Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

Iskoláink neveljenek felkészültebb fiatalokat Megyei tanácskozás az áj tanév tennivaláirél Gyümölcsöző együttműködés Nyikolaj Faggyejev cikke a KGST eredményeiről Korom Mihály látogatása a zánkai úttörővárosban tekintették az úttörővárosban tartózkodó 3000 honvéd-, ha­tárőr-, munkásőr-, tűzoltó-, közlekedési-vízi és vöröske­resztes úttörőgárdisták be­mutatóit, találkoztak külön­böző egységek tagjaival és a fegyveres testületeknek a szemlén részt vevő képvise­lőivel. Korom Mihály a fiatalok meghívásának eleget téve, a néprajzi háznál megtekintet­te egy úttörő-tánccsoport bemutatóját, majd a műve­lődési központot, a 3000 sze­mélyes konyhát, a haditech­nikai parkot, továbbá az út­törőváros vízitelepét, kiköffií- jét és strandját kereste fel, végül pedig részt vett az út­törő technikusok V. nemzet­közi versenyén. SZAL3UT—6 A 68. munkanap Szerdán reggel, moszkvai idő szerint kilenc órakor, je­lentkezett a Szaljut űrállo­más a Koroljov akadémikus­ról elnevezett szovjet kuta­tóhajó rádióállomásán: az Atlanti-óceán fölött kezdő­dött meg Vlagyimir Kovaljo- nok és Alekszandr Ivancsen- kov 68. munkanapja a világ­űrben. A két szovjet űrhajós előzőleg orvosi kísérleteket végzett, szerdán pedig — több más feladat mellett — folytatja az űrállomás ellen­őrzését, a megfigyeléseket és megteszi az előkészületeket az újabb látogatók fogadásá­ra. Az Interkozmosz-program során a közeli jövőben vár­ják ugyanis az NDK első űrhajósának „látogatását” az űrállomáson. Képünkön: ember helyett gép emeli magasba a ládákat. (Sipos Béla felvétele) Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán Zánkán, a bala­toni úttörővárosban megláto­gatta az „Együtt a gárda” úttörő honvédelmi szemle résztvevőit. Elkísérte útjára Pop János, a Veszprém me­gyei pártbizottság első titká­ra, az országgyűlés honvé­delmi bizottságának elnöke. A vendégeket az úttörőváros­ban Szűcs Istvánná, a Ma­gyar Úttörők Országos Szö­vetségének főtitkára fogadta és tájékoztatta az úttörőszö­vetség keretében végzett honvédelmi nevelésről és sporttevékenységről, az úttö­rőszemle honvédelmi prog­ramjáról. A tájékoztató után Korom Mihály és a vendégek meg­A tanácskozás részvevői. (E. E. felv.) A harmincadik évforduló előtt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa már egye­dülálló tapasztalatokat gyűj­tött össze a szocialista orszá­gok nagy csoportjának egyenjogú együttműködésé­ben, nemzeti és nemzetközi érdekeik összehangolásában, a szocialista internacionaliz­mus elveinek gyakorlati al­kalmazásában — állapítja meg Nyikolaj Faggyejev, a szervezet főtitkára, terjedel­mes cikkében, amelyet az Ekonomicseszkaja Gazéta cí­mű szovjet hetilap közölt legújabb számában. Faggye­jev a KGST legutóbbi ülés­szakának tapasztalatai alap­ján vonja meg a szervezet tevékenységének eddigi mér­legét. Mint a cikk aláhúzza: a ta­nács munkájában részt vevő országok gazdasága dinami­kusan fejlődik, ugyanakkor mind gyorsuló ütemben va­lósul meg a szocialista gazdasági integráció komp­lex programja is, amely rendkívül nagy fontosságú gazdasági intézkedéseket irányoz elő, bővíti a sokol­dalú együttműködést, elősegí­ti a szocialista gazdasági in­tegráció megvalósulását. így például a tagállamok 1976— 80 között mintegy kilencmil- liárd rubelt fordítanak közö­sen megvalósított beruházá­sokra, s ennek 90 százaléka a fűtőanyag-energetikai terü­leten valósul meg. A szakosí­tás eredménye egyebek kö­zött az, hogy ma már a tag-’ államok gépiparának export­jában a szakosítási program keretében készült gépek és berendezések aránya eléri a 34 százalékot. Igen részletesen foglalko­zik a főtitkár cikke a KGST külgazdasági kapcsolatainak állandó bővülésével. A tagál­lamok sohasem tűztek ki maguk elé olyan feladatot, hogy népgazdaságukat autark módon fejlesszék, zárt piacot, vagy tömböt hozzanak létre. Bővül együttműködésük a többi szocialista országgal és a fejlődő országokkal — írja — utalva a gazdasági együtt­működés gyors fejlődésére Jugoszláviával, Laosszal, An­golával, Etiópiával, Irakkal, Mexikóval. Hozzáfűzi: a KGST alapszabálya és komplex programja előirá­nyozza a gazdasági-kereske­delmi és tudományos-műsza­ki kapcsolatok fejlesztését más államokkal, függetlenül azok gazdasági és társadalmi rendszerétől, az egyenjogú­ság, a kölcsönös előnyök és a szuverenitás tiszteletben tartása alapján. Az ilyen gyümölcsöző együttműkö­désre jó példa a KGST kap­csolata Finnországgal. Euró­pában fontos hozzájárulás lenne az enyhüléshez, ha egyrészt a KGST és tagálla­mai között, másrészt az EGK és annak tagállamai között keretmegállapodás jönne létre, amely meghatározná a kereskedelmi-gazdasági és a tudományos-műszaki együtt­működés alapvető területeit és formáit. A szocialista or­szágok gazdasági szervezete, a szervezet tagállamai ké­szek a kölcsönösen elfogad­ható megállapodás érdekében a tárgyalásokra és az EGK- tól is konstruktív lépéseket várnak el ezen a téren — hangoztatja cikkében Fagy- gyejev. Tanévnyitó értekezletet tartottak augusztus 23-án dél­előtt Nyíregyházán, a Krúdy filmszínházban. A Szabolcs- Szatmár általános és középis­kolai, szakmunkásképző inté­zeti igazgatói, pedagógus párt- szervezeti titkárai, vezető óvónők, szakfelügyelők, taná­csi oktatásügyi osztályveze­tők részvételével megtartott tanácskozáson jelen volt Hanga Mária oktatásügyi mi­niszterhelyettes és Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára. Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese megnyi­tójában az új* tanév előzmé­nyeire, előkészítő munkálata­ira utalt. Ezután az 1977—78- as tanév munkáját dr. Kuk- nyó János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője értékelte. Hangsú­lyozta: az elmúlt tanév tulaj­donképpen már az idei, új tanévre való felkészülés éve VQlt. Az oktatáspolitikai ha­tározat tennivalóinak megfe­lelően Szabolcs-Szatmárban tovább javultak az iskolák tárgyi és személyi feltételei, a munkás-paraszt gyermek­kel való foglalkozás. Ered­ményesebbé vált az oktató­nevelő munka. Újabb lépése­ket tett a megye a tankötele­zettségi törvény teljesebb megvalósítása ügyében, de még jócskán vannak felada­tok, hisz ez a teendő sehol nem lehet csupán az iskolák „belügye.” Az új tanév feladatairól el­mondta: javult a megye isko­láinak pedagógusellátottsá­ga. El kell érni, hogy az első osztályokban csak szakkép­zett pedagógusok tanítsanak, ősztől 49 új tanteremben kezdődik meg a tanítás. A fejlődés ellenére is lassú a kiegyenlítődés az elavult és a modern iskolák között. Az iskolák ma már 130 féle taneszközzel rendel­keznek. Az új tanter­vek, dokumentumok, — amelyeket a korábbi idő­szakban a nevelők már meg­ismertek — tudatos és meg- győződéses alkalmazása is a tantestületekre vár. A neve­lőiskola megteremtéséhez ve­zető úton a legfontosabb a tanóra lehetőségeinek jobb megszervezése, a tanulói ak­tivitás növelése. Növelni kell ezért az iskolaigazgatók fe­lelősségét, erősíteni szüksé­ges a tantestületi légkör, az az alkotó nevelői munka rangját. Hanga Mária oktatásügyi miniszterhelyettes köszöne­tét mondott a minisztérium nevében a szabolcsi nevelők­nek az új dokumentumok ki­dolgozásában nyújtott segít­ségért. Kifejtette: sok kísér­let, kezdeményezés érett be, sok jogos társadalmi igény fogalmazódott meg az új tan­tervekben, dokumentumok­ban, amelyek együttes hatá­sa és alkotó alkalmazása meggyorsíthatja az oktatás- politikai célok megvalósítá­sát. Az új dokumentumok jó alapot adnak a tanórai és az iskolán kívüli nevelés kor­szerűsítéséhez. Mindenekelőtt ahhoz, hogy az iskolák az életre jobban felkészült, mű­veltebb, önálló ítéletalkotás­ra képes, fogékony fiatalokat neveljenek. Arra kérte a me­gye pedagógusait: a tanév so­rán is közöljék majd a mi­nisztériummal észrevételei­ket, hogy az esetleges korri­gálásokat időben elvégezhes­sék. A tanácskozáson felszólaló Ekler György a megyei párt- bizottság köszönetét fejezte ki a több ezer szabolcsi pe­dagógusnak az elmúlt tanév­ben végzett áldozatos mun­káért és az új tanév előkészí­tésében végzett tevékenysé­gért. A továbbiakban a pe­dagógus pártalapszervezetek politikai felelősségére hívta fel a figyelmet a tantestületi légkör, a cselekvési egység erősítésében. Utalt a Politikai Bizottság ez év áprilisi hatá­rozatára, amely komoly fel­adatokat ró a tantestületek­re a fiatalok marxista-le­ninista világnézetének erősí­tésében és átgondoltabb, dif­ferenciáltabb alkotó munká­ra ösztönzi a nevelőket. Oláh Gábor, a pedagógus­szakszervezet megyei bizott­ságának titkára a szakszerve­zet sajátos tennivalóiról be­szélt az új tanévben. Szállítási, rakodási verseny Kedden rendezték meg a szállításában és rakodásé- József, a Zalaegerszegi Álla- Szamos menti Állami Tan- ban. mi Gazdaság dolgozói érték gazdaság gyümölcsösében a A traktoros emelővillás ka- el. A csapatversenyben az második országos szállítási és tegóriában Majoros József, a SZÁTG traktorosai bizonyul- rakodási versenyt. A verseny Balkányi Állami Gazdaság tak a legjobbnak a Balkányi értékelése a késő délutáni dolgozója végzett az első he- Állami Gazdaság és a napko- órákban fejeződött be. lyen. A második helyet Túr- ri Kossuth Termelőszövetke­Tizenkét nagyüzem négy- bula János, a Szamos menti fkt csapatai előtt. Az önjáró ven versenyzője mérte ősz- Állami Tangazdaság, a har- sorközi kihordós gépek kate- sze tudását a tartályládák madik helyet pedig Rákos góriájában Zékány László (SZÁTG) lett az első. Karbantartás ■“■"■észletekbe menő, kü- ■ lönféle vizsgálatok IjJI egyöntetűen azt bi­zonyították, hogy az ipar­ban a gépek, berendezések körülbelül egyharmadán nem végeznek rendszeres karbantartást, javítást. Ki­zárólag akkor foglalkoznak ezekkel az eszközökkel, ha felmondják a szolgálatot. Az állóeszköz-állomány gya­rapodása és a karbantar­tás fejlődése között egyre szembetűnőbb a távolság növekedése, s mert a rés tágul, a karbantartás kál­váriája mind fájdalmasabb tapasztalatokkal — veszte­ségekkel — egészül ki, ám­de hiába, mert a munkahe­lyek egy tekintélyes része ilyen értelemben megra­gadt a tizenöt, húsz eszten­dővel ezelőtti állapotoknál. A minisztériumi iparban minden száz foglalkozta­tottból 15,3 dolga a javító- karbantartó feladatok ellá­tása. Ágazatonként ugyan eltérő ez az arány — a vegyiparban például 20,6, a kohászatban 28,2 százalék —, de összességében 135 ezer ember munkájáról van szó, hatalmas seregről te­hát, akik sokra lennének képesek. Folyamatosan növekszik a tervszerű javítás és kar­bantartás szerepe, mert gyarapodik az ipar eszköz- állománya. Amíg 1971 és 1975 között az összes ilyen célú népgazdasági kiadás­ból az ipari beruházások 37,2 százalékkal részesed­tek, addig 1976 és 1977-ben ez az arány 40,3 százalékra emelkedett. A népgazdaság állóeszköz-állományának — beleszámítva a nem terme­lő területeket is! — 25,3 százalékát birtokolta ta­valy az ipar, azaz a közös vagyon negyedéről van szó! Nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szakosodott vállalatoknál végeztetett javítások, fel­újítások költsége mindösz- sze fele annak, mint amit a saját javításra az üze­meltető kiadni kényszerül, s a munka minőségében is tekintélyes az eltérés. Ilyen cégek azonban ha­zánkban alig vannak — az élelmiszeriparban például eredményesen működik, a nehézipari tárca most pró­bálkozik létrehozásukkal —, bár mindenki bólint ar­ra, hogy nagyon kellené­nek. Ennél tovább azon­ban még nem jutott a do­log. B ök és okozatok szö­vevénye eredménye­zi, hogy seregnyi ember jórészt kézzel kínló­dik, szétszórt műhelyek­ben, a célszerű kisgépeket hallomásból ismerve csu­pán, ugyanakkor bérezés­ben az időt ismerik el, s nem a teljesítményt, azaz ha többet akarna, akkor sem lenne érdemes igye­keznie. így azután a meg­oldást is hiba lenne egyet­len valamiben vélni, felfe­dezni. A kálvária egészét szükséges szemügyre venni, s lépésről lépésre enyhíteni e kálváriajárás valameny- nyiünket sújtó terhein, vál­lalati és ágazati körben egyaránt. V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents