Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

2 K ELET-M AG YARORSZÁG 1978. július 12. A szabolcsiak tv-adója a Tokaji-hegyen. (Elek Emil felv.) Alkotó­táborok Tuzséron Tuzséron félidejéhez érke­zett a rajztáborok, alkotótá­borok munkája. Az első tur­nusban június 20-tól 30-ig ötven általános iskolai tanu­ló vett részt. Július 3-tól 17-ig harmadszor rendezik meg a rajztanárok alkotótá­borát. Ennek idén 28 részt­vevője van. Érdekessége, hogy a táborban a rajztanárokon kívül a megye amatőr kép­zőművészeti ' életének aktív részesei is részt vesznek. Az alkotótelep lakói az év közben végzett munkájukról, kísérleteikről is számot ad­nak egymásnak. A vitaeste­ken festőművészekkel talál­koznak. kicserélik tapaszta­lataikat a megye képzőmű­vészeti életéről, a rajztaní­tásban elért eredményeikről és az új tanév feladatairól. Július 16-án kiállítás nyílik a művelődési házban az itt készült munkákból. Ezt az anyagot a járás és Kisvárda üzemeiben, illetve a megyé­ben több helyen szeretnék bemutatni. Július 20-án már a megyei szakmunkástanulók rajztábo­rának 30 résztvevőjét fogad­ják. A három tábor költsé­geiről a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya gondos­kodott. V. P. Megessél, magas vérnyomás A SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóság Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága 1973-ban 2206 rokkantsági nyugdí­jat állapított meg. Abban az évben az iparban dol­gozók közül 754-en, a me­zőgazdaságban dolgozók közül 1452-en rokkantak meg. Tavaly már 2434 új rokkantsági nyugdíj meg­állapítására került sor. Érdekes, hogy ebből 1433 volt az iparban foglalkoz­tatottak száma, s 1001 me­zőgazdasági dolgozó jutott a rokkantak sorsára. A számok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üze­mekben javultak a munka- feltételek. Az SZMT megál­lapítása szerint az ipari üze­mekben is eredményesebb a munkavédelem, a statisztika romlásának mások az okai. A kiváltó okok között első he­lyen szerepel az idegrendszer megbetegedése és a magas vérnyomás. Gyakoriak a mozgásszervi megbetegedé­sek is, főleg az „álló foglal­kozásúak” szervezete romlik meg a nyugdíjkorhatár előtt. Ki a rokkant? Az utóbbi években orszá­gosan is emelkedett a rok­kantnyugdíjasok száma, ezért (és nemcsak ezért) 1978. január 1-vel új rendelet lé­pett hatályba, amely szabá­lyozza és szigorítja a rok­kantsági nyugdíjak megálla­pítását. A rendelet lényege az, hogy jogilag nem tekint­hető rokkantnyugdíjasnak, aki rendszeresen munkát vé­gez. Az igazgatóság dolgozói az elmúlt fél évben számos vizsgálatot tartottak és több szabolcs-szatmári állampol­gárnál megállapították, hogy rendszeres munkát végez­nek. Ezeket az embereket tö­rölték a rokkantnyugdíjasok sorából. Az említett rendelet meg­jelenése előtt, az elmúlt év­ben is több száz rokkantsági nyugdíjra pályázó igényét kellett elutasítani. Az SZMT Társadalombiztosítási Bi­zottsága 1977 első felében 242 elutasított kérelmet vizsgált meg. Valamennyi kérelmet „rokkantság hiányában” uta­sították el. Az elutasítottak, illetve a vizsgáltak közül 156 volt a nő és 86 a férfi. A statisztika szerint a rokkant­sági nyugdíjat elsősorban a falun élő nők akarták igény­be venni. Az említettek egészsége megromlott, de nem olyan mértékben, hogy a mezőgazdaságban ne tud­nának könnyebb munkát vé­gezni. Az említett 242 dolgo­zó közül a munkáltató 131 dolgozónak tudja biztosítani a rehabilitáció szerinti mun­kakört. Az elutasítások jo­gosságát bizonyítja, hogy az utóbbi időben az elutasítot­tak közül 158-an rendszere­sen, 79-en alkalomszerűen dolgoznak. Legalább 67 százalék A jelentkezők többsége azonban valóban jogosult a nyugdíjra. A továbbiakban nekik igyekszünk segíteni . . . A nyugdíj iránti igényt az igazgatóságon kell benyújta­ni szóban, vagy írásban. Rok­kantsági nyugdíjra az jogo­sult, aki testi, vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, a nyugdíjhoz szükséges szolgá­lati időt megszerezte és nem dolgozik rendszeresen. A százalékot orvosi bizottság állapítja meg. Nem jogosult rokkantsági ‘nyugdíjra az, aki más nyugdíjat kap, vagy rokkantságát szándékosan okozta. A rendelet szerint a III. csoportba sorolják azt, akinek munkaképessége leg­alább 67 százalékkal csök­kent, de nem teljesen mun­kaképtelen. A II. csoportba tartozik az, aki teljesen mun­kaképtelen, de mások gon­dozására nem szorul. Az I. csoportba azok a munkakép­telenek tartoznak, akik má­sok gondozására szorulnak. A rokkantsági nyugdíj megál­lapítását ismét kérheti az, akinek egészségi állapota idő­közben romlott. 1975-ben jog­kiterjesztés történt, amely­nek értelmében annak a fia­talnak is jár rokkantsági nyugdíj, aki tanulmányainak befejezése után hat hónapon belül munkába állt és akár másnap megrokkant. A nyugdíj összege egyébként minden igénylőnél a meg­rokkanás időpontjában be­töltött életkortól, a szolgála­ti időtől, a havi átlagkereset­től és a rokkantság fokától függ. Munkaerő­tartalék A csőként munkaképessé­gűek közül többen dolgozni szeretnének, de nem tudnak, mert megyénkben részükre még nincs külön munkahely, a vállalatok, üzemek pedig többnyire nem tudnak köny- nyű munkát biztosítani. Jó lenne, ha egyre több helyen felismernék: ezek az embe­rek munkaerő-tartalékot je­lentenek, egy részük szakmá­val is rendelkezik. Végül, de nem utolsósorban, egészsé­ges életmódra, a munkavé­delmi óvó rendszabályok megtartására van szükség ah­hoz, hogy a továbbiakban ne növekedjék, hanem csökken­jen a rokkantnyugdíjasok száma. Nábrádi Lajos Hobbyja a kertészkedés Varga László gyógyszerész és felesége 1963. március 1- én érkezett Nyírtassra. Az új környezetben a munka mellett sok volt a szabad idő. A lakáshoz tartozó kis kerttel kezdett foglalkozni a házaspár, s kezdték tanulni a mezőgazdasági munkát. Az évek múltak s a szabad idő hasznos eltöltése folyamatos önképzéssel egy kiváló — amatőr — kertésszé nevelte Varga Lászlót. A gyógyszerész precizitá­sával magyarázza a hivatá­sos kertésznek is dicséretére váló szakmai tudással a primőrtermesztés technoló­giáját. A kerti munkából a felesége és a két fiú is kive­szi a részét. Mindenki élve­zi a saját munkája gyümöl­csét. Varga László tagja a Dombrád és Vidéke ÁFÉSZ kertbarát szakcsoportjának. A kertbarát szakcsoporton belül igyekszik terjeszteni és segíteni tapasztalataival tár­sait. s terjeszteni a házilagos kivitelezésű fóliasátrak ké­szítését. az olcsósága miatt. Varga László kétméteres „uborkafái” a hozzáértésének bizonyítékai. Vincze Péter Varga László uborkaszedés közben. Háztájit kért az özvegy... Az özvegy a háztáji föld használatát kérte. Nem enge­délyezték. Indok: még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, nem munkaképtelen, igazol­tan sem kiskorú gyermeket, sem szülőket nem tart el. Dolgozhat. Nincs akadálya annak, hogy a termelőszövet­kezetnek tagja legyen és sa­ját jogán, a teljesített mun­kanapok után kapjon háztáji földet. Rendhagyó eset. A terme­lőszövetkezeti jogtanácsos­nak nem az ilyen és ehhez hasonló esgtek jelentik a több munkát. Dr. Vén Fe­renc, a gávavencsellői Sza­badság Termelőszövetkezet jogásza elsőként az alapsza­bályt, a szervezeti és műkö­dési szabályzatot, a munka­ügyi szabályzatot említi. — A mi termelőszövetkeze­tünknek is az új, módosított szövetkezeti törvény alapján, új alapszabályt és belső sza­bályzatokat kellett készíte­nie. Az utóbbi időben ez je­lentette számomra a nagy munkát. Téves számlázás — És a bírósági peres ügyek? — Az elmúlt évben 16 esetben képviseltem bíróság előtt a termelőszövetkezetet. Egyre kevesebb a bíróságon a dolgunk. Oda többnyire olyan ügy kerül, amikor a partner előzetes felszólítá­sunk után sem fizeti ki az esedékes számlát. Vannak ügyek, amelyeket úgy rende­zünk, hogy szükségtelen a bíróságra menni. A termelőszövetkezeti jo­gász példát is említ. A deb­receni AGROKER tévesen kétszer számlázott egy tétel vasszerkezeti anyagot. Száz­hatvanezer forintról volt szó. Az ügy néhány szemé­lyes megbeszélés után meg­nyugtatóan rendeződött. — Csak azért, hogy a jo­gásznak dolga legyen, sok esetben ma már szükségtelen a pereskedés — mondja dr. Vén Ferenc. — A szövetkeze­ti gazdálkodás fejlődésével, a megalapozott, a kölcsönös előnyöket tartalmazó szerző­déskötésekkel a vitás ügyek száma mindinkább csökken. Ráfizetni sem szabad — A termelési szerződések többsége előre elkészített, jo­gilag alaposan kimunkált formanyomtatvány. Mi dolga lehet ezzel a szövetkezeti jogtanácsosnak ? — A végső megfogalmazás­nál, az adatok beírásánál szükség van jogi véleményre, de a termelőszövetkezet nem csak termeltető vállalatokkal, egyéb gazdasági egységekkel is létesít kapcsolatot. Például rendszeres a gépkölcsönzés. Nagy a gépparkunk, a cukor­répakombájnt például visz- szatérően kölcsöadjuk kör­nyékbeli termelőszövetkezet­nek. Legutóbb a kotrógépün­ket kölcsönöztük. A gépköl­csönzés elsősorban segítség, de ráfizetni sem szabad. A közgazdászok és jogá­szok állandó jelenléte a ter­melőszövetkezetekben főfog­lalkozású alkalmazottként nem régi keletű. Kellett hoz­zá például a megfelelő terü­letnagyság — ma a megyé­ben 3100 hektár az átlagos üzemnagyság — és kellett az iparszerű termelési mód. Né­hány évvel ezelőtt elég volt A peches Visszaesőként elkövetett lopásért ítélte el a Nyíregy­házi Járásbíróság Orgován László 19 éves nyíregyházi segédmunkást. Orgován a múlt év novemberében sza­badult a börtönből, amelyet a fiatalkorúak bírósága jog­talan behatolás útján, társ­tettesként elkövetett lopásért szabott ki rá, s mindössze fél évet bírt ki az újabb bűncse­lekmény elkövetéséig. Május 30-án éjjel Nyíregyházán, a Vöröshadsereg útján bement egy ház udvarába és ellopott egy motorkerékpárt. Elindult a másodállású jogtanácsos a „kis üzem, kis ügyek és kis kapcsolatok” elv alapján. Ma már egy 5000 hektáros gaz­daságban csak a belső ügyek törvényes rendezése is egész embert kíván. A traktorosok nem isznak — Mindennapra van fel­adat. Ezt a munkaköri leírá­som 14 pontban rögzíti. Van­nak munkaügyi viták, igény­li a tagság a felvilágosítást, a tanácsadást és természetesen adódnak fegyelmi ügyek. — Sok a fegyelemsértés? — Lényegesen kevesebb, mint néhány évvel ezelőtt. Ügy ítélem meg, hogy a gaz­dálkodás színvonalának nö­vekedésével az emberek ma­gatartása is változott. A beszélgetés ideje alatt a jogász részéről a legtöbbször hangoztatott szó a „törvé­nyesség” volt. Erre ügyelni, ez az ő legfőbb feladata. A gazdálkodás rendjét külső és belső szabályok sokasága ha­tározza meg, azok megtartá­sánál tévedni nem szabad. Természetesen a törvényes­ség mellett a jogtanácsos munkája esetenként konkré­tan is kemény forintokat ér. S. E. Orgován hazafelé, de pechére a rend­őrök igazoltatták. Megkér­dezték tőle, honnan a motor­ja, s Orgován olyan zavart válaszokat adott, hogy bekí­sérték a rendőrségre. A tol­vaj beismerte a lopást, így a motor gazdája rövid időn be­lül visszakapta tulajdonát. A bíróság 8 hónapi szabadság- vesztésre ítélte Orgován Lászlót és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést szigorított börtönben kell végrehajtani. Az ítélet jogerős. Újfajta gyújtógyertya A Bakony Fém- és Elektromoskészülék Művek gyújtó- gyertya üzemében új konstrukciójú gyújtógyertya gyártását kezdték meg. A próbasorozatban legyártott tizenötezer da­rab „Bakony” gyújtógyertya a műszefes és gyakorlati vizs­gálatok alapján felveszi a versenyt a már ismert márkájú gyertyákkal. 1980-tól előreláthatóan évi tízmillió darab „Ba­kony” gyújtógyertyát készítenek Veszprémben. A képen: Csomagolják a gyújtógyertyát. (MTI Fotó — Rózsás Sándor felvétele). A ROKKANTSÁG OKA: Jogász a termelőszövetkezetben

Next

/
Thumbnails
Contents