Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-03 / 181. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. augusztus 3. TÁBLÁK Találkozásom Ferenc Jóskával Szeretem a táblákat a házak falán. Emlékeztetnek, hangulatot árasztanak, olvastatnak ... Divat lett táblákat elhelyezni mindenütt, ahol neves ember született, élt, vagy ahol jeles esemény történt. Így kapott j, emléktáblát a híres nyíri prímás szülőháza is, mert ő sem volt akárki. Külön élmény a régi korokban írt és megmaradt márványtáblák böngészése, amelyek természetesen azt a korszellemet tükrözik, amelyben a falra vésték őket. Maradjanak is meg, mert attól, hogy az első világháborús halottak neveit őrző táblán az áll: „hősi halottak”, a ma élők többsége tudja, hogy áldozatokról, és nem hősökről van szó. A régi táblák iránti megértő tisztelet ellenére mégis eltöprengtem az egyiknél, amellyel a mátészalkai járásbíróság épületében találkoztam. Az egyemeletes — egyébként nem műemlék, de nem is műemlék jellegű — épület utcai falán két tábla vonja magára a figyelmet. Az egyik azt adja tudtul, hogy 1919. III. 22-töl IV. 22-ig ebben az épületben dolgozott a mátészalkai direktórium. A másik táblán ez áll: 1947. szeptember 1-én ezen épületben nyílt meg a szatmári vidék első gimnáziuma. Ezzel a két emléktáblával nincs is semmi gondom. De van egy harmadik, mégpedig az emeleti lépcsőház legszembetűnőbb falán. Nagyméretű, szinte megállító és ez olvasható rajta: „Épült 1897-ben I. F. József Magyarország apostoli kormányzójának dicsőséges uralkodása, gróf Hugonnai Béla főispán, Lázári Nagy László alispán, Nagyilosvai Ilosvay Endre főszolgabíró, mint az építtető bizottság elnöke, Rohay Gyula jegyző, Kovács József bíró idejében.” Találkozásom Ferenc Józseffel azóta sem hagy nyugton. Értem én, hogy a márványtábla állítói abban a korban így fogalmaztak. Számukra dicsőséges uralkodás volt a császáré. A népnek tudjuk, mit jelentett. Az, hogy a fő- és alispán, a jegyző és a bíró önmagának állított emléket — a lassan százéves hiúság sem késztette különösebb töprengésre. De hogy az egyik fontos középületünkben egy márványtábla öklömnyi betűkkel az apostoli kormányzó dicsőséges uralkodására emlékeztet, lehangol. Nem tévesztjük ösz- sze olykor a nemes hagyományok őrzését a hamis illúziók emlékének őrzésével is? Csupán ezt kérdeztem önmagámtól ottjártam után. Pedig szeretem a táblákat, az igaz táblákat a házak falán ... P. G, BÍRSÁG, HATÁRIDŐ-MÓDOSÍTÁS Sürgetik a sóstói üdülőterület beépítését Jelentős összegű bírságokat — szaknyelven szólva progresszív telekadót — szabtak ki a közelmúltban a sóstói hétvégiház-telektulajdonosok egy részére. Számos bejelentésre, fellebbezésre került sor. Az előzményekről és a mostani helyzetről kértünk tájékoztatást a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályán. Körülbelül 450 új üdülőtelket alakítottak ki parcellázásokkal Sóstófürdőn 1973— 74-ben. Az értékesítést az OTP végezte. A telektulajdonosok szerződésben vállalták, hogy két éven belül hétvégi házat építenek új telkükön. A beépítési kötelezettség 1976—77-ben járt le, s a műszaki osztály 1978 tavaszán felmérte a valós helyzetet. Kiderült, hogy mintegy 160 telektulajdonos el sem kezdte az építkezést, többen pedig nem is művelik telküket. Mihdezek alapján intézkedtek, s a pénzügyi osztály az évi adó többszörösét kitevő telekadót vetett ki, illetve 15 esetben az OTP-nél kezdeményezték a szerződés felbontását, s az érintett telkek másnak adását. Sokan fellebbeztek és kérték a jelentős összegek elengedését, illetve mérséklését. Az ügyben eljáró illetékes megyei és városi szakigazgatási osztályok közös álláspontot alakítottak ki. Hangsúlyozzák, hogy az üdülőterület rendezetlensége tartós nem lehet, mihamarabb rendezett környezetet kell teremteni, továbbra is sürgetik az üdülőterület beépítését. Módosítás történt azonban a határidőben: indokolt esetben — a telektulajdonosok kérésére — meghosszabbítják a beépítési határidőt, ami azonban így sem haladhatja meg az 1979-es év végét. BAGOLYVAR. A kisvárdaiak így hívják a Lenin út 59. szám alatt álló épületet. (Vincze Péter felvétele) Mire figyel a meós ? Mielőtt pultra kerül az áru... Mikor új ruhát, cipőt vásárolunk, rendszerint alaposan szemügyre vesszük a kiválasztott holmit. Megvizsgáljuk anyagát, formáját, kutatjuk, nincs-e valamilyen hiba rajta. Az előtt, hogy a legszigorúbb meós, a vásárló elé kerül a ruhadarab, még a gyárban alapos vizsgálaton esik át: szakemberek ellenőrzik a minőségét. Így gondoskodnak arról, hogy az üzletek pultjaira lehetőleg kifogástalan áru kerüljön. Romantikus a divat Az új divat szerint fodrokkal, húzásokkal, farkasfoggal díszített ruhák sorakoznak a nyíregyházi háziipari szövetkezet kisruharészlegében. A csinos holmikat hamarosan fiatal lányok ölthetik magukra. Szépek lesznek, hiszen ezek a darabok felvéve jól mutatnak — megvarrni annál nehezebb őket. — Egy nap 150—200 ruhát BÁBMÚZEUM ÉS JEGYÜZÉREK Nyíregyházi küldött a nemzetközi bábfesztiválon Egyszemélyes „delegáció” képviselte hazánkat legutóbb Csehszlovákiában, Chrudim- ban, a kedves hangulatú kisvárosban rendezett nemzetközi bábfesztiválon. Bárdy Margit, a nyíregyházi Mesekert Bábszínház vezetője, a megyei művelődési központ főelőadója vett részt a szakemberek tanácskozásán és a bemutatókon, a népművelési intézet felkérésére. Tapasztalatait így foglalta össze. — Végig az volt az érzésem, hogy egy nagy bábszínház az egész város. Gyakorta rendeznek itt hasonló bemutatókat, konferenciákat, tudják, hogyan kell a közönség figyelmét felkelteni. Az utcákon, a kirakatokban mindenütt bábok, még a boltok nyitvatartási idejét is a programokhoz igazították. — Nekem szokatlan volt, milyen nagy esemény ott egy-egy bábelőadás. A délelőtt és a délután a gyerekeké, este a felnőttek nézték a műsort. Az estélyi ruha szinte kötelező, sőt a kapuban még jegyüzéreket is felfedeztem: volt, aki magasabb árat fizetett, csak hogy bejuthasson. — A 15 legjobb csehszlovák bábegyüttes mutatkozott be a közönségnek és a vendégeknek. Tizenhárom európai ország bábos szakemberei vettek részt, nekünk szakmai bemutatókat, tanácskozásokat rendeztek. Nagy élmény volt, a nemzetközi bábmúzeum megtekintése. Időszámításunk előtt 400 körül már báboztak az emberek. A több ezer figura a különféle korok és népek bábos szokásait mutatja be. A legérdekesebb a japánok bábjai voltak, illetve a jávai árnyjátékhoz szükséges figurák. A bemutatókról a marionett-bábok szereplése volt számomra a legemlékezetesebb : tökéletes a technikájuk. — Nekem is lehetőségem volt bemutatni: mire vagyunk mi büszkék. Diaképeket vittem. Legjobban az óvodai bábjátszás ragadta meg a figyelmüket, erről külön is érdeklődtek. Úgy látszik, ezt mi magyarok csináljuk a legjobban, különösen itt Szabolcsban. így nem csak hazahoztam ötleteket, de úgy érzem, én is vittem valamit, ami talán a mi kezdeményezésünkre terjed majd el több országban .. . (be) Részecskegyorsítóval a rák ellen Landolás lézersugárral A Szputnyik 1978. augusztusi száma közli Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöke A Kis Föld című visszaemlékezésének második, s egyben befejező részét. Naponta több mint 1 milliárd dollárt költ az emberiség fegyverkezésre. A nukleáris fegyverkészletek napjainkban már olyan hatóerőt képviselnek, hogy akár tizenötször is el lehet pusztítani velük földünk egész lakosságát — írja Szpartak Beglov, az APN politikai hírmagyarázója Az atomi egy vérmentes övezetektől az atomfegyver nélküli világ felé című cikkében. Gazdag a Szputnyik cikkkínálata ezúttal is a tudomány világából. A légiközlekedés egy újabb lépéséről nyerhetünk érdekes információkat Alekszandr Csuba Lézersugaras landolás című cikkéből. Igen izgalmas cikk kalauzol a hipotézisek világába, címe: A világmindenség egyetlen atomban? A szerző Jurij Csirkov, a kémiai tudományok doktora. — Mit lehet tenni? Erre a kérdésre igyekszik feleletet adni a Szput- nyikban közölt Részecske- gyorsítóval a rák ellen című írás. Embertelenül bánt a gyermekkel, elítélték Maradandó testi fogyaté- koságot előidéző súlyos testi sértésért ítélte el a bíróság Király Istvánná 32 éves nyírszőlős! lakost. Az elvált asz- szony 9 éves és egy nyolc hónapos gyermeke mellé még két állami gondozott gyereket vitt haza a gyermekvédő intézetből. Miután nincs munkahelye, a családi pótlékból és a két gyerekért rendszeresen fizetett összegből élt, ám az intézetből kivitt gyerekekkel — különösen a kisebbikkel, egy négyéves kislánnyal — nem törődött. Amikor észrevette, hogy a kislány nem egészen szobatiszta, nemcsak túl szigorú lett, hanem embertelenül bánt a gyerekkel. Januárban, amikor a legnagyobb hó volt, mezítláb, hiányos öltözetben zavarta ki a lakásból és az udvaron biliztette, egészen addig, míg meg nem fagyott a gyermek lába. Az orvos véleménye szerint a kislány lábujjain a lágyrészek elhaltak, leváltak a csontról, ami ugyan a mozgásban nem fogja gátolni, de mindig látszani fog. A bíróság 1 év szabadság- vesztésre ítélte Királynét, de a büntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. nézek át, attól függően, hogy mennyi kerül le a szalagról. Estére alaposan elfáradok. Ezeket a gazdagon díszített ruhákat ugyanis nagy figyelemmel kell ellenőrizni —, sóhajt Nagy Lászlóné meós. A fiatalasszony hosszan sorolja, mi mindent vizsgál: például a nyakkivágást, az ujjabevarrást, a belső eldol- gozást, a farkasfog, a fodor elhelyezését. — Legtöbb baj a díszítő elemekkel van. Egyenetlen a fodor, a farkasfog visszahaj- lik, vagy elcsúszik a húzózár. Műszakonként 10—15 ilyen hiba fordul elő. Ezek a ruhák visszakerülnek a szalagba. Nagyné még hozzáfűzi: kézügyességtől is függ, ki milyen szépen varr ja meg ezeket a darabokat. A háziipariban viszont már hagyomány, hogy a rontott modelleket nem engedik tovább. Ha rossz a ragasztó Aki gyakran vásárol áruházakban, tudja, hogy a legtöbb minőségi kifogás a cipőkre érkezik. Arról viszont kevesen hallottak, milyen alapos meózáson esnek át gyártáskor a lábbelik. Erről Szanyi Ferenc tájékoztatott, aki egy híján 40 éve dolgozik e szakmában, s alapító tagja a Szabolcs Cipőgyárnak. — Most fűzött, bőr felsőrészes, gumitalpas papucscipőket készítünk szovjet megrendelésre. Egy műszakban átlagosan 900 párat. Gyártás közben több alkalommal ellenőrizzük a minőséget. Először a szabászaton, majd a tüzödében, aztán az aljaszalagon. Az egyik legsúlyosabb hibát az okozza, ha rossz minőségű a ragasztó, és a talp széle elválik a cipőtől. A Szabolcs Cipőgyárban ötletes megoldást találtak. Tavaly vásároltak egy talpszakító gépet, amellyel minden nap ellenőrzik a ragasztás minőségét. A végtermék meózásakor osztályba soroljuk az árut. Első osztályba és exportra csak a kifogástalan cipők kerülhetnek. Májusban 74 ezer pár cipőből közei 68 ezer pár volt kifogástalan. Minimális eltérésnél másodosztályú a termék, s ha az anyag meghúzódott, repedt vagy sérült, csak szabványon kívüli lehet. Májusban közel ezer pár volt ilyen. Ezeket a gyár leértékelt boltjában, vagy a bizományiban adjuk el. Az ellenőrzött zakók — Először a zakó hátát vizsgálom meg, majd a két ujját, a fazont. Nézem a vállrészt, az elejét, a vasalást, legvégül a bélés eldolgozását. Karakó Istvánná, a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyárának meósa avatott szemmel vizsgálja a felöltőket. Munkaeszköze, a kréta könyörtelenül megjelöl a ruhadarabon minden kis ráncot, hibát. — Leggyakoribb, hogy elcsúszik a vasalás, nem vágják le az eldolgozott szálakat, vagy szabókréta marad az anyagon. Ezek nem hibák. Ha ilyen apró eltérést veszek észre, a kabátot máris adom a mellettem dolgozó szakmunkásnak, aki a kis hibákat javítja. Karakóné átlagosan 160 zakót ellenőriz műszakonként. Ezek közül 25—30 szorul nagyobb javításra. A meós szerint figyelmesebb munkával csökkenhetne ez a szám. — Évekig szalagban dolgoztam, így tudom, hogy mi lehet a hibaforrás. Büszkén mondhatom, hogy legföljebb kisebb reklamációt kapott a gyáregység, de szállítmányt tudtommal még nem küldtek vissza. H. Za.
