Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-22 / 197. szám

1978. augusztus 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Pihenés □ nyíregyházi gu­migyárban három asszonynak és egy lánynak tettem íel a kérdést: nyaraltak, vagy teleltek-e már életük­ben? Csak a lány vá­laszolt igennel. A három asszony még sosem hagyta el lakhelyét azért, hogy huzamosabb ideig pihenjen, hogy erőt gyűjtsön a következő esztendei munkához. A lány még jóval harmin­con alul, az asszonyok a negyvenedik életéven is túl járnak. Kár lenne azt hinni: azért nem mennek, mert nem telne rá. Tisztes fi­zetést kapnak a gyárban, mint betanított munká­sok, férjeik képzett, meg­becsült szakemberek. Gyermekeik száma sem oly nagy, hogy emiatt kelljen lemondaniuk a kiérdemelt nyári pihe­nésről. De miért nem mennek akkor? Talán a háztáji miatt? „Tudja, milyen jól barnít a nap kapálás közben?” — kérdezte az egyik asszony. Mi taga­dás, nem nagyon tudom. De télen csak nem kapál­nak? És az az asszony sem nyaralt még soha, aki igaz, faluról jött a városba lakni, de las­sacskán már nyíregyházi honosnak mondhatja magát. Mintha ezeknek a negyedik ikszet túllépett falusi asszonyoknak — még ha városba került is valamelyik —, és sok társuknak szerte az or­szágban volna egy közös vonásuk. Nem tanultak meg pihenni. Amikor felserdültek, a körülmé­nyek voltak túl nehezek ahhoz, hogy az évből két hetet csak úgy, „munkát- lanul” töltsenek el. Amikor pedig megtehet­nék már ezt, mert előte­remtik a rávalót, köti őket a megszokás, hogy két kezük sosem lehet üres. Legfeljebb ha- lovány óhajként jut eszükbe néha: pihenni is jó lenne egyszer. Tartani lehet attól, hogy amíg élnek, meg­állás nélkül serénykedni fognak. Most hajnalban kelnek, utaznak, dol­goznak a gyárban és dol­goznak otthon. A tévé előtt elalszanak, a könyv, ha igényelnék is, kifor­dul a kezükből. □ lány, már egy új generáció tagja. Nyaralt és nyaral­ni is fog. Körülményei sosem kényszerítették rá, hogy a tartós pihenés örömét ne ismerhesse meg. Azok közé tarto­zik, akik megtanultak a pihenéshez való joggal élni. Ez így van jól. Egyet azonban elmulasz­tottam megkérdezni: akarta-e az asszonyokat valaki is meggyőzni: ha nyáron nem, hát télen próbálkozzanak pihenni? S. Z. Serleg a legjobb újítóknak Az újítómozgalom 30 éves évfordulója tiszteletére, a mozgalom fellendítése érde­kében hirdetett versenyt a Nyíregyházi Mezőgazdasási Főiskolai Tangazdaság. Eb­ből a célból a gazdaság ván­dorserleget is alapított, amelyet a legeredményeseb­ben újító szocialista brigád kap egy évre, illetve három év után véglegesen. A jutal­mak között szerepel még: újítási díjpótlék, szervezői jutalom, és szakmai tanul­mányút is. A verseny első fordulója ez év végével zá­rul. Üdülés, állás, balesetvédelem Hívei foglalkozik a Pedagógusok Szakszervezete? Szabolcs-Szatmár megyé­ben 7 ezer pedagógus és 4 ezer iskolai technikai dolgo­zó tagja a Pedagógusok Szak- szervezetének. A tanítás be­fejezése után elnéptelened­nek az iskolák, jórészt a ta­nácsok művelődési osztályai is. Mi dolga akad ilyenkor a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának? 1500 pihenő nevelő — Nem csorbítják-e néhol a nevelők éves szabadságát, amelyet rendelet is véd? — kérdeztük elsőként Oláh Gá­bortól, a megyei bizottság titkárától. — A pedagógusokat'48 nap szabadság illeti meg egy év­ben, amelyből 30 napot nyá­ron kell kiadni. Ezt a koráb­bi években nem mindenütt vették komolyan, különféle tanfolyamok, értekezletek csökkentették a nevelők sza­bad idejét. Ezért is született a miniszteri rendelet néhány évvel ezelőtt, amely szerint július 15-től augusztus 25-ig tilos bármilyen tanfolyam, értekezlet. — Milyen pihenési, üdülé­si lehetőséget teremt a sza­bolcsi nevelőknek a szakszer­vezet? — Elsősorban a más me­gyékkel kialakított jó kap­csolatnak köszönhetjük, hogy a korábbi éveknél is kedve­zőbb az üdülési statisztikánk. A régiek mellett Szarvas, Gyula, Pécs, Keszthely, Bu­dapest lépett be, ahol csere­üdülésen fogadták a sza­bolcsi nevelőket. Kapcsola­tunk van többek között a kazincbarcikai hőerőművel, a Budapesti Aszfaltútépítő Vállalattal, amelyek még balatoni üdülőikben is biz­tosítottak helyet nevelőink­nek. Mi pedig a hajdúszo- boszlói megyei kezelésű üdü­lőnkben viszonoztuk a cse­rét, ahol egyébként a nyári idényben 310-en üdültek. — Számításunk szerint kö­rülbelül 600-an vették igény­be ezt az üdülést, 300-an pi­hentek SZOT-üdülőkben, öt- venen voltak nyugat-európai és skandináv úton, míg 500- an különböző nyári napközis táborokban kötötték össze a munkát az üdüléssel. Nő a fényerő — De akadnak olyanok is több százan, akik dolgoztak, gyermekotthonokban, napkö­zi otthonokban, óvodákban. Az ő szabadságukat is úgy irányították, hogy a nyáron kötelezően előírt 30 napos szabadságot igénybe vehes­sék. — Mivel foglalkozik még a szakszervezet megyei bi­zottsága? Gondolunk itt az iskolákban lévő munkakörül­mények vizsgálatára, netán a balesetvédelemre is. — A nyári hónapok való­ban alkalmasak az ilyen fel­adatok elvégzésére. Iskolá­inkban a munkavédelmi ten­nivalók mind komolyabbá válnak. Az elmúlt évben 19 iskolai, munkahelyi baleset történt a megyében. Ez fi­gyelmeztető, különösen ak­kor, ha az őszi betakarítás­ban segítő, vagy a gyakorla­ti foglalkozásban részt vevő nevelőkre és tanulókra gon­dolunk. Ebben az évben alapos fel­mérést készítettünk az isko­lák kivilágításáról. Megálla­pítottuk, hogy többségükben nem megfelelő a fényerő, az előírt lux alatt vannak a tan­termek, munkaszobák. Szep­temberig kaptak határidőt az iskolák a hibák kiküszöbölé­sére. Nyugdíjasok, ké­pesítés nélküliek — Milyen panaszokkal, ké­résekkel keresik meg a me­gyei bizottságot a képesítés nélküliek, illetve a nyugdíj­ba vonulók? — Sajnos, a megyében van körülbelül ötven olyan képesí­tés nélkül dolgozó nevelő, akiknek a szerződését az is­kolák nem határozatlan idő­re, hanem általában egy év­re kötik, s ez a szerződés ép­pen június 30-án járt le. Ezek a fiatalok két hónapig, szep­tember 1-ig, amíg újra sor kerül a szerződés megköté­sére, meglehetősen bizonyta­lan helyzetbe kerülnek. Két hónapig gyakorlatilag állás nélkül vannak, s nem tud­ják, hogy szükség lesz-e a munkájukra? Valójában többségük újra munkába áll­hat, mert szükség van a munkájukra. Mi azt tudjuk tenni, hogy a megyei tanács művelődési osztályára küld­jük őket, ahol 6zámontartják a jelentkezésüket Jó lenne, ha az iskolák határozatlan időre kötnék ezeket a szer­ződéseket, hisz a bizonyta­lanság nem használ sem a képesítés nélkülieknek, sem az iskolának. — Felkeresnek bennünket gyakorta a nyugdíjazás előtt álló nevelők is, akik nem mindig igazodnak el, hogy milyen jogok illetik meg őket, mennyi szabadság jár a nyugdíjaz,ásük előtt és így tovább. Az idén körülbelül 60—70 nevelő vonul nyugdíj­ba, akik szolgálati emlékér­met is kapnak. Ugyancsak készítjük már az arany-, gyé­mánt- és vasdiplomások névsorát, akik vagy harmin­cán a szokásokhoz híven, a tanárképző főiskola tanév­nyitó ünnepségén veszik át a diplomákat. — Közeleg az új tanév. Már foglalkozunk a szabad szombatos munkarend kiter­jesztésével, pontosabban a szakszervezeti feladatokkal. 350 iskolai szakszervezeti bi­zalminak pedig a napokban küldjük ki a leveleket, ame­lyekben az új tantervek, do­kumentumok bevezetésének várható tapasztalataira hív­juk fel a figyelmet, és kér­jük a jelzéseiket. Páll Géza II békesség garanciája Tartási, életjáradéki és öröklési szerződések Nyíregyházán is sok olyan idős ember él, akik a nyug­díjon kívül családi házzal, vagy értékesebb ingósággal rendelkeznek. A pénz azon­ban önmagában keveset ér, ha fogytán az erő, ha meg­kopott az egészség. Ki gon­doskodjon róluk, ha család­tag, vagy rokon nincs a kö­zelükben? Bár szüntelenül bővül a társadalmi segítség, de még nem tartunk ott, hogy minden egyedülálló idős embernek helye legyen a szociális otthonban. Az öregek egy része idegenkedik is ettől, nem szívesen hagy­ja el a megszokott környeze­tét. Az ilyen idős emberek vagyonuk fejében életük vé­géig gondoskodást kérhetnek ellenszolgáltatásként. Ezt a megegyezést tartalmazzák a tartási, életjáradéki, és örök­lési szerződések. A tanácsok feladata, hogy e megegyezéseket, törvénye­sen körülhatárolt keretek között elősegítsék. A Nyír­egyházi Városi Tanács igaz­gatási osztályán 64, kiren­deltségeiken pedig 19 tartási szerződést tartanak nyilván. — Gyakoribbak a tartási szerződések — említette dr. Várady Jenő, a városi ta­nács igazgatási osztályának főelőadója — amikor is az eltartó kötelessége lesz az idős ember mindennemű el­látása: a főzés, a bevásárlás, a takarítás, a mosás, a gyógyszerek beszerzése, s ezen felül mindaz, amiben a szerződő felek megegyeznek. A szerződéssel jól járnak az idős emberek, jobb körülmé­nyek között élhetik le hátra­lévő éveiket. A kapcsolat természetesen előnyös a má­sik félnek is: az ingatlan tu­lajdonjogát elnyeri. Elvben tehát minden rend­ben van. De az egy fedél alatt való lakás perpatvart szülhet, no meg fennáll a sa­játos érdekellentét is. Nagy felelősség hárul tehát a ta­nácsra, amikor a szerződés jóváhagyása előtt a helyszí­nen vizsgálatot tartanak. — Megnézzük, megvannak -e a feltételek ahhoz, hogy a szerződés tartósan betöltse célját, megfelel-e mindkét fél és a társadalom érdeké­nek — mondta a városi ta­nács főelőadója, majd így folytatta: — Nekünk itt, a városban jó tapasztalataink vannak. Nemcsak papíron van meg a békesség garan­ciája. Az utóbbi két év alatt mindössze egyetlen szerző­dést kellett felbontani. A tartási szerződéseket — rendelet írja elő — a ta­nácsnak évente ellenőriznie kell. A helyszínen kell meg­győződniük arról, hogy meg­felelően gondoskodnak-e az idős emberekről? Amint dr. Várady Jenő el­mondta: a városi tanács igen nagy segítséget kap ebben a közérdekű munkában a Ha­zafias Népfront aktivistáitól, a tanácstagoktól. Ők is fel­keresik alkalmanként az idős embereket, ezek a láto­gatások meghittebbek, ke­vésbé hivatalosak. Ahol hiányosságot észlelnek, oda gyakrabban ellátogatnak és ők is elősegítik a szerződés­ben foglaltak megvalósulá­sát. 1978. március 1-től bővült a tartási szerződések köre: az idősek gondozására jogi személyek is vállalkozhat­nak, tehát például termelő- szövetkezetek is gondoskod­hatnak a magukat eltartani nem képes idős korúakrólaz ingatlan ellenében. Erre Nyíregyházán eddig még nem volt példa. S. A. Társadalmi munkával készül Városrendezési bemufatóterem a megyeszékhelyen Mikor, hol szanálják a há­zakat a megyeszékhely egyes pontjain, milyen lesz az ezek helyén épülő új városrész? Ezt tudhatjuk meg az au­gusztus végén nyíló állandó városrendezési kiállítás anya­gából. Nyíregyházán, a Sza­badság tér egykori virágbolt­jának épületét egy hónapja szakavatott kezek munkája szépíti, csinosítja: százezer forint értékű társadalmi munkával hozzák rendbe a házat. A város több üzeme, így például a SZÁÉV, a KE- MÉV, az ÉPSZER és az in­gatlankezelő és szolgáltató vállalat több szocialista bri­gádja tatarozza az épületet. A városrendezés szempont­jából éppen soron levő sza­nálások terveit, az épülő ne­gyedek makettjeit tekinthe­tik majd meg itt az érdeklő­dők. Az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium építési tájékoztatási központja kü­lönböző típusterveket, tájé­koztatókat is készít. Az augusztus végén nyíló kiállítóterem nemcsak Nyír­egyházán számít újdonság­nak, a megyében sincs má­sutt hasonló bemutatkozási lehetőség. A városrendezési kiállítóterem, sajnos, rövid életűnek ígérkezik: másfél­két év múlva a Szabadság tér és a városközpont rende­zése során mindenképpen le­bontják. De ha sikeresnek bi­zonyul a kezdeményezés, va­lószínűleg találnak a kiállí­tásnak másik helyet. K isvárdán, a Villamosszi­getelő és Műanyag­gyár 3. számú gyáregy­ségében 25 szocialista brigád dolgozik. Az energiaellátásért a gyáron belül az öt éve ala­kult Bláthy Ottó bronzkoszo­rús Szocialista Brigád a fele­lős, amely villanyszerelőkből áll. Az 1973-ban alakult, je­lenleg 13 tagú brigád jól ösz- szeszokott, eredményesen dol­gozó csapat. „Javult a brigádon belül a kollektív szellem, a brigád­munka fékezőjének kizárásá­val nőtt az intenzitás és a munkakedv” — olvasható a brigádnaplóból. Ennek részleteiről beszél Forgács József brigádvezető. — Nálunk fegyelem van. A naplóbejegyzés azért történt, mert egyik brigádtagunk kö­vetkezetesen kivonta magát a közös feladatok elvégzése alól. Kapott fél év haladékot. Ez nem használt, így közös elhatározással kizártuk a brigádból. A naplóban különböző munkák elvégzéséről szóló igazolások, az események krónikája sorakozik egymás után. A brigád tagjaira ak­kor is lehet számítani, ha ne­talán munkaidő után, vagy szakadó esőben kell megaka­területen is. így készült el Papp István lakatos lakásá­nak felújítása során az elektromos munka, a brigád­tag Szabó Tibor családi há­zának építésénél közel négy­száz munkaórát dolgoztunk, társadalmi munkában. A fű­Tükörgömb dályozni egy-egy hibát, ami termeléskieséssel járna. — A gazdasági feladatok megkövetelik a gyáron belül — kapcsolódik a beszélgetés­be Zsenyei József brigádtag, a gyár KISZ-bizottságának titkára — a brigádok közöt­ti jó együttműködést. Vé­geztünk vízvezeték-szerelő munkát akkor, amikor a Láng-brigád munkaerőhi­ánnyal küszködött. De szíve­sen segítünk más, nem gyári tés megoldásával otthonossá tettük a KISZ-klubunkat. A még jobb hangulat érdeké­ben diszkólámpákat, forgó tükörgömböt és két reflektort szereltünk fel társadalmi munkában. — Idei felajánlásunkban szerepel — veszi át a szót Forgács József, — hogy az elektromos hiba miatti gép­állást 8—10 százalék alatt tartjuk. Az energiatakarékos­ság jegyében készítettük el azt az automata fénykapcsolót, amely a természetes fény mennyiségétől függően kap­csolja ki, illetve be a csar­nok világítását. Az anyagta­karékosságot szolgáljuk a havonta 15—20 VMK kapcso­ló feljavításával. Ezekre a mágneskapcsolókra új érint­kezőket szerelünk, felcsiszol­juk és így éves szinten mint­egy 150 ezer forintot takarí­tunk meg a gyárnak. A brigádtagok megtalál­hatók az újítók között is. Legutóbb Szobó Ti­bor az előmelegítő szekrény automata hőfokszabályozá­sára, Balogh László pedig a présgépek idő előtti felnyitá­sának megakadályozására adott be újítást, amiket elfo­gadtak és alkalmaznak. A gyáron belüli munkákon kívül segítik patronálásukkal a 6. sz. óvoda, a bölcsőde és a kisegítő iskola munkáját is. Víncze Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents