Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
KM ÜNNEPI MELLÉKLET 1978. augusztus 20. □ Országgyűlés: a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Alkotmányunk szerint „az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő ösz- szes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.” Legfontosabb feladata a törvényhozás; emellett irányító és ellenőrző hatásköre van az egész állami szervezet felett. Ezek a legfontosabb tudnivalók, amelyekkel a lexikonok, kézikönyvek „ország- gyűlés” címszava kezdődik. Mi van az összegezett hivatalos mondatok mögött; hogyan „születik” a törvény, hogyan végzi parlamenti munkáját a képviselő — erről beszélgettünk az alkotmány egy-egy paragrafusához kapcsolódva Szabolcs-Szatmár megye három országgyűlési képviselőjével. Dr. Pethő Ferencet, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola főigazgatóját a 4-es számú választókerületben másodszor választották meg, Telepóné Pávai Mária, a Mátészalkai Sütőipari Vállalat pék szakmunkása a 10-es és Grá- csin András, a beregdaróc- beregsurány-márokpapi Barátság Tsz tagja, esztergályos szakmunkás a 17. számú választókerületben egyaránt elősző. kapott képviselői mandátumot. Az országgyűlési képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik. Választóiknak kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről. Alkotmány 20. $. Pethő Ferenc: — Az országos és helyi politika összeegyeztetése — ez jut eszembe elsőként erről a paragrafusról. A képviselőnek annál nehezebb a dolga, minél több község tartozik választókerületéhez. Nekem ilyen szempontból szerencsém van: öt község választóitól kaptam bizalmat. Ám ezek éppen a Nyíregyháza körül elhelyezkedő települések, s a nagyváros közelsége még igényesebbé teszi az itt élő embereket. Ezért mind az öt községben különösen fontos a folyamatos fejlesztés, a színvonal emelése. Erről magam is rendszeresen szót váltok a községekben. A pártrendezvények, tanácsülések, a községek vezetőivel való találkozások jelentik a leggazdagabb oda-vissza információt. Lényeges a Hazafias Népfront helyi bizottságaival kialakított kapcsolat, az általuk szervezett számos találkozó. Értékes fórum a falu- és tanyagyűlés, de nagyon hasznos a kapcsolathoz a képviselő szűkebb szakmai munkája, mint ami engem például a mezőgazdasághoz, a termelő- szövetkezetekhez kapcsol. Grácsin András: — A képviselői munka legjobb fórumainak szintén ezeket tartom. Én is sokat járok a választókerületekhez tartozó beregi községek termelőszövetkezeteibe. Nálunk a legtöbb helyen ez a legnagyobb üzem. De sokszor hoznak munkát a mi műhelyünkbe is más tsz-ekből, s amíg elkészítek egy tengelyt, perselyt vagy más sürgős alkatrészt, többnyire megbeszéljük, mi lelkesíti, netán mi bántja a szomszéd községben az embereket. Ezek a közvetlen beszélgetések nagyon jól egészítik ki a településekről addig szerzett ismereteimet. Pávai Mária: — Meddig magánügy, és honnan közügy: ez mindig alapvető kérdés. Minden üzemben, Lakóterületen tartott képviselői találkozón, beszámolón sok jegyzetlapot írtam tele. Jó is, hogy legtöbbször együtt megyünk a pártbizottság, a tanács illetékes vezetőivel, szakembereivel, akik eldöntött, vagy szakkérdésekben részletes információt adnak a kérdést feltevőknek. Mátészalkán például sokszor téma a lakásügy, mivel jóval több az igénylő, mint ahány lakás felépül. De például olyasmivel is sokat küszködtem, ami első látásra apró magánügy, mégis közügy kerekedett belőle: sok képviselői fogadóórán, beszámolón panaszkodtak az asszonyok: Mátészalkán több üzletben nem jó a 8—16 órai nyitvatartás, mert éppen a dolgozó nők nem tudnak vásárolni. A helyi ÁFÉSZ-szel eredményt értünk el, de azokkal a boltokkal, amelyeknek Nyíregyházán van a központja, szinte lehetetlen a változás. Határozatait az országgyűlés szótöbbséggel hozza. — Az országgyűlés állandó bizottságokat alakit tagjaiból és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. Alkotmány 24. és 21. B. Pethő Ferenc: — Jó néhányszor megkérdezték már tőlem, hogy „nézzük a tévét, olvassuk az újságot, és a parlamenti tudósításban elvétve látunk vitát; miért? Mindig elmondom, eleinte magam is így voltam vele, mert nemcsak szótöbbségről van szó, hanem legtöbbször ellenszavazat nélküli teljes egyetértésről. Erre az előkészítés alapossága a magyarázat. Az országgyűlési munkatermekből tudjuk: két-három évig is eltart egy-egy törvényjavaslat előkészítése, s volt már arra is példa, hogy a tervezett időben nem került az országgyűlés elé egy törvényjavaslat, mert még tartott a társadalmi vita; az Elnöki Tanács tökéletesebben előkészített javaslatot akart letenni az országgyűlési kép- /iselők asztalára. Az ország- gyűlés ülésszaka a törvényalkotás befejező aktusa. A terv- és költségvetési bizottságban azonban, amelynek én is tagja vagyok, sokszor egy szó, egy szám is vitatéma. Ugyanígy más szempontból más bizottságok előtt... Pávai Mária: — Vagy például a megyei képviselőcsoPethő Ferenc Pávai Mária port ülése, ahol minden ülésszak előtt az illető téma megyei szakemberei foglalják össze a napirendre kerülő törvényjavaslat megyei vonatkozásait, rámutatnak a- változásokra, új részekre. A képviselő részt vehet az országgyűlési bizottságok ülésein is, ahol szinte teljeskörű országos információt szerezhet, és már az előkészítő munkában — bármilyen részletesen — kifejtheti véleményét. Grácsin András: — Én is nagyon fontosnak tartom a törvényjavaslat minden részletre történő előkészítését, de azt is, hogy én is minél több mindent megismerjek, ne csak végigüljem a kétnapos ülésszakot. Szerintem a képviselő akkor is részt vesz a törvény előkészítésében, ha történetesen nem szól hozzá a parlamenti vitához. Én például a képviselőcsoport ülésén mindig elmondom saját tapasztalataimat, javaslataimat. így felhasználhatja az is, aki szót kér majd az országgyűlésben, de a jelenlévő illetékes szakemberek is hasznosíthat j ák. Minden állampolgárnak joga van arra, hogy részt vegyen a közügyek Intézésében; kötelessége, hogy köz- megbizatását lelkiismeretesen teljesítse. Alkotmány 68. |. Pávai Mária: — Talán nem túlzás azt mondani, hogy az alkotmány idézett mondata a képviselőre kétszeresen is igaz. Úgy érzem, hogy én például nagyon sokat változtam, amióta képviselőnek jelöltek, majd meg is választottak. Először is tanulni kezdtem, az idén nyáron érettségiztem, s erre kivettem az évi rendes szabadságom nagy részét is. Sokszor estéket, néha egész napokat vesz igénybe, hogy átnézzem azokat a helyi anyagokat, amelyek a képviselői munkához nélkülözhetetlenek. Rendszeresen meghívják a képviselőket a megyei tanács üléseire és a megyei pártbizottság egyes napirendjeire is — erre is készülni kell. Sok egyéni üggyel, a hozzám fordulók kéréseivel, panaszaival is foglalkozom — a képviselői munka majdhogynem egy egész embert kíván. Ezért nagyon jó, hogy sokan segítenek : a munkatársaim, a KISZ- esek és a család is. Kétéves házasok sem vagyunk még, most kezdtünk házépítéshez... Bőven van tenivaló. Grácsin András: — Nemcsak én, hanem a feleségem és nagyobbik gyermekünk is izgul még, ha egy-egy képviselői feladat kerül sorra, az országgyűlésre utazom, vagy éppen a szomszédos község tanácsülésére készülök felszólalással. A legtöbbször az jut eszembe: vajon ezt várják-e tőlem azok, akik 1975. július 15-én képviselőnek választottak? Én is tanulni kezdtem, s szintén most érettségiztem. De más is megváltozott. Ugyanabban a műhelyben dolgozom, mint régen, de például olyan apróságokat is észrevettem, hogy az emberek elvárják: egy rendezvényre a képviselő ne régi hétköznapi ruhában menjen, s így aztán alaposan fel kellett frissíteni a ruhatárat. Vagy azt is, hogy gyorsan kell intézkedni, ha a képviselő segítségét kérték a választókerület 17 községe közül bármelyikben. így aztán rövid idő alatt 60 ezer kilométer került a Wartburgba, s ebből talán legfeljebb tíz, jutott a családnak. Ezek is a képviselői munkához tartoznak, amely mindenképpen nagyon szép, megtisztelő és sok örömet jelentő megbízatás. Pethő Ferenc: — Amikor belépek a Parlamentbe, mindig megilletődöm. Hét éve vagyok képviselő, ám az Országháznak most is varázsa van számomra. Nagy szavak, de ilyenkor mégis legtöbbször arra gondolok, hogy még többet kellene tenni a megyéért, a választókerületért, s közben azért hozzájárulni az országos ügyek nagy folyamatához is. Aztán kezdődik a miniszteri expozé, szót kér a bizottsági előadó, mojd sorra a felszólalók, a szünetekben szót válthatok a miniszterekkel, országos vezetőkkel —, s az ember már javában benne van a napi politika, a távlati tervezés, a helyi és országos ügyek sűrűjében ... Marik Sándor A munka dicsérete Elek Emil felvételei Grácsin András
