretnék meghonosítani Kisvárdán a jelenleg folyó képkeretgyártás helyett, amit a következő években felszámolnak. Most szeptembertől indul az egyik típusú hangszóró szerelése, többezres tételben. Később újabb típusok szerelése kerül Kisvárdára — mintegy száz embernek ez fog munkát adni — amihez az alkatrészeket Budapesten és Nyíregyházán készítik. De az alkatrészgyártás egy része is lekerül a gyáregységbe — konkrét telepítési tervek alapján. Az előbbiek megkívánják, hogy legyen elég szakember, kellően szervezett vezetés. Mindez a helyieken múlik elsősorban. Rátermett középvezetői gárdát szükséges kialakítani, olyan embereket találni, akik betanítják az új dolgozókat. A döntések előkészítése idején az emberek megnyerése, a célok ismertetése a feladat. A végrehajtás során viszont fegyelemre, jól végzett munkára van szükség. Mérce a munka Meglehet, hogy a mai fegyelmezés nem tetszik a BEAG kisvárdai gyáregységében azoknak, akik lógni szeretnek. Ám biztos, hogy a becsületes dolgozók egyetértésével találkozik, akik a végzett munka alapján, s nem a különböző csoportok, ismeretségi körök szerint ítélik meg társaikat. A vállalatvezetés, a gyár irányítása tiszta lappal indítja a második fél évet. Nem a múltban szerzett érdemek, vagy elkövetett hibák, hanem a jelen teljesítményei alapján kívánja megítélni az embereket. Lányi Botond A z 1978. évi rendkívül szeszélyes időjárás a közvélemény által is aggódva figyelt próbatétel elé állította a mezőgazdaság dolgozóit és vezetőit. Nem lesz könnyű az ágazatnak a megyei pártbizottság által meghatározott, az üzemi kollektívák által elfogadott és megtervezett 3,5—4 százalékos termelésnövelést produkálni. Ilyen viszonyok között minden eddiginél nagyobb szerepet kap az állattenyésztés. Az elmúlt évben az állattenyésztésben bekövetkezett ugrásszerű fejlődésnek alapvetően egyik oka volt a jobb takarmányozás. Ebből az is következik, hogy amennyiben tovább kívánjuk az eredményeket növelni, javítani kell a takarmányozást. A megyénkben jelenleg mintegy 220 ezer vegyes számosállat található. Sajátos adottságaink következtében az ossz állat- állománynak mintegy 70 százaléka a tömegtakarmányt fogyasztó kérődző állat. Az állattenyésztés eredményeit tehát döntően a tömegtakarmány-termesztés színvonala, minőségi tartósítása, szakszerű felhasználása határozza meg. Tapasztalataink szerint termelőüzemeink a tél és tavasz folyamán nagy gondot fordítottak a nagyobb mennyiségű tömeg- takarmány-termesztésének előkészítésére. Már az elmúlt évben 48 termelőszövetkezet -igen jelentős saját erő és állami támogatás felhasználásával, mintegy 5500 hektár területen végzett gyeptelepítést és felújítást. A télen 97 termelőszövetkezet és 4 állami gazdaság több mint 13 ezer tonna műtrágyát szórt ki a rét- és legetőterületekre. Mindezek együttesen eredményezték azt, hogy fűtermő területeink a megye egész területén nagy termést adtak. A megtermelt takarmányok betakarítása viszont igen nehézkes és problémás volt. Üzemeink jelentős része még nincs kellően felkészülve a nagy mennyiségű takarmány gyors betakarítására. A kalászosok aratása sok helyen elhúzódott, a renden lévő termés több esetben megázott, elmaradt az összegyűjtött takarmány behordása, kazlazása. összességében a nagy termés ellenére az üzemek többségének tömegtakarmány- ellátottsága — különösen minőségileg — ez ideig kedvezőtlenebb az előző évinél. Ha így marad, ennek egyenes következménye lehet az állattenyésztés hozamainak stagnálása, sőt egyes helyeken visszaesése. Kétségbeesésre még nincs ok. Még jelenleg is vannak betakarítatlan fűtermések, a megye egész területén jó kilátások vannak a sarjútermésre, az évelő pillangósok további növedékére. Nagy tömeg várható a takarmányozásra alkalmas melléktermékekből is (kukoricaszár, répafej). Ilyen helyzetben bármely üzemben a takarmányhiány csak vezetői mulasztásból
