Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. július 9. RITMUS (MTI fotó) Nemzetközi tábor — Külföldi vendégszereplők — Szabolcsi szerző művének ősbemutatója Nyírbátor zenei programjából Négy nyári estén adják hí­rül a fanfárok a nyírbátori harangtorony kerengőjéről a zenei napok koncertjeinek kezdetét. Több mint négyezer vendéget várnak a négy hangversenyre, valamint a többi zenei és képzőművésze­ti rendezvényre. Megfordul a koncertsorrend az idei programban: ezúttal nem a befejező, hanem a kezdő hangverseny műsorán szerepel Kodály: Psalmus Hungaricusa, augusztus 12- én. Ezt az évről évre elhang­zó művet most a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar szólaltatja meg Gulyás György vezényletével. Az est másik műve Schnittke: Re- quiem-je — kórusra, orgoná­ra, rézfúvós és ütőhangsze­rekre. Másnap külföldi együttes vendégszerepéi a műemlék templomban. A Szatmári szimfonikus zenekar Mircea Cristescu vezényletével, ro­mán szólisták és a Kolozsvári Filharmónia kórusának köz­reműködésével Mozart: Re- quiem-jét adja elő. Mozart-művek hangzanak el az augusztus 19-i hang­versenyen is. A koncert érde­kessége, hogy a közönség egy „alkalmi” zenekart hallhat, melynek tagjai így együtt csakis ezen a hangversenyen muzsikálnak. Augusztusban ugyanis ismét megrendezik Nyírbátorban a nemzetközi ifjúsági vonós zenei tábort — ezúttal második alkalommal. Az egyesített zenekart hallja majd a közönség a zenei na­pok harmadik koncertjén — Jancsovics Antal vezényleté­vel. Megyénk zenei életének je­lentős eseménye lesz a befe­jező hangverseny — augusz­tus 20-án, ekkor ugyanis sza­bolcsi szerzőt „avat” a kö­zönség. A nyíregyházi Mol­nár László: Tabellae (Táblák) című kantátájának Nyírbá­torban lesz az ősbemutatója. A szerző korábbi, nagyközön­ség elé került műveinek be­mutatóját nem megyénkben tartották. A Szabolcsi szim­fonikus zenekar és a Nyír­egyházi Egyesített Kórus — Molnár László és Fehér Ottó vezényletével — Corelli egyik művét, Kodály: Budavári Te Deum-át és a már említett kantátát mutatja be. Nyírbátorban a zenei napok koncertjein kívül ezen a nyáron újra rendeznek egy másik hangversenysorozatot, a nemzetközi tábor hallgatói­ból alakuló kamarazenekarok és kisegyüttesek közreműkö­désével. Több helyen lépnek fel a táborban oktató neves hazai és külföldi előadómű­vészek is. be. „Tanártörzsgárda”, térítés, tiszteletdij Mennyibe kerül a tábor? Ki mennyit fizet a tábori étkezésért? Lesz-e állandó orvosi felügyelet az ott töl­tendő két hét alatt? Ezek a kérdések gyakran adtak né­zeteltérésre okot a szülőknek a pedagógusokkal, mielőtt gyerekeiket valamelyik me­gyei úttörőtáborba elenged­ték. De a pedagógusok — akiknek igen sokrétű nevelé­si, oktatási feladatot, állandó felügyeletet jelent a nyári tá­borozás — szabad idejüket áldozták fel erre, s a tiszte­letdíjuk sem fedte a befekte­tett munka értékét. A nyolc megyei úttörőtábor — Csenger, Tivadar, Tibor- szállás, Ibrány, Rakamaz, Vá- sárosnamény, Dombrád és a nyírbátori járási hivatal ke­zelésében lévő káptalanfüre­di tábor — hasonló adottsá­gokkal rendelkezik, így cél­szerű azonos színvonalú szol­gáltatást, egységes értékeket megállapítani valamennyire — határozta el a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága legutóbbi júniusi ülésén. A leglényegesebb intézke­dés a gyerekek étkezési hoz­zájárulásának megállapítása. Ezek szerint valamennyi tá­borban a gyerekek napi tíz forintot fizetnek, viszont a 25 forintos napi nyersanyag- normához szükséges többlet- kiadást a megyei tanács vál­lalta magára. Ez körülbelül másfél milliós kiadást jelent egyetlen nyáron. Az úttörők térítése a korábbihoz viszo­nyítva lényegesen kevesebb, mert akadt olyan tábor is, ahol napi 25—30 forintot kel­lett fizetniük a tábori kosz­tért. így egy két heti táboro­zás lényegesen olcsóbb lett, mindössze 120—140 forintba kerül. A táborok munkájában részt vevő pedagógusok tisz­teletdíját is rendezték, s ez­zel az a cél, hogy kialakuljon a tanárokból egy „törzsgár­da” a, nyári táborokban, s így a végzett munkájuk évről év­re színvonalasabb lehet. Meg­szervezik az orvosi ügyeletet is valamennyi megyei tábor­ban. Az ügyeleti és a tiszte­letdíjak közel félmillió fo­rintos kiadást jelentenek a megyei tanácsnak. Ezzel az intézkedéssel a megyei tanács azt szeretné el­érni, hogy valamennyi úttö­rőtáborban azonos körülmé­nyek közt pihenjenek a részt­vevők, s a szülőknek is egyenlő mértékű legyen a hozzájárulása a tábor költsé­geihez. Hogy esetleg ne asze­rint ítéljenek meg egy tábort, hogy ott kevesebbet kell fi­zetni... Kopogtatnak a munkahelyen Háromezer most végzett szakmunkásfiatal veszi át a napokban ünnepélyes kere­tek közt a szakmunkás-bizo­nyítványt Szabolcs-Szatmár- ban. Legtöbbjük már eldön­tötte: marad-e a tanulóévek alatt megszokott üzemben, vagy pedig keres egy új he­lyet? Ma divatos A megye hét ipari, négy mezőgazdasági és élelmiszer- ipari és egy kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző intézetében az idén 80 különböző szakmát oktattak. A megye sajátosságainak megfelelően a nehéziparnak elsősorban vas- és fémipari, a könnyűiparnak bőr- és textilipari munkásokat ké­peztek. Az ipari szakmunkás- képző intézetekből legalább kétszázan kerültek ki az idén — külön-külön — a forgá­csoló, géplakatos, vas-, fém­szerkezeti lakatos, vil­lanyszerelő, kötő-hurkoló, cipőfelsőrész-készítő, motor- szerelő és kőműves szakmák­ban. A kereskedelmikben a legtöbben az élelmiszer-eladói és a felszolgálói képesítést szerezték meg. A mezőgazda- sági ágazatban kertészeket és mezőgazdasági gépészeket találunk a legnagyobb szám­ban. A több mint háromezer új szakmunkás közül két és fél ezer az ipari szakmunkás- képzőből, 300 kereskedelmi­ből és 200 mezőgazdaságiból hozza a bizonyítványt. Mind többen szereznek szakmát az érettségi után: rádió-tv sze­relő, elektronikai műszerész, fodrász, kozmetikus csak így lehet valaki. A szakmunkásképző inté­zetek a megyében még vi­szonylag könnyebb helyzet­ben vannak: nem fő a fejük, hogy beteljen a rendelkezés­re álló keret, jóval többen jelentkeznek egyes szakmák­ra, mint ahányat felvehetnek. Ma divatos mesterségnek számít az autószerelő, a szo­bafestő, a fodrász, a kozme­tikus. Esetenként ide ötször- hétszer többen szeretnének bejutni. A kereskedelmikben általában két és félszeres a túljelentkezés. Viszont kevés fiatal akar szakács, cukrász, kőműves, bádogos, tetőfedő, forgácsoló, géplakatos, ker­tész, állattenyésztő lenni... Több hely, mint jelentkező Az V. ötéves terv idején 17—18 ezer új munkást igé­nyel a megye. Ehhez viszont a szakmunkásképzést még fo­kozottabb ütemben kell meg­valósítani. Ősztől 900 diák ta­nul majd az új kisvárdai, 111-es számú II. Rákóczi Fe­renc Szakmunkásképző Inté­zetben, többségében vasipari és ruházati szakmákat. Az újfehértói gimnáziumban pe­dig — ugyancsak ősztől — az újpesti gyapjúszövő helyi gyáregységére épülve, fonó­szövőipari szakközépiskolai osztályt indítanak. Az új munkahelyek betöl­tésére az iskolából kikerülő ifjú munkások kevesen van­nak. Így a felnőtt szakmun­kásképzés során évente több száz betanított és segédmun­kás szerez képesítést. 1977- bén például 770-en. Mesterek mellett A szakmunkásképzőkből kikerülők a legtöbben az „anyavállalatnál” helyezked­nek el. A SZÁÉV-nél az idén végzett 130 szakmunkás kö­zül több, mint száz a válla­latnál marad. A vasbetonsze­relők, a kőművesek és az ácsok 14 forintos órabért kapnak már kezdőként is. A nem kiemelt szakmákban a kezdőbér 12 forint. A náluk munkát vállalóknak a három iskolai évet beszámítják a törzsgárdába. A HAFE-nél beiskolázott 45 szakmunkás közül lega­lább 30-ra számítanak. A veszélyeztetett munkakörben — a festőknél — munkaidő­kedvezményt (napi 7 óra) adnak a kezdőknek is. A ke­reset az első három hónap­ban a tanulmányi eredmény­től is függ. Egy fél év eltel­tével a brigádban nyújtott teljesítménytől függően álla­pítják meg a végleges fize­tést. A MEZŐGÉP vállalat 8 megyei gyáregységében vég­zett 166 tanuló közül 34-gyel tanulmányi szerződést kötöt­tek. ők itt maradnak. A fia­tal szakmunkásokat három hónapig egy-egy idősebb mes­terhez osztják be. A tovább­tanulásnál pedig minden vál­lalatnál soron kívül javasol­ják őket. A mind égetőbb munkaerő- hiány arra ösztönzi a vállala­tokat, hogy a saját nevelésű szakmunkásfiatalok közül minél többen maradjanak ott dolgozni. Bizonyára érdemes lenne ehhez a tanulmányi szerződések rendszerét kiszé­lesíteni. T. K. Vámvizsgálat következik... Miből áll a vámos munkája? — Jó napot kívánok! Ma­gyar vámvizsgálat következik. Tessenek kinyitni a csoma­gokat! Visznek-e magukkal ezer forinton felüli összeg­ben ajándéktárgyat? A záhonyi közúti határát­kelőhelyen naponta több nyelven és több százszor is­métlik a vámosok a fenti mondatokat. A személyfor­galom a tavasztól őszig tartó utazási szezonban sokszorosá­ra emelkedik, míg az árufor­galom egész évben egyenle­tes. A megyéből és az ország többi részéből a Szovjetunió­ba utazó turisták mellett szép számmal hagyják el az országot Jugoszláviából, Bul­gáriából érkezett csoportok is a záhonyi határátkelőhe­lyen. — A turisták legtöbbje megtartja a deviza- és vám­szabályokat — szögezi le Szenáki Kálmán, a záhonyi közúti határátkelőhely zász­lósa. — Kevesen hivatkoznak arra, hogy nem tudták, mit szabad kivinni, vagy behoz­ni az országba. Az útlevelek ellenőrzése után az érkezőkhöz lép a vá­mos. Egy táska alján vado­natúj Super Rifle farmer la­pul. Egymagában ezer forin­tot ér... Az utas nem is vi­tatkozik, a farmert itt hagyja Biztosan sokan emlékeznek még arra a felhívásra, amely a múlt évben hangzott el a Kék fényben: jelentkezzenek azok a sértettek, akiket a vo­naton szeszes italban felol­dott gyógyszerrel elkábítottak és kifosztottak. Bár a felhí­vás egy dunántúli megye rendőrségének kérésére tör­tént, Szabolcs-Szatmár me­gyében is eredménnyel járt. Egy bökönyi, egy nyírma- dai, egy pusztadobosi és egy leveleki férfi jelentkezett a rendőrségen, s elmondták, hogy szeptember 9-én, a Nyu­gati pályaudvaron szálltak fel egy munkásvonatra. Ülő­helyet nem találtak, de az egyik fülkében négy cigány férfi felajánlotta, hogy he­lyet szorítanak nekik. Gya­nútlanul ültek a felkínált helyre, beszélgetés közben el­mondták, hogy most viszik családjuknak a fizetésüket. Az egyik cigány táskájából előkerült a pálinkásüveg, az­tán szájról szájra járt végig a fülkében. Akkor észre sem vették, hogy a szívélyes ven­Lezártak maguknak egy fülkét. Elaltatták áldozataikat déglátók nem isznak, csak szájukhoz emelik az üveget. Hamarosan mély álomba me­rültek, s mire felébredtek, kifosztották őket. A négy cigányról adott sze­mélyleírás egyike pontosan illett Máté Béla ópályi lakos­ra, akit a vonatkísérő koráb­ban igazoltatott, s akit nem­rég vasúti lopásért ítélt el a bíróság. Máté természetesen tagadott, s elmondta, hogy neki jó alibije van, rokonai igazolhatják, hogy mindvégig velük utazott. A rokonok is előkerültek Patály Zoltán, Patály János és Patály Ernő személyében, a kifosztott em­berek pedig felismerték ben­nük utitársaikat. Az együtt utazást már nem tagadhatták, ám ekkor azt találták ki, hogy a pénzt nem elvették, hanem kártyán nyerték el a sértettektől. A négy ópályi rablót letar­tóztatták, s a rendőrség újabb kifosztott embereket próbált felkutatni. A kísérlet ered­ménnyel járt: egy nyíregyhá­zi, egy bökönyi, egy újfehér­tói, két leveleki, két tisza- szentimrei, egy budapesti, egy tiszadobi és egy kántorjá- nosi lakos is jelentkezett, ám ekkor az is kiderült, hogy egy másik négytagú banda is mű­ködik a vonaton. így tartóz­tatták le Máté Balázst, Máté Aladárt, Máté Józsefet és a fiatalkorú Patály Zsigmondot. A nyomozás során kiderült, hogy a rablók rendszeresen lezártak maguknak egy-egy fülkét, ide azokat engedték be. akiket akartak, elsősorban idősebb, munkáskülsejű, kis­sé ittasnak látszó férfiakat, s miután leitatták őket, meg­várták míg elalszanak, majd kifosztották őket. összesen 46 és fél ezer forint kárt okoz­tak a sértetteknek. A Mátészalkai Járásbíróság visszaesőként, bűnszövetség­ben elkövetett több rendbeli rablás miatt Máté Bélát 9, a büntetett előéletű Patály Zol­tánt 8, Patály Ernőt 7, a bün­tetett előéletű Patály Jánost 9, Máté Balázst 3, Máté Ala­dárt 3, Máté Józsefet 2, Pa­tály Zsigmondot 1 év szabad­ságvesztésre ítélte. Máté Bé­lát 10, Patály Zoltánt 8, Pa­tály Ernőt 7, Patály Jánost 10, Máté Balázst és Máté Aladárt 3—3, Máté Józsefet 2, Patály Zsigmondot 1 évre el­tiltották a közügyektől. Né­gyüknek fegyházban, hár­muknak szigorított börtönben, Patály Zsigmondnak a fiatal­korúak börtönében kell letöl­teni büntetését. A bíróság a bűncselekményekben való részvétel arányában 5000-től 1000 forintig terjedő vagyon­elkobzást is elrendelt. Az íté­let nem jogerős, (balogh) a vámáruraktárban. Ha jön visszafelé, átveheti. Az utasforgalomnál jóval több munkát ad a vámosok­nak a kamionok, a tehergép­kocsik ellenőrzése. Az oren- burgi gázvezeték építése óta nem múlik el nap, hogy a TITÁSZ, a SZÁÉV, és a KE- MÉV járművein kívül az or­szág más vállalatának kocsi­ja át ne kelne a határon. A legtöbbnek sietős a dolga: építőanyagot, házgyári ele­met, vagy éppen szakembere­ket visz a szovjetunióbeli építkezésekre. Ha torlódás van, a vámosok leleményes­ségén is múlik, hogy a fontos szállítmányok meddig vára­koznak feleslegesen. A nagy teherszállítmányok átvizsgálása nem tartozik a látványos feladatok közé. A vámosok munkájának másik nagy részét az admi­nisztrációs feladatok alkotják. Több tucat naplót, űrlapot, vámokmányt kezelnek egyet­len napon. A záhonyi közúti határátkelőhely már szűknek bizonyul a megnövekedett személy- és teherforgalom gyors továbbítására. A közel­gő moszkvai olimpia is a bő­vítést sürgeti. A KEMÉV már hozzálátott az épület teljes rekonstrukciójához, a felújí­tott részhez újabbat csatol­nak. Itt majd kulturált kö­rülmények között várakoz­hatnak az utasok. Korszerű növény- és állategészségügyi zárszolgálatot szerveznek. Erre elsősorban fertőző be­tegségek, karantén idején van nagy szükség. Emellett büfé, pénzbeváltó is lesz az új épületben. Várhatóan 1979 elején költözhetnek bé' a zá­honyi vámhivatal és a határ­őrség alkalmazottai az új épületbe. A határátkelőhely forgal­mának emelkedése a vámo­soktól is többet kíván. Csur- ka János őrnagy, a megyei vámparancsnok így foglalja össze: — Három hónappal a szezon előtt — lényegében még télen — tanfolyamokat szervezünk a vámhivatalnál. Ezen szak­mai, politikai, idegennyelvi ismereteket és gyakorlati tudnivalókat sajátítanak el a vámosok. Az eredmény az utasok gyorsabb, kulturál­tabb vámvizsgálatán, s a teherszállítmányok pontosabb ellenőrzésén mérhető. Tóth Kornélia Munkaidő-kedvezmény, tanulmányi szerződés Átkelés torlódás nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents