Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-22 / 197. szám
2 KELET-MAGYARQRSZAG 1978. augusztus 22. Bejelentés, határidő, átlagok HA „ELFUT“ A KÉP. Gondok, lehetőségek a tévéjavításban „Itt a nyíregyházi GELKA automata hibafelvevő szolgálata. Beszédét gép rögzíti, így kérdésére választ ne várjon. .. Kérem közölje lakcímét, készüléke típusát, az észlelt hibajelenséget. A beszédidő egy perc, tessék beszélni!" így automatikus szerkezet jóvoltából halljuk ezt az eligazítást, ha este 18 óra és reggel fél nyolc között feltárcsázzuk a nyíregyházi GELKA-szerviz 11-313-as telefonszámát. Az országban először itt vezették be a hibabejelentés automatizált formáját. (Gyakorlatilag tehát a napnak bármely szakában jelezhetjük, ha igényt tartunk a GELKA szolgáltatására.) A GELKA-nak a nyíregyházi három felvételi helyén kívül Mátészalkán, Kisvárdán, Gávavencsellőn, valamint Záhonyban is van szervizállomása. Szerelők pedig rendszeresen járják a kisebb településeket, így a GELKA szolgáltatása az egész megyére kiterjed. Egy évben általában 60—70 ezer televíziót javítanak a megyében. Naponta 200—300 hibabejelentés érkezik a nyíregyházi szervizhez, a csúcs azonban 500 volt. Ezek nagy része televízióhibára vonatkozik. A tévészerelők munkája egy kicsit idényjellegű: ősztől tavaszig népesebb a tévénézők tábora, így a hibák esélye is nagyobb. Egy-egy szerelő naponta húsz készülék javítását tudja elvégezni. A gondot az okozza, hogy előre nem látható, meddig tart a javítás. Ha az különösen munkaigényes, több idő kell, s ilyenkor a következő •munkában torlódást okoz. Vagyis legtöbbször ilyen ok miatt nem tudják a vállalt határidőt tartani, vagy a délutánra ütemezett javításra későn, vagy egyáltalán nem érkezik aznap a szerelő. A legtöbb panaszra pedig ez ad okot. — Szervizünkben háromhárom és fél nap az átlagos javítási idő. Ez országos viszonylatba is igen jó, hallottuk Bíró Lászlótól, a GELKA megyei kirendeltségének vezetőjétől. Több tízezer javítás során azonban szinte elkerülhetetlenek panaszra okot adó esetek. Sajnos, a szolgáltatásban nem lehet teljes közmegelégedéssel dolgozni. Néha vannak jogtalan panaszok is, de a jogosakkal együtt sem tesznek ki többet a javításra kerülő készülékek három ezrelékénél. — Minden bejelentést sorszámozott munkalapon rögzítünk — így az automata által felvetteket is. — Adminisztrációs tévedés miatt megtörténhet, hogy egyikmásik bejelentés elsikkad. Ezek száma azonban elenyésző. Sajnos, bonyolult az adminisztrációnk, ez is hozzájárul a tévedésekhez. Jó dolog, hogy manapság a hibabejelentéseknek oly sokféle lehetősége van: hibabejelentésre rendszeresített formanyomtatvány — ami sajnos a vidéki postahivatalokban jelenleg egyáltalán nem található — de van telefon, megejthetjük a bejelentést személyesen, vagy levélben. Ezeknek viszont csak akkor van igazán súlyuk, ha mindegyik célba talál, vagyis ha a GELKA már az első jelzésre reagál és megrendelésünket előjegyzésbe veszi, s a javítást reális határidőn belül elvégzi. S. A. NYÍRBÁTORI zenei napok Befejező hangversenyek Pillanatkép a záróhangversenyről. A nyírbátori zenei napok harmadik hangversenye augusztus 19-én, szombaton hangzott el. A műsort a nyírbátori zenei tábor zenekara Mozart Idomeneo-nyitányá- val kezdte. Jancsovics Antal karmester, a zenei tábor művészi vezetője a minden évben újjászerveződő zenekarral Mozart e magasrendű alkotását pátosszal juttatta kifejezésre. Ezután Mozart két hangversenyáriája hangzott el Gregor József előadásában, nemes hanganyaggal. Mozart 1775-ben öt hegedűversenyt komkomponált, melyekből a harmadikat, a G-dúr hegedű- versenyt játszotta Stefán Ruha (Románia). A kitűnő hegedűművész koncentráló szólamát mindvégig a nyugodt következetességgel véghezvitt dallamívek, a kiegyenlített ritmika jellemezte. Negyedik számként Mozart Exultate, jubilate — semmiféle egyházi jelleget nem mutató motettája hangzott el, melyben a karmester intenciója szerint harmóniába ötvöződött az énekszólam és zenekar játéka. Az ÁTADÁS 1979—80-ban Iskolák, óvodák, lakások A tervezett időben kezdik el az év hátralévő részében azoknak az új iskoláknak, óvodáknak, célcsoportos lakásoknak és egyéb létesítményeknek az építését, melyeknek beruházási programját a NYIRBER készítette. Több olyan létesítmény kivitelezését melyet 1979—80- ban adnak majd át, már néhány hónapja megkezdték. Jó ütemben halad például a nyírbélteki 6, a mándoki 8 és a vásárosnaményi 12 tantermes iskolák építése. Ezekben jövőre már tanulhatnak is a diákok. Ugyancsak elkezdték már a munkákat Nyíregyházán a Csipke utcai, majdan 200 kisgyermeket befogadó óvoda építői. Az év hátralévő részében különösen sok helyen kezdődnek óvodaépítések. De- mecserben, Kocsordon, Bál- kányban, Nyírgelsén és Aja- kon 50, Ujfehértón, valamint Nyíregyházán a Dugonics, a Sóstói és az Árpád utcán 100, a Körte utcán pedig 200 gyermek lel majd napköziben otthonra az új óvodában. Az iskolák száma gyarapszik a közeljövőben. Nagydoboson és Barabáson 4, Ti- szavasváriban 12, Nyíregyházán a Krúdy közben pedig 16 tantermes iskolák építését kezdik el. Több száz család otthonának alapozásához fognak hozzá az év hátralévő részében. Nyíregyházán a Szamuely tér lakásépítésének első ütemét indítják a kivitelezők. Az itt felépülő 789 lakás a tervek szerint 1980 decemberére készül el. 18 négy- emeletes és 3 tízszintes épület magasodik majd ezen a helyen. Kölesén szeptemberben új nyolc tantermes általános iskolában kezdhetik a tanévet a kisdiákok. (Elek Emil felvétele) Folytatódik Mátészalka városközpontjának csinosítása. Két húszlakásos épület kivitelezője a SZÁÉV, egy 28, illetve 84 lakásosé pedig az ÉPSZER. Fehérgyarmaton 28 család költözhet abba az épületbe, melynek építését a következő hetekben kezdik el. Uj házasságkötő terem kialakítását kezdik el az építők Nyíregyházán, a Zrínyi Hona utcában. (k. é.) Grand Prix-díjas Tokióban a nyíregyházi származású Gloviczky doktor A kitűnő amatőr bűvész, dr. Gloviczky Péter, a Budapesti Érsebészeti Intézet sebészorvosa is részt vett Tokióban a nemzetközi bűvészversenyen, ahol Grand Prix első díjat nyert. A nyíregyházi származású Gloviczky doktor nem csak mint bűvész tartózkodik Tokióban. Részt vesz a nemzetközi kardiológiai kongresszuson is, amelyet közvetlenül a találkozó után rendeztek meg a japán fővárosban. utolsó tétel „Alleluja” áriáját Belohorszky Sári énekelte fölényes énektechnikával, biztos énektudással. Belohorszky Sári a nyíregyházi zeneiskolában volt Áginé tanítványa. Innen került a Zeneművészeti Főiskolára, majd a drezdai operához. Utolsó számként az 1775- ben komponált versenysorozat utolsó darabja, az A-dúr hegedűverseny következett, melyet Szemjon Sznyitkovsz- kij hegedűművész (Szovjetunió) játszott. A lassú tétel dallamanyagának finoman differenciált ritmikája, a kiegyensúlyozott forma tette emlékezetessé játékát. A negyedik hangverseny augusztus 20-án, vasárnap este hangzott el, hol a Szabolcsi szmifonikus zenekar és a Nyíregyházi egyesített kórus adta a műsort. Első számként a XVIII. századbeli kamarazene kiemelkedő mesterének, Arcangelo Corellinek 12 versenyműve közül a nyolcadik, az úgynevezett „karácsonyi” koncert szólalt meg a „Szabolcsi szimfonikusok” előadásában, Molnár László karmester vezényletével, hiteles tolmácsolásban. Molnár László „Tabellae” c. művének mélyen emberi gondolatait a szerző vezényletével a kortárs szerzők hatásos és kifejező nyelvén szólaltatta meg az ének- és zenekar. Részt vettek a sikerben a kitűnő énekesek is, mint G. Simon Zsuzsa és Tréfás György énekművészek. Szeretnék ezt az értékes művet év közben is meghallgatni, amikor már nem kell a rövid betanulási idő miatt az ének- és zenekarnak csak magára az előadás technikájára figyelni, s amikor a műből áradó mondanivaló a maga valóságos szépségében töretlenül juthat a befogadó leikébe. Utolsó számként Kodály Budavári Te Deum-ját hallottuk maradandó élményként a fenti ének- és zenekar előadásában, Fehér Ottó karnagy dirigálásával. Méltán vette ki részét a sikerből a közreműködő szólistagárda: Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Korondy György, Gregor József énekművészek. Vikár Sándor Azt hiszem, Sarkadi Imre novellái, még a korai novellái is több lehetőséget rejtenek magukban, mint amennyit eddig a tv kiaknázott belőlük. A legújabb bizonyíték erre a Holló a hollónak című elbeszélése, melynek alapján Thurzó Gábor írt tévéfilmet. A történet maga világosan, nagyon egyszerűen mondja el a harmincas évek fiatal, a szociális igazság iránt fogékony, de szilárd világnézettel, politikai felfogással nem rendelkező falusi értelmiségének helyzetét, világlátását, majd végül az uraknak való behódolását. Amit a tévéfilmből a szegénysorból származó, frissen végzett állatorvos falusi, tanyai pályakezdéséről, magáról az orvosról, az általa látott, tapasztalt világról megtudunk, az több, mint amennyi Sarkadi Imre novellájából egyszeri és egyszerű olvasásra meglátható. Több, de nem más, nem idegen Sarkadi- tól. Ez pedig a forgatókönyvíró Thurzó Gábor, a dramaturg Jánosi Antal és a rendező Horvát Tibor érdeme. Végigvittek és képpé formáltak félbemaradt gondolatokat, egyáltalán: tapinthatóvá tették az akkori valóságot. Azon lehetne vitatkozni, valóban szükséges és érdemes volt-e az, hogy a történet idejét a háborús éveknél korábbra, a szociális és soviniszta demagógiájáról hírhedt, 1932 őszén miniszterelnökké lett Gömbös Gyula, a magyarországi fasizmus egyik első vezéralakja miniszterelnöksége idejére, pontosabban annak is az elejére helyezze a forgatókönyvíró. Az tény, hogy ezzel a megyei urak rafinált behódoltatási módszerei és a főhős erkölcsi elbukása (a szegény emberek szemében végbement elbukása) ámyaltabbak lettek, azt azonban mégsem sikerült a záróképben eléggé megmutatni, milyen méllyé vált a szakadék a nincstelen és a szegényparasztok által nemrég országgyűlési képviselővé választott, közülük valónak érzett állatorvos régebbi és záróképbeli magatartása között. Talán azért, mert ennek a megváltozásnak az útját nem rajzolta meg a film, pedig ennek lehetősége is megtalálható a novellában. Seregi István A magyar népköltészet hete keretében nekünk, sza- bolcs-szatmáriaknak különösen érdekes, rendkívül jól összeállított és megszerkesztett dokumentum- műsort hallhattunk szombaton este. A szegények krónikása című adásban a felejthetetlen Kiss Lajos (1881—1965) Kossuth-díjas néprajzkutató, régész, történész, a nyíregyházi múzeum egykori igazgatója szólt hozzánk (hangfelvételről) személyesen, s nagy műveinek színészileg mélyen átélten tolmácsolt részleteivel. Nagy élmény volt Kiss Lajos szelíden bölcs, minden mondatával meleg emberséget sugárzó visszaemlékezéseit hallgatni (Ambrus Tibor és Udvarhelyi Andrásné eredeti felvételeiből), gyönyörűséges, ízes magyarsággal fogalmazott, felforrósult vallomásait a szegény emberek világának megörökítéséről, arról amire az életét feltette. A megörökített alföldi (elsősorban a Hódmezővásárhely környéki) korabeli szegényparasztság szokásrendje, ízlés- és képzeletvilága elevenedett meg a Szablyár Ferenc által kitűnően válogatott részletekből. Gyermekjátékdalok, Táti cigány csúfolódó rigmusai után Kiss Lajos A szegény ember élete c. könyvéből hangzott el néhány jellemző részlet. Közülük a Kanászfogadás maradt a legemlékezetesebb. S hogy miért következett A szegény asszony élete megírása csak a Szegény ember . .. után, arra maga Kiss Lajos szolgált valódi „néprajzi”, félig tréfás indokolással, mert a régi világban az utcán az asszony csakis az ember után ment. Ebből a műből Horváth Teri adott elő — igen stílusosan egy-két remek részletet. A Vásárhelyi híres vásárokból a Subavásárlás, és a Lóvásár alkui élvezetesen, szórakoztatóan keltek életre a színészek ajkán. A Vásárhelyi hétköznapokból a Sokbeszédű asszony c. jelenet emelkedett ki. A műsor végén ismét Kiss Lajos szólt az alföldi ember igaz értékeiről. („A szegénység szomorúság, de minden napnak megvan a maga élménye ... haszontalansá- gokkal nemigen ér rá a szegény foglalkozni.”) Kár, hogy a majdnem egyórás adásban nem jutott idő Kiss Lajos utolsó nagy műve, a Régi Rétköz (1961) témavilágának és hangulatának az érzékeltetésére. A népzenei összeállítás Gondos Piroska, a szerkesztés Fehérvári Győző, a rendezés Dékány Kálmán jó munkája volt. Merkovszky Pál Rablás a lépcsőházban Február 24-én Nyíregyházán, a Márka presszóban iszogatott Varga Kálmán 21 éves büntetett előéletű nyíregyházi lakos Drótos Gyula 21 éves laskodí és Tóth Gyula 22 éves nyírlugosi barátjával. Mindhárman ittasak voltak. Megismerkedtek egy még tőlük is részegebb fiatalemberrel. Hamar összebarátkoztak és együtt indultak el a „Koronába”, itt azonban nem szolgálták ki őket. Vargáék nem estek két- séghe, taxiba ültek és elmentek a vasutas kultúrotthon- ba. Este 11 óra körül itt is megunták, és elindultak az Arany Szarvas felé. Amikor a Szarvas utcára értek, az egyik emeletes ház előtt megszólalt Tóth Gyula: menjenek fel hozzájuk vacsorázni. Bár Varga és Drótos tudták, hogy Tóth nem ott lakik, szótlanul követték, az új ismerős pedig gyanútlanul ment utánuk. A második emeletnél Tóth odasúgta Drótosnak, hogy üsse le a fiút, de mivel Drótos nem vállalkozott rá, Tóth cselekedett. Amikor a fiú már a lépcsőn feküdt, Varga is rátámadt, majd kivettek a zsebéből 500 forintot és elfutottak. Drótos másnap Kisvárdára utazott, Tóth és Varga Mis- kolcnak vették az irányt, ahol egy rendőr igazoltatta őket, és Tóth elmondta, hogy Nyíregyházán rablást követtek el. A Nyíregyházi Járás- bíróság a büntetett előéletű Vargát visszaesőként, Drótost és Tóthot társtettesi minőségben r .(követett raMásban és súly os l£$Sii sértésiben mondta ki b'lnösnék, imént a sértett orré .onttörént szenvedett Var ga Alálmánt '4 év fegyházban IetöIteanäS szabadság- vesztésre, Drótost 2 és fél év, Tóthot 3 év börtönre ítélte a bíróság. Vargát 4, Tóthot 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Vargát 2000, Tóthot 1000 forint vagyonelkobzásra ítélték és mindhármukat kötelezték, hogy a szabadságvesztés letöltése alatt kényszerelvonó-kezelés- nek vessék alá • magukat. Természetesen meg kell téríteniük a sértettnek okozott kárt is. Az ítélet nem jogerős.
