Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. augusztus 27. Kötelékek „Laci! Téged tegez az ablakmosó? !” — képedt el a vezető, amikor meghallotta a baráti csevegést a mérnök és a „kisember” között. A mérnök így válaszolt: „Miért ne? Tegezi Pityu Bal- czót is. Együtt jártunk iskolába. Egymás mellett ültünk.” Évtizedek múltak el azóta, s tartja a barátságot a mérnök az ablakmosóval. Együtt pecáznak. Nem változott meg a viszonya Pityuhoz csak azért, mert ő a társadalmi ranglétrának egy másik fokán van. Barátkozhat-e munkás értelmiségivel? Lehet-e jó barátja a hivatalnok a tsz- tagnak? Egy jó nevű mérnök mondta el: találmányából semmi sem lett volna, ha a lakatosok, esztergályosok nem se- gítenek rajta. így szövődtek a baráti szálak, s ma már természetes, ha műszaki újdonság jelenik meg valamelyik külföldi lapban, elsősorban ezekkel a remek emberekkel konzultál. Egymásra találtak, közös érdeklődésüket, alkotó energiájukat kölcsönösen kamatoztatják. Mi az mégis, ami egyes emberek magatartását, életsorsukban, osztályhelyzetükben hekövetkezett változásaik után megváltoztatja? Nem hiszem, hogy az életviszonyuk. Nem kizárólag az, hogy munkás-e, vagy értelmiségi valaki. Nem is a jólét. Nem, mert ez nem morális tényező, nem áldás és nem is „átok” az emberi kapcsolatok építésében. Eszembe jut egy régi közmondás, amely így hangzott: „Suba subához, guba gubához”. Valamikor nemcsak a szerelmeket kötötte béklyóba, a barátságokat is. A megkülönböztetés alapja az osztályhelyzet volt. Divatjamúlt, nem jellemző már. Bár fel-felvillannak, hiszen ma is akadnak rangkórságban szenvedők. Olyanok is, akik csak a saját szakmai és vélt rangminősítésük szerint hajlandók baráti kapcsolatot építeni, fehér asztal mellé ülni. Lehetne a pillanatnyi érdekekre épülő, a csak ehhez fűződő, kérész életű barátságok sorát említeni. Olyanokat, amelyek mögött a kapcsolat teremtésének nem igazi szocialista, humanista szándéka van. De most szóljunk egy más esetről. Magdika türelmetlenül várta névnapjára vendégeit. Birkapörköltöt főzött. Remélte, új barátokat szerez, kellemes ismerkedések szövődnek ezen az estén. Kíváncsi is volt, hogy érzi majd magát a takarító Margit nénivel az orvos felesége és a mérnök húgával a postát hordó Irénke. Régen együtt dolgoztak már, de most nyílt alkalom, hogy együtt töltsenek egy estét. Lassan engedett fel a feszültség. Később annál melegebb, közvetlenebb lett a hangulat. A táskákból előkerültek a fényképek, a családok megismerték egymást. Olyan körülményeket teremtett Magdika, amely igazán segítette a közeledést, a barátkozást. Életmódunk, társadalmi helyzetünk változásával változik, alakul baráti körünk is. Elszakadtak, vagy fellazulóban vannak azok a kötelékek, amelyek elválasztották egymástól a munkást, az értelmiségit, a paraszt embert. És mindezen pozitív tendenciák ellenére kísértenek bennünket letűnő erkölcsi normák, jelenségek, rossz beidegződések, szokások, előítéletek. Olyan szellemi-etikai melléktermékek, amelyeket magunk termelünk ki. Bennünk van a hiba. Ha csak „felfelé” építkezünk, keresünk barátot, „oldalt” vagy „lefelé” már nem. Régen a gazdag ember volt az ideál. Ennek helyét most az emberi gazdagság ideáljának kell elfoglalnia. Társadalmi értékrendünkben első helyen az ember, az embernek egymáshoz való viszonya és barátsága áll. Életmódunk úgy válhat mindinkább szocialistává, ahogyan az emberek érintkezésének kulturáltsága fejlődik. Ez nemcsak az ablakmosó és a mérnök barátkozására vonatkozik, hanem Magdika új barátokat kereső névnapi estéjére is. Mert a szocialista kultúra olyan fogalom, amelyben benne van az emberek barátságépítkezése is. A Azt mondják, két dologhoz ért minden v ember: a labdarúgáshoz és az építőiparhoz. Éppen ezért a szakemberek munkájáról igen könnyen alkot mindenki véleményt, nemegyszer joggal bírálva a tapasztalt jelenségeket. Az építkezéseknél, a beruházásoknál elég csak olyan példákat említeni, mint á megyei művelődési központ több év óta húzódó építkezése, vagy a nyíregyházi városközpont építkezéseinek sok-sok bizonytalansága, hogy máris megszülessen a vélemény: baj van az előkészítéssel, ezért van sok gond a beruházásokkal. ön szerint egy jól előkészített beruházásnak melyek az ismérvei? — A beruházás előkészítését két oldalról vizsgáljuk meg. Azt nézzük, milyen a pénzügyi és milyen a műszaki előkészítés. Pénzügyileg jól előkészített az a beruházás, amelynél a finanszírozó források megfelelő összegben, időben és ütemezésben rendelkezésre állnak. A jó pénzügyi előkészítés elsődleges, mivel pénzügyi fedezet hiányában beruházást kezdeni nem lehet. A műszaki előkészítésbe beletartozik a programkészítés, kivitelezési tervek, költségvetések, területelőkészítés, engedélyezési eljárások, megfelelő kivitelezői kapacitás, jól szervezett munkaterület, átadás stb. Műszakilag jól előkészített beruházásnak tekintjük azokat, amelyeknél a kezdésnek a tervezett határidőben való feltételei fennállnak, a kivitelezés folyamatos, ütemes megvalósítása biztosítható. A Ebből a rövid felsorolásból kitűnik, w hogy az előkészítésnek ezernyi tennivalója van. Vagyis könnyebb bírálni, mint jó eredményeket felmutatni, ön ebből a szempontból melyik oldalon áll? — Mint a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának dolgozója, pénzügyi vonalon magam is részt veszek bizonyos fokon a beruházások előkészítésében. így munkám során magam is részese vagyok egy jó vagy egy gyengébben sikerült előkészítés összes előnyének és hátrányának. Ám mondhatom azt is, hogy az idén „kívülállóként” is foglalkoztam az előkészítéssel, amennyiben mint a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyik tagja, én vezettem azt a vizsgálatot, amely az 1979. évi fontosabb beruházások előkészítésének, kivitelezésének helyzetéről, a beruházásban részt vevő szervek együttműködésének tapasztalatairól készült. A Véleménye szerint mi okozza a leg- w több gondot az előkészítésnél és miért? — A pénzügyi előkészítésnél például említhetem, hogy a szükséges források egy része hiányzik. A NEB-vizsgálatban szereplő 21 beruházásnál azt kellett megállapítani, hogy a döntések meghozatalakor a szükséges pénzügyi fedezet nem állt rendelkezésre a beruházások 40 százalékánál. A műszaki előkészítésnél gyakori hiányosság, hogy késik a munkaterület átadása, nincs megfelelő kivitelezői kapacitás, nem áll megfelelő időben és ütemben rendelkezésre kiviteli terv és költségvetés, elhúzódnak az észrevételezési eljárások. A Mennyire általánosíthatók az említett w NEB-vizsgálat eredményei? — A 21 beruházás között szerepel vállalati új telephely építése, termelőszövetkezeti istálló, baromfitelep, az exportalapot bővítő beruházás, vendéglátó kombinát, vízmű- és iskolaépítés. Maga a szám nem mondható túlzottan széles körűnek a megyében megvalósuló összes beruházáshoz képest. Mindenesetre a vizsgálat lényegében azokat a tendenciákat tárta fel, amelyeket a közvetlen szakmai területen, a banki finanszírozásnál is tapasztalok. A A gazdálkodó egységek középtávú fej- w lesztési terveket készítenek. Milyen a kapcsolat ezek a tervek és a beruházások megvalósítása között? — A vállalatok és szövetkezetek konkrét középtávú fejlesztési elképzelései többnyire megfelelnek a népgazdasági és területfejlesztési céloknak. Akkor van gond, ha az egyeztetett és jóváhagyott középtávú vállalati tervek nem a- céloknak megfelelően valósulnak meg, ha a fejlesztési források nem ott és nem olyan mértékben képződnek, ahogy azzal a terv számol. Napjainkban eredetileg tervezett, szükséges beruházásokat kell elhagyni, későbbre átütemezni, mert a beruházási piacon kialakult feszültség, a népgazdaság lehetőségei azt követelik. Megyénkben például jelenleg elmaradnak vagy később valósulnak meg olyan szükséges létesítmények, mint éttermek, egy-két ipari üzem rekonstrukciója. A Szabolcs-Szatmárban szerencsére nem ^ általános, de előfordul, hogy úgy kezdenek hozzá egy beruházáshoz, hogy nincs meg a kellő anyagi alap. Ilyenkor aztán „futnak a pénzük után”, kilincselnek a beruházók, hogy befejezzék a megkezdett építkezést. A hitel- nyújtáskor mennyire tudják elbírálni, hogy reális-e a beruházás költségigénye? — A mai gyakorlat szerint a legtöbb beruházáshoz a saját erő mellett bankhitelt, esetleg állami támogatást vesznek Igénybe. A hitelkérelmek bírálatakor az egyik döntő kérdés, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás. Ennek meghatározása alapos felkészültséget és nagy gondosságot igényel minden közreműködőtől. Természetesen a beruházás költségeit a műszaki tervdokumentációt készítő tervezők állítják össze, hisz ehhez nekik kell rendelkezniük a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel. Az is nyilvánvaló, hogy egy-egy beruházás költségigényét nem lehet teljes pontossággal meghatározni. Erre szolgál a 20 százalékos tartalék, amelyet külön kell tervezni és erre is biztosítani kell a pénzt. Akkor van probléma, ha az előkészítés — főleg a tervezés — során nem kellő gondossággal jártak el. Ismét a vizsgálatra utalok, ahol a kiviteli tervdokumentációk kétötödénél költségnövekedés tapasztalható a beruházási alapokmányhoz képest. Ennek oka részben árváltozás, részben előkészítési hiányosság. Előfordul, hogy az építésre kijelölt területen nem vizsgálnak meg minden tényezőt, s utólag derül ki, hogy jelentős mértékű többletmunkát szükséges elvégezni, s a költségek az eredeti tervhez képest erősen megnövekednek. Sajnos ehhez hasonló eset van jelenleg a Raka- mazi Cipőipari Szövetkezet beruházásánál. A Vannak-e bürokratikus kötöttségek, ^ amelyek akadályozzák az előkészítést? — Az akadályozó adminisztratív tényezők között elsősorban a kisajátítási eljárást szükséges megemlíteni. Az államigazgatási eljárás a gyakorlatban elég hosszú, ezt követi a jogerőre emelkedés határideje, ami szintén lehet hosszú. Hasonlóan sok időt vesz igénybe a különböző hatósági engedélyek megszerzése. A különböző eljárások hosszadalmassága a kivitelezésnél — figyelembe véve a kínálatot'— akár egyéves eltolódást is eredményezhet. A Kínálatot említett. Nem jobb lenne úgy ^ fogalmazni, hogy túl kicsi a kivitelezői kapacitás ahhoz, hogy ez ne üssön visz- sza az építkezések indításakor?- Általában megállapítható, hogy a beruházási piacon feszültség van, nincs összhang az építőanyagipar, az építőipar kapacitása és a jelentkező igények között. Ugyanez sokszor elmondható a gépbeszerzéseknél is. A tervszolgáltatás is akadozik néha. Említhetem a VAGÉP Vállalat új telepének II. ütemét, ahol az eredeti tervező visszamondta a további munkákat. Mindez késést von maga után. A Indulnak-e úgy beruházások, hogy a ki- ^ vitelezési szerződéseket még nem kötötték meg? Ha igen, akkor annak a rugalmasság az oka, vagy az elhúzódó, nemegyszer óvatos kivitelezői magatartás, amely így akar magasabb nyereséget elérni? — A beruházások szerződéskötés előtti megkezdésével néhány esetben találkoztunk. Ezek nem mindig a kivitelező azon törekvését takarják, hogy ezzel magasabb nyereséget érjenek el. A korábbi munkakezdés általában a sürgőssé vált beruházásoknál tapasztalható, s különböző körülmények miatt jelentkezik (pl. nem volt meg a szükséges pénzösszeg a szerződéskötéshez). A kezdést a kivitelezés határidőben való befejezése érdekében teszik, legtöbb esetben a jó beruházó-kivitelezői kapcsolatra építve. A A gyakorlat sokszor bebizonyította, ^ hogy egy beruházás sikere attól is függ, mennyire érzi magáénak a munkát a beruházó, a bonyolító, a tervező és a kivitelező. Milyennek látja ma ezt a kapcsolatot? — Egyaránt vannak jó, követésre méltó példák, de vannak kevésbé jónak mondható tapasztalatok. Jónak tartom azt, ha a beruházás megvalósításában részt vevők minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a szerződésben rögzített határidőre elkészüljenek, s megindulhasson az üzemszerű termelés. Ehhez az kell, hogy a résztvevők rugalmasan, egymás érdekeit kölcsönösen figyelembe véve szervezzék meg a munkájukat. Tudom, ez nem könnyű, de nem is lehetetlen. Példaként említem a Taurus nyíregyházi mezőgazdasági abroncsgyárának beruházását, ahol a kivitelező folyamatosan adja a munkaterületet a gépek szerelését végzők részére, s jól megférnek egymás mellett. Ennek az együttműködésnek az az eredménye, hogy jó ütemben halad a beruházás. De más, hasonlóan jó példákat lehetne még említeni a SZAÉV és az ÉPSZER Vállalat által kivitelezett könnyűipari üzemek esetében is. Nem tartom jónak azt, ha a beruházás megvalósításában résztvevők elkülönülnek, csak a saját érdekeiket tartják szem előtt. Ilyen esetekben nagyon nehéz a koordináció. Sem az előkészítés, sem a kivitelezés nem halad jó ütemben, aminek a többszöri szerződésmódosítás, befejezési határidőcsúszás és végül termeléskiesés az eredménye, s a betervezett haszon egy része is elmarad. ^ Miben tud segíteni a Magyar Nemzeti Bank a gyorsabb megvalósulás érdekében? t— Természetesen minden gondot, akadályt nem lehet banki eszközökkel elhárítani, de sokat lehet tenni ezek mérséklésére. A folyamatban lévő beruházásokat rendszeresen ellenőrizzük. A tapasztalt, a megvalósulás tervszerűségét akadályozó tényezők elhárítása érdekében jelzéseket adunk az irányító, az érdekvédelmi szervek részére. Ezen túl bizonyos mértékű „menet közbeni” koordinálást is végzünk. Ez azt jelenti, hogy az akadályozó tényezők esetén egyeztető megbeszélésre hívjuk össze az érdekelt feleket, s megállapodunk abban, hogy kinek mit és milyen határidőig kell megtennie, hogy az akadályok elháruljanak vagy minimálisra csökkenjenek. A Hogyan látja a tervezők és kivitelezők közötti kapcsolatot? Elég egyeztetés van-e az építkezés indítása előtt? — Azoknál a beruházásoknál, amelyek tervezését maga a kivitelező végzi, a tervező és kivitelező részlegek közötti együttműködés megfelelő. Az önálló tervező szervek által készített tervek esetében a kivitelező és a tervező közötti együttműködés nem tekinthető mindig teljesen megfelelőnek, ami a későbbi szakaszban a kivitelező részéről gyakori és aránylag nagy összegű észrevételezésben jut kifejezésre. Ennek pénzügyi kihatása is van. A vizsgálatunknál például a Kisvárdai ÁFÉSZ étterme, a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet új telephelye, a kisvárdai városi művelődési ház beruházásai esetében a tervkészítés időszakában becsült költség és időtényezők irreálisak, illetve alábecsültek voltak. A Ha nem készül el az eredeti határidőre w egy beruházás, akkor az indokok között leggyakrabban a menet közbeni módosítások szerepelnek. Mi az oka a gyakori módosításoknak? — A kivitelezési szerződések módosítása iránti igények a beruházó és a kivitelező részéről egyaránt megjelennek. A beruházó részéről legtöbb esetben a pótmunkák elrendelése okoz szerződésmódosítást. Ez előfordulhat a teljesen szabályosan indított beruházásoknál is, amennyiben menet közben jobb műszaki megoldást javasolnak. Előfordul az is, hogy a beruházónak több lesz a pénze, így menet közben megnöveli a beruházást. A kivitelező részéről a szerződések módosítására az igény leginkább valamely tervezői pontatlanság, kivitelezés közben felmerült problémák, árkérdések miatt tapasztalható. £ Személy szerint — mintegy az eddigie- w két összefoglalva — mely beruházásokat említené jó, illetve rossz példaként — az előkészítést értékelve? — A kivitelezés gyors, határidőben történő megvalósítására — a minőségi követelmények betartása mellett — pozitív példaként említem meg a nyíregyházi, Tiszavas- vári úti felüljárót. A beruházás határidő előtt elkészült, annak ellenére, hogy a munkában számos alvállalkozó együttműködését kellett biztosítani. A jó eredmények eléréséhez a határozott, magas szinten megtartott, rendszeres koordináció is hozzájárult, a munka megfelelő pénzügyi és műszaki előkészítésével együtt. A nem megfelelő előkészítés példájaként említhető a Rakamazi Cipőipari Szövetkezet üzemházának építése. A tervező téves költségbecslése miatt nagy összegű forráshiány, szerződéskötési problémák, a kivitelezés elhúzódása jelentkezik. ^ — Köszönöm a beszélgetést. Lányi Botond © KM Filep György osztályigazgatóval A beruházásokról
