Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-03 / 181. szám

1978. augusztus 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Pártcsoportok Bokréta a tizennegyedik szinten Az utolsó panel is a helyére került az ungvári szállodában Ungváron szovjet—magyar együttműködéssel, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében épü-> lő INTURISZT szálloda tete­jére 1978. július 28-án be­emelték az utolsó panelt. Rá­került az építők hagyomá­nyos szalagos bokrétája, je­lezve, hogy szerkezetileg el­készült az épület, kezdődhet a belső szerelési munka __ A város lakói elégedetten szemlélik, hogy a tervezők ál­tal megálmodott, a többi épü­letek közt szinte piramisként magasodó 14 szintes, 600 ven­déget fogadó, minden igényt kielégítő szálloda a hozzá kapcsolódó létesítményekkel gyors ütemben épül. Egy év­vel ezelőtt, 1977. augusztus 4-én zuhogó esőben volt az ünnepélyes alapkőletétel. A kedvezőtlen időjárás, a szo­katlanul elhúzódó kemény tél ugyancsak próbára tette az építőket. Az esőben műsza­konként többször is váltották az esőkabátokat, a mínusz 15— 20 fokos hidegben pedig szin­te kézhez ragadt a betonacél, de a szerkezetépítés folya­matosan és program szerint haladt. Épült: ötezer panelből A roppant erőfeszítés, az építők helytállása meghozta az eredményt. 1978. március 6-án átlépte a magyar-szovjet határt az a gépkocsikara­ván, amely a debreceni ház­gyárból az első paneleket és kompletten felszerelt fürdő­szobákat szállította, elhelyez­ték az első panelt. Az elsők szerelését követte a többi, szám szerint 5000, amiket Takács László szerelésvezető irányításával két brigád — Kiss Ferenc és Hamerszki András brigádjának 53 tagja — váltott műszakban szerelt. Program szerint a szerelés befejezési határideje: 1978. augusztus 5. Július 28-án az utolsó pa­nel is a helyére került. Az ünnepélyes aktuson jelen vol­tak a kárpátontúli területi párt- és állami, valamint a kivitelező építőipari vállala­tok vezetői, képviselői. „Elvesztett" fogadás Kanda Pál, a SZÁÉV igaz­gatója többek között elmond; ta, hogy a vállalatnak ez az első külföldi munkája. A ta­pasztalatok hiányában sok gonddal kellett megküzdeni, de sikerült olyan építő kol­lektívát összehozni, akik a munkában, a magatartásban példamutatóan megállták a helyüket. Erről a szálloda szerkezetépítésének korábbi befejezése is tanúskodik. — Családi hagyomány az ál­latok szeretete Tóth Józse­léknél. A fiatal szakmunkás tizenkét testvére közül négy öccse és a nővére dolgozik tehenészeti telepen. — Kilenc évvel ezelőtt kaptam meg szarvasmarha- tenyésztői szakmunkás bizo­nyítványomat — kezdi. — Az állatokat persze jóval ko­rábban, még gyermekkorom­ban szerettem meg. Átjár­tam a közeli gazdaság telepé­re, mindennapos voltam az istálló környékén. Így nem volt nehéz szakmát választa­nom. Fehérgyarmatról került a Szamos menti Állami Tan­gazdaság urai telepére. Elle­tő tehenész, a növendék üsző­ket gondozza. — Nem könnyű ez a fel­adat — folytatja. — Nekünk kell betörni az előhasu üsző­ket a gépi fejésre. Van, ame­lyik könnyen, gyorsan meg­szokja, de van, amelyik ti­zedszer, huszadszor is lerúgja magáról a fejőgépet. Ezeket szabályszerűen babusgatni kell, beszélgetni velük. Olyan még nem fordult elő, hogy nem sikerült valamelyik te­henet rászoktatni a gépi fe­jésre. Ellés után a borjak tízna­pos korukig maradnak a tele­pen. A hetvenkét férőhelyes istállóban ketten gondozzák a teheneket. Fajtájukat tekint­ve tejelő magyar barnák, és forint. Természetesen nem könnyű a munka. Aki csak a pénzt látja, az nyu­godtan megpróbálhatja. Az állattenyésztőknek nincsen vasárnapjuk, meg ünnepnap­Szabolcsi portrék Tehenek között holsteinfrízzel keresztezik őket. A negyedik utód már tisztavérű holsteinfríz lesz. — A telepen levő elsőbor- jas üszők naponta 18—20 li­ter tejet adnak. Persze ké­sőbb lesz ez még több is. Két és fél éve lettem ellető. Na­gyon izgultam az első ellés- nél. Azóta már háromszáz­hetven borjút segítettem a világra. Talán ez a munkám legnagyobb öröme: egy élet­tel több minden ellés után. A fizetés sok összetevőből áll: az ellésért, fejésért, bor­jú- és tehéngondozásért kü- lön-külön jár. Tóth József el­ső félévi átlaga ötezer-ötszáz juk, az állat húsvétkor, meg karácsonykor is eszik, fel kell állni az ünnepi asztaltól és munkába menni, hiszen hívja az embert a kötelesség. — Az állatokkal csak hiva­tásszerűen lehet foglalkozni — vallja Tóth József. — A gondoskodást bőségesen meg­hálálják. Nem egyszer éjsza­ka is hívnak elléshez. Szíve­sen megyek. Sokszor van úgy, hogy már haza sem tu­dok menni, az ellés után kez­dem a rendes napi munkámat. A nyolcórás napi műszak reggel négy órakor kezdődik és nyolcig tart, míg a máso­dik „felvonás” délután van. A munkaidő felét a fejés te­szi ki. Ez a legnehezebb, leg­több szakértelmet igénylő és legbabrásabb tevékenység, de Tóth József szorgalmas, jó szakember, amit az is bizo­nyít, hogy az ifjú gépi fejők júliusban, Mátészalkán meg­rendezett megyei versenyén harmadik helyezést ért el. Tavaly a területi döntőn első lett, a megyein pedig ötödik. Mi a titka a jó szereplésnek? — Titokról nem lehet be­szélni — válaszolja —, ha csak az nem titok, hogy min­dig pontosan, fegyelmezetten elvégezni a napi teendőket. Különösebb készülődés nem kellett a vetélkedőre, hiszen nap mint nap csináljuk a gépi fejést, ebben élünk. Per­sze egy ilyen verseny előtt az ember felfrissíti az elmé­leti tudását, felkészül a poli­tikai kérdésekre is. Urán szolgálati lakásban lakik családjával, két kislá­nyával. Tervei között szerepel az elkezdett gimnázium befe­jezése és az állatorvosi szak­segéd tanfolyam elvégzése. S. B. Mindent elkövetünk a többi társvállalatokkal együttmű­ködve — mindta —, hogy a szállodát határidőre átadjuk. Nem fukarkodtak az elis­meréssel a kárpátontúli terü­let párt- és állami vezetői sem. Molnár Bertalan, a te­rületi tanács elnökhelyettese például ezt mondta: — Nagyra becsülöm a ma­gyar építőmunkások helytál­lását, példamutatását. Őszin­tén mondom: nem hittem el, hogy 1978. július 28-ra elké­szül a szálloda szerkezeti sze­relése. Fogadtam és elbuk­tam, amit szívesen megfize­tek. A szerelőkön a sor Szigeti István, az INTU­RISZT területi igazgatója, majdani üzemeltetője: — Kezdettől fogva bízom abban, hogy a nehézségek el­lenére a szálloda 1979. júliu­sára átadásra kerül. Olyan együttműködést tapasztalok a különböző vállalatok között, ami feljogosít az optimizmus­ra. A szerkezetépítés után most már a belső szerelés kerül előtérbe. Jelenleg több mint 200 ember élénk mun­kája fogadja a látogatót. Már dolgoznak az elektromos, víz- és fűtésszerelők, érkez­nek a különböző berendezé­sek, nyílászáró szerkezetek, burkolóanyagok, hogy ennek a szakmának az emberei is megkezdjék a munkát. Bálint Lajos Családtag a tsz-ben Kormos Mihály mátészalkai levélírónkhoz hasonlóan töb­ben érdeklődtek, hogy a ter­melőszövetkezeti tag család­tagja dolgozhat-e a termelő­szövetkezetben, és ha igen, milyen jogok iiletik meg a munkában részt vevő család­tagokat? A termelőszövetkezet mun­kájában a családtagok a ta­gokkal egyenlő feltételekkel vehetnek részt. Erre termé­szetesen nem kötelezheti őket senki, saját elhatározásuktól függ. Az egyenlő feltételek a munkaidőre, a teljesítményi előírásokra, a munkadíjazás­ra, a fizetett szabadságra, a betegségi és a szülési segé­lyezésre, valamint a munká­val kapcsolatos egyéb jogok­ra is vonatkoznak. A föld- és vagyonbeviteli kötelezettség szempontjából csak a taggal közös háztartásban élő csa­ládtagot kell figyelembe ven­nie a termelőszövetkezetnek. Családtagot a közös mun­kában a termelőszövetkezet elnökének hozzájárulásával lehet foglalkoztatni, és a munkában rendszeresen részt vevőkkel a szövetkezet köte­les munkamegállapodást köt­ni. Természetesen a családtag is köteles betartani mindazt, amit a közgyűlés, a küldött- gyűlés és a vezetőség az alap­szabályban és a szövetkezet más belső szabályzataiban összefoglalt. Be kell tartania a munkavégzéssel kapcsola­tos utasításokat, s el kell vé­geznie a kiszabott munkát. A termelőszövetkezetben rendszeresen dolgozó család­tag tanácskozási és javaslat­tételi joggal (nem szavazati és döntési joggal) részt ve­het a közgyűlés és más szö­vetkezeti szervek tevékeny­ségében. Igényt tarthat a jog­szabályokban meghatározott társadalombiztosításra és az alapszabály szerint járó egyéb szolgáltatásokra (pél­dául betegségi, szülési se­gélyre, szociális juttatásra stb.). ,, Háztáji földet a családtag nem kaphat, de munkatelje­sítményét a vele családtagi viszonyban álló tag háztáji földjének a megállapításakor figyelembe kell venni. Amikor a családtag a szö­vetkezettel munkaszerződést köt, tulajdonképpen a szövet­kezet alkalmazottjává válik, így tehát személyére a szö­vetkezeti alkalmazottakra vo­natkozó szabályokat kell al­kalmazni. Vagyis a Munka Törvénykönyvét és végrehaj-- tási rendeletéit, meghatáro­zott eltérésekkel. Egyébként a családtagokra is a tagokra vonatkozó fe­gyelmi szabályok érvényesek fegyelmi vétség, vagy káro­kozás esetén. Mivel azonban a családtag nem termelőszö­vetkezeti tag, így például, ha munkájának nem tesz eleget, a munkától ugyan eltilthatja a termelőszövetkezet vezető­sége, de nem büntethetik ki­zárással. A családtag munka­végzésével kapcsolatos vitás kérdésekben is a szövetkezeti döntőbizottság határoz. S. A. Modern egészségügyi központok készülnek Az egészségügyi ellátás fej­lesztésében is mindinkább előtérbe kerül a központosí­tás, amely a rendelkezésre ál­ló anyagi és szellemi erők, drága eszközök jobb felhasz­nálását segíti. Ezért fontos törekvés többek között, hogy a mintegy 400 helyen működő röntgen-diagnosztikai ellá­tást fokozatosan 80—100 köz­pontba vonják össze. Ezekben a központokban a jelenleg dolgozó személyi állomány és felszerelés többszörösének működési feltételeit kell meg­teremteni. A modern egész­ségügyi központokat elsősor­ban rekonstrukcióval, a már meglévő kórházi épületek fel- használásával hozzák létre, de a legtöbb esetben a központo­sított orvosellátó részlegeket csak új diagnosztikai épület­ben lehet korszerű módon el­helyezni. A legcélravezetőbb megol­dás kialakítására az Egész­ségügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium országos pá­lyázatot hirdetett korszerű kórházi diagnosztikai épüle­tek tervezésére. Olvasónk kérdezte a uzséron az ÉRDÉRT 14-es, Közép-Európa egyik leg­nagyobb fatelepén Vilmán Pál igazgató pártveze­tőségi ülésen köszönte meg a pártcsoportok kez­deményezéseit, a kommunisták példamutató munkáját. Kérte a pártcsoportokat, hogy a II. fél évben is adja­nak meg minden segítséget a gazdasági vezetésnek. A gyáregység három pártszervezetében 10 pártcsoport­ban 112 párttag dolgozik. Közöttük 87 a fizikai munkás és közvetlen termelésirányító, művezető. A telep dolgozói 58 községből járnak a munkahelyükre. A pártvezetőség a taggyűlések határozata alapján gondoskodik arról, hogy mindenkinek „testre szabott” pártmegbízatása legyen. Óriási tartalékok vannak a pártcsoportokban. Műkö­désüktől függ jórészt a párttagok példamutatása, a pár- tonkívüliekre való hatása. A pártcsoportokban rejlő kez­deményezések feltárására és hasznosításának szükségessé­gére hívta fel a figyelmet az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának 1972. december 20-i állásfoglalása. A pártvezetőségi ülések után az idén Tuzséron a párt­csoportvezetők megbeszélték a teendőket. Az itt elhang­zott javaslatokra épülve született intézkedési terv az I. fél év gazdasági munkájának segítésére. A terv erre az évre 72 milliós nyereség elérését tűzte ki célul. Ezt „fe­jelték meg” a pártcsoport-tanácskozások és egyéb fóru­mok után még 22,4 millió forinttal. Tíz pártcsoport vitatta meg, hogyan, miben lehet se­gíteni, ki milyen, a gazdasági célokra épülő pártmegbíza­tásokat kapjon. Az alapszervezethez tartozó párttagok zö­me fizikai munkás. Különösen sok múlott Balogh Bertalan pártcsoportján, amelyben a szállításokhoz tartozó kom­munista munkások dolgoznak. Egyik legfontosabb feladat volt az érkező vagonoknak időben történő ki-, be- és át­rakása, az állásidők csökkentése. Csaknem 30 brigádban minden kommunista kiválóan teljesítette ezt a pártmeg­bízatását. Kezdeményezésük jó hatással volt a pártonkí- vüliekre is, akik nélkül nem értek volna el országra szóló eredményt. Tavaly az első fél évben például vagononként 5,03 forint volt a kocsiálláspénz. Ezt szorították le az idén 2,90 forintra. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy 1977. első felében „csak” 18 708 vagont raktak át, s az idén hasonló időszakban csaknem 25 ezret olcsóbban (!), akkor a szá­mok is bizonyítják a pártcsoportok kezdeményezésének sikerét. Ezzel az eredménnyel országos elsők lettek a te­lepek között. De az sem mellékes, hogy ezt az eredményt a brigádok balesetmentesen teljesítették. A pártcsoportok kezdeményezése nyomán elért ered­mény jó hatással van az egész kollektívára. Nemcsak a tervezett 5,5 százalékos hatékonyság növekedett 8,6 száza­lékra. A kiváló munka eredménye, hogy az első féléves terv teljesítése után több pénz kerül a dolgozók boríték­jába, mozgóbérként kifizetésre. Korábban csak egyszer egy évben, a beszámoló tag­gyűléseket megelőző tanácskozásokon értékelték a párt­csoportok, hogy a párttagok a megbízatásoknak eleget tet­tek-e, vagy sem. Ez hosszú időszak volt ahhoz, hogy a kollektíva figyelemmel kísérje a párttagok pártmegbíza­tásának teljesítését. Ez nem serkentette őket jobb mun­kára. Ezért változtattak. Most, miután a műszakokhoz, az „élethez” igazították a pártcsoportok működését, nem ma­radnak el a tanácskozások, s minden alkalommal számot ad egy-egy párttag munkájáról, pártmegbízatásának tel­jesítéséről. Ezekre a beszámolókra került sor a napokban. A pártvezetőség értékelt és megállapította: a pártcsopor­tok kezdeményezése sikerrel járt. E z tovább növelte a pártmunka becsületét, a kom­munista munkások tekintélyét. Nem véletlenül kérte tehát az igazgató, hogy a II. fél évben is párt­csoportok tárgyalják meg a legfontosabb gazdaságpoliti­kai tennivalókat. Kezdeményezéseikkel segítsék a tervek megvalósítását. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents