Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-27 / 175. szám
Háttéripar A z MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozatában — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk fejlesztésének hosszú távú irányelveiről — azt olvashatjuk, hogy „A gépipar fejlesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmányok, alkatrészek, részegységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgalmának növelése, s ennek révén mindinkább a .gépesítés’ megvalósítása.” Ami a gépiparban kulcskérdés, az a többi területen sem szorul a hátsó sorokba. Laikusként, pusztán a józan észre hagyatkozva is könnyen beláthatjuk, sokkal célszerűbb — a legegyszerűbb esetet választva — ott csavarokat készíteni, ahol ehhez automata gyártósorok, kellő tapasztalatú dolgozók, megfelelő anyagok, szerszámok, műveleti utasítások állnak rendelkezésre, mint ott, ahol mindezek a feltételek hiányoznak. Mégis, gyárak, vállalatok sora kényszerül arra, hogy a termékeihez nélkülözhetetlen csavarokat, — azaz, hogy hivatalosak legyünk: kötőelemeket — készítsen, mert ebben az esetben a háttéripar a szükségleteknek mindössze 43—46 százalékát képes fedezni. Nemcsak a csavarokkal állunk így, hanem a szerszámokkal úgyszintén. Messzire nyúló, történelmi okai vannak annak, hogy az ipar a végtermékre koncentrál, hogy az árutermelésben igazi értéke a gépnek, komplett berendezésnek van, s az alkatrész, a részegység előállítása a szervizeléshez, a javításhoz szinte teher. Emiatt aztán a drága technikai javak szorulnak kényszerpihenőre, s az sem ritka eset, hogy egy' szétszedett gép alkatrészeivel javítják meg a hasonló másik kettőt. Alig különb akkor a helyzet, amikor magához az új áruhoz kell az alkatrész, a részegység. áltoztatni a helyze- ' ten nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlenül szükséges, ám a teendők bonyolultak. Ezért hiba lenne itt is arra várni — mint sok minden másban —, hogy először „fent”, illetve „lent” lépjenek. A fenti és lenti lépések nem azonosak, nem cserélhetők fel, egyik a másikat nem helyettesíti! Éppen ezért az ösztönzési rendszer finomítása épp úgy része a mai állapotok kedvező irányú változtatásának, mint a vállalatok közötti kapcsolatok áttekinthetőbbé tétele, s új cégek — kizárólag ilyen feladatokra szakosodott termelőegysegek alapítása. M. O. Kádár János találkozott Aarne Saarinennel és Meir Vilnerrel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta ■ Aarne Saarinent, a Finn Kommunista Párt elnökét, aki pihenésre érkezett Magyarországra. A találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet fejleményeiről, a magyar —finn kapcsolatokról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, és a két testvérpárt együttműködésének további erősítéséről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Meir Vilnert, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, aki üdülésre érkezett hazánkba. A megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, továbbá a nemzetközi helyzet előtérben álló kérdéseiről, különös tekintettel a közel- keleti problémákra. Áttekintették a pártközi kapcsolatokat és megállapodtak a két pártnak a marxizmus—leni- nizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló együttműködése továbbfejlesztésében. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozókon jelen volt Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Bz fl. P. Sityikov vezette szovjet küldöttség látogatása Debrecenben és a Hortobágyon Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának meghívására Alekszej Pavlovics Si- tyikovnak, a Legfelső Tanács szövetségi tanácsa elnökének, az európai biztonság és együttműködés szovjet bizottsága elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség szerdán folytatta Hajdú-Bihar megyei látogatását. A vendégeket elkísérte Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöke. Velük tartott Felix Petrovics Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtanácsosa. Szerdán délelőtt DebreKözlekedési tárgyalások Ulánbátorban A KGST közlekedési állandó bizottsága július 19 és 24-e között a Mongol Nép- köztársaság fővárosában Ulánbátorban tartotta 54. ülésszakát. A bizottság — többek között — kijelölte a vasúti árufuvarozás tervezésének javítását szolgáló intézkedéseit, határozatot fogadott el a nemzetközi személyszállító vonatok menetrendjének pontos betartásával és az utaskiszolgálás javításával kapcsolatos teendőkről. Foglalkozott a tagállamok közlekedési tudományos-műszaki együttműködésével és elfogadta az együttműködés 1990-ig szóló főbb irányelveit. A Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter vezette magyar küldöttség visszaérkezett Budapestre. cenben a megyei pártbizottság székházában Sikula György a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket, s tájékoztatta Hajdú-Bihar megye politikai, gazdasági életéről. Ezután a Debreceni Agrártudományi Egyetemen tettek látogatást, majd megtekintették az egyetem tangazdasága és a Béke Termelőszövetkezet közösen épített és együtt üzemeltetett szakosított sertéstelepét. A vendégek délután a Hor- tobágyra látogattak. Salamon Ferenc a nemzeti park igazgatója adott tájékoztatást első és legnagyobb nemzeti parkunk létrehozásáról, a munkákról, tervekről. Ezután megtekintették a Hortobágy puszta növény- és állatvilágát bemutató driállí- tást, a pásztormúzeumot, majd a gazdaságot. Csökken a gabona nedvessége A szárítók még mindig túlterheltek Jóformán a hét elején indult meg igazán a búza aratása Szabolcs-Szatmár megyében. Az előző napokban csak csipegették a terményt a kombájnok, lopták a két eső közötti rövid időben a perceket A gabonaforgalmi és malomipari vállalat eddig 2540 vagon búzát vett át. A termény nedvességtartalma még elég magas, 20—30 százalék közötti. Ez csökkenti az átvehető mennyiséget. A napi felvásárlás ezer vagon lenne, azonban sokszor ennek csak a felét tudják átvenni, mert minden szemet szárítani kell. A megyében 4—5 százalékos vízelvonás mellett naponta 1500 vagon terményt lehet szárítani. Most 10—15 százalékos vízelvonással kell számolni, ami felére csökkenti a kapacitást. A GMV százötven vagonnal szárít saját szárítóiban. Ahogyan csökken majd a termény nedvességtartalma, úgy növekszik a szárítható mennyiség is. Maximálisan 330 vagon szárítását végezhetik naponta három műszakban. Az aratás nagyarányú megindulásával nagyobb az átvételre kínált termény, mint amennyit száríthatnak, így több telepen várakoznak a gépjárművek. Ezen úgy segítenek, hogy minden tárolásra alkalmas betonozott helyre felhalmozzák a búzát és fokozatosan szárítják, örvendetes, hogy a nyíregyházi járás termelőszövetkezeteiből már érkezett magtári szárazán vágott — 14—14,2 százalék nedvességtartalmú — búza. Szerdán a császárszállási Uj Alkotmány, a kálmánházi Rákóczi, az újfehértói Lenin és a /tiszavasvári Vasvári Pál termelőszövetkezetek tizenöt vagon ilyen búzát szállítottak a gabonaforgalmi vállalat raktáraiba. Ha továbbra is ilyen marad az idő, egyre több gazdaság terménye megközelíti a tárolási szárazságot. Ezzel egyszersmind az aratás is könnyebbé válik. A búza minősége eddig a tavalyi átlaghoz hasonló: 78—80 kilogramm a hektolitersúlya. Várhatóan a hét végén már óbúzával kevert új búzából sütött kenyeret is vásárolhatunk. A vállalat őszi árpából 370 vagonnal vett át. A búza tervezett átvételi mennyisége 15 ezer hatszáz vagon, míg rozsból 3200 vagon, aminek a tizedét szállították be a mezőgazdasági nagyüzemek. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság gynla- tanyai kerületében teljes erővel aratnak az ötszázharmlnc hektáros búzatáblán. Már a védőszántást készítik a szalma égetéséhez Tiszavasvári határában. Orosz István, a vasvári tsz traktorosa Rába- Steiger erőgépével könnyedén szántja fel a learatott búzatáblát. Autósműszerek Nyírbéltekröl A levegőben és a földön Serény munka a főiskolai tangazdaság földjein Az időjárás viszontagságai a nyíregyházi főiskolai tangazdaság szántóföldi növényeit is megviselték. Ennek ellenére — a fagy, a jégkár és a csapadékos időjárás — nem befolyásolja lényegesen a munkák végzését. A betakarításhoz a gazdaság megfelelően gondoskodott a tárgyi és személyi feltételekről: nyolc kombájn dolgozik a földeken, kettővel több, mint az elmúlt évben. A különböző kerületek az eddigiekhez hasonlóan segítik egymást, jól összehangolták a gyulatanyai és az újfehértói aratási munkálatokat. S amíg az időjárással dacolva halad a munka a búza- és gabonaföldeken, a növényvédelemben részt vevő helikopter is igyekszik kihasználni a javuló időt. Jelenleg a gyulatanyai növényi kultúrák vegyszeres védelmét segíti. Megélénkült a munka a tangazdaság almáskertjeiben is: eddig átlagosan 14— 16-szor permeteztek. A fiatal ültetvények állapota kielégítő, bár több helyen károsították és nehezítették a munkát az esőzések miatti belvizek. Már megtették az előkészületeket az őszi telepítésekhez is, a tervezett 360 ezer őszi oltvány helyett 400 ezer darab oltvány értékesítésére nyílik lehetőség a tangazdaság faiskolájában. Az erdészeti dolgozók is kihasználták a rendelkezésükre álló lehetőségeket : tíz hektár erdőt telepítettek. Ez év első fél évében kettős termelés volt Nyírbélte- ken az egykori Nyírbátori Faipari Vállalat telepén, a mostani Ganz Műszerművek Közlekedési Műszergyárának gyáregységében. A faipari vállalat fokozatosan költözött Tiszalökre, s ahogyan szabadultak az üzemcsarnokok, úgy bővült a műszerművek termelése. A szervezési és át- szerelési munka január elején kezdődött. A hónap végén tíz dolgozóval megindult a munka a betanító műhelyben, februárban pedig újabb tíz dolgozó váltott át a faiparból a műszeriparba. Érdekesség, hogy minden dolgozó megmaradt a régi munkahelyén, az új gyárban, sőt még bővült is az állomány, s jelenleg 155 fizikai dolgozója van a gyáregységnek. Az első negyedévben kezdték meg a Polski Fiat 126- hoz a műszerfal részegységeinek szerelését: a lámpafoglalatok készítését, a diódák hajlítását, a szegélybetét- darabolást, a számláló szerelését. Majd megindult májusban a Csepel autókhoz és az Ikarus autóbuszokhoz a levegő- és olaj nyomás-kapcsolók gyártása. Ez késztermékként kerül ki a nyírbél- teki gyáregységből és az első fél évben már tizenhatezret készítettek belőle. Ezután az üzemanyagszint-mutató adókat kezdték összeszerelni, ami szintén késztermék. Ebből június végéig már hatezret gyártottak. Nyírbélteken készül az ampermérőkhöz a shunt ellenállás és a lágyvasas mérőműszerek, amit végtermékként gyártanak az üzemben. A harmadik negyedévben újabb termék gyártását kezdik meg: itt fogják készíteni a hőkapcsolót és a hőmérőadót. Az első fél évben hárommillió-kétszázezer forint volt a tervük. Ehelyett tízmillió forintos termelési értéket állítottak elő. Ez azt mutatja, hogy a profilváltás nem jelentett nehézséget az addig vonalzókat és más fából készült tanszereket gyártó dolgozóknak. (sb) GANZ-GYÁR A NYÍRSÉGBEN
