Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-27 / 202. szám

Lázár György Mongóliába utazik Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására a köze­li napokban hivatalos, baráti látogatást tesz a Mongol Nép- köztársaságban. Fellőtték a Szojuz-31-et Szovjet—NDK íírkettis a világűrben Újabb biológiai és orvosi kísérletekre kerül sor Űjabb nemzetközi űr­kettős indult útnak szombaton délután Baj- konurból: a Szojuz—31. űrhajó szovjet és NDK- beli személyzettel úton van a Szaljut—6 űrállo­más felé. Az űrhajó parancsnoka a nagy tapasztalatú szovjet űr­hajós, a Szovjetunió kétsze­res hőse: Valerij Bikovszkij ezredes. Az űrhajós kutató a Német Demokratikus Köz­társaság nemzeti néphadsere­gének alezredese: Sigmund Jähn. Az Interkozmosz-prog- ram első szakaszának harma­dik nemzetközi űrkettőse a Szaljut—6 állandó személy­zetének tagjaival: Vlagyimir Kovaljonokkal és Alekszandr Ivancsenkovval végez majd együttes kísérleteket. A rajtra kormányküldött­ség érkezett Bajkonurba a Német Demokratikus Köztár­saságból, Heinz Hoffmann hadseregtábornoknak, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának, az ország nemzet- védelmi miniszterének veze­tésével. Mintegy két órával a rajt előtt érkezett meg a kilövő­helyhez a jól ismert autó­busz, benne a szkafanderbe öltözött űrhajósokkal. Meleg, szívélyes búcsú után a két űrhajós a lifttel a kilövőto­rony csúcsára ment és elhe­lyezkedett az űrhajó kabin­jában. Szokás szerint elvé­gezték a szükséges ellenőr­zéseket. A két űrhajós rövid nyi­latkozatot tett. Mindketten örömüknek adtak kifejezést azért, hogy rájuk esett a Pályakezdő pedagógusok eskütétele a megyei tanácson Hagyomány már Szabolcs- Szatmárban, hogy a pálya­kezdő óvónők, tanítók, álta­lános és középiskolai taná­rok minden új tanév előtt eskütételi ünnepségen vesz­nek részt a megyei tanács nagytermében. Az idén au­gusztus 26-án délelőtt 10 órakor került sor az ifjú ne­velők fogadására és esküté­telére, melyet szavalat és a nyíregyházi zeneiskola nö­vendékeinek rövid műsora vezetett be. A több mint kétszáz pá­lyakezdő pedagógust Gyúró Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese köszöntötte. Gratulált az eredményes fő­iskolai tanulásukhoz, okle­velük megszerzéséhez, majd a rájuk váró feladatokról szólt. Tenniakarásukra, te­hetségükre és új iránti fogé­konyságukra nagy szüksége lesz a megyének. Köszöntötte azokat a sza­bolcsi fiatalokat, akik szep­tembertől visszamennek la­kóhelyükre és kamatoztat­ják a főiskolán szerzett ta­pasztalatokat. Külön is kö­szöntötte a más megyéből érkezett és Szabolcs-Szat- márban munkába álló fiata­lokat és azokat, akik kisis­kolákban, kisközségekben tanítanak majd az átlagosnál nehezebb körülmények kö­zött. Utalt arra, hogy a fiata­lok kezdeményezőkészsége, új iránti vonzódása és többet akarása akkor lesz igazában eredményes, ha merítenek az idősebb nevelők gazdag nevelői és élettapasztalatai­ból is. A fiatal nevelőkre váró tennivalókról részletesebben dr. Kuknyó János, a megyei tanács oktatásügyi osztályá­nak vezetője beszélt. El­mondta, hogy néhány napon Az eskütétel pillanatai. (Gaál Béla felv.) belül a pályakezdő pedagó­gusok nagy felelősséggel já­ró életszakaszhoz érkeznek. Sok tennivaló vár rájuk, s az iskola csak egyik része lesz életüknek, a másik pe­dig az a közeg, a község, a város, amely az iskolát kö­rülveszi, s amelynek alakí­tásában mindenkinek meg­van a maga munkája, köte­lessége. Szólt a megyei tanács mű­velődésügyi osztályvezetője a megye iskolahálózatának korszerűsítéséről, azokról a tartalmi, pedagógiai tenni­valókról, amelyek — jól se­gíthetik majd az alapokat nyújtó általános iskola álta­lánossá tételét, a tankötele­zettségi törvény teljesebb megvalósulását. Végül az új tanév közvetlen feladatait méltatta; az új tantervek lé­nyegének, szellemének ala­pos megismerését és meg­győződéssel való, alkotó al­kalmazását kérte az ifjú ne­velőktől, akik ezt követően elmondták esküjüket. megtisztelő megbízatás és Ígéretet tettek az SZKP és az NSZEP, a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság vezetőinek, hogy telje­sítik a rájuk bízott feladatot. Moszkvai idő szerint né­hány perccel 18 óra előtt hangzott el a parancs: „Rajt­helyzetbe az indítókulcsot”. Az óriási rakéta alól hatal­mas lángnyelvek törtek elő, a rakéta lassan megemelke­dett, ahogy a tartóoszlopok elváltak oldalától és lassan, majd mind gyorsabban távo­lodott a Földtől. A rajt töké­letesen sikerült, az űrhajó a megadott Föld körüli pályára állt. Az űrhajósok és a földi irányítók azonnal megkezd­ték a szükséges ellenőrzések elvégzést. Az első jelentések szerint a Szojuz—31 berende­zései kifogástalanul működ­nek. Az űrhajósok közérzete jó. A nemzetközi együttes tag­jai több napot töltenek a ter­vek szerint az űrállomáson. ★ Az új nemzetközi űrpáros pa­rancsnoka az űrhajózás egyik ismert veteránja, aki ráadásul már dolgozott együtt az NDK tu­dósaival : Valerij Bikovszkij ez- redes, a Szovjetunió kétszeres hőse, a nagy tapasztalatú űrre­pülő. Bikovszkij. aki 1934-ben szüle­tett, az űrhajósok közé az elsők között került: 1960-ban kezdte meg a felkészülést és ötödiknek indult a világűrbe, még az első. Vosztok típusú űrhajón. Tizen­három évvel első űrutazása után Bikovszkij ismét rajtolt a világ­űrbe, egű«*, a Szojuz—22 pa- rancsnokaként. Valerij Akszjonov társaságában. Az űrhajó parancsnoka 1963 óta tagja az SZKP-nak. Nős. felesé­ge Valentyina. Csillagváros mú­zeumában dolgozik. Két fia kö­zépiskolás. Az első NDK-beli űrhajós, az űrhajós kutató beosztásban lévő Sigmund Jähn, a Német Demok­ratikus Köztársaság nemzeti nép­hadseregének repülő alezredese, az egyik legképzettebb, legmaga­sabban kvalifikált pilóta. Még a háború előtt, 1937-ben született. Munkáscsaládban, Klingenthal vá­rosa mellett egy kisközségben. A katonai szolgálata idején je­lentkezett tisztiiskolára és elvé­gezte a Franz Mehring repülő- tiszti iskolát. Már itt is kitűnt nagy szorgalmával, kiváló képes­ségeivel és fegyelmezettségével, s itt vették fel az NSZEP tagjai­nak sorába. Különböző beosztásokban szol­gált egészen 1966-ig. amikor a Szovjetunióba, a Gagarin Repü­lő Akadémiára került tanulni. Négyéves akadémiai tanulmányai alatt 21 vizsgájából L3-at kitűnő, a többit jeles minősítéssel tette le. Visszatérve az NDK-ba, ki­magasló tudásáért megkapta az „NDK érdemes vadászrepülő pi­lótája*’ címet. Magasfokú szak- *maj tudása miatt esett rá a vá­lasztás az űrhajósjelöltek kivá­lasztásánál. Az NDK űrhajósa a nemzet­közi kiképzőtanfolyamon is pél­dásan helytállt, parancsnokai a legmelegebben szólnak szorgal­máról és nagy felkészültségéről. Jähn alezredes nős. két gyerme­ke van. ★ A Német Demokratikus Köztársaság már az első űr­hajósának útnak indulása előtt is valóságos űrnagyha­talom volt: rendkívül tevé­keny részt vett a szocialista országok közös űrkutatási programjának, az Interkoz- mosz-programnak a megva­lósításában, ugyanakkor a Szovjetunióval kialakított kétoldalú együttműködés so­rán is részt vállalt magára a világűrkutatásból, különösen a műszerek, berendezések ki­dolgozásából. Az NDK az űrkutatás igen sok ágában részt vesz. Fon­tos terület az NDK-tudósok számára a kozmikus fizika, a kozmikus meteorológia, leg­újabban pedig — 1975 óta — a Földnek a világűrből törté­nő távszondázása. „Emellett foglalkoznak a világűrből történő hírközlés, az űrbioiő­gia és az űrorvostudomány területén is a megfelelő ku- tatásokkal.” A műszerek, berendezések nagyjából az ugyanezekről a területekről szóló adatok összegyűjtésére és továbbítá­sára szolgálnak. Az űrkuta­tás műszereiből már a „har­madik nemzedékhez” tartozó, bonyolult berendezések ké­szülnek az országban az In- terkozmosz-program számá­ra. Az egyik legjelentősebb hozzájárulás természetesen az — a maga nemében egye­dülálló — fényképező beren­dezés. amelyet NDK-beli és szovjet tudósok tervei alap­ján a Carl Zeiss gyárban ké­szítettek. A jénai gyár cso­daberendezése egyszerre hat kamerával készít felvétele- két, különböző színtartomá­nyokban, a Föld felszínéről. E felvételek összevetése, kü­lönböző színtartományokban történő előhívása, minden eddiginél pontosabb képet ad a Földről. A gép egy kazet­tával — természetesen min­den objektívhez külön kazet­ta tartozik — 110, vagy 220 felvételt tud készíteni. Egyet­len felvételre körülbelül 10 ezer négyzetkilométer terület fér rá, vagyis például ha­zánkról kilenc felvétellel majdnem teljes képet lehet kapni. A különleges berende­zést először a Szojuz—22. űr­hajón próbálták ki, majd, ki­sebb módosításokkal, felsze­relték a Szaljut—6 űrállo­másra. Az NDK űrhajósa más fényképező berendezéseket is kipróbál majd űrutazása so­rán. Miután az NDK fotó­nagyhatalom is,, több új típu­sú gépet és ORWO-filmanya- got visz magával. Ugyanak­kor az NDK-beli tudósok sa­játos kísérleteket dolgoztak ki az űrállomás mini olvasz­tókemencéi számára, az űr­utazás során sor kerül bioló­giai, pszichológiai és orvosi kísérletekre is. Lakás, óvoda, közművesítés Hamarabb kezdenek, gyorsabban építenek Több községünkben gyor­sítják a beruházásokat, hogy a megyében fejlesztésre rendelkezésre álló pénzeket ütemesen használhassák fel. Néhány helyen ugyanis az idén nem tudják befejezni a létesítményeket, másutt vi­szont a tervezettnél előbbre tartanak. A célszerű átcso­portosításokról a napokban döntött a megyei tanács vb. Tiszalök és Baktalóránthá- za egyaránt 12 célcsoportos lakás idei megkezdéséhez kapott előbb pénzt, az utób­bi helyen kettővel több cél- csoportos lakást is építhet­nek. A kocsordi óvodaépítést is jelentős összeggel támo­gatja a megyei tanács, és hozzájárul a nyírlövői isko­laépítés gyorsításához is. A megye V. ötévás közép­távú tervében Kemecse víz­közművesítése 1980-as elő­készítéssel szerepel. A köz­ségközpontban azonban — jelentős összegű saját pén­zekből — már megkezdték a közművesítést. A munka gyorsítása érdekében kívá­natos a teljes vízközmű-ta­nulmányterv elkészítése, s egy kisebb szakaszon az ut­cai közművezeték elkészíté­se. Mivel volt olyan telepü­lés, ahol ilyen célra terve­zett pénzeket nem tudnak az idén felhasználni, a megyei tanács vb a szükség szerin­ti összeggel kiegészítette a kemecsei tanács pénzét. Vetés előtt K it mázsával több bú­zát takarítottak be hektáronként a me­zőgazdasági nagyüzemek 1978-ban, mint egy évvel ezelőtt. A megyei termés­átlag kétmázsás növeke­dése a tavaszi és nyári időjárási tényezők mellett igazán jónak mondható. Százháromezer hektár volt az idei kalászosterü­let. Ebből búzát 62 ezer öt­száz hektáron termeltek a gazdaságok. A két évvel ez­előttihez viszonyítva 7500 hektárral nőtt a területe, főként a rozs rovására. Ro­zsot pedig a homokon ter­mesztenek. Így bebizonyí­tották a nagyüzemek, hogy a Nyírség homokja is ér­het aranyat, ha úgy keze­lik. A 18—20 mázsás rozs helyett másfélszer annyi búza termett ugyanabban a földben! Nem kis mennyi­ség, különösen ha száz és ezer hektárakra vetítjük. Jóval tízen felül van azoknak a termelőszövet­kezeteknek a száma, ame­lyek negyven mázsán felüli búzaátlagot produkáltak. A tiszavasvári Munka Ter­melőszövetkezet mindössze harminc kilogrammal ma­radt el az ötven mázsától és a gávavencsellői Sza­badság Termelőszövetke­zetnek is csak negyven ki­logram hiányzott az ötven- mázsás hektárankénti át­lag eléréséhez. Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a Munka Tsz. nyolcszáz hektáron, a Szabadság pe­dig ennek a dupláján ter­melt búzát. Dicséret illeti azonban a többi termelő­szövetkezetet is, a tornyos- pálcáit, a tímárit, a keme- cseit, a rakamazit, a tisza­vasvári Zöld Mezőt és Vas­vári Pált, a tiszaeszlárit, és ki győzné felsorolni mind a jó eredményt elért gaz­daságokat. Nem lehet sokáig ülni a babérokon, új feladatok várnak a nagyüzemekre. Ismét megtöltik a vetőgé­pek magtartályait, kezdő­dik a jövő évi kenyérnek- való vetése. Az ez évitől háromezer hektárral na­gyobb területen kerül föld­be a kalászosok vetőmagja. Ez egy úgynevezett bizton­sági tartalék, ami hivatott az 1978-as szint tartására, hiszen a tapasztalatok alapján minden évben szá­mítani lehet és kell is a kifagyással, a belvizes ki­pusztulással, s nem bizto­sított a tavaszi és nyári időjárás sem. □ munka az augusz­tus 10-én befejező­dött aratással nem állt meg. Most sok múlik a vetésen. A búza mellett magasabb termésátlagot adott a rozs, az őszi árpa és a tavaszi árpa is. Ám ez még korántsem a csúcs, — jó munkával még többet takaríthatunk be jövőre. Sipos Béla A Mhgyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kapcsolatai — az MSZMP és a Mongol Népi Forradalmi Párt legutóbbi kongresszusán meghatározott irányelvekkel összhangban — az internaci­onalista barátság, a testvéri­ség és együttműködés szelle­mében egészségesen fejlőd­nek. A két ország 1950. áp­rilis 28-án vette fel a diplo­máciai kapcsolatokat. E kapcsolatok fejlődésében az első jelentős állomás a Jumzsagijn Cedenbal vehette mongol párt- és kormánykül­döttség 1957. évi látogatása volt. Kádár János vezetésével 1965-ben járt párt- és kor­mányküldöttségünk Mongó­liában, ahol barátsági és együttműködési szerződést ír­tunk alá. Egyben megálla­podtunk a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság létreho­zásában, s egy sor más jelen­tős egyezmény megkötésében, amelyek azóta meg is való­sultak. Az első államfői láto­gatásra 1968-ban került sor. Zsamszrangijn Szambu, a nagy népi hurál elnökségé­nek akkori elnöke tett hiva­talos baráti látogatást Ma­gyarországon. Útját Losonczi Pál 1970-ben viszonozta. 1974-ben — a J. Cedenbal vezette mongol párt- és kor­mányküldöttség magyarorszá­gi látogatása során — a két kormány képviselői új kon­zuli, valamint kulturális és tudományos együttműködési egyezményt írtak alá. Az el­múlt esztendő augusztusában Púja Frigyes külügyminiszter hivatalos baráti látogatást (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents