Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

KM ÜNNEPI MELLÉKLET 1978. augusztus 20. □ Országgyűlés: a Magyar Népköztársaság legfelsőbb ál­lamhatalmi és népképviseleti szerve. Alkotmányunk szerint „az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő ösz- szes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltétele­it.” Legfontosabb feladata a törvényhozás; emellett irányí­tó és ellenőrző hatásköre van az egész állami szervezet fe­lett. Ezek a legfontosabb tudni­valók, amelyekkel a lexiko­nok, kézikönyvek „ország- gyűlés” címszava kezdődik. Mi van az összegezett hivata­los mondatok mögött; hogyan „születik” a törvény, hogyan végzi parlamenti munkáját a képviselő — erről beszélget­tünk az alkotmány egy-egy paragrafusához kapcsolódva Szabolcs-Szatmár megye há­rom országgyűlési képviselő­jével. Dr. Pethő Ferencet, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola főigazgatóját a 4-es számú választókerületben má­sodszor választották meg, Te­lepóné Pávai Mária, a Máté­szalkai Sütőipari Vállalat pék szakmunkása a 10-es és Grá- csin András, a beregdaróc- beregsurány-márokpapi Ba­rátság Tsz tagja, esztergályos szakmunkás a 17. számú vá­lasztókerületben egyaránt elősző. kapott képviselői mandátumot. Az országgyűlési képviselők tevékenységüket választó­ik, a köz érdekében végzik. Választóiknak kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről. Alkotmány 20. $. Pethő Ferenc: — Az orszá­gos és helyi politika össze­egyeztetése — ez jut eszembe elsőként erről a paragrafus­ról. A képviselőnek annál ne­hezebb a dolga, minél több község tartozik választókerü­letéhez. Nekem ilyen szem­pontból szerencsém van: öt község választóitól kaptam bizalmat. Ám ezek éppen a Nyíregyháza körül elhelyez­kedő települések, s a nagy­város közelsége még igénye­sebbé teszi az itt élő embere­ket. Ezért mind az öt község­ben különösen fontos a fo­lyamatos fejlesztés, a színvo­nal emelése. Erről magam is rendszeresen szót váltok a községekben. A pártrendez­vények, tanácsülések, a köz­ségek vezetőivel való talál­kozások jelentik a leggazda­gabb oda-vissza információt. Lényeges a Hazafias Nép­front helyi bizottságaival ki­alakított kapcsolat, az általuk szervezett számos találkozó. Értékes fórum a falu- és ta­nyagyűlés, de nagyon hasznos a kapcsolathoz a képviselő szűkebb szakmai munkája, mint ami engem például a mezőgazdasághoz, a termelő- szövetkezetekhez kapcsol. Grácsin András: — A kép­viselői munka legjobb fóru­mainak szintén ezeket tar­tom. Én is sokat járok a vá­lasztókerületekhez tartozó be­regi községek termelőszövet­kezeteibe. Nálunk a legtöbb helyen ez a legnagyobb üzem. De sokszor hoznak munkát a mi műhelyünkbe is más tsz-ekből, s amíg elkészítek egy tengelyt, perselyt vagy más sürgős alkatrészt, több­nyire megbeszéljük, mi lel­kesíti, netán mi bántja a szomszéd községben az em­bereket. Ezek a közvetlen be­szélgetések nagyon jól egé­szítik ki a településekről ad­dig szerzett ismereteimet. Pávai Mária: — Meddig magánügy, és honnan közügy: ez mindig alapvető kérdés. Minden üzemben, Lakóterüle­ten tartott képviselői találko­zón, beszámolón sok jegyzet­lapot írtam tele. Jó is, hogy legtöbbször együtt megyünk a pártbizottság, a tanács ille­tékes vezetőivel, szakembe­reivel, akik eldöntött, vagy szakkérdésekben részletes in­formációt adnak a kérdést feltevőknek. Mátészalkán pél­dául sokszor téma a lakás­ügy, mivel jóval több az igénylő, mint ahány lakás felépül. De például olyasmi­vel is sokat küszködtem, ami első látásra apró magánügy, mégis közügy kerekedett be­lőle: sok képviselői fogadó­órán, beszámolón panaszkod­tak az asszonyok: Mátészal­kán több üzletben nem jó a 8—16 órai nyitvatartás, mert éppen a dolgozó nők nem tud­nak vásárolni. A helyi ÁFÉSZ-szel eredményt ér­tünk el, de azokkal a boltok­kal, amelyeknek Nyíregyhá­zán van a központja, szinte lehetetlen a változás. Határozatait az országgyűlés szótöbbséggel hozza. — Az országgyűlés állandó bizott­ságokat alakit tagjaiból és bármely kérdés megvizsgá­lására bizottságot küldhet ki. Alkotmány 24. és 21. B. Pethő Ferenc: — Jó né­hányszor megkérdezték már tőlem, hogy „nézzük a tévét, olvassuk az újságot, és a par­lamenti tudósításban elvétve látunk vitát; miért? Mindig elmondom, eleinte magam is így voltam vele, mert nem­csak szótöbbségről van szó, hanem legtöbbször ellensza­vazat nélküli teljes egyetér­tésről. Erre az előkészítés alapossága a magyarázat. Az országgyűlési munkatermek­ből tudjuk: két-három évig is eltart egy-egy törvényja­vaslat előkészítése, s volt már arra is példa, hogy a tervezett időben nem került az országgyűlés elé egy tör­vényjavaslat, mert még tar­tott a társadalmi vita; az El­nöki Tanács tökéletesebben előkészített javaslatot akart letenni az országgyűlési kép- /iselők asztalára. Az ország- gyűlés ülésszaka a törvényal­kotás befejező aktusa. A terv- és költségvetési bizott­ságban azonban, amelynek én is tagja vagyok, sokszor egy szó, egy szám is vitatéma. Ugyanígy más szempontból más bizottságok előtt... Pávai Mária: — Vagy pél­dául a megyei képviselőcso­Pethő Ferenc Pávai Mária port ülése, ahol minden ülésszak előtt az illető téma megyei szakemberei foglalják össze a napirendre kerülő törvényjavaslat megyei vo­natkozásait, rámutatnak a- változásokra, új részekre. A képviselő részt vehet az or­szággyűlési bizottságok ülé­sein is, ahol szinte teljeskö­rű országos információt sze­rezhet, és már az előkészítő munkában — bármilyen rész­letesen — kifejtheti vélemé­nyét. Grácsin András: — Én is nagyon fontosnak tartom a törvényjavaslat minden rész­letre történő előkészítését, de azt is, hogy én is minél több mindent megismerjek, ne csak végigüljem a kétnapos ülésszakot. Szerintem a kép­viselő akkor is részt vesz a törvény előkészítésében, ha történetesen nem szól hozzá a parlamenti vitához. Én pél­dául a képviselőcsoport ülé­sén mindig elmondom saját tapasztalataimat, javaslatai­mat. így felhasználhatja az is, aki szót kér majd az or­szággyűlésben, de a jelenlé­vő illetékes szakemberek is hasznosíthat j ák. Minden állampolgárnak jo­ga van arra, hogy részt ve­gyen a közügyek Intézésé­ben; kötelessége, hogy köz- megbizatását lelkiismerete­sen teljesítse. Alkotmány 68. |. Pávai Mária: — Talán nem túlzás azt mondani, hogy az alkotmány idézett mondata a képviselőre kétszeresen is igaz. Úgy érzem, hogy én pél­dául nagyon sokat változtam, amióta képviselőnek jelöltek, majd meg is választottak. Először is tanulni kezdtem, az idén nyáron érettségiztem, s erre kivettem az évi rendes szabadságom nagy részét is. Sokszor estéket, néha egész napokat vesz igénybe, hogy átnézzem azokat a helyi anya­gokat, amelyek a képviselői munkához nélkülözhetetlenek. Rendszeresen meghívják a képviselőket a megyei tanács üléseire és a megyei pártbi­zottság egyes napirendjeire is — erre is készülni kell. Sok egyéni üggyel, a hozzám for­dulók kéréseivel, panaszaival is foglalkozom — a képvise­lői munka majdhogynem egy egész embert kíván. Ezért na­gyon jó, hogy sokan segíte­nek : a munkatársaim, a KISZ- esek és a család is. Kétéves házasok sem vagyunk még, most kezdtünk házépítéshez... Bőven van tenivaló. Grácsin András: — Nem­csak én, hanem a feleségem és nagyobbik gyermekünk is izgul még, ha egy-egy képvi­selői feladat kerül sorra, az országgyűlésre utazom, vagy éppen a szomszédos község tanácsülésére készülök felszó­lalással. A legtöbbször az jut eszembe: vajon ezt várják-e tőlem azok, akik 1975. július 15-én képviselőnek választot­tak? Én is tanulni kezdtem, s szintén most érettségiztem. De más is megváltozott. Ugyanabban a műhelyben dolgozom, mint régen, de pél­dául olyan apróságokat is észrevettem, hogy az embe­rek elvárják: egy rendezvény­re a képviselő ne régi hét­köznapi ruhában menjen, s így aztán alaposan fel kel­lett frissíteni a ruhatárat. Vagy azt is, hogy gyorsan kell intézkedni, ha a képvi­selő segítségét kérték a vá­lasztókerület 17 községe kö­zül bármelyikben. így aztán rövid idő alatt 60 ezer kilo­méter került a Wartburgba, s ebből talán legfeljebb tíz, ju­tott a családnak. Ezek is a képviselői munkához tartoz­nak, amely mindenképpen nagyon szép, megtisztelő és sok örömet jelentő megbíza­tás. Pethő Ferenc: — Amikor belépek a Parlamentbe, min­dig megilletődöm. Hét éve vagyok képviselő, ám az Or­szágháznak most is varázsa van számomra. Nagy szavak, de ilyenkor mégis legtöbbször arra gondolok, hogy még töb­bet kellene tenni a megyéért, a választókerületért, s köz­ben azért hozzájárulni az or­szágos ügyek nagy folyama­tához is. Aztán kezdődik a miniszteri expozé, szót kér a bizottsági előadó, mojd sorra a felszólalók, a szünetekben szót válthatok a miniszterek­kel, országos vezetőkkel —, s az ember már javában benne van a napi politika, a távlati tervezés, a helyi és országos ügyek sűrűjében ... Marik Sándor A munka dicsérete Elek Emil felvételei Grácsin András

Next

/
Thumbnails
Contents