Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-27 / 202. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. augusztus 27. Épül Nyíregyházán az új megyei művelődési központ. A 65 milliós építési költséggel készülő létesítmény műszaki átadása 1979 júliusában lesz. Az építők jelenleg az épület vasbeton tartószerkezetén dolgoznak. (G. B.) hónap ä MEZÖGÉP-nél Egészségügyi hónapot szerveztek augusztusban a MEZŐGÉP vállalatnál. Minden hétre jutott egy-egy rendezvény a gazdag programból. Előadások hangzottak el a keringési, a mozgásszervi, a daganatos betegségekről, ki- állítás nyílt, egészségügyi kötetekből, melyek közül ki-ki vásárolhatott is. Nagy sikert aratott „A szépség iskolája” címmel lebonyolított kozme- tikaicikk-vásár és bemutató, ahol szaktanácsot is kaptak az .érdeklődők. A rendezvénysorozat záróeseményeként vendégül látja a vállalat dr. Czeizel Endrét, aki a „Születésünk titkai” című televíziós előadássorozata révén vált országszerte ismertté. Előadására terv szerint szeptember 14-én kerül sor. 1979. JANUÁRTÓL: Gyermek- és ifjúsági áruház lesz a Centrum Üj profillal: gyermek- és ifjúsági áruházként működik tovább 1979 januárjától a nyíregyházi Centrum Áruház. Jelenlegi készletéből ki- vonják a női és férfikonfekciót, a méterárukat, a lak- berendezési és az úgynevezett nehéz tartós fogyasztási cikkeket — így a mosógépet, a porszívót, centrifugát. Ezek helyett gyermek- és ifjúsági ruházati cikkek, valamint sportfelszerelések, papír-írószer, játék, kozmetikumok, elektromos tárgyak — rádiók, televíziók, magnók stb. — széles választékát hozzák forgalomba. A Kelet és a Nyírfa Áruház a kereslet és a kínálat új egyensúlyát teremtette meg. Ma már több, mint 600 millió forintos forgalmat bonyolítanak le éves szinten. Nyíregyházán a két áruház megnyitásával lényegében szakosítás is lezajlott. Űj osztályok nyíltak, több kisebb üzletet pedig az áruházakba költöztettek. A három áruház eddig majdnem azonos profillal működött. Az áruellátás javítása és a megváltozott körülmények késztetik arra a megyei, városi és kereskedelmi szerveket, hogy módosítsák az áruházak profilját. Az áruházak köztíl élsóként a Centrumban zajlik le profilrendezés. A Kelet és a Nyírfa szűkíti a gyermek- és ifjúsági ruházati cikkek körét, sőt a Nyírfa Áruház néhány termék árusítását meg is szünteti. Profilrendezés után kozmetikai cikkeket, papír-írószereket nem hoznak forgalomba itt. A létesítmény földszintjét átrendeReggeli fóliatasakban Javult az ellátás az Utasellátónál Több meleg ételt, változatosabb menüt, üdítő italokat, lángost és gyümölcsöt kínál az Utasellátó Vállalat a megyében — kaptuk a tájékoztatást. a vállalat területi igazgatóságától. A szeszes ital reggeli árusítását a január 1-i rendelkezés értelmében valamennyi egységben megszüntették. így lehetőség nyílt arra, hogy nagyobb választékot kínáljanak meleg ételekből a nap minden szakában. Házi kolbászt és hurkát árusítanak a legtöbb étteremben, bisztróban. Nagyobb választékban rendelnek péksüteményeket, tejterméket, így az utasellátó minden bisztrójában és pavilonjánál lehet reggelizni. A mozgóárusok reggelenként igen sok lángost adnak el. A melegkonyhákon változatos menüt, többféle árat találnak a vásárlók. Készítenek kis adag zónaételeket, turistamenüket is a hagyományos fogások mellett. Bővítették az előre csomagolt gyümölcsök választékát. Több légmentesen, fóliatasakba zárt reggelit vettek itt az utasok. így jelentősen lerövidítették. a sorban állás idejét: aki a vonathoz igyekszik, nem kell sokat várnia, míg kimérik, becsomagolják a kívánt ételt. Az Utasellátó Vállalat az idei első féléves tervét 108,1 százalékra teljesítette, a szeszmentes italokból 117 százalékos eredményt értek el. Saját készítésű termékeikből 14 százalékkal, az alkohol- mentes üdítő italokból közel 18 százalékkal, a cukrásztermékekből és a presszókávéból 20 százalékkal többet adtak el eddig, mint tavaly. Kiemelkedő eredményt értek el az Utasellátó Vállalat kisvár- dai, nyíregyházi és záhonyi egységének kollektívái. Szabolcsi segítséggel Vasúti központ épül Debrecenben Központi kombinátot épít a vasutasoknak Debrecenben a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. A közel hatvanmillió forint értékű beruházás során készül el a forgalomirányító biztosító berendezés, a forgalmi és árupénztár, valamint a raktárak. A konyha ezer adagos lesz, az étteremben egyszerre hatszáz ember étkezhet. Nem hiányoznak az épületből az oktatótermek, a fürdők, öltözők és zuhanyozók sem. Az épületkomplexum átadási határideje a jövő év közepe. zik. Kétajtós rendszert vezetnek be, s az említettek helyett több méterárut, szőnyeget, nehéz műszaki cikket forgalmaznak majd. Felülvizsgálják a választékot, korszerűsítik a belső szerkezetet a Keletben is. Legnagyobb gond a kedvelt csemegeosztály bővítése, amely ma már egy ABC-áru- háznak megfelelő forgalmat bonyolít le. Nem zárult le az sem, hogy milyen végleges jelleget kapjon a Búza téri áruház. Az új ifjúsági áruházban, a Centrumban korszerűsítést hajtanak végre. Részben kicserélik a berendezést, újrafestik, tapétázzák a falakat. A korszerűsítést és átállást úgy oldják meg, hogy egyetlen napra sem zárnak be. A kezdést jövő év januárjára tervezik, s ehhez szükség van a dolgozók lelkes segítségére is. Ügy tervezik, hogy a változtatás a — jelenleg^ 150 milliós — forgalom mintegy 20—25 százalékos emelkedését eredményezi. A Centrum áruházak központja ígéretet tett arra, hogy megkülönböztetve segíti majd a nyíregyházi egységet saját importkészletéből is. <h> A GYÁR „ELŐSZOBÁJA"? „Vallató“ labor az emberért Ki milyen munkára alkalmas? Megfelelő-e a dolgozó szemmértéke, mélységlátása, két- és háromdimenziós térérzékelése, szerelési, kombinációs készsége, tempóérzéke, stabilitása? Megfelelő-e a világítás, a gépek színe? Ki hogyan érzi magát a brigádban, csoportban? Megfelelő-e a hangnem, a bánásmód? Ilyen és hasonló kérdések megválaszolására vállalkozott a nyíregyházi gumigyár két éve — a Taurus Gumiipari Vállalat kezdeményezésére — létrehozott ergonómiai laboratóriuma. A labor nagy gondot fordít a munkaklíma felderítésére is. Ezekkel függnek össze az úgynevezett beilleszkedési tesztvizsgálatok is. Pszichológiai és szociológiai módszerekkel igyekeznek képet alkotni a brigád-, a csoportéletről, az együvétartozás vagy éppen eltávolodás szubjektív okairól. Minden munkakönyvét kikérő, eltávozó dolgozót is „vallatóra” fognak. Friss szemmel A gumigyári „embervizsgáló” labor ma még szerény keretek között dolgozik. Műszereinek értéke 3—400 ezer forint. Egy főhivatású ergonómusa van, Sikolya Ká- rolyné. Ez év júliusától egy laboránst is alkalmaznak. Néhány figyelemre méltó tapasztalatot már a gyár vezetői elé terjesztettek, akik fantáziát látnak a labor létezésében, jóllehet a középvezetők közül még nem mindenki fogadja osztatlan örömmel az üzemrészben, a gépek, szalagok között nézelődő, vizsgálódó, a dolgozókkal beszélgető ergonómiai ügyintézőt. Friss szemmel, meglehet több olyan zavaró momentumot észrevesz, amely a napi termelés ritmusával törődő középvezetőnek fel sem tűnik. Érdemes' figyelni az olykor diagnózisnak is beillő információkra, amelyek munkáról, emberről tájékoztatnak, és intézkedésre, változtatásra késztetnek . . . <P. G.) PREMIER SZEPTEMBER 11-TÖL Jegykiadó gépek a nyíregyházi buszokon Neve: PPB jegykiadó gép. Születési helye: Szovjetunió. Előnyei: lényegesen meggyorsítja az autóbuszok utasáramlását, csökkenti az állásidőt, megkönnyíti az autóbuszok vezetőinek s utasai-» nak dolgát. Különös ismertető jele: csak 2 forintos érmével működik. Mindössze ennyi az ügyes kis masina nacionáléja. Közelebbről pedig a nyíregyháziak is megismerkedhetnek vele, hiszen a Volán 5. számú Vállalata szeptember 11- től már a géppel felszerelt járatokat közlekedteti a megyeszékhely buszvonalain. Mit is kell tudni az űj jegykiadók működéséről? Kezelése három fázisban történik. Az első a 2 forintos érme bedobása. Ezután a gép bal oldalán lévő billentyűt ütközésig kell lenyomni, melynek következtében megjelenik a menetjegy. A harmadik teendő pedig a jegy letépése, melyet megkönnyít a kis nyílás fogazott szerkezete. Ha valaki több menetjegyet akar váltani, a műveletet többször kell megismételnie. A jegykiadó gépből — mely már más megyeszékhelyeken s több üdülőhelyen beváltotta a hozzáfűzött reményeket, 106 darab érkezett meg Nyíregyházára. Ebből 72 darabot szerelnek fel a közeli napokban a Volán műszaki gárdájának dolgozói. Fontos tudnivaló még, hogy a gépek üzembe helyezésével nem változik meg a le- és felszállások rendje. Az autóbuszonként felszerelésre kerülő 2—2 gépet ugyanis a kocsik első felébe, közel az első ajtóhoz helyezik el. Az új módszerű menetjegyváltással a tapasztalatok sze- rint felgyorsul az utasáramlás és csökken az egyes megállókban töltött állásidő. (fcalenda) Volt egy „maszek“ tömbje is Négy évig sikkasztott a tsz-pénztáros Nyírteleken A múlt évi leltározáskor sok táphiány volt a nyírteleki Dózsa Tsz-ben. A hiány okait kutatva furcsa dolgot fedeztek fel a leltározók: az egyeztetéskor olyan okmányokra bukkantak, amelyek nem szerepeltek a könyvelésben. A „tombolázással” rövid idő alatt 15 ezer forint elsikkasztására derült fény, s bár a pénztárosnő — Zajácz Istvánné 47 éves nyíregyházi lakos — a pénzt befizette, a termelőszövetkezet kénytelen volt feljelentést tenni a rendőrségen. A nyomozás — szakértőbevonással — megkezdődött, s a befejezéskor 362 868 forint hiány szerepelt a jegyzőkönyvben. • — 1974 elején egyik nap nem dolgoztam és a pénztár- bizonylatokat elzártam. Amikor bementem, pénz volt az asztalomon. Az történt, hogy távollétem alatt is fizettek be pénzt a tagok, munkatársaim pedig kivettek egy új tömböt a szekrényből és abba vezették a befizetést. Amikor zárást csináltam, 5000 forint körüli többletem volt. Két hónapig nem mertem hozzányúlni, de mivel sehonnan sem hiányzott, elköltöttem. A folytatás már könnyen ment. A pénztárosasszony felfedezte, hogy ha egy új tömböt nyit, azzal igazolni tudja, hogy a tsz-tag befizette a terményért, a pálinkafőzésért járó összeget, a pénzt meg senki sem keresi, ha a „maszek” pénztárbevételi bizonylatot nem juttatja el a könyveléshez. A sikkasztás lehetőségének felfedezése után Zajáczné egyre nagyobb tételekben játszott. A pálinkafőzetők pénzéből 1975-ben 32, 1976- ban 43, 1977-ben 46 tételt vágott zsebre, s ez 163 ezer forintot jelentett neki. • — Én kérem, elvittem a cefrét a szeszfőzdébe. Amikor kifőtt a pálinka a vezető kiállította a pálinkaszármazási igazolványt, azzal elmentem az irodába és befizettem, amennyit ráírt a főzde vezetője. A pénztáros az egyik példányt elvette, adott egy nyugtát, azzal visz- szamentem a szeszfőzdébe és megkaptam a pálinkát. • A „maszek” tömb természetesen nemcsak a pálinkafőzetők pénzének elsikkasz- tásához szolgált Zajáczné kezében bizonylatul. Ebből a tömbből kapott sok olyan tsz-tag is, aki kukoricát, vagy tápot vásárolt a szövetkezettől. Olyan gyakorlat alakult ki, hogy a vevő bement a pénztároshoz, kifizette egy bizonyos mennyiségű táp, vagy kukorica árát, megkapta róla a bizonylatot, a raktáros pedig kiadta érte az árut. Ezen Zajáczné négy év alatt 199 758 forintot keresett: ennyi pénzt vezetett maszek tömbjébe. A pálinka- főzéssel együtt az elsikkasztott végösszeg 362 868 forint volt, amelyet Zajáczné nyomban befizetett. • A nyomozás befejeződött, az ügyészség benyújtotta a vádiratot a bíróságra, de nemcsak a pénztáros, hanem hanyag kezelés vétsége miatt Stibi Béla 38 éves főkönyvelő ellen is, mert nem gondoskodott a szigorú számadás alá tartozó pénztárbizonylatok őrzéséről, nyilvántartásba vételéről, s elmulasztotta az ellenőrzést is. Csak így volt lehetséges, hogy négy évig nem fedezték fel a sikkasztást. • — Sose láttam, hogy a nyomtatványokat bevételezték volna és azokról nyilvántartást vezetett volna valaki. Amire szükség volt megvettük a nyomtatványellátó boltban, aztán beraktuk a szekrénybe. • A bíróság szeptemberben tárgyalja a sikkasztó pénztáros és a hanyag főkönyvelő ügyét. (balűgh) A gyárvezetés számára készülnek itt használható elemzések, amelyeket javaslatként továbbítanak is. Az ergonómiai labor egy év alatt több mint 250 pszichológiai alkalmassági vizsgálatot végzett, s több mint ezer, úgynevezett beilleszkedési beszélgetést folytatott a dolgozókkal. Azokkal, akik új emberek és alig van kapcsolatuk a gyáron belül. Egy kicsit a gyár „előszobája” a labor, ahová a munkakönyvükkel érkező dolgozók — a szomszédos munkaügyi osztályról jövet, elsőként kopognak. Itt különféle tesztkérdésekre kell válaszolniuk, amelyek az egyéniségéről adnak képet. Azt is kutatják, vajon a munkába állóknak melyik munkakör felelne meg a—legjobban? Mi változott a labor javaslatára a gumigyárban? A bosszantó lila gép A modern színdinamikai elvek alapján nyugtató, a munkát jobban elősegítő színekre festették át a gépeket. Felderítették a leginkább kedvezőtlen munkakörülményeket, javaslatokat tettek a munka könnyítésére — többek között az ülőmunka bevezetésére. A hengerüzemben, ahol az átlagosnál is gyakrabban cserélődnek a dolgozók, nem kielégítő az elszívóberendezés, nagy a porártalom. A Tauril-üzem- ben a megvilágítás értéke alacsonyabb volt a kívántnál. A lemezüzemben, népszerűbb nevén „harmonikaüzemben”, ahol a csuklós buszok összekötő gumiharmonikáit gyártják, s jobbára állva dolgoznak — jórészt csak a további ésszerűsítések oldhatják meg a gondokat. Volt egy csúnya, lila színű gép, amely az ott dolgozókat különösen zavarta. Ez a gép is új színt kapott. Ugyancsak átfestették a kerékpártömlő üzemben a munkatermek falait.
