Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. augusztus 24. KI ÚJÍTSON a kereskedelemben? Nemcsak az automata... Százezer magyar turista évenként a Szovjetunióba Az idegenforgalom is készül az olimpiára Helsinki bemutatkozik A fővárosi napok soroza­tának keretében szeptember 1. és 18. között Helsinki mu­tatkozik be Budapesten. A gazdagnak, sokrétűnek ígér­kező program kiemelkedő eseménye lesz a Budapesti Történeti Múzeumban „Hel­sinki, a Baltikum lánya” címmel megnyíló kiállítás. A helsinki napok alkalmából Budapesten emlékművet avatnak, szimbolizálva a magyar—finn barátságot. Pentti Poukkának, a hel­sinki tanács elnökének veze­tésével küldöttség érkezik Budapestre. Itt-tartózkodása egyben szakmai tapasztalat- cserét jelent. Helsinki taná­csának képviselői egyebek között a budapesti lakótele­pek kialakításáról, a közleke­dés rendszeréről, a metró építéséről, a kereskedelmi hálózatról és a kulturális életről tájékozódnak. Új tévésorozat Kötekedő Hétköznapok és ünnepek, munka és pihenés, emlékek, tervek, konfliktusok — a munkások életéről, minden­napjairól készít, sugároz do­kumentumfilmeket a Magyar Televízió. Augusztus 31-én kezdődik a Kötekedő című ötrészes sorozat, amely munka köz­ben mutatja be az embere­ket, a termelés, a jó közér­zet, a munkafegyelem, a rendezett munkakörülmé­nyek kérdéseit érintve. A Szálkái Sándor irányításával dolgozó forgatócsoport felke­reste a Borsodi Hőerőmű, az Egyesült Vegyiművek dol­gozóit, s a film a munkások véleményét, konfliktusait, gondjait beszéli el. Dokumentumfilmet ter­veznek arról, hogy az álla­mosítás óta eltelt 30 év alatt hogyan változott a munká­sok tudata, szemlélete. Film­összeállítás készül a buda­pesti metróról, az első mély- vezetésű vonal építésének megkezdésétől napjainkig. Balogh Mária ötlete alapján tévéstáb vesz részt egy gyári brigád munkájában, hogy belülről ábrázolhassa a kol­lektíva mindennapi életét, munkáját. A nyitány: szarvas- bőgés Őszi szezon a vadászatban Hamarosan megérkeznek az őszi szezonra az első kül­földi vadászok, hogy a szep­tember elején kezdődő szarvasbőgésre magyar kol­légáikkal együtt elfoglalhas­sák leshelyeiket az erdőkben. A MAVAD-tól kapott infor­máció szerint az idei szarvas- bőgés vadászszemszögből nézve jónak ígérkezik; érté­kes trófeákkal kecsegtet. Szarvasbőgés idején a leg­könnyebb rátalálni az agan­csokra, amelyekből a legtöbb a Duna árterében, Zala, Ba­ranya és Somogy megye er­deiben él. A szarvasbőgés az időjárástól függően, de leg­gyakrabban az ország déli részén kezdődik és észak fe­lé tartva Zemplén, valamint Borsod vidékén fejeződik be szeptember végén. A kilőtt szarvasok agan­csát a trófeabíráló bizottság leméri, lefényképezi, pontoz­za. Az árakat a trófea súlya alapján a MAVAD állapítja meg. A vállalat a vadászat­ból 4—5 millió dollár bevé­telhez jut évente. Lehet-e a kereskedelem­ben újítani? — erre keres­tek választ nemrégiben me­gyénk öt kereskedelmi vál­lalatánál és hat fogyasztási szövetkezeténél a népi ellen­őrök. A summázott válasz: min­denütt lehet, ahol rendsze­resen foglalkoznak az újítá­sokkal és komolyan veszik a kisebb horderejű javasla­tokat is. Ahol legfeljebb csak legyintenek a vezetők, hogy az új dolgokat úgyis csak az automaták, konténerek, kis­gépek jelentik, ezeket pedig nem szabolcsi, szatmári kis boltokban fogják kitalálni — nem is igen van kezdemé­nyezés. Kelet: 390 ezer A Nyíregyházi ÁFÉSZ-nél például évente rendszeresen újítási pályzatot is kiírnak. Ennek alapján érkezett re­mek javaslat a megrende­lések egységesítésére, gyor­sabb feldolgozására. Ugyan­itt a boltok tisztaságát elő­nyösen befolyásoló javaslatot is benyújtottak a pályázat­ra: billenős szeméttárolókat helyeztek el, amellyel a ko­rábbi megoldást lényegesen javították. A Kelet Áruház­nál azonban olyan újítási ja­vaslat érkezett, amelynek kalkulált gazdasági eredmé­nye is volt: 390 ezer forint. Sajnos, ezek a ritkább példák — állapították meg a népi ellenőrök. Sok a forma­litás. Az újítási szabályzatot a dolgozókkal általában úgy ismertették, hogy a kollek­tív szerződés mellékleteként adták ki, s így együtt min­den részlegnek, boltnak küldtek. Hasonló volt a hely­zet az újítási feladattervek­kel, az egyszerű kiküldést ki­elégítőnek tartották, a hely­színen megkérdezett dolgo­zók egyharmada viszont egy­általán nem ismerte az újí­tási feladatterveket. Pedig érdemes lenne ezekkel ko­molyan foglalkozni: a né­hány jó terv azt mutatja, hogy a dolgozóknak sok ér­tékes gondolata van, ugyan­is az ezekben tavaly ismer­tetett 59 feladat közül 25-öt megoldottak. Hatvan napon belül... Gondot okoz, hogy sok­szor elhúzódik az újítások elbírálásának határideje. Az élelmiszer kiskereskedelmi és a TÜZÉP vállalatnál ál­talában háromhónapos az elbírálási határidő, a Nyírbá­tori ÁFÉSZ-nél azonban a már elfogadott javaslat be­vezetéséig is további fél év telt el. Az újítások beveze­tését egyébként gyakran épí­tési kapacitás, vagy anyag­hiány hátráltatja. Nem le­het azonban ilyen nehézsé­gekre hivatkozni azokban az esetekben, amikor a 60 na­pon belül érdemben el nem bírált újításokról a javaslat- tevőket még csak nem is tá­jékoztatják. A népi ellenőrök a Nyíregyházi ÁFÉSZ-nél, az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnál, a TÜZÉP-nél és a vendéglátóipari vállalat­nál egyaránt találtak olyan javaslatokat, amelyekre sem szóban, sem írásban nem re­agáltak az illetékesek. Az ilyen esetek joggal szegik kedvét az újítóknak. Az újítások jelentős há­nyadát fizikai és műszaki ál­lományba tartozó dolgozók terjesztették be. 1975-ben és 1976-ban 50—50 százalékos arányban, míg 1977-ben 67— 33 százalékos volt az arány a fizikai dolgozók javára. A változás arra vezethető visz- sza, hogy a fizikai dolgozók körében nőtt az aktivitás az újítások iránt, bár az állo­mányi létszám megosztásá­hoz viszonyítva még ez az arány sem mondható kedve­zőnek. Mindez ismét felveti az erőtlen újítási propagan­dát. Anatolij L. Nemzer, a Szovjetunió minisztertaná­csa mellett működő Idegen- forgalmi Főhivatal magyar- országi képviselője ezen a nyáron már többször járt Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Mátészalkán beszélget­tünk az Inturiszt terveiről. — A Szovjet Inturiszt és a Magyar Inturiszt minden évben kölcsönösen vándor- kiállítást rendez három-négy városban. Ebben az évben Szabolcs-Szatmár megye há­rom városa — Nyíregyháza, Mátészalka, Nyírbátor — lesz a színhely — mondta. — A három városban „Szovjetunió a turizmus és barátság orszá­ga” címmel mutatjuk be or­szágunk ismert és a magyar turisták által kevésbé is­mert városokat, tájakat. Augusztus 28-án Nyírbátor­ban, a múzeumban nyílik ez a kiállítás. — Nagyon sokan töltik szabadságukat a Szovjetunió­ban, az utóbbi öt évben há­romszorosára emelkedett a Szovjetunióba utazók száma, 1977-ben több mint százez­ren látogattak Moszkvába, Leningrádba és a többi vá­rosokba. Ez igen jelentős és fontos — mondta A. L. Nemzer — mivel a Szovjet­unió idegenforgalmának két­harmad részét a szocialista országokból látogatók adják. — E kiállítássorozatnak az is a célja, hogy a legismer ­Üjra divat lesz a nyújtott fazon, vagy közkeletűbb ne­vén a hegyes orrú cipő. Az öltözködési prognózis ezt mutatja, ezért a Szabolcs Ci­pőgyár ilyen modellt is kiál­lít az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron, a fogyasztási javak évenkénti szemléjén. Általában a kényelmesség jellemzi a gyár kiállítandó mintegy nyolcvan modelljét. Lesz olyan cipőjük, mely be­épített harántemelővei ké­szül, és alkalmas lesz arra, hogy a sokat „talpaló” em­berek gyakori betegségét, a bokasüllyedést meggátolja. Ez, miként a hegyes orrú ci­pő is, már a jövő divatját képviseli a gyár kollekciójá­ban. A modellek többségét azonban a férfi mokaszinok és a bevált más típusok te­szik ki a mintegy húsz négy­zetméternyi kiállítási terüle­ten. A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet az olasz divat alapján készített mintada­rabjaival vesz részt a vásá­ron. Elsősorban férfi moka­szinokat állítanak ki, me­lyek nagyon puha, finom ka­rakterű pécsi bőrből készül­nek. A szövetkezet nem ön­állóan, hanem az OKXSZ közreműködésével jelenik meg a vásár résztvevői kö­zött. A rakamazi Racita kizáró­lag a hölgyek kedvére való cipőket, mintegy 120 modellt Tartási kötelezettség el­mulasztásáért ítélte el a bí­róság Konczili Ferenc 27 éves mérk válla ji lakost. Konczili házasságát a bíró­ság tavaly bontotta fel, és jóváhagyta azt az egyezséget is, amelyben a volt férj vál­lalta, hogy két gyermekük után havonta 800 forint tar­tásdíjat fizet volt feleségé­nek. Azóta 8800 forintot kel­tebb turistaútvonalakon kí­vül más tájegységgel is is­merkedjenek a magyar tu­risták. Ugyanis a Szovjet Inturiszt 135 városban fo­gadja a vendégeket és 70 út­vonalat kínál az érdeklődők­nek. A Szovjet Inturiszt ma­gyarországi képviselője ajánlja a régi orosz városok, Vladimir, Szuzdal megtekin­tését, a Dnyeper—Volga ha- jóutat, valamint a Fekete­tenger partját, de szerveznek utat Közép-Ázsiába, Kauká­zusba és Szibériába is. Megtudtuk azt is, hogy a Fekete-tenger partján októ­bertől május 19-ig is főidé- nyi ellátást tudnak biztosíta­ni. Az 50 éves Szovjet Intu- risztra megtisztelő feladat vár a közelgő olimpia évé­ben, s hogy a feladatoknak megfeleljenek, szállodát épí­tenek és már felvették a kapcsolatot a külföldi orszá­gok idegenforgalmi hivatalai­val. — Magyarországon első­sorban az IBUSZ szervez csoportokat az olimpiára, de ebben segít a Budapest Tu- riszt, az Express és a Cooptoúrist is. A versenyek alatt a turistákat különböző komplex programok várják, hogy ízelítőt kapjanak a Szovjetunió más jellegű nemzeti értékeiből is — mondta végezetül Anatolij L. Nemzer. (Zs.) vonultat majd fel. Az „Énei” márkanevű Errdrődi Cipőipa­ri Szövetkezettel közösen bé­relt bemutató területen töb­bek között egy új kismama­cipőt is kiállítanak: ez a láb­beli tiszta bőrből készül, és csizmaszerű lesz, majdnem térdig ér. Az új típus meósai a szövetkezet kismamái, akiknek egybehangzó véle­ménye szerint csinos és cél­szerű az újdonság. Szandál, mokaszin, csizma szerepel majd a modellek kö­zött és egy friss gyártmány; az új vonalú női klumpa, mely készül fatalppal és bőr­talppal, hegyes orral és a hozzá való vékony sarokkal. Ez a jövő év divatja lesz. A csizmák és a mokaszinok már az ősszel kaphatók lesz­nek, a többi cipő azonban, lévén^ idénycikkek, csak ta­vasszal jutnak el a vásár­lókhoz. A pécsi bőrgyár új anya­gai, melyeken a natúr színek uralkodnak, adják a lábbelik alapanyagát. A szövetkezet egyébként egy országos cipő- modell-versenyen vesz részt, és az augusztus 24-i ered­ményhirdetés tanulságai alapján esetleg néhány mó­dosítást is elvégeznek cipői­ken a vásár kezdetéig. A modellek többsége már kész, de mintegy harminc modell gyártását most kezdik el; ezek már a legfrissebb irány­zatok felhasználásával nyerik el formájukat, (s. z.) lett volna Konczilinak fizet­ni, de eddig csak 2200 fo­rinttal járult hozzá gyerme­kei neveléséhez. A bíróság — miután Konczili ígérte, hogy megfizeti a 6600 forint tarto­zását — 6 hónap szabadság- vesztésre ítélte és a büntetés végrehajtását 1 év próbaidő­re felfüggesztette. Az ítélet jogerős. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT BOGLYARAKÁS Meggátolja a bokasüllyedést Nem fizetett tartásdíjat Felújították az útburkolatot a tokaji Tisza-hídon. (E. E. felv.) Jó példa a Kelet- SZÖYKER. A népi ellenőrök által vizs­gált vállalatoknál, szövetke­zeteknél általában évente ér­tékelik az újítómozgalmat. Ettől eltérő gyakorlatot a Kelet-SZÖVKER-nél tapasz­taltak, ahol félévenként tér­nek vissza az újítómozgalom helyzetére, és az élelmiszer kiskernél, ahol értékelésre nem került sor. A vállalatok, szövetkezetek többségénél vi­szont újabban már a mun- kaverseny-szabályzatba is igyekeznek befoglalni az újí­tómozgalomban való részvé­telt. Az értékelések általá­nos hiányossága azonban, hogy többnyire nem esik szó az újítómozgalom tovább­fejlesztéséről, azokról a mód­szerekről, amelyekkel a dol­gozókat a mozgalomban va­ló nagyobb részvételre lehet­ne ösztönözni. A központi rendelkezések most általánosságban is rá­irányították a figyelmet az újításokra. Tavaly a tizen­egy vállalatnál, illetve szö­vetkezetnél 46 újítást fogad­tak el. Ennél mindenképpen több lehetőség van. M. S. Cipőmodellek Szabolcsból a BNY-re Beküldte: Varga Géza, Mátészalka, Szokolay Örs u. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents