Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-31 / 205. szám
2 KELET-MAGYARÖRSZAG 1978. augusztus 31. ORVOSOK FALUN A lig néhány napja városi esemény volt Nyíregyházán a Jósaváros ünnepélyes átadása. E hét keddjén kevésbé látványos és ünnepi keretek között, de a megyeszékhely gazdagodását, szépülését jól reprezentáló „munkalátogatáson” vettek részt a városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai. Megnézték a folyamatban lévő beruházásokat, miként valósul meg az ötödik ötéves terv fejlesztési programja, hogyan válnak valóra a tanács, a vb határozatai. A tanácsi vezetők a néhány kilométeres, két és fél órás autóbuszút programjába tulajdonképpen a város következő két—három évének főbb beruházási állomásait foglalták be. Toronyház a Kossuth utcán A Kossuth utcán úgyszólván semmi sem árulja még el, hogy itt hamarosan több évre szóló nagy építkezés veszi kezdetét. Az Irodaházzal párhuzamosan a leendő kiskörúton 1980-ig 120 lakást már át is adnak. Ennél sokkal több lakás épül, de azokat már a következő ötéves terv első évében fejezik be. Ez lesz ugyanis a hatodik ötéves terv egyik fontos lakásépítési helye. A Kossuth utca bal oldalán viszont a város eddigi legmagasabb lakóépületének alapozásához kezdenek hamarosan, s mint Kovács István, a városi tanács vb műszaki osztályának vezetője elmondta: a 14 emeletes, a Debreceni Tervező Vállalat által tervezett és a SZÁÉV kivitelezésében épülő 112 lakásos házgyári épületet még az idén alapozni kezdik, s 1980-ban beköltözhetnek a lakók. A Kossuth utcában csak néhány száz métert kell megtenni, hogy a Sarkanytyú és Kun Béla utca között az újabb lakásépítési területet elérjük. Az utcáról csak a pa- lánkok mögé, a munkaárokba bekiváncsiskodók látják, hogy a munkaterületet nemcsak átvették, hanem az első lakóépület alapozása is megkezdődött, s egy év múlva már az első átadásokra készülnek. öt tízemeletes és három négyemeletes ház, — 198 lakás — köti majd ösz- sze a körutat és a városközpont közelében lévő „mini” OTP-lakótelepet. Áz első „színes" Éppen kedden volt a Kun Béla utca újabb tízemeles házgyári épületében a műszaki átadás. Seres Antal, a SZÁÉV műszaki igazgató- helyettese nemcsak bemutatta az első épületet, amelyhez hasonlók átadása folyamatosan történik majd. hanem fel is hívta a figyelmet az újdonságokra. A Debreceni Házgyár új termékeit itt építették be először, köztük színes elemeket is. Nem lesznek tehát teljesen szürkék ezután a házgyári épületek — az első nyíregyházi színes házban sárga panelek törik meg az egyhangúságot. Ebben az épületben csaknem húsz négyzetméter a különbség a legkisebb és legnagyobb lakások között. Ez utóbbiak 70 .négyzetméterükkel jelenleg a legnagyobb nyíregyházi lakások közé tartoznak, s költségük sem emelkedett a „csillagos égig”. Az új házgyári lakások a jelenleg épülők között most az olcsóbbak közé tartoznak, s nemcsak színűkkel, hanem ésszerűbb beosztásukkal is felhívják magukra a figyelmet. A kétszer kétsávos, osztottpályás körút másik oldalán az ÉPSZER épít alagútzsalus eljárással lakásokat, s mint Tóth Pál igazgató elmondta, ők is tartogatnak újdonságot: talán egyszer s mindenkorra elfelejthetik a lakók az ablak melletti beázásokat, mert az itt alkalmazott alumíniumborításos eljárással szinte kizárják a bosszantó hibát. Egyébként érdekessége az itteni lakásoknak, hogy — bár az épület homlokzata északra néz — minden lakásnak van napos, déli szobája is. Példák a gyorsaságra A Kórház utcán a gyorsaság lesz a meglepetés — hallottuk a tájékoztatón. — A vb tavaly ősszel adott megbízást házgyári lakások építésére, s várható, hogy tavasszal már az első átadásokra is sor kerül. Soltész László, az OTP osztályvezetője mutatta be az Árok utcai munkáslakás-épít- kezést, ahol 598 családi otthon készül az ipari üzemek munkásai számára. Az itteni építkezéseket 1973-ban határozta el a vb, 1975-ben indult a külsőre is impozáns lakónegyed építése. Egy évvel később adták át az első lakásokat, s jövőre az utolsó kulcsát is átvehetik az új tulajdonosok. Jó minőségben készültek az itteni lakások, de sajnos elég drágák, nagyon kell a sokféle előnyös kedvezmény, amit az ide költözők igénybe vehetnek. A két építőipari vállalat, a SZÁÉV és a KEMÉV jó együttműködésének, s így a gyors munkának példája az Árok utcai 16 tantermes iskola. 1977 áprilisában adták át a munkaterületet, s mint Fodor Géza, a tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője örömmel mondta: a decemberi átadás helyett már a szeptemberi tanévnyitó után 570 gyermek veheti birtokába a szép új iskolát, amely ékessége lesz a városrésznek. Emeletes óvoda A Búza utcán épül a város első emeletes óvodája, a jövő év elején kétszáz apróság veheti birtokba. Ehhez hasonló épül még a Kereszt és a Körte utcán, újabb 400 kisgyermek boldogságára. Nem lesz „féloldalas” a város — ez derült ki az Árpád utcánál. Az északi Jósaváros után és a keleti lakótelep előtt. Ezen a környéken épül a Szamuely lakónegyed, több mint ezer lakással, bevásárló és szolgáltató központtal. Egy éve dönt itt a vb a rendezési tervrő. és az itteni építkezések meggyorsításáról, s az elsf lakások építése a követkéz1 hetekben megkezdődik. 980-ig házgyári elemekből mintegy 800 családi otthont építenek fel — ami rendkívül jó szervezést igényel. I ég egy figyelemre méltó új; ig hangzott el itt: az állomé tói még az idén az almatárol vonaláig elkészítik a körű szakasz egyik pályáját. A váró; latáron kívülre, Nyírtelek- telegrádpusztára indul végül az autóbusz: 22 kút dolgozil majd itt rövidesen, hogy napi 20 ezer köbméter ivóvizet adjon a városnak. Most a vízműépítés második üteme zajlik, az újabb 70 millió forintért... Egy statisztikai adat: Nyíregyházán naponta átlagosan több, mint egymillió forintot költ a tanács beruházásokra. Marik Sándor Gépkocsikat akart lopni Komlósi György 25 éves nyíregyházi lakos ez év május 5-én este nagyobb meny- nyiségű szeszes italt fogyasztott és emiatt lekéste a vonatot. Mivel mindenáron ki akart jutni Nyírmadára, elhatározta, hogy gépkocsit szerez magának. Először Sz. Csaba nyíregyházi lakos Polski Fiat gépkocsiját próbálta elvinni, de mivel ez nem járt sikerrel, odébbállt. Tervét nem adta fel. F. István nyíregyházi lakos Polski Fiatját vette szemügyre, de ezt sem sikerült ellopnia. A két gépkocsit azonban megrongálta, mivel erőszakos úton akarta azokat kinyitni. Végül nekilátott a harmadik kocsinak: M. Ferenc nyíregyházi lakos Polski Fiatjának ajtaját kifeszítette, majd a bezárt udvarról kihozta és azzal elindult. Útját ismét a sikertelenség kísérte, mert útközben elfogyott a benzin és a gépkocsival az árokba borult. A három személygépkocsiban Komlósi 16 093 forint összegű kárt okozott, melyet a bíróság rendelkezése szerint 30 napon belül köteles a károsultaknak megfizetni. A mindenáron utazni vágyó fiatalembert a bíróság 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. (m. f.) S okan úgy tartják, a körzeti orvos a falu lelkiismerete. S hogy milyen ez a lelkiismeret, menynyire őszinte és mennyire tükrözi a valóságot, az sokban múlik az orvos kapcsolatteremtő képességén és környezetformáló erején. A falusi körzeti orvos számára ugyanis két lehetőség adott: vagy beilleszkedik fenntartás nélkül a község már kialakult tradicionális közösségébe és életformájába (vállalva annak minden előnyét és hátrányát), vagy megpróbálja a rábízott emberek szemléletét és életvitelét úgy formálni, ahogy azt ő helyesnek találja társadalmi és egészségügyi szempontból. Ez utóbbi kétségtelenül nehezebb. Szép számmal vannak falusi körzeti orvosok, akik szociográfiákat készítenek, felmérik és keresik a bajok okait és indítékait, mert fogékonyak a társadalmi jelenségekre. A szakorvosi rendelő- intézetek és kórházak orvosaival szemben előnyben vannak, hiszen 'naponta megfordulnak a családi otthonokban, s közvetlen tapasztalják azokat a szociális körülményeket, melyek eleve meghatározói lehetnek betegségeknek vagy lelki sérüléseknek. Falun nincs szakrendelés, ezért a körzeti orvosnak kell ellátni a gyermekbetegeket is, több a közegészségügyi és járványügyi feladatokkal kapcsolatos tennivalójuk, mint városi kollégáiknak, s ahol nincs patika, ők kezelik a kézi gyógyszertárat is. A tanácsok előtt ők képviselik a körzeti egészségügyi szolgálatot. A tanácsok viszont — s ez a lakosság érdeke is — támogatják a körzeti orvosok munkáját: rendelőket építenek, felújítanak, biztosítják a lehető legkorszerűbb felszerelést. Korszerű orvoslakásokat építenek — a fiatal diplomások számára talán ez a legnagyobb vonzerő —, így kedvező körülményeket teremtenek a letelepülésükhöz. Ebben az ötéves tervben országos szinten megoldották az ügyeletek rendszerét is. Megszületett az új ügyeleti rendszer, amely szerint a legközelebbi járási, városi, megyei szakrendelőkből vagy kórházakból telefonon, vagy urh segítségével hívhatnak a községekbe orvost, sürgős esetekben. S az úton lévő orvos az autóban ugyancsak urh-n veszi az újabb hívásokat. Ahol ez még nem megvalósítható, továbbra is a körzeti orvosok látják el az ügyeletet, külön díjazva. Eddig az szolgálati kötelességük volt. A körzeti orvosok leglényegesebb feladata az alapellátás és a megelőzés. Betegségcsoportok szerint nyilvántartást vezetnek a községek lakóiról, akiket időnként behívnak kontrollvizsgálatok- ra. Tehát nem csupán a gyógyítással, hanem betegség- megelőzéssel is foglalkoznak.-ben létesült a körzeti egészségügyi szak- szolgálat. Ma 209 körzeti orvos dolgozik a megyében, közülük 30 Nyíregyházán, a többiek vidéken. A legtöbb betöltetlen állás Szabolcs, Borsod és Békés megyében van. Az orvost váró falvak betöltetlen állásai arra utalnak, hogy az orvosok körében még nem oldódott fel teljesen — az egyre kedvezőbb körülmények ellenére sem — a vidékkel, pontosabban a vidéki életformával szemben tanúsított előítélet. Noha a körzeti egészségügyi szolgálat az utóbbi 10 év alatt a megye minden részében sokat fejlődött, s ma már orvosi körökben is egyre ritkábban illetik „istenhátamö- götti” jelzővel a vidéki orvosi pályát. MILLIŐ ÉPÜL NIFONTI A döntéstől az avatásig Nyíregyházán ló példa Máriapócson A megyében 45 üzem 15 ezer munkása ebédel az Alföldi Vendéglátó Vállalat konyháin. A meglévő, tanácsi kezelésű üzemi, iskolai, óvodai konyhák közül is mind többet adnak át a vendéglátó kezelésébe. A máriapócsi és a kislétai italboltokat bisztróvá alakították, és júliustól, illetve augusztustól mindkettőt az Alföldi Vendéglátó üzemelteti. Teraszt alakítottak ki, ülőhelyeket vittek a bisztróba, s az italok mellett ma már a főtt ételek, a cukrászsütemények, a jégkrém adja a forgalom nagyobb részét. Máriapócson nemrég fejezték be a vendéglő építését, amelyben a Rákóczi Termelőszövetkezet máriapócsi, kislétai és pócs- petri tagjai kapnak meleg ebédet. A 600 tsz-tagon kívül így a helybeli lakosok is ebédelhetnek itt. Az eredeti elképzelés szerint a tsz csak üzemi konyhát akart építeni, s így a három község lakosai kimaradtak volna ebből a szolgáltatásból. Az üzemi konyhákon eltérő myersanyagérték szerint kell a vállalat szakácsainak az ebédet főzni: 7,70 forint a legalacsonyabb, és 10,50 forint a legmagasabb összeg, amit felhasználhatnak egy- egy adag elkészítéséhez. Ez a nagy eltolódás a munka jellegéből is adódik: más koszt kell egy vasmunkásnak, és más egy irodai alkalmazottnak. A dolgozók csak egy részét fizetik az étkezésnek. A vállalatok a jóléti alapból Üzemi étterem a konzervgyárban. fedezik az ebédhozzájárulást. Milyen menüt kínál a munkásoknak a vendéglátó? Ez függ a konyha kapacitásától is. A legtöbb helyen megszokták a kétféle választékot a dolgozók, van olyan üzem is Szabolcs-Szatmár- ban (az Öntödei Vállalat kis- várdai gyára), ahol három fogásból választhatják az ebédet. Az étlap összeállításánál az idei tavaszon törhették a fejüket a vendéglátósok és az üzemi étkeztetési bizottság tagjai: a gyümölcs- és zöldségfélék érése két hetet késett, s a legtöbbnek az ára is meghaladta a nyersanyagnormában megszabott határt. így még nehezebb volt elérni, hogy a kalória- és vitamindús ételek változatosan, ugyanaz a fogás havonta legfeljebb kétszer kerüljön a dolgozók asztalára. T. K. ön hol ebédel? Kétféle menü az üzemi konyhán
