Kelet-Magyarország, 1978. augusztus (35. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-16 / 192. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. augusztus 16. ÉPÜL A GYÓGYSZERTÁRI KÖZPONT ROCKZENEI TÁBOR NYÍREGYHÁZÁN Nyele együttes hárem elődöntőről Megyei gyógyszertári központot épít az ÉPSZER Nyíregyházán, a Csallóközben. A 44 mil­lió forintos költséggel készülő új létesítményt a jövő év augusztusában adják át. (G. B. felv.) Nyíregyháza harmadik al­kalommal ad otthont az idén a folk-, rock-, jazz- és jazz- rock együtteseknek. Az au­gusztus 11-től 17-ig tartó tá­borba az ország három szín­helyén: Tamásiban, Oroshá­zán és Budapesten legjobb eredményt elért együttesek kaptak meghívást. A nyolc együttes a keres­kedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola épületében kapott szállást, és ugyanitt reggeltől késő estig egyszer­re több teremben folyik a munka. A tábort Gonda János ve­zeti. A délelőtti zenei szak- szemináriumokon a zeneka­rok tagjai magas szintű elmé­leti képzést kapnak Gonda János (zongora), Babos Gyula (gitár), Kovács Gyula (dob), Csiszár Péter (fúvós), Tiborc András (bőgő) és Berki Ta­más (ének) tanáraiktól. Dél­után az együttesek több szín­helyen egyszerre közös zene­kari próbát tartanak a neves szakemberek irányításával. A táborban folyó tanulás nem veheti fel a versenyt a hiva­tásos zenészek olykor évtize­dekig tartó komoly intézeti Új tudományos egyesület Korábban már működött Nyíregyházán a textilipari egyesület helyi szervezete, de ez kizárólagosan a konfekció- iparban dolgozókat tömörí­tetté. A megye textilipara vi­szont egyéb ágazatokkal is bővült, szükségessé vált te­hát a teljes kört átfogó Tex­tilipari Tudományos Egyesü­let megalakítása. Az egyesület vezetősége augusztus 9-én tartott meg­beszélésén végleges lett a to­vábbi menetrend: szeptem­berben hivatalosan is meg­alakul a megye textilipari szakembereinek tudományos szervezete. Nagykállóban és Üjfehértón már működnek az üzemi csoportok. Az új egyesület előrelát­hatólag mintegy 300 főt szám­lál majd. A tagok a gyapjú- és a ruhaipari szakosztály­ban dolgoznak. A szakosztá­lyok négy-öt üzemi tagcso­portot fognak össze. Az új egyesület legfonto­sabb feladatának a korszerű eljárások adaptálását és a szakemberek képzését tekin­ti. OLYÁSÓNK KÉRDEZTE Ki kaphat háztáji földet? Á családtagnak nincs jogosultsága Henzsel Mihály olvasónk, termelőszövetkezeti tag. le­velében arról érdeklődött, hogy kinek jár háztáji föld és milyen feltételek alapján? A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának része a háztáji gazdaság. A rendeletek ki­mondják, hogy a termelőszö­vetkezetnek segítenie kell a háztáji gazdálkodást. A ház­tájival kapcsolatos eljárás­módokat az alapszabály tar­talmazza: Az a tag jogosult háztáji juttatásra, aki az alapszabályban meghatáro­zott munkamennyiséget (fér­fiak legalább 1500 órát, nők 1000 órát) a közös munkában teljesítette. Az idős és munkaképtelen tagokat a háztáji föld hasz­nálata vagy annak megváltá­sa a végzett munka mennyi­ségétől függetlenül is megil­leti, s az emiatt nem csök­kenthető. Az eredetileg kije­lölt földet ők akkor is hasz­nálhatják, ha a községből el­költöztek, vagy a háztáji gazdaság munkáit mással végeztetik el. A háztáji gazdálkodással járó adót és egyéb köztarto­zásokat a tag viseli, a mű­velési ág megváltoztatását pedig csak a vezetőség hoz­zájárulásával kezdeményez­heti. A háztáji földet pénz­ben csak kivételes esetben lehet megváltani. Pénzt csak az idős, rokkant és tartósan munkaképtelen tagok kap­hatnak, ha ezt külön kérik. A pénzbeli megváltás alap­ja: a termelőszövetkezeti alapszabályban meghatáro­zott mértékű májusi morzsolt kukorica — állami felvásár­A karakter és mozdulat hitelessége ELISMERÉSSEL FARKAS LAJOS KIÁLLÍTÁSÁRÓL Farkas Lajos budapesti festőművész 1977 március— áprilisi sikeres Benczúr-ter- mi bemutatkozása után a vá­rosi művelődési központ ren­dezésében és annak kiállító- termében ismét Nyíregyháza és az ide látogatók nyilvá­nossága elé tárhatta alkotá­sait. Farkas Lajos 1919. novem­ber 16-án Tatatóvároson született. A középiskola el­végzése után bekerülve a Képzőművészeti Főiskolára, Szőnyi István tanítványa lett. Mestere tanácsait jól hasznosító egyéni látásmódja szép elismerésben részesült: 1943-ban Nemes Marcell-dí- jat kapott. Ugyanebben az időben kerültek képei kiállí­tásra a Műcsarnokban. Diplomája megszerzése után Komáromban telepedett le, ahol rövid időn belül a helyi művészeti tevékenység irányítója lett. Gyűjteményes tárlatára 1948-ban került sor. 1949-ben szerepelt a Mű­csarnok tavaszi tárlatán, tagja lett a Szinyei Merse Pál munkaközösségnek és a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának. Rendszeresen részt vesz országos területi és kerületi kiállításokon. Budapesten 1953 óta él. A Műcsarnokban legutóbb 1975-ben találkoz­hattak az érdeklődők a mű­vész munkáival. Gondos váz­latok után megfestett han­gulatos tájképeit éppúgy a könnyed ecsetkezelés és a színek gazdagsága jellemzi, mint az ember legbelső vi­lágát feltáró portréit és szín­pompás csendéleteit. Az ala­kok színbeli jelensége éppúgy fontos nála, mint akár a ka­rakter, a mozdulat hitelessé­ge. Arcképei a külsődleges vonások visszaadásánál lé­nyegesen mélyrehatóbb igé­nyűek. Mindezt színei han­gulatos világának keretébe foglalja, mint például az „Apám meg én” című port­réjánál, ahol expresszionista jellegű hangvétel is kicsen­dül a képből; vagy például a „Ferike” című portrénál, melyből ugyanaz a nyugtalan mozgalmasság és feszültség árad. „Cigányok” című képének tematikus kidolgozása és me­leg színei hiteles atmoszférát teremtenek. Portréi karakte- rizáló mélységére és nagy műgonddal való ábrázolására további bizonyíték döbbene­tes hitelességű önarcképe. Válogatott portréit a televí­zió is bemutatta. Tájélményeit hasonló ana­lizáló kedvvel fogja festői egységbe. Változatosságuk­nál döntő az éppen adott lo­kális jelleg és a táj harmó­niájának megragadása, mint például az „Alföld” című al­kotásánál, melynek színei jól harmonizálnak a táj végtelen nyugalmával. Ugyanez vo­natkozik a szikrázó színek­ben 'játszó „Őszi vízpart” vagy a „Kilátás” című táj­képére. Tájképein a háztetők játé­kos, változatos forma- és színvilága lírai összhangban van a hangulatos fehérbe foglalt téli, a gazdag válto­zatú zölddel uralt tavaszi, és a pirosló pompájában elénk tárt nyári környezettel. A művész nagyon érti a fehér színek változatos alkalmazá­sát is, a „színes fehér” meg­hódítását és hangulati elem­mé emelését. Ezt tanúsítja például „Téli táj” című képe is a sárga, barna és fekete tónusok hidegbe meredt együttesének kiegészítő at­moszférájával. Egy-egy ural­kodó szín köré csoportosítja, mellé-, vagy alárendeli a töb­bi színt, a gazdag formájú világok és tárgyak színvilá­gát. Dr. Papp Ágoston lási áron átszámított — ér­téke. A tagsági viszony megszű­nésével a tag a háztáji föld használatára nem jogosult. Ha a tag nem háztáji földet kapott, hanem terményt, úgy a tagsági viszony megszűné­sének idején kell azt kiadni. A vezetőség a termék beta­karításáig engedélyezheti a kijelölt háztáji föld haszná­latát. De ha a föld használa­tát a termelőszövetkezet ve­zetősége nem engedélyezi, akkor a távozó tagot megil­leti a háztáji földön végzett munka ellenértéke. Ezt a tagsági viszony megszűnésé­nek időpontjában kell elszá­molnia és kifizetnie a terme­lőszövetkezetnek. Lapunk augusztus 3-i szá­mában a termelőszövetkezet­ben dolgozó családtagokat megillető jogokról írtunk. A „Házi jogtanácsadó” 1977 augusztusi különkiadásában közöltek szerint írtuk, hogy háztáji földet a családtag nem kaphat, de munkatelje­sítményét a vele családtagi viszonyban álló tag háztáji földjének megállapításakor figyelembe kell venni. Ez helytelen, ugyanis a termelő- szövetkezetben rendszeresen dolgozó családtag háztáji földre nem jogosult, munka­teljesítményét — saját nevén — külön tartja nyilván a ter­melőszövetkezet, s ezt a tel­jesítményét a vele közös ház­tartásban élő tag javára nem lehet jóváírni, vagyis a ház­táji föld mértékének a meg­állapításánál nem lehet fi­gyelembe venni. S. Á. oktatásával. Célja inkább a közös munka során a hibák feltárása, az együtteseknek legjobban megfelelő zene megtalálása. A tábornyitást követő na­pon találkoztunk az együt­tesek egy-egy tagjával, akik röviden így mutatták be a zenekart: FOLK-STOP együttes (Szom­bathely), Rosta Géza: Egy éve alakultunk, és hárman vagyunk. Akusztikus hang­szereken játszunk steelgitá- ron, basszusgitáron, zongorán és melotronon. Fenntartónk a Vas megyei művelődési központ. LATTMAN-SEXTETT (Győr), Tiborc Dénes: Együt­tesünk hattagú, mint azt ne­ve is mutatja, de ide a tá­borba sajnos csak négyen tudtunk eljönni. Tavaly de­cemberben jöttünk össze. El­ső bemutatkozásunk egy kö­zös koncert volt Pleszkám Frigyessel, azután jutottunk el Tamásiba, ahonnan a zsű­ri véleménye alapján jutot­tunk ide. PSZP DOTTIS együttes (Tata), Szabó Ferenc: Talán a mi zenekarunk a legfiata­labb itt a táborban, három hónapja alakultunk és a lét­számunk is három. Dobon, Fender-zongorán és basszus- gitáron játszunk és ezekkel a hangszerekkel nagyon sokat lehet improvizálni. Vannak saját szerzeményeink, de sze­retünk feldolgozásokat is ját­szani. Szeretnénk még egy szaxofonost az együttesbe, ősztől a zenekarból ketten jazztanszakra járunk. PÖTKERÉK együttes (Eger), Sallai Róbert: Tavaly októ­berben alakult a zenekar, nyolcán vagyunk, és nemcsak abban különbözünk a többi­ektől, hogy mi vagyunk a leg­többen, hanem abban is, hogy mi vagyunk egyedül, akik nem jazz-rockot játszunk, hanem soul-slágerstílusban zenélünk. Saját számokat ját­szunk az idegen nóták mel­lett. Orosházáról jutottunk el Nyíregyházára. EGZIT együttes (Szeged), Hajnóczi Sándor: Az exit, vagyis a kijárat szóból vá­lasztottuk a nevünket. Az idén áprilisban alakultunk, a szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola zenekara va­gyunk. A műfaj, amit a ma­gunkénak mondunk, a lendü­letes jazz. Ettől a tábortól azt várjuk, hogy az együttes tagjai közelebb kerülnek egy­máshoz, hogy jobban össze­szokjunk. Fele-fele arányban játszunk saját és idegen nó­tákat. QWYX együttes (Budapest), Prószéki Gábor: Sokan kér­dezik, hogy ejtsék a nevün­ket? fgy: kuviksz! A rövid magyar abc-ben nem szerep­lő betűket raktuk egymás mellé. Kizárólag saját számo­kat játszunk. A műfaj meg­határozása szintén nem köny- nyű, — akusztikus kamara­zenét művelünk. Kerüljük az elektromosságot, csak annyit használunk, amennyi feltét­lenül szükséges. K. MODELL együttes (Bu­dapest), Bállá Endre: Hatan vagyunk, modern jazzt, jazz- rockot és a hagyományos jazzt csináljuk, ezekből pró­báljuk a számunkra legmeg­felelőbb stílust kialakítani. Nevünk jelenthet például kí­sérleti modellt is, de azt is jelzi, hogy a közgazdasági egyetemen próbálunk. Van­nak köztünk közgázosok, or­vostanhallgatók, olyanok, akik jazzkonzervatóriumba járnak és vannak, akik dolgoznak. PÓKHÁLÓ együttes (Nyír­egyháza), Kára Béla: Az idén márciusban alakultunk. A modern kamaramuzsikát sze­retjük. Csak saját zenét, szöveg nélküli zenét csiná­lunk. A rövid múltunk elle­nére már szerepeltünk a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban és a tanárkép­zőn is. Négyen vagyunk, és a nyíregyházi városi műve­lődési központban próbá­lunk. A III. rockzenei tábor együttesei szerdán este a Jó- savárosban felállított szabad­téri színpadon lépnek kö­zönség elé. D. L. Selyemgarbók a meósnál A HÓDIKÖT tiszalöki gyáregységében divatos selyemgar- bókat gyártanak. Képünkön Zsigó Józsefné meózza a ter­méket. (MV) Rabló a szellőzőnyílásban A fiatalkorú J. Mihály másod­szor állt bíróság előtt, amikor rablás elkövetésében mondták ki bűnösnek. Ezt megelőzte már a bíróságnak egy intézkedése: akkor súlyos bűncselekmény miatt javítóintézeti névelését rendelte el. Az aszódi javítóintézetből má­sodszor szökött meg, amikor má­jus 7-én este Nyíregyházán az újabb bűncselekményt elkövette. Szökésben volt, mégis nyugod­tan bement a Kun Béla Ifjúsági Klubba. Az egyik szünetben kihívta ko­rábbi ismerősét, mert látta, hogy annak karján egy kvarcóra volt. Beszélgetés közben a közeli la­kások egyikének a lépcsőházába hívta későbbi áldozatát azzal, hogy neki ott ,,dolga” van. En­nek elvégzése után azonban kést vett elő, amelyet barátja hasá­nak szegezett. „Csatold le a kar­órádat és add ide” — mondta ellentmondást nem tűrő hangon. A késsel való közvetlen fenye­getést követte egy ütés, melynek következtében a sértett a pince- lejárat lépcsőjére esett. A tör­téntek megadásra kényszerítették a megtámadottat; az órát odaad­ta. Ezután nyomban következett a fenyegetés: ,,a történtekről pe­dig senkinek egy szót sem, mert...” A sértett azonban azonnal a rendőrségre ment. A fiatalkorú J. Mihály éjfél után került haza és feküdt le. El sem aludt még, már a rendőrség zörgetett lakásuk ablakán. A ko­rábban oly bátor J. Mihályt laká­suk szellőzönyílásában találta meg a rendőrség. Agyában meg­találták az órát is. A tárgyaláson sorra megdőlt a fiatalkorú vádlott átlátszó véde­kezése. A bíróság pedig bűnös­nek mondta ki és 1 év 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A fel­mentésért fellebbező vádlott ügyében másodfokon a Nyíregy­házi Megyei Bíróság dönt majd. Dr. Toronicza Gyula ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents