Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-06 / 157. szám

2 KELET-MAGYARORSZAG 1978. július 6. Nyári iskola — üdüléssel Felkészítés akadályokra Érdemes folytatni a nyírbátori példát Matematikaóra Lépések bottal Rajztanári alkotótelep— pályázattal Se szeri, se száma a tábo­roknak. Több ezer szabolcsi gyerek tölti a vakáció egy részét táborokban, közülük több százan jutnak el képes­ségeiket, tehetségüket fej­lesztő szaktáborokba: sport, honismereti, ének-zenei stb. Mi kapuzáráskor kopogtat­tunk be Nyírbátorban egy olyan táborba, amelynek az országban sem sok párja van még. Nálunk pedig ez az el­ső ... — Az a célunk — halljuk Ferku Imrétől, a megyei ta­nács főelőadójától —, hogy a nyolcadikat végzett, tovább­tanuló, s valami miatt hát­rányos helyzetű, tehetséges gyerekeknek összerendezett ismereteket adjunk. A járá­sok hatvan jó képességű gye­reket küldtek, szinte mind fizikai dolgozók gyermekei. Szeretnénk segíteni, hogy si­keresebben vegyék a közép­iskolákban az első akadályo­kat. Amolyan nyári iskola? Vagy mégis csak üdülés? Halljuk a legilletékesebbe­ket. Négy fiatal válaszol a körkérdésre: céljaidhoz mi­lyen segítséget adott a tábor? — Stahorszky Mariann va­gyok, Kótajból jöttem. Nyír­egyházán a Kölcseyben fo­gok tanulni, német tagozaton és jogász leszek. Ez biztos. Már három éve elhatároztam, amikor magyarórára' meg­írtam Toldi védőbeszédét. Tisztelt bíróság, hallgatóság! — így kezdtem. Azóta arra gondolok: egyszer majd iga­zából is így mondom. Úgy hiszem, a legszebb munka: igazságot szolgáltatni az em­bereknek ... — Már tanáraim is mond­ták, hogy ehhez nagyon so­kat kell tanulni. Igyekszem. A tábor sokat segített: főleg abban, amire az iskolában nem volt idő: rendszerezni, például azt, hogy ugyanab­ban a korszakban a politiká­ban, az irodalomban, a ze­nében és a művészetekben kik működtek és hogyan. A nyírbogáti Tréfán György talán túlságosan is koravé­nen — a nagypapától tanult bölcsességgel mérlegel. — Hogy mi leszek, az at­tól függ, bírom-e majd a kö­zépiskolát — a debreceni egyetem gyakorlóját, fizika szakon. — Osztályzatonként sorolja terveit, egészen az ötösig. — Akkor vegyész, vagy fizikus. — Azt mondták: ez a „munkáskáderek gyerekei­nek tábora”.— tehái úgy ké­szültem, hogy agyonkorrepe­tálnak majd bennünket. Csa­lódtam — kellemesen. Egy szó sem volt az általános is­kolai anyagról, viszont jó matematikai feladatokat kap­tunk, meg kellett dplgozni az eredményért. Először itt hal­lottam magnóval és filmmel szemléltetett kémielőadást. Nálunk is volt magnó az is­kolában, de nem használták. És nagyon tetszett, hogy fel­nőtt számba vettek minket. — Simon Angéla vagyok, Nyírmihálydiból. Én is a Kossuth egyetem gyakorló gimnáziumába megyek, né­met tagozatra. A jogi pálya érdekel, de még nem döntöt­tem véglegesen. — A legszebb a megyejá­rás volt. Láttunk kazettás templomot, megnéztük a Mó­ricz- és a Kölcsey-emlékhá- zakat. Tetszett a fórum, ahol a város vezetői válaszoltak kérdéseinkre. Például arra: hogyan fejlődik Nyírbátor? Nagyon őszinték voltak, mondták, hogy nem úgy, ahogy szeretnék. És jók vol­tak a lemezbemutatók. Most szerettem meg a Lúdas Ma­tyit — zenében. A nagykállói Tóth László négyük közül a legtapasztal­tabb táborjáró. Volt Csille­bércen, Zánkán kétszer, idén három táborba megy. Har­csa András középiskolai ta­nár — aki a táborban a ma­tematika és fizika foglalko­zásokat vezette — kivételes matematikai tehetséget lát benne. Laci egy országos ver­senyen a legjobb húsz kö­zött volt, ősztől a nyíregyhá­zi Krúdy matematika tagoza­tán tanúi. Gépészmérnöknek készül. — A legjobban a matema­tikafeladatokat vártam. Nem csalódtam ugyan, de nagy ré­szük nem adott nagy mun­kát, sokat már ismertem is. Itt láttam viszont először fi­zikakísérletet százezer voltos feszültséggel. A mestere« es villám — felejthetetlen. Tet­szett a tábor rendje: nem játszottak katonásdit, és mégis volt fegyelem. Érdemes jövőre folytatni, s az sem baj, ha nem hatvan gyereket fogadnak, hanem többet... Baraksó Erzsébet A Penészlek, Nyírbéltek és Nyírlugos területéhez tar­tozó egyéni tulajdonban levő földeket az elmúlt években nem gondozták, nagy terüle­teken csak gyom nőtt, fer­tőzve magvaival a megmű­velt szomszédos földeket is. A környező mezőgazdasági üzemek és a tanácsok ko­moly anyagi és társadalmi erőbefektetéssel 1977-ben ál­talános földrendezés útján Nyírlugoson és Nyírbélteken, megoldották a parlagföldek nagyüzemi hasznosítását. Pe­nészleken ez a munka most van folyamatban. Itt azon­ban vannak olyanok, akik a parlagföldekre spekulálva valóságos juhnyájat és tekin­télyes gulyákat tartanak. Idős Karászi Péter penészle- ki lakos például 21 tehenet és 18—20 növendékmarhát K. Gy. kilencvenéves, gondozásra szoruló, beteg ember. Korábban autóbal­eset érte. Még abban az év­ben nyugdíjazták, ugyanis a balest óta csupán néhány lé­pést bír megtenni bot segíti ségével a lakásában. Felesé­ge 75 esztendős. Szervi be­tegségei mellett gerincsérü­léssel küzd. Súlyt nem emel­het, a háztartási munkák el­látására képtelen. EGYEDÜL Az idős házaspárnak gyer­mekei, rokonai nincsenek. Éveken át segítette őket a közeli iskola — úttörők hord­ták időnként számukra az ebédet — de csak tanítási időben. K. Gy.-né gyakori betegségei miatt otthonuk elhanyagolt lett, előfordult, hogy egész nap egy falat éle­lem sem volt kamarájukban. Így állt a helyzet egészen idén márciusig. Körzeti or­vosuk ekkor jelentést tett sorsukról a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács egészségügyi osz­tályán, azóta gondozónő lá­togatja a házaspárt. Heti két alkalommal kitakarít, mos, bevásárol. A gondozónő gyer­mekei naponta meleg ebédet hordanak számukra. Környe­zetük rendezett, ruházatuk tiszta, a rendszeres táplál­kozás visszaadta jókedvüket. GONDOZÓK Nyíregyházán az öregek napközi otthona, a szociális otthon és a területi gondozás közös irányítás alatt műkö­dik ez év január 1-től. Az egységes hálózat megszerve­zését jogszabály írja elő, melyet közel egy évvel előz­tek meg a megyeszékhelyen. Nyíregyházán azonban na­gyon kevés támogatásra szo­ruló öregről tudnak. A váro­si tanács négy főállású gon­dozónőt foglalkoztat, akik mindössze 9 embert látnak el. A házi szociális gondozói hálózat bővítésére a közel­múltban határozatot hozottá megyei tanács végrehajtó bizottsága. A megyeszékhe­lyen mozgásba hozták a vá­rosi Vöröskereszt egész há­lózatát. A feladatokról ta­nácskozáson adtak tájékozta­tót a Vöröskereszt aktívái­nak és a szocialista brigád­vezetők küldötteinek május­ban. A 60 résztvevő közül 14-en kapcsolódtak be a tisztelet- díjas gondozásba. Ez év ja­nuár 1-től ugyanis tisztelet- díjasokat is foglalkoztat a tanács: napjainkban 23 lányt illetve asszonyt. Ök a gondo­zottak számától, egészségi állapotától, a munka nehéz­ségétől függően 300—700 fo­rintot kapnak havonta. JELEZNI Ezért hetente 2—3 alka­lommal keresik fel a rájuk tart. Neki igazán nem érde­ke a parlagföldek felszámo­lása, a földrendezés sikeres lebonyolítása. Karászi a nyír- bélteki határban levő öm- bölyi Kossuth Tsz nagyüze­mi táblájába tagosított föld­jei helyett nem fogadta el a penészleki tanyájához köze­lebb eső területen felajánlott csereingatlant, hanem a tsz- nek átadott földbe 1977. ok­tóberében két hold területen rozsot, 1978 áprilisában pe­dig újabb földterületbe ku­koricát vetett. Ezzel akadá­lyozta a tsz-t a nagyüzemi napraforgótábla kialakításá­ban. A földrendezés akadá­lyozása miatt két esetben kellett a tanácsnak bírság kiszabásával a jogszabályok betartására kényszeríteni. Karászi Péter ma is abban reménykedik, hogy a jogelle­bízott idős embereket. Segí­tenek a takarításban, mo­sásban. vásárlásban. Ha szükséges orvost hívnak, s házhoz viszik az ebédet. A tiszteletdíjasok 1, ritkábban 2 embert látnak el. Az egész­ségügyi osztály azonban a je­lenlegitől több, közel 40 rá­szoruló gondozását tudja anyagilag fedezni. Nem be­szélve azokról az aktivisták­ról, akik ingyen vállalkoztak erre a munkára, ők egyelő­re nem kaptak feladatot. Ezért Nyíregyházán föl kell kutatni a gondozásra szoruló magányos öregeket. Ha valaki tud ilyen embe­rekről, jelentse a városi ta­nács egészségügyi osztályán, az öregek napközi otthoná­ban vagy a szociális otthon­ban. <h) Az eset tavaly júliusban történt Császárszálláson ara­táskor, az Új Alkotmány Ter­melőszövetkezet búzatáblá­ján. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a jármű kipufo­gócsövéből sugárzó hő okoz­ta a tüzet. Közeledik az aratás, s ez nem csak a mezőgazdaság­ban, de a tűzoltóságon is csúcsforgalom. Tavaly példá­ul közvetlenül a betakarítás napjai alatt kilencszer csap­tak föl a lángok. A gyors be­avatkozás ellenére 213 ezer forint érték semmisült meg. A legnagyobb kár a császár­szállási esetnél keletkezett. Kézi készülék Leggyakrabban az erőgé­pekben létrejött súrlódás, dohányzás, elektromos szik­ra, illetve sugárzó hő okozott tüzet — s szerepet játszott ebben az emberi gondatlan­ság. Ezek az esetek tehát megelőzhetők. Betakarítás előtt az egyik legfontosabb feladat a tűz­védelmi utasítás részletes ki­dolgozása s megtartása. Az aratásra föl kell készíteni műszakilag és tűzvédelmi nesen bevetett terület termé­sét ő fogja betakarítani. A törvény világosan előírja, hogy a közös gazdaságnak jogszerűen átadott területek termése még akkor is a kö­zöst illeti, ha abba a régi tu­lajdonos vetett jogellenesen. Az így bevetett terület ter­mésének önkényes elvitele pedig lopásnak minősül, amit a törvény szigorúan büntet. Ilyen esetben a rosszhisze­műen cselekvő személyt leg­feljebb a vetőmag térítése illeti meg, amennyiben a gazdaságnak az optimális tábla kialakításában nem okozott nagyobb kárt, mint a készkiadásokból származó követelése. Dr. Pálfy Ferenc ügyész Nyolcadik alkalommal ren­dezte meg június 19-től jú­lius 3-ig a rajztanárok alko­tótelepét a balkányi tanyai kollégiumban a nyírbátori városi-járási művelődési központ. A tizennégy részt­vevő között első alkalommal vett részt két külföldi, cseh­szlovák művésztanár. Az Országos Pedagógiai Intézet közreműködésével létrejött cserelehetőség alap­ján július 4-től 11-ig a nyír­bátori képzőművészeti stúdió három tagja vehet részt ha­sonló alkotótáborban a cseh­szlovákiai Skalicában. A rajztanárok alkotótábo­rában először vett részt a Budapesti Fáklya Klub kép­szempontból az erő- és mun­kagépeket. Fölkészítés alatt szúrópróbaszerűen, aratás közben pedig legalább egy­szer ellenőrzést tart vala­mennyi tsz-ben és állami gazdaságban a tűzoltóság. Egy gépről sem hiányoz­hat a kézi tűzoltó készülék, a kombájnokról a földelő lánc, az akkumulátorokat pe­dig éghetetlen anyaggal kell borítani. Mindezért az erő­gép vezetője felel. Kisebb mulasztásért figyelmeztetést kap, súlyosabb esetben sza­bálysértési eljárást indítanak ellene, sőt le is állíthatják a munkagépét. Az ötezer fo­rintig terjedő pénzbírság azt sújtja, aki mulasztott. Öngyulladás keletkezhet Nagy körültekintést igé­nyel a szálas takarmányok betakarítása. A kazlakat ugyanis csak akkor lehet összerakni^ ha teljesen szá­raz a lekaszált széna. Ellen­zőművészeti szakkörének há­rom tagja, valamint a Deb­receni Tanítóképző Főiskola hat rajzszakos hallgatója. Az idén bővültek a telep tech­nikai lehetőségei: eddig fes­tészettel és grafikával foglal­kozhattak a résztvevők, az idén már anyagformázásra is lehetőséget teremtettek. Az alkotótelepen pályá­zatokra is készülhettek a rajztanárok. A Balkányi Nagyközségi Tanács 5000 fo­rintos pályázatot hirdetett a község múltjának és jele­nének grafikai ábrázolására, a nyírbátori művelődési köz­pont pedig 2000 forintos díjat ajánlott fel a várossá válás évfordulójának tiszteletére kiírt pályázatra. kező esetben öngyulladás ke­letkezhet, ami tavaly nyolc kazaltüzet idézett elő. A vesz­teség 2700 mázsa széna: több mint 230 ezer forint. Az idén különösen nagy figyelmet követel a kazalra­kás, mivel esős az idő. A ka­zal hőmérsékletét naponta kell mérni, s ha 70 foknál melegebb, szét kell bontani. Nincs év, mikor ne kelet­kezne tűz a szárító berende­zésekben. Sokszor figyelmen kívül hagyják a technológiai előírásokat. Például nem megfelelő tisztaságú a sze­mes termény, illetve a meg­engedettnél magasabb hőfo­kon szárítanak. A múlt év­ben hét szárítótüzet jegyzett föl a krónika. Megsemmisült 77 mázsa termény, s a be­rendezések is megrongálód­tak. A veszteség több mint 63 ezer forint. Tűzjelzők Aratás idejére meg kell szervezni a tűzjelzést. Min­den termelőszövetkezet és ál­lami gazdaság tartson ké­szenlétben egy járművet, amely tűz esetén azonnal mozgósítható a tűzoltó-felsze­relések vontatására. Az egyik legveszélyesebb munka betakarításkor a tar­lóégetés. Fontos szempont, hogy csak a gazdaság veze­tőjének külön engedélyével, s a tűzrendészeti szabályok alkalmazásával kezdhetnek hozzá. H. Zs. Parkrendezők gyakorlaton Szakközépiskolások munkagyakorlata során rendezik a Jó- saváros területét, A megdolgozott bér jó részét nyári tábo­rozásokra költik. Hősugár a kipufogóból Lángra lobbant a tarló. Fegyelemmel a kár megelőzhető Késő délután volt, s ta­lán már az utolsó rako­mány gabonát pakolták az IFA-ra, mikor hirte­len lángra lobbant a tar­ló, majd kigyulladt a te­hergépkocsi. Az ott dol­gozók azonnal megkezd­ték az oltást, de jutott munka bőven a helyszín­re siető nyíregyházi álla­mi és nagykállói önkéntes tűzoltóknak is. Az IFA és rakománya — 10 mázsa búza — elégett. A kár kö­zel 173 ezer forint. Gondozásra szorulnak n tagosított földbe vetett, megbírságolták

Next

/
Thumbnails
Contents