Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-11 / 161. szám
2 KELET-MA.GYARORSZÄG 1978. július 11. D unántúli kirándulócsoport látogatott a napokban megyénkbe. Annyi szépet halottak már erről a vidékről, így hát nem csoda, ha fokozott érdeklődéssel vágtak az útnak. Elsősorban Szatmárra és Beregre voltak kíváncsiak. Ellátogattak Tunyog- matolcsra, Tiszacsécsére, Szatmárcsekére, s elégedetten állapították meg, érdemes volt erre jönni. A szatmári túra utolsó állomásán, Túristvándi- ban azonban annál nagyobbat csalódtak. A malom környékén — amely mellesleg a megye egyik legkedveltebb kiránduló- helye — halomnyi szemetet találtak. Volt itt minden: kidobott ruhanemű, üres papírzsák, kicsorbult fazék, állattetem. Az idelátogatók közül is jó néhá- nyan tudtára adták a világnak, hogy ittjártak. Üres konzervdoboz, eldobált sörös-, meg kólás- üveg éktelenítette a vidéket. A lelkes „természet- barátok” is itthagyták a kezük nyomát. A Túrt szegélyező védett erdő de- rékbatört fái bizonyítják, őket sem kímélte a vandál pusztítás. Nem hisszük, hogy az idegenforgalom növekedése e visszataszító jelenségekkel törvényszerűen együttjárna. Kár, hogy az illetékesek nem így látják. Vagy már annyi a szemét, hogy eltakarja az emberek szemét? B. G. Szakmai építőtábor Ajkán Szabolcs megyei fiatalok dolgoznak a timföldgyár bővítésén Ebben az ötéves tervben két jelentős beruházást valósítanak meg az Ajkai Timföldgyárban. 1980-ig elkészül a 2200 tonnás öntöde és a timföldgyár új részlege. A beruházás gyors megvalósulása érdekében a nyárra építőtábort szerveztek. Júniustól augusztusig négy turnusban száz Szabolcs-Szatmár megyei fiatal dolgozik az építkezéseken. A szakmai építőtábor nyíregyházi lakói napi hat órát dolgoznak, segítenek az alapok elkészítésénél, különDélutáni hangulat az építőtábor klubjában. A kőművestanulók az épülő öntöde alapozási munkáit végzik. böző épületgépészeti munkákat végeznek. Természetesen a munka mellett marad idő a szórakozásra, kikapcsolódásra, pihenésre is. Részt vehetnek a KISZ KB és az Állami Ifjúsági Bizottság által rendezett műsoros esteken. A kirándulások során megismerkednek a várossal és környékével, találkoznak a vállalat KISZ- alapszervezeteinek tagjaival. Vida András képriportja Szakmájuknak megfelelő munkát kaptak a nyíregyházi szakmunkásképző intézet tanulói is. HUSZONÖT ÉVES MOZGALOM „Tiszta udvar, rendes ház“ Július 10-én Nyíregyházán ülést tartott a Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár megyei Végrehajtó Bizottsága. Napirenden szerepelt a megyei tisztasági mozgalom helyzete, továbbfejlesztésének és korszerűsítésének feladatai. A megyében mintegy 180 ezer lakóházat tartanak számon. A Vöröskereszt aktivistái a tisztasági mozgalom normáinak figyelembevételével az elmúlt évben 82 409 lakóházat értékeltek. Ebből 33 297 felelt meg a tisztasági mozgalom követelményeinek. Ez az értékelt lakóházak 40 százalékán felül van. Nem lehetünk elégedettek a megye négy városával, mivel közülük egy sem dicsekedhet elfogadható tisztasági, higiéniás viszonyokkal. Nem jeleskedhetnek a községek sem. 190-ből mindössze 18-ban találtak elfogadható állapotokat. Nem megnyugtató az sem, hogy az 1067 élelmiszer-árusító hely közül mindössze 34-ben találtak elfogadható helyzetet. A tisztasági mozgalom lendületének továbi fokozására a vöröskeresztes megyei, járási, és alapszervezeti vezetőségek, aktivisták egyre nagyobb részt vállalnak a tisztasági, környezetvédelmi hetek, napok, a város és a községszépítési, lomtalanítási akció szervezésében, lebonyolításában, a környezetvédelemnek a társadalmi szemlélet szerves részévé tételében. Ezt indokolja az is, hogy a Hajdú-Bihar megyéből, Nagy létárói induló és országos méretűvé fejlődött kezdeményezés a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom ebben az évben ünnepli fennállásának 25 éves évfordulóját. (sigér) Okleveles szociális gondozók- ¥ Uj egészségügyi szakiskola épül A Nyíregyházi Egészségügyi Szakiskolában három évvel ezelőtt új módszert vezettek be. Az új típusú képzés első résztvevői a közelmúltban vették át az úgynevezett egészségügyi szakiskolai bizonyítványukat. A végzős diákok ünnepélyes eskütételen fogadalmat tettek arra, hogy képességük legjavát adják a betegekért. A nappali tagozaton végzettek száma 68. Valameny- nyien általános ápolónői, vagy általános asszisztensnői képesítést szereztek az eltelt három év alatt. Többségük kórházban, vagy orvosi rendelőben állt munkába július első napjaiban. A képzésnek ez a módja bevált, mind az ápolónők, mind az asszisztensnők figyelemre méltó szakmai tudással kezdték a munkát. Tízhónapos gyakorlat után szakvizsgát tehetnek és véglegesen elhelyezkedhetnek egy-egy szakterületen. A tovább tanulni vágyók egy különbözeti vizsga után beiratkozhatnak a középiskola levelező tagozatának harmadik osztályába és érettségi vizsgát is tehetnek. Az elmúlt tanévben a munka melletti képzésben csaknem ötszázan vettek részt. A levelezősök képzése (kevés kivétellel) két évig tartott. Gyógyszertári asszisztensek, általános ápolónők, mentősök és úgynevezett szociális ápolónők tanultak az iskola levelező tagozatán az elmúlt tanévben. A szociális ápolónők kétéves képzése tavaly indult először, s harmincketten végezték el az első évet. Egyebek között gerontológiát, lélektant (főleg az idős emberek lélektanát) és belgyógyászatot tanultak, illetve tanulnak. Valamennyien a megye valamelyik öregek napközi otthonában dolgoznak, vagy házi szociális gondozói teendőket látnak el. Egy év múlva a sikeres vizsgák után már szakemberként foglalkoznak az idős emberek egészségügyi és egyéb gondjaival. (n- 1.) TANÁCSOK AZ INGÁZÓKÉRT Munkásbuszt vásároltak Az elmúlt hetekben megyénk szinte valamennyi városi, nagyközségi és községi tanácsa napirendre tűzte az ingázók helyzetének megvitatását. A tanácsi vezetők és a tanácstagok nem csupán statisztikát, vagy felmérést készítettek, valamennyien segítő szándékkal tárgyaltak a témáról. A Mátészalkai Városi Tanács ülésén elhangzott javaslatok többsége a közlekedési gondokon kíván enyhíteni. Az iparosodó városba 30 községből járnak be dolgozni. A vasút és a Volán menetrendje — részben a tanács közbenjárására — javult, de még most sem elégít ki minden jogos igényt. Az utóbbi három évben a város üzemei 16 munkásszállító autóbuszt vásároltak. ElBírság kutyaharapásért Geczó János nyíregyházi lakos egy fehér korcs kutya tulajdonosa. A nagy erejű kutyát ugyan kötve tartotta, azonban tudta, hogy a kutya könnyen elszakítja a láncot, és ilyenkor a kerítésen átugorva az utcán kóborol. Ez év január 17-én az esti órákban, amikor a kiskorú R. Zoltán hazafelé tartott, Geczó kutyája elszakította a láncot, a kerítésen át kiugrott az utcára, az ott haladó gyermeket földre teperve több helyen megharapta. A gyermek a kutya harapásától 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Geczó nemcsak kutyáját nem tudta féken tartani, hanem saját magát sem. Ez év február 10-én Nyíregyháza belterületén ittasan vezette Riga típusú segédmotor-kerékpárját, mellyel súlyosan vétett a közlekedés biztonsága ellen. A bíróság Geczó Jánost bűnösnek találta súlyos testi sértés és közlekedési vétség elkövetésében, ezért őt 5000 forint pénz főbüntetésre ítélte és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Az ítélet jogerős. (ni f) lentmondásos, hogy kevés a munkásbusz, a meglévő buszok viszont nincsenek kellően kihasználva. A naponta bejáró munkásoknak csupán 40 százaléka kap üzemi ebédet. A szervezés és a lelkesedés hiányát mutatja, hogy az ingázó fiataloknak csupán 30 százaléka végez aktív KISZ- munkát. A városi tanács határozatából csak egy mondatot idézünk: „Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy egyre több munkahelyen létesüljön bejárók klubja”. A kisvárdai tanácsülésen elhangzott: az ingázók száma az utóbbi hat évben nem változott, ma is mintegy hatszázan járnak el dolgozni a városból. A kisvárdai tanács határozatából: „Indokolt a munkahelyi és a lakóhelyi kapcsolatok erősítése is”. A kállósemjéni tanács ülésén javították a munkahelyi és a lakóhelyi kapcsolatokat: az ülésen több nyíregyházi és nyírbátori vállalat vezetője is részt vett. A munkahelyi vezetők felajánlották, hogy a kommunista szombatok bevételének egy részét a kállósemjéni gyermekintézmények fejlesztésére fordítják. A gávavencsellői tanácsülésen szóba került, hogy az ingázó férfiak feleségei általában nem létesítenek munkaviszonyt, mert a gyermekintézmények nem tudnak minden igényt kielégíteni. A helyi ipari szövetkezetek bővítésével újabb munkalehetőségeket teremtenek, ezzel kisebbek lesznek a gondok a nagyközségben. N. L. Igen sok filmet forgattak már az elhagyott gyermekekről, a nevelőotthonokba került árvákról, a gyermekotthonok életéről, játék- és dokumenturafilmet egyaránt. Regények és tanulmányok, szociográfiák foglalkoznak velük. Főként a gyermekekkel. Vajon mikor írj a meg valaki—filmre vagy regényben — a gyermekotthonok pedagógusainak hőskölteményét? Ez jutott eszembe, miközben a múlt héten Hollós Ágnes, Kardos Sándor és Lányi András dokumentumfilmjét néztem a tiszadobi (azelőtt: hajdúhadházi) gyermekváros nevelőiről, fiatal lakóiról. Maga a film nem hozott újdonságot, izgalmat a gyerekekről. Jólfésült interjúk kerültek bele. A címe — „Ne szökj meg, mert akkor minden rosszra fordul” — egy levélből vett idézet a gyermekváros otthont pótló lényegére éppúgy utal, mint korlátokat, szabályokat érvényesítő — a gyerekek érdekében érvényesítő — gyakorlatára. A megszólaltatott gyerekek értik, érzik ennek szükségességét, mi viszont azt érezhettük, hogy a saját otthon, a család melege, a szülő pótolhatatlan szere- tete hiányzik nekik. Bármennyire is igyekszenek pótolni mindezt a kiváló nevelők. S ez az, ami recenziót irat velem erről a filmről. Kelemen Lajosnak és nevelőtársainak vallomása (mert így is lehet fogalmazni !) a gyermekekről, szeretetéhségükről, arról, hogy ezt a munkát csak megszállott hivatástudattal és a gyermekek iránti nagy-nagy szeretettel és megértéssel eltelve lehet végezni. Azt a nevelői élet- szemléletet, magatartást, amelyről a tiszadobi gyermekváros pedagógusai vallanak és tanúsítanak, a legnagyobb tisztelet illeti meg. Makarenkói tisztaságú, alkotással felérő tett: egy élet munkáját szánni arra, hogy a vér szerinti szülők helyett gyermekek sokaságát neveljék fel a társadalom javára. Általános érvényű igazságot próbál felszínre hozni H. Barta Lajos tévéfilmje, a Magánnyomozás egy öngyilkosság ügyében. H. Barta — mint előző művei is, például a Kiáltás című dráma is mutatja — napjaink valóságát faggatja. Szívósan keresi a tettek indítóokait. Az egyediben, a különösben azonban az általánosat igyekszik megragadni. Azt a magatartást, elvet (jót vagy rosszat), amelyet követni érdemes, vagy pedig el kell vetni. Ebben a Szőnyi G. Sándor által rendezett filmjében is kitartóan keresi az öngyilkos fiatalasszony tettének valódi okát. A tulajdonképpen interjúkból álló film során, illetve a végén egy régi és most újra feltámadt szemléletet leplez le. Az élet elrendezésének csupán anyagi szempontú elvét, gyakorlatát. Azt amelynek alapján a szülő gyermeke boldogságának egyetlen útját a „jó parti”-ban látja. Kár hogy ez a film kissé hosszadalmasan jutott el ehhez az egyébként ismert tételhez, illetve ennek tagadásához. Seregi István Ügy látszik, nyár idején pompázik igazán a derűs irodalmi műsorok flórája, ellentétben a vidámító szórakoztatásból a legnagyobb részt vállaló Rádiókabaré többnyire hímes mezejével, melynek most csak utóvi-' rágzásait élvezhetjük... Persze, az irodalom egésze mégiscsak összehasonlíthatatlanul kimeríthetetle- nebb humorforrás a sok, hasonlóan kellemes percet szerzett „hivatásos” humoristák írásainál. Például a Vidám Könyvespolc, Fehér Klára műsorának csütörtökön sugárzott IX. része jelenkori irodalmunk három képviselőjét, sorrendben Ungvári Tamást, Rákos Sándort és Székely Júliát mutatta be a hallgatóknak a pályatárs értő-megbecsülő közvetlenségével, majd az írók mondták el anekdotáikat, sztorijaikat. A műsort vezető népszerű írónő invenciójából még „apró-cseprő”, hétköznapi megfigyeléseken alapuló, szellemesen találó konferanszokra is tellett. Ungvári „az elmúlt három évtized irodalmi folklórjából” vett, lényegében két egynemű történetkéjében — a fordítás, adott esetben kényszerűen végletes leegyszerűsítéséről — inkább az előadás rutinos pointirozottsága volt a hatásos, Rákos Sándor kedvesen ironikus emlékezése egy író-olvasó találkozóról íróilag is kimunkáltnak tetszett. Derűs irodalomtörténeti „adalékocskának” is felfogható volt, amit ugyanő a pályakezdéséről emlékezve a Szabó Lőrinc- cel való (1945-ös vagy 46- os) találkozásáról mondott el, — mindkettőjük teljes üzleti érzéketlenségét jellemezve. A valamikor zenésznek készülő Bartók- tanítvány, Székely Júlia pedig öt csattanós, ízesen előadott anekdotával eleddig nem ismert oldaláról mutatkozott be igen előnyösen a rádióhallgatóknak. (Csupán zárójelben: a műsorban még az is „vicces” volt, hogy egyáltalán nem azok szerepeltek benne közreműködő írókként, akiket a Rádió és Televízió Üjság a programban feltüntetett. Ami természetesen valójában nem baj, de figyelmetlenség ...) Merkovszky Pál Vásárosnamínyban vendégszerepei a moszkvai Nagyszínház vonószenekara A moszkvai Nagyszínház vonószenekara lép fel július 25-én 20 órakor Vásárosna- ményban. Az Országos Filharmónia rendezésében vendégszereplő zenekar műsorában többek között Tartini-, Händel-, Flesh-, Bach-, Gounod-, Schubert-, Liszt-, Paganini-, Glazunov-, Prokof- jev-, Dvorák- és Sarasate- művek csendülnek fel a művelődési ház falai között. A hangversenyt Jurij Riento- vics vezényli, közreműködik Makvala Kaszrasvili szopránénekes.
