Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

1978. július 26. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Parlagföldek nyomában V etetlen szántó, megmű- veletlen kert — hi­hetetlennek tűnő dol­gok még azok szemében is, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban a mezőgazda­sággal. Pedig mindkettőből akad a megyén belül is. Igaz, hogy a teljes terület­hez, a megye közel 600 ezer hektárjához képest (amely­nek nem minden része me­zőgazdasági terület), vi­szonylag kevés a néhány ezer vetetlen szántó, a zárt kertekben műveletle­nül hagyott 354 hektár. Ám ha csak közepes termést ér­tek volna el ezeken a te­rületeken, akkor több mil­liós bevétellel gyarapodtak volna a gazdaságok, a ter­melők, együttesen az or­szág vagyona. Miért sok a parlagföld, milyen tendenciák vannak a csökkentésére — tettük fel a kérdést a megyei földhivatalban Görömbei József hivatalvezetőnek és dr. Rozgonyi József hivatal­vezető-helyettesnek. Mi­lyen törvényes intézkedések vannak, hogy csökkenjen a parlagföldek nagysága? A termőföld védelméről az utóbbi időben sok szó esett. Nem frázis, hanem valóság, hogy nemzeti kin­csünk egy része a termő­föld, amellyel okszerűen ér­demes gazdálkodni. A me­gyén belül a földterület túl­nyomó többségén a terme­lőszövetkezetek, állami és erdőgazdaságok gazdál­kodnak. A magán- és sze­mélyi tulajdonban lévő föld a teljes területnek csak hu­szadrésze. A nagyüzemi gazdaságok a jó gazda gon­dosságával igyekeztek meg­művelni a földeket. Ennek ellenére a korábbiakhoz ké­pest lényegesen emelkedett a vetetlen terület nagysá­ga. Sokkal nagyobb gond — bár a földterület nagyságát tekintve kisebb arányról van szó — az egyénileg gazdálkodó községek hely­zete, ahol a rossz minőségű földön az idős tulajdonosok már nem képesek gazdál­kodni. Ezért tavaly Nyírlu- goson általános földrende­zést hajtottak végre, így a korábban parlagon hagyott területek egységes nagyüze­mi táblába kerültek az ál­lami gazdaság és a Szabad­ság Termelőszövetkezet gazdálkodásában. Nyírbél- teken részleges földrende­zést hajtottak végre 500 hektárnál nagyobb terüle­ten. Itt az encsencsi és az ömbölyi termelőszövetke­zetek vették át művelésre a földet, de még további par­lagterületek is vannak. Pe­nészleken folyik az előké­szítés, hogy nagyüzemek kapják meg a parlagon ha­gyott földeket. A nyírbátori járás déli részén lévő gyenge minősé­gű homokon elsősorban az erdősítés fokozása vezethet eredményhez. Ahol lehető­ség van rá, a földhivatal, a helyi szervek szorgalmaz­zák az önkéntes földcseré­ket, hogy ily módon alakul­janak ki a nagyüzemi táb­lák. A megyében 122 község ha­tarában összesen 7000 hektár zárt kert van, ami a tulaj­donosok személyi használa­tában van. Itt is az a gond, hogy a fiatalok elköltöznek ipari munkát vállalnak, s nincs aki gondozza a több­ségében szőlővel beültetett, elöregedett kerteket. Tavaly a zárt kertekből 462 hektár volt a parlag, ez az idén több, mint száz hektárral csökkent. Mindez azoknak az intézkedéseknek az eredménye, amelyet a ker­tek megművelésére tettek a helyi tanácsok, a földhiva­tal. A határszemlék során ugyanis felszólítják a tu­lajdonosokat, hogy művel­jék meg kertjeiket. Az idén több száz felszólítást küld­tek ki. Van lehetőség bír­ságolásra, illetve a megmű- veletlen földet kártérítés nélkül állami tulajdonba veszik. A határszemléken azt ta­pasztalták, hogy egyes zárt kertekben — amelyek a községtől távol esnek, gyen­ge minőségű földön vannak , igen sok a műveletlen terület. Célszerű megvizs­gálni, hogy megváltoztas­sák itt a művelés jellegét. Az említettekkel ellenté­tes _ tendencia tapasztalható Nyíregyháza környékén, ahol a lakosság számához viszonyítva kevés a zárt kert, nagyobb lenne az igény olyan területre, ahol kis parcellán gazdálkodná­nak az emberek. A z utóbbi időben tett intézkedések azt ered­ményezték, hogy kezd a megyében olyan hangulat kialakulni, amely a földet nemzeti kincsként kezeli. A termelőszövetkezetek is igyekeznek pontosan nyil­vántartani területüket, er­re egy felelőst állítottak be. Rendszeresen jelzik, ha vál­tozás történt a művelési ágaknál (gyümölcsösök te­lepítése, erdősítés), egyez­tetik az adatokat a nyilván­tartást végző földhivatallal. Lányi Botond A máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben terményszá­rítót építenek. A tsz saját kivitelezéséből épülő 5 millió fo­rintos Bábolna típusú szárító 4 hónap alatt készül el. KISVÁRDÁRÓL KÜLFÖLDRE Naponta 16 ezer csirkét vágnak le és dolgoznak fel kony­hakészre a kisvárdai baromfifeldolgozó üzemben. Imponálóak az eddig elért eredmények. 1976 őszén in­dult a termelés, s a követke­ző évben 1977-ben az erede­tileg tervezett 650 vagonos termelést majdnem kétsze­resére emelték, 1100 vagon élő csirkét dolgoztak fel, s 810 vagon vágott baromfit készítettek, amelyből 650 va­gonnal exportáltak a legna­gyobb mennyiséget az arab államokba, az NSZK-ba, és a Szovjetunióba. Az idén mintegy 750 millió forint ár­bevételt, s 1270 vagon csirke feldolgozását tervezik, ami óránként 4 ezer darabos tel­jesítményt jelent. Az export- mennyiség aránya tervek szerint hasonló lesz a múlt évihez. Besegítés Debrecennek A közös vállalat, amelyet 12 tsz és egy állami gazda­ság hozott létre, mintegy 20 millió csirkével gazdálkodik évente. Tömören jellemezve munkáját, ellenőrzi, irányít­ja az általa megbízott ter­melőszövetkezetek és gazda­ságok keltetési, illetve te­nyésztési munkáját, majd a kész csirkét a vállalat üze­mében feldolgozza. Legje­lentősebb feladata természe­tesen a feldolgozás, de emel­lett jelentős mérvű kereske­delmi tevékenységet is vé­gez. A közös vállalat kelte­tőállomásain keresztül segíti a háztáji gazdaságokat a na­pos baromfiellátásban. Fog­lalkozik tenyésztojás-felvá- sárlással, s emellett liba-, és kacsakeltetést, tenyésztést is végez. Ezenkívül foglalkozik a megyében a fogyasztási szövetkezetek útján a tojás, a házinyúl, és a galamb fel­vásárlásával, értékesítésével is. Az üzem évi kapacitását eredetileg 650 vagonra ter­vezték. Akkor úgy gondolták — mint utóbb kiderült, he­lyesen — hogy körülbelül ilyen mennyiségű baromfi áll a környéken rendelkezés­A búzatábla közepén hárman térdepelnek: Móré István elnök- helyettes, Rabócki Zoltán szerelő és a kombájnos, Ra- gányi György. Félretolják a kombájn vágta rendről a szalmát. A _tarló közül, a földről egymást váltva tüdő­vel fújják el a töreket. Azt vizsgálják, hogy van-e csor- gás, szemveszteség. Mindez Nyírtasson, a Dózsa Terme­lőszövetkezet Király-tagi 54 hektáros búzatábláján törté­nik. A kombájnos félszem­mel az eget kémleli: — Hajnalban esett az eső, — mondta. — Tíz órakor tudtunk beleállni a búzába. De most is itt jár körülöt­tünk a felleg. Amikor csak megengedi az idő, vágni kell. Ez a dőlt termény hamar ki- csirázik. A tag, ahol vagyunk ho­mokbuckák sorozata. Ragá- nyi nagyapjáék még rozsot sem nagyon mertek vetni re, amit az üzem gond nélkül fel tud majd dolgozni. Azon­ban a korábban egy műsza­kosra tervezett üzemben né­hány hónap elteltével két műszakra tértek át. Tették ezt azért, mert így sokkal gazdaságosabban kihasznál- hatóbbak a gépsorok, de a fő ok az volt, hogy a debreceni baromfifeldolgozó üzemben rekonstrukciós munkákat vé­geztek, így a kisvárdai üzem kénytelen volt átvenni Deb­recen vonzásterületéről is az élő baromfit. A termelési háttér A kisvárdai üzem persze ezzel nem jár rosszul, hiszen biztosítva van az alapanyag­szükséglete, de gondot okoz, hogy mi lesz, ha a debrece­ni üzem ismét belép a ter­erre a futó, helyét állandóan változtató homoktengerbe. A csillagfürt se sokat adott itt. Most meg búzát termelnek. És ebből is jóval többet ad a föld, mint a gabonából. A forgalom, mintha repü­lőtéri lenne. Fel-felbőgnek a hatalmas motorok, öt kom­bájn vágja a' rendet. Ha nem is a szó igazi értelmében, de száguldoznak a puttonyokat ürítő IFA teherautók. Igaz. csak pótkocsi nélkül bírja el őket a talaj. A pótkocsival ' DUTRA birkózik. A termelőszövetkezetben a legjobb traktorosnak Ra- gányi Györgyöt tartják. Megbecsülve hajtott eddig mindig mindenféle traktort, amely megfordult a téesz- ben. Ezért kapta most az SZK kombájnok után az E—512-es német masinát. — Tizenhat éves voltam, amikor megalakult a tsz. Gyerekfővel léptem be. A növénytermelésben adtak munkát. Fájt a fogam a traktorra. Látta ezt a veze­tés. Egyszer aztán elküldték iskolára. Így a következő 16 évet nyeregben töltöttem. Arattam kézzel is. Hajtottam cséplődobot K—25-össel. Megvoltam én a1 szovjet kombájnokkal is. De ez a német gép mindet felülmúl­ja. A domb aljában villog a sárga fény. Ragányi kom­bájnjának tele a puttonya. Felbőg a DUTRA, és már indul is üríteni. Három perc melésbe. Jelenleg 650 vagon élőáru áll rendelkezésre évente a kisvárdai kerület­ben, s ez — mint a vállalat vezetői is mondják — hova­tovább akadályozni fogja a munkát, kiváltképp, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az üzem rövid időn belül meg­közelíti kapacitásának maxi­mumát, az évi 1800 vagont. Ez viszont megköveteli a keltetési és tenyésztési mun­ka mind mennyiségi, mind pedig minőségi javulását. A termelési háttér biztosításá­ra már megtörténtek az első biztató lépések. A közös vál­lalat taggazdaságai a követ­kező két-három évben csir­kenevelő telepeket építenek, ahol évente mintegy 4 mil­lió csirkét nevelnek majd fel az üzem részére. Az igazság­hoz azonban hozzátartozik, hogy önállóan még így sem tudják majd teljes egészében az üzem kapacitását leköt­ni. telik el és már hatalmas su­gárban szórja1 a spirálorsó a puttonyból a pótkocsiba a szemet. Ragányi folytatja az út­ját. De csak a fordulóig. Le­száll a vezetőfülkéből. Int a szerelőnek. .Egy perc múlva már mindketten ott állnak a gép faránál, összeszokott mozdulattal szerelik ki a szitát. Látszik, hogy értik egymást. A szitát a nedves búzakalászok eldugították. Ennek pedig szemcsorgás a vége. Ki kell tisztítani. Nem telik el egy cigarettaszünet, a kombájn már indul is. A vágóéi leereszkedik, és nyíl­egyenesen „kaszálja” a ren­det. n kombájnos szeme ott van a vágószerkeze­ten. Vigyázza, ne­hogy medvét fogjon, hogy le ne fulladjon a gép. Arra is ügyel, hogy kis őzike ne ke­rüljön a vágóasztalra, mert ha idejében nem veszi észre a kombájnos, akkor a vágó­éi nagyon „összetrancsíroz- za”. „Nem kedvez nekünk az időjárás — mondta amikor váltótársa átvette a kor­mányt. — Az aratást 18 nap­ra terveztük. Ha így megy, akkor nehéz lesz teljesíteni, pedig én még a szomszédban is akarok kombájnozni. A pénz is jól jön. De még jobb érzés tudni, hogy magtárba küldjük az ország kenyerét. Sigér Imre A kisvárdai vállalat eddig is vásárolt már fel élő nyulat, de ezeket élőáruként to­vábbította, főleg Olaszor­szágba. A tapasztalatok azon­ban azt mutatják, hogy a feldolgozott nyúlhússal sok­kal kifizetődőbb kereskedni. A nyugati piacokon ugyanis rendkívül nagy népszerűség­nek örvend a fehérjében gazdag, ízletes csemege. Megéri hát a nyúltenyész- téssel foglalkozni, hiszen je­lentősebb népgazdasági be­ruházás nélkül juthat az or­szág nem kevés valutához. Társulás Tiszalökön Megyénkben a különböző szakcsoportok eddig is te­nyésztettek nyulat — a vál­lalat 96 vagonnal exportált a múlt évben — ez a szám azonban hamarosan jóval magasabbra emelkedik. A kisvárdai vállalat közremű­ködésével Tiszalökön egy nyúltenyésztési társulást hoz­tak létre, amely tenyészállat­tal látja el majd a megye szakcsoportjait, akiktől a vállalat veszi át, s dolgozza fel a nyulat. A nyúlfeldolgo- zó üzem építését hamarosan megkezdik Kisvárdán, s elő­reláthatólag . a következő év utolsó negyedében készül el. A tervek szerint 500 vagon élő nyulat dolgoz majd fel évente, amely szinte teljes egészében a nyugati piaco­kon talál gazdára. Balogh Géza Nyírbogdány: 124 ezer tonna nyersolaj A Tiszai Kőolajfinomító nyírbogdányi gyáregysége a tervezett 110 ezer tonnával szemben 124 ezer tonna nyersolajat dolgozott fel az év első hat hónapjában. Az úgynevezett fehérárukból is a szándékoltnál többet sike­rült előállítaniuk. A 86-os autóbenzin mennyisége 31 ezer tonnával haladta meg az első fél évben a tervezet­tet. A nyírbogdányi gyáregy­ség növelte a keleti ország­rész gázolajellátásában való részvételét is. A saját ter­melésű gázolaj mellett 125 ezer tonna a Keleti termék­vezetéken érkező gázolajat is forgalmaztak, több mint nyolcszorosát a tavalyi mennyiségnek. Jelentős többletet tudnak felmutatni az export tekin­tetében is. Az előzetesen kalkulált 850 tonna termék helyett 963 tonnát küldtek határainkon túlra, aminek eredményeként 13 és fél mil­lió forint értékű tőkés devi­zát hoztak a népgazdaság­nak. Mivel a náluk gyártott va­zelinféleségek iránt egyre nő a tőkés érdeklődés, gyárt­mányfejlesztési kutatásaikat is erre a termékcsoportra irányították. Céljuk, hogy a piacokon már ismert és ke­resett, a legutóbbi tavaszi BNV-n vásári díjat kapott fehér gyógyvazelin és a technikai vazelin 1. illetve 2. mellett új, szélesebb körű vá­sárlási igényeknek megfelelő termékösszetétellel jelent­kezzenek a külkereskedelem­ben. Törekvéseiket már ed­dig is siker kísérte, hiszen a nemrég bevezetett úgyneve­zett fehér 214. és a technikai vazelin 3. iránt érdeklődés mutatkozik; 1978 első felé­ben 70 — illetve 15 tonnát exportáltak belőlük. Nemzeti kincsünk Csirkegyári sikerek három évvel ezelőtt még kukoricát termett KISVÁRBA HATÄRÄBAN AZ A TERÜLET, AMELYEN MA AZ ALFÖLD EGYIK LEGKORSZERŰBB BAROMFIFEL­DOLGOZÓ ÜZEME MŰKÖDIK. Szabolcsi portré fl kombájnos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents