Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-13 / 163. szám
Gromiko—Vance-találkozó Genfben Napirenden a SALT—2 és a szovjet—amerikai kapcsolatok A genfi amerikai misszió épületében szerdán délelőtt megkezdődtek Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter megbeszélései. Noha a kétnaposra tervezett tanácskozás szigorú napirend nélkül folyik, jól tájékozott genfi források tudni vélik, hogy a szerda délelőtti ülés középpontjában a hadászati fegyverkorlátozás témaköre, az újabb SALT- egyezmény megkötésének útjában álló, még nyitott kérdések áttekintése áll. A délutáni és a csütörtöki ülésen egyéb, a két felet kölcsönösen érintő kérdések megvitatására kerül sor, de nem kizárt, hogy csütörtökön még egyszer visszatérnek a SALT-tal összefüggő kérdésekre. Genf ben megkezdődtek Andrej Gromiko szovjet (jobbról) és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter megbeszélései. (Kelet-Magyarország telefotó) ■ ■ Ünnepélyesen átadták az ózdi rekonstrukciót Szerdán adták át Ózdon a 2,3 milliárd forintos költséggel megépült acélgyártás fejlesztési nagyberuházás termelő berendezéseit, közte az oxigéngyárat, a nyolcszáz tonnás körkeverőt és a 9-es számú martinkemencét. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Bodnár Ferenc, a Borsod megyei párt- bizottság első titkára és Gerhard Reinert, az NDK magyarországi nagykövete. Az ózdi nagyberuházás építésében — mintegy húsz hazai építő- és szerelővállalat, továbbá NDK- és NSZK-beli vállalatok vettek részt. A termelő berendezések átadása alkalmából Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszter- helyettes méltatta a megvalósult beruházás jelentőségét Ezt követően Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára köszöntötte a nagyberuházás tervezőit és kivitelezőit. NYÍRBÁTOR: Gondoskodás a munkásokról A dolgozók érdekében hozott művelődési, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok megtartásáról számolt be a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori növényolajgyárának vezetősége a Nyírbátori Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának szerdai ülésén. A gyárban a dolgozók kulturális és művelődési lehetőségeinek fejlesztésére a múlt évben 67 ezer forintot költöttek, ebben az évben pedig több mint 100 ezer forint áll ilyen célra rendelkezésre. Az elmúlt időben több kirándulást szerveztek hazánk műemlékeinek meglátogatására, részt vettek jelentősebb képzőművészeti és kulturális eseményeken az ország különböző részein. Rendszeresen szerveznek kiállításokat a gyár klubjában is Szabolcs-Szatmár megye képzőművészeinek alkotásaiból. A szakmunkáslétszám fejlesztésére a gyárban szerveztek szakmunkásképző tanfolyamot, ahol 27-en szereztek szakmunkás-bizonyítványt, közülük heten már a technikusi minősítést is megszerezték. Rendszeresen megszervezik a TIT és az MTESZ helyi csoportjának közreműködésével a munkásakadémiát. A vállalat munkáskönyvtára 2268 könyvvel rendelkezik, amelyből 900 szakmai tárgyú. Nyírbátor üzemei közül elsőként itt létesítettek üzemorvosi rendelőt, amelyet korszerű fogászati berendezéssel is elláttak. A gyár dolgozóinak jelentős része védőételben, illetve védőitalban részesül. A jó munkahelyi körülményekről tanúskodik, hogy a gyár három fő üzemágában dolgozó 620 etnber közül 92 százalék törzsgárdatag. Munka- és védőruhájukról rendszeresen gondoskodnak, s a kollektív szerződésben rendszeresen felülvizsgálják a kihordási időt, s ha szükséges, akkor módosítják. Rendszeres kapcsolatot tartanak a gyesen lévő kismamákkal, akik pedig a gyesről visszatérnek, 500 forint jutalmat kapnak, eredeti munkahelyükre térhetnek vissza, s a bérüket az eltelt időben történt bérfejlesztések figyelembevételével állapítják meg. a Á Dán Kommunista Párt elnöke hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Magyarországra érkezett Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke. LAKÁSOK, ÓVODÁK - HATÁRIDŐRE Kezdődik az állomástér beépítése A lakások és a gyermekintézmények építésére fordítják a legtöbb gondot a beruházási vállalat szakemberei. Az idei év tanácsi beruházásai közül időarányosan teljesítették az első fél évre kitűzött feladatokat. 1978-ra 650 célcsoportos tanácsi lakás építését tervezték Szabolcs- Szatmárban, viszont az építkezések üteme azt jelzi, hogy 690 új lakásba költözhetnek be a tulajdonosok ebben az évben. Nyíregyházán a Jósa- városban, a Kun Béla és a Vöröshadsereg utcán 422, Mátészalkán a városközpontban 76, Nyírbátor központjában 84 és Kisvárdán a Fel- szabadulás lakótelepen 42 új tanácsi lakást építenek. A legtöbbet a SZÁÉV házgyári, és az ÉPSZER alagútzsalus technológiával készíti. Az idei évre tervezett lakások közül eddig 317-et adtak át, a harmadik negyedévben 224-et fejeznek be, s így a lakások átadása és a beköltözés nem nyúlik a télbe. A városok mellett több nagyközségünkben is építenek célcsoportos lakásokat a szövetkezetek. így Fehér- gyarmaton 24, Demecserben és Tiszalökön 12—12, valamint Ibrányban 6 új otthonba költözhetnek az idén a lakók. Mátészalkán a város- központban adják át az újabb tömböt, az épület földszintjén kereskedelmi és szolgáltató szervizek, boltok kapnak helyet. A fehérgyarmati 4 szintes lakóház alatt is üzleteket alakítanak ki. Az idei lakásépítések mellett nagy gondot fordítanak a további építkezések előkészítésére. Nyíregyházán a Kossuth utcán már előkészítik a területet a jövőre átadásra kerülő 5 darab tízszintes és 3 ötszintes lakóházhoz. A SZÁÉV alagútzsalus technológiával 195 lakást ad át ezen a területen 1979-ben. A Kórház utcán 3, egyenként 30 lakásos tömböt készít elő a SZÁÉV, ugyancsak egy éven belül költözhetnek ide is az új lakók. A vasútállomás előtti Szamuely téren nieg- kezdték a szanálást, még az idén hozzálátnak az első ütemben átadásra kerülő 789 lakás előkészítéséhez. A megyeszékhelyen kívül a három városban, valamint Fehér- gyarmaton, Vásárosnamény- ban és Tiszavasváriban is hozzáláttak az építők a jövő évi átadásokhoz szükséges alapozáshoz, terület-előkészítéshez. A tanácsi beruházásoknál a lakásépítések mellett a gyermekintézmények pontos, határidőben történő átadására ügyelnek. Már ebben az évben új tantermekben kezdik a tanévet a gyerekek a nyíregyházi Árok utcai 16 tantermes, a nyírbátori 16 és az újfehértói 12 tantermes általános iskolában. Ezenkívül Kölesén 8, Tornyospálcán 5, Csarodán, Vaján és Nyírmadán 4—4 tantermes új iskola épült az idén. összesen 69 új tanteremmel gazdagodott 1978-ban a megye. Már az idén hozzáláttak körülbelül 100 tanterem építésének előkészítéséhez, valamennyit az V. ötéves terv idején adják át. A legnagyobbak közülük a nyíregyházi Kun Béla utcán épülő 16 tantermes, Tiszavasváriban, Nagykálló ban és Vásárosnamény ban 12—12, valamint Kisvárdán, Mándo- kon, Nyírbogáton és Ibrányban 8—8 tantermes általános iskola épül. A napokban kezdődött a műszaki átadás a nyíregyházi fémipari szakközépiskolában. A 115 millió forintos beruházást a SZÁÉV építette, rajtuk kívül még 20 vállalat és szövetkezet szállította a gépeket és berendezéseket. A 24 tantermen kívül előadók, 9 tanműhely, 300 személyes kollégium, ugyanilyen ebédlő, 600 adagos konyha, tanulószobák és egy tornaterem kap helyet a modern oktatási intézményben. Kisvárdán is átadják szeptemberig a 111. sz. II. Rákóczi Ferenc Szakmunkásképző Intézet oktatási szárnyát, a teljes befejezést a jövő év áprilisára vállalták az ÉPSZER szakemberei. A beruházásra 53 millió forintot fordítanak. Az idén ezer új óvodás kezdi meg a csoportos foglalkozásokat a megye új óvodáiban szeptembertől. Nyíregyházán a Jósavárosban 150, a Búza utcán 200 személyes óvoda épül. Nyírbátorban és Tiszavasváriban 100—100, Nyírbogáton és Oroson 50— 50 személyes új óvodát avatnak. Több községünkben készül el 50 és 25 személyes óvoda is. T. K. N emrégen cserélt gazdát a BHG vásárosnamény i üzeme. Üj tulajdonosa az Irodagép és Finommechanikai Vállalat A naményiakat október végéig számos termékgyártásra kötelezi még a régi cég. Ezzel egy időben már egy üzemrészben megkezdték az exportra készülő irodagépek betűkarjainak, vagy ahogyan szakszerűen, nevezik: jusztírozásának munkáit. A nagyrészt nőket foglalkoztató üzemrészben jó környezetben végezhetik munkájukat a dolgozók. Az itt készített termékek már jelentős szerepet töltenek be abban az 5 millió dolláros exporttervben, amelyet a vállalat az év végéig megvalósít. Elek Emil képriportja Balogh Györgyné és Andai Ferencné egymás keze alá dolgozik, egyikük összeállítást végez, másikak mélységmérést. A meóban Csermák Mária szállításra kész gyártmányok utólagos vizsgálatát végzi. MA Á nyírbátori kórus sikere (2. oldal) Üdülünk (3. oldal) / Munkánk tájképe N apjainkban a minisztériumi ipar- - ’ ban 32 ezer fizikai foglalkozású dolgozik úgy, hogy nagy erőkifejtésre kényszerül, nagyon kedvezőtlen munkakörülmények között. S a másik szélsőség jellemzője: 36 ezren vannak azok, akik feladata — főként a vil- lamosenergia-iparban, a kohászatban, a vegyiparban — különféle automatikusan működő berendezések felügyelete. Majdnem azonos létszámú tábor, némileg azt is jelezve, munkánk tájképe fokozatosan alakul át, nagy lendülettel meghúzott ecsetvonások itt nincsenek. Megfogalmazhatjuk tehát azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy munkánkban — s annak környezetében — a korszerű és az elavult egyszerre van jelen, ezzel is, azzal is számolni kell. A kérdés éppen az, e kettősséggel mennyire számolnak a munkahelyek? Az iparban a fizikai foglalkozásúak 54,9 százaléka „nehéz” munkát végez, s azért a macskaköröm, mert e hivatalos kategória nem azonos a köznapi értelmű felfogással, mivel ez utóbbin a puszta erőkifejtést, az izmok igénybevételét érti. A valóságban a kézi munka is lehet könnyű, s a géppel csinált pedig nehéz, mert hiszen a szövőgyári kivarrónő ülve, jól világított, megfelelő hőmérsékletű helyiségben dolgozik, igaz, kézzel s szemerőltető feladatot végrehajtva, míg társnője a szövődében nyolc vagy tíz gép mentén rója a kilométereket melegben, nagy páratartalmú műhelyben. Hatalmas summát költenek a népgazdaság szocialista szektorában — a legutóbbi években 68—72 milliárd forintot egy esztendő alatt — gépekre, berendezésekre, s ennek az összegnek a legtekintélyesebb része az iparé. A fejlesztési kiadások ellenére nem élnek mindenütt az összhangra, a régit és az újat egyeztető cselekedetekre módot nyújtó lehetőségekkel. N emcsak anyagi, hanem szemléleti okok is közrejátszanak abban, hogy munkánk tájképe csúfabb, mint amilyenre az objektív adottságok festik. Éppen ezért nem elég kárhoztatni azt a magatartást, mely anyagiakban, erkölcsiekben, tervekben és cselekedetekben a sor végére utasítja a munka környezetének változtatásával összefüggő teendőket. E magatartás visszaszorítására nem a korholó szó a legjobb eszköz, hanem a szigorú elszámoltatás, a folyamatos ellenőrzés, az irányítók megítélésénél e szempont rangjának mielőbbi megadása. (m.) írógépexporthoz Beregiül
