Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-07 / 158. szám
1978. július 7. KELET-MAGYARORSZÄG 3 (Folytatás a oldalról) gazdasági vezetőnek — akár a kormányban, akár vállalatnál dolgozik — tudatában kell lennie: a termelési szerkezet korszerűsítésének elő- revitele nem átmeneti, hanem tartós, nem egyik, hanem a legfontosabb feladata. Nem kevesebbet, mint azt kell elérnünk, hogy megújítsuk, a világpiac magas mércéjéhez igazítsuk iparunk és mezőgazdaságunk termelékenységét, termékeinek korszerűségét és minőségét. A felismerés megvan, az irányok kijelölése megtörtént, most minden szervezőképességünket az igényes végrehajtásra kell összpontosítani. Bízunk benne, hogy a nehéz, de vonzó feladathoz megnyerjük tudósainkat, közgazdászainkat, műszaki és agrárértelmiségünket, számíthatunk hozzáértésükre és tehetségükre. Arról is meg vagyunk győződve, hogy mint eddig, a jövőben is támogatást kapunk az új iránt mindig fogékony szocialista brigádoktól, építhetünk a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok tehetségére és szorgalmára. Tisztelt országgyűlés! Ahhoz, hogy időben végrehajthassuk a fejlesztési feladatokat, eleget tegyünk a hatékonysági és az egyensúlyi követelményeknek, tovább kell javítani a beruházási munka minden fázisát, a döntéstől a befejezésig. A mai helyzettel nem lehetünk megelégedve. Az ötéves terv első két évében'a beruházási folyamatban — részben a központi irányító munka gyengeségei miatt — a tervszerűséget zavaró aránytalanságok keletkeztek. Az előirányzatokat összességében túlteljesítettük, és a növekedés gyors üteme jellemzi az idei év eddig eltelt időszakát is. önmagában véve nem a túlteljesítés a probléma, sőt mivel a tervezettet meghaladó növekedés elsősorban a vállalati forrásokból és az exportfejlesztő hitelek nagyobb arányú felhasználásából ered, ez még bizonyos előnyt is jelenthet. A mérték az, ami gondot okoz. A beruházások növekedése tudniillik lényegesen meghaladja a népgazdasági erőforrások bővülésének ütemét, és a beruházási kereslet növekedésével a kivitelező kapacitás sem tart lépést. Ezt nem csak a visszautasított építési rendelések magas aránya, de az üzembe helyezések még mindig jellemző elhúzódása és sok más kedvezőtlen tény is mutatja. Gazdasági életünk következő fontos területe, ahol átfogóbb és mélyrehatóbb javulást kell elérnünk, a munkaerő-gazdálkodás. A képviselő elvtársak rendelkezésére bocsátott statisztikai összeállításból kitűnik, hogy az utóbbi két évben a munka- erőforrások nem növekedtek, sőt némileg csökkentek, ehhez hozzáteszem: a jövőben sem számíthatunk a munka- erőforrások érdemleges bővülésével. Ez önmagában véve is elegendő- ok arra, hogy a munkaerővel tervszerűbben gazdálkodjunk. Sajnos azonban erre a fontos feladatra a szükségesnél még mindig kevesebb figyelmet fordítunk. Változatlanul az a helyzet, hogy népgazdasági szinten több a munkahely, mint a rendekezésre álió munkaerő. Emellett szervezetlenség és más okok, többek között a munkafegyelem megtűrt lazaságai miatt jelentős a kieső munkaidő, kihasználatlanul maradnak nagy értékű termelőberendezések, tetemes veszteségek érik a népgazdaságot. Számos tény mutatja: gazdasági vezetőink nagy része még mindig nem érti, vagy nem hajlandó tudomásul venni, hogy gazdasági fejlődésünkre mindinkább meghatározó befolyása van annak, hol és milyen módon használjuk fel a munkaerőt, ezt a legértékesebb erőforrásunkat. Mindezek miatt úgy és abban a szellemben, ahogyan azt a Központi Bizottság ez év áprilisi határozata megfogalmazta, központi és vállalati intézkedésekkel, műszaki fejlesztéssel, hatékonyabb munkaszervezéssel, a munkakörülmények, a munkavédelem további javításával, az ösztönzés, de ha kell, a fegyelmezés eszközeivel is el kell érünk a munkaerő- gazdálkodás tartalékainak feltárását és .hasznosítását. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a vállalatok számára érezhető hátránnyal járjon a munkaerő pazarlása, és több érdekük fűződjön az ésszerű takarékossághoz. A kormány az év elején külön munkaprogramot hagyott jóvá a munkaerőgazdálkodás javítására. A fő figyelmet most ezek következetes végrehajtására kell fordítani. Gondoskodás a nagycsaládokról, az öregekről Tisztelt országgyűlés! A jövedelmek növelésében egyaránt fontos szerepe volt a vállalatok nyereségéből és a központi pénzalapokból való bérfejlesztésnek, a társadalmi juttatásokra és a szociális ellátásra fordított összegek növelésének. Több fontos intézkedést határoztunk el és hajtottunk végre a bérarányok és egyes foglalkozási ágak kereseti vi- szanyainak javítására. Felemeltük és egységesítettük az iparban, az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban a műszakpótlékot; központi bérintézkedésre került sor a villamosenergia- és a ruházati iparban. A művelődés, az oktatás és az egészségügy területén több mint 400 ezer dolgozó részesült béremelésben. Ez évi tervünknek megfelelően július elsejei határidővel újabb szakmákra terjesztettük ki, s ezzel általánossá tettük a felemelt műszakpótlékot. Már megszületett a határozat, ami szerint ez év október 1-től fel kell emelni azoknak az egészségügyi dolgozóknak a bérét is, akik tavaly a rendezésből kimaradtak. A soron következő feladat tok között most mindenekelőtt a régi, alacsony nyugdíjjal rendelkező idős emberek és a több gyermekes családok helyzetének javítását tartjuk számon, az elkövetkező egy-két évben pedig konkrét lépéseket is teszünk helyzetük javítására. Tudjuk, hogy az életszínvonalról alkotott ítéletben nagy súllyal esik latba az áruellátás mennyisége és minősége. Erről azt mondhatom — s bízom benne, ez találkozik a vásárlók véleményével is — az 1976. évi ismert gondok nagyrészt megszűntek, az elmúlt évhez hasonlóan az idén is kiegyensúlyozott és választékosabb az árukínálat. talán indokolatlanul is — magas a szanálások aránya. Az új lakásigénylők kéréseit ezért is csak lassúbb ütemben tudjuk kielégíteni, így a várakozók száma változatlanul magas, sőt még emelkedett is. Sokakat érintő probléma, és különösen a fővárosban jellemző, hogy a kapcsolódó létesítmények — üzletek, óvodák, iskolák, művelődési intézmények — többnyire nem a lakásokkal egy időben, hanem késedelmesen épülnek fel — emiatt főleg az új lakónegyedekben gyakori a jogos panasz. Hasonlóképpen nem lehetünk megelégedve a felújítási és karbantartási munkák ütemével sem. Azt is tudjuk, hogy az építési költségek növekedése miatt — bár az állam a költségek jelentős részét magára vállalja — az átlagjövedelmű családok és a fiatalok növekvő anyagi terhek vállalásával jutnak új otthonhoz. A kormány ismeri a lakásépítéssel és az elosztással összefüggő gondokat és fontos kötelességének tartja, hogy keresse azok enyhítésére a megoldást, ugyanakkor továbbra is számítunk rá, hogy e fontos társadalmi ügy megoldását a lakosság a saját eszközeivel maga is előmozdítja. Tisztelt országgyűlés! Jelentőségének megfelelően nagy figyelmet fordítottunk a lakosság egészségügyi és szociális ellátására, a gyermek- intézmények, az oktatási hálózat fejlesztésére. Lehetőségeinkhez mérten javítottuk a személyi feltételeket, tovább bővítettük az anyagi alapokat az egészségügyi, szociális és oktatási célokra fordított költségvetési összeget csupán az utóbbi két évben 17 százalékkal növeltük, s ennek mértéke ma már megközelíti a 33 milliárd forintot. Különösen nagy gondot okoz a kórházak, a bölcsődék és a szociális otthonok zsúfoltsága. Itt is, mint sok más helyen, ma még szembe találjuk magunkat a nehéz történelmi örökség és az általunk tudatosan keltett új igények ellentmondásaival. Fontos feladat a köznevelés fejlesztése Tisztelt országgyűlés! Kormányunk alapvető külpolitikai törekvései az elmúlt két és fél évben is arra irányultak, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítsunk népünk békés, alkotó munkájához. Az elmúlt időszakban még szorosabbra fűztük testvéri kapcsolatainkat a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Kibővítettük és magasabb színvonalra emeltük politikai, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködésünket, erősítettük a népeinket összekötő közvetlen, baráti szálakat. Hazánk érdekeinek megfelelően fokoztuk tevékenységünket a KGST munkájában, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Tevékenyen részt vállaltunk és vállalunk védelmi szervezetünk, a Varsói Szerződés erősítésében Külpolitikánknak a továbbiakban is sarkalatos elve marad szocialista közösségünk internacionalista egységének szüntelen erősítése. Kormányunk aktív részt vállal az enyhülését folytatott küzdelemből. Ott voltunk és hallattuk szavunkat minden olyan nemzetközi fórumon, ahol a béke megszilárdításáról volt szó. Mi úgy véljük, hogy az európai béke és biztonság megerősítése szempontjából elsőrendű fontossága van a helsinki záróokmányban lefektetett elvek maradéktalan valóra váltásának. Ettől a szándéktól vezetve a magyar delegáció a belgrádi találkozón számos javaslattal járult hozzá a munka sikeréhez, a szocialista országok pozitív törekvéseihez, a helsinki záróokmány szellemével ellentétes kísérletek visszaszorításához. A Magyar Népköztársaság kormánya, mint eddig, a továbbiakban is a helsinki záróokmány ajánlásainak maradéktalan valóra váltásán dolgozik. Ugyanakkor tudatában vagyunk, hogy máról holnapra nem várhatók látványos eredmények, hosszú távú, türelmes, de egyben kitartó és szívós munkára van szükség. Az enyhülési folyamat megőrzésében napjaink leglényegesebb, halaszthatatlan feladata a fegyverkezési hajsza megfékezése. A katonai enyhülés szempontjából a legnagyobb jelentősége a stratégiai fegyverzet korlátozására irányuló szovjet— amerikai tárgyalásoknak van. Kormányunk síkraszáll azoknak a feszültséggócoknak mielőbbi felszámolásáért, amelyek nyugtalanítóan veszélyeztetik az emberiség békéjét. Támogatjuk a haladó arab országoknak a NÉMETH KÁROLY: Társadalmi céljaink elérésében csakúgy, mint az egyéni életút alakításában növekvő szerepe van az oktatásnak. Az iskoláink egyre inkább olyan intézménnyé válnak, amelyek megalapozott ismeretekkel, önálló gondolkodási készséggel vértezik fel, szocialista életszemlélettel indítják útra a fiatalokat. Az oktatás-nevelés minőségének javítása, tartalmának korszerűsítése azonban állandó és folyamatos feladat. Hivatásszerető pedagógusaink munkája mellett ehhez mindegyre javuló tárgyi feltételeket kell biztosítanunk. Ezért — és azt is figyelembe véve, hogy az elkövetkező években a tanulólétszám gyors ütemben növekedni fog — további és _ az eddiginél is nagyobb erőfeszítést kell tennünk ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a növekvő igények kielégítését. A személyi és tárgyi feltételek — lehetőségeinkkel összhangban álló — javítása mellett fontos kormányzati feladatunknak tartjuk a köznevelés távlati fejlesztési tervének kidolgozását, a szakemberszükséglet előrelátóbb, a népgazdaság igényeivel összehangolt előre tervezését csakúgy, mint az ennek megfelelő tartalmi és szervezeti korszerűsítés előkészítését és folyamatos megvalósítását. Az elmúlt évtizedekben a tervszerű és tudatos képzés, valamint a számottevő anyagi befektetések eredményeként megtöbbszöröződött hazánk tudományos potenciálja. A kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények összes dolgozóinak létszáma meghaladja a 80 ezer főt — ennek csaknem a fele tudományos munkatárs, illetve oktató, a kutatásra és a fejlesztésre fordított összeg mintegy 17 milliárd forint, ami több mint a nemzeti jövedelem 3 százaléka. Ezek olyan tények, amelyek a nálunk gazdaságilag fejlettebb országokkal is kibírják az összehasonlítást. Mindezek eredményeként tudományunk egyre jelentősebb, hazai és nemzetközi szempontból is figyelemre méltó teljesítményekre képes. Számos kiemelkedő eredmény született az alapkutatásokban, a tudomány egyre aktívabb szerepet vállal a népgazdasági feladatok megoldásában. Hogy csak néhány példára utaljak, az 1970-es évek első felében a kutatás elősegítette a korszerű petrolkémiai ipar, a számítás- technikai ipar megalapozását. Példamutató eredmények születtek a gyógyszeriparban, az elektronikában, a növénynemesítésben, a fehérjekutatásban, a geológiai kutatásokban és az ország ásvány- vagyonának feltárásában. Eredményeink forrása pártunk, kormányunk és népünk egysége Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársnők és elvtársak! Képviselőtársaim! A Minisztertanács — amint azt a beszámoló tükrözi — eredményesen hajtotta végre az országgyűlésben csaknem három esztendeje jóváhagyott munka programját. Lázár elvtárs szólt arról, hogy a kormány munkájának értékeléséhez, a feladatok kijelöléséhez jó alapot szolgáltatott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága áprilisi ülésének határozata. A beszámolóban adott elemzés csakúgy, mint a kijelölt feladatok összhangban vannak a Központi Bizottság értékelésével, társadalmunk valóságos helyzetével. A Központi Bizottság átfogóan megvizsgálta, hol tartunk a XI. kongresszus határozatainak a megvalósításában. E mérlegkészítés méltán került egész társadalmunk figyelmének középpontjába, hiszen a nép érdekeit kifejező, a nép által támogatott politika valóra váltásától függ gazdasági, szociális, kulturális előrehaladásunk üteme, az életszínvonal alakulása. Hozzáfűzöm, hogy a Magyar Népköztársaság, hazánk nemzetközi megítélése, tekintélye a világban szintén népünk teljesítményeivel arányos. A Központi Bizottság jó érzéssel állapíthatta meg, hogy a kongresszus határozatai, a programnyilatkozat, az ötödik ötéves terv irányelvei általános egyetértésre és támogatásra találtak, amiről mindenekelőtt országunk fejlődése tanúskodik. A párt számvetése reális, bevált politikájához híven nem a vágyainkon, óhajainkon, hanem életünk valóságán nyugszik. Alkotó összefogásban dolgozunk Tisztelt országgyűlés! A tárgyalt időszak tapasztalatai ismételten megmutatták, hogy reális céljaink, feladataink megvalósításában bizton támaszkodhatunk a párt, a kormány, az egész nép egységére. Munkásosztályunk megfelelően tölti be történelmi küldetését; politikai öntudatának, szakmai felkészültségének, társadalmi aktivitásának növekedése, helytállása a termelőmunkában arról tanúskodik, hogy a vezető szerepéből eredő felelősséggel vállalja a szocializmus építéséből reá háruló feladatokat. A szövetkezeti parasztság is helytáll, megtanult élni a kollektív gazdálkodás lehetőséközel-keleti válság megoldásáért folytatott harcát. Úgy véljük, Dél-Afrikában mind égetőbb a zimbabwei kérdés igazságos rendezése, valamint Namíbia függetlenségének biztosíjása i Érthetetlen előttünk és elítéljük a kínai vezetésnek a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen irányuló akcióit. Mi szolidárisak vagyunk a testvéri Vietnam oly sokat szenvedett, hős népével, támogatjuk igazságos ügyüket és erőnkhöz mérten minden segítséget megadunk a háború ütötte sebek begyógyításához, a szocialista építőmunkához. Tisztelt országgyűlés! Ügy vélem, a beszámolóból kitűnik, hogy a munka, amit elvégeztünk, nem kevés, de az is, hogy a feladatok, amelyeket a jövőben meg kell oldanunk, még nagyobbak. Az eredmények mellett leküzdésre váró nehézség is van bőven, . mégis bizakodással nézhetünk a jövőbe, mert szilárd alapokra építhetünk. Van helyes politikánk, világos céliwik és programunk. Erősödik a szocialista nemzeti egység, gyarapodik népünk tudása, növekszik a közéleti felelősség és a cselekvőkészség. Népgazdaságunk nagy tartalékokkal rendelkező, dinamikusan fejlődő szocialista gazdaság. Erőnket, biztonságunkat megnöveli, hogy megbecsült tagja vagyunk a szüntelenül fejlődő szocialista közösségnek. Az előttünk álló feladatok igényesek, de vonzóak is, eredményes megoldásukhoz azonban a vezetés minden szintjén, minden munkahelyen még fegyelmezettebb, még jobb munkára vanszijk- ség. A kormány azon lesz, hogy . a Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata szellemében tovább javítsa a végrehajtás feltételeit. Ehhez kérjük az országgyűlés és egész dolgozó népünk segít, ségét és támogatását. Köszönöm a figyelmet. geivel és mind jobban kihasználja azokat. Munkásosztályunk oldalán, vele szövetségben eredményesen veszi ki részét a termelőerők gyarapításából, szocialista társadalmunk fejlesztéséből. A munkásságnak és a szövetkezeti parasztságnak egyenrangú társa a létszámban és tudásban egyaránt gyarapodó értelmiségünk, amely oda- adóan támogatja országépítő céljainkat, felelősen kiveszi részét a gazdaság, a tudomány, az oktatás, a kultúra, a művészetek, az egészségügy fejlesztéséből, népünk szocialista tudatának alakításából. Méltán emelte ki debreceni beszédében Kádár János elvtárs, hogy a fejlett szocialista társadalom építése hazánkban nemzeti programmá vált. Ennek köszönhető minden, amit hazánk, életünk szebbé, jobbá tételében elértünk. Legyünk tudatában, hogy pártunk, kormányunk és népünk egysége a szocialista célokban — a legfőbb, előre vivő erő, eddigi eredményeinknek a forrása, s további sikereinknek is a záloga. Külpolitikánk változatlan alapelve, hogy erősítjük internacionalista együttműködésünket, barátságunkat és szövetségünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tag államaival, a testvéri szocialista országokkal. Szolidárisak vagyunk a nemzetközi munkásmozgalom harcával, támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a békés egymás mellett élés elvei alapján korrekt partneri kapcsolatokra törekszünk a tőkés országokkal. A világ minden békeszerető emberével együtt továbbra is minden tőlünk telhetőt megteszünk egy ter(Folytatás a 4. oldalon) Á lakásgondok megoldásáról költözött új otthonba. A megépült lakások felszereltsége korszerűbb és több a háromszobás lakás. Az építés ütemével — ezer lakosra számítva 8,8 lakás — továbbra is az európai élvonalban vagyunk, s ez nem kis teljesítmény. Sajnos a múltból örökölt lakásállományunk műszaki állapota olyan, hogy különösen a fővárosban szükségszerűen — bár esetenként Kedves elvtársak! A lakosság életkörülményeiről szólva, úgy gondolom, elengedhetetlen kötelességünk számot adni az elhatározott lakásépítési terv megvalósításának helyzetéről. Az ötödik ötéves terv első két évében összesen 187 ezer, a tervezettnél mintegy 17 ezerrel több lakás épült fel. Két év alatt több mint félmillió ember
