Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

K ELET-MAG YARORSZÄG 1978. július 23. Nyíregyháza esti fényben. (Elek Emil felvétele) Nyolc község a város körül Sláger a zöldpaprika Megfelelő választék a zöldség­es gyümölcspiacon Az, hogy Nyíregyháza gyors ütemben fejlődik immár tíz esztendeje nem újság — megszokták az itt lakók. A sok újat is, és az építkezésekkel, város- rendezéssel járó kellemetlenségeket is. Nyíregyhá­za általános rendezési tervének első évtizede azon­ban nemcsak új lakó- és ipartelepeket, városköz­pont-rekonstrukciót jelentett, hanem egyre na­gyobb mértékben irányította rá a figyelmet a vá­roskörnyékre is. Összehangolt környélcfejlesztés Nyíregyháza ma az ország 13 kiemelt szerepkörű telepü­lésének egyike, felsőfokú köz­pont. Lakossága meghaladta a százezer főt. Ma már olyan erős hatást gyakorol a kör­nyező nyolc önálló településre, azok fejlesztésére, hogy el­képzelhetetlen a tervek szo­rosabb egyeztetése. A járási és városi pártbizottságok, va­lamint a tanácsok együttmű­ködési terveit most egy újabb távlati elképzelés tette telje­sebbé: budapesti tervezőin­tézet, a VÁTI az országban az elsők között Nyíregyháza és a környezete összehangolt fej­lesztési tervét készítette el. A dokumentumban szereplő ha­táridők: 1995 és 2010; azaz hosszú távú elképzelést készí­tettek, amelynek alapján há rom, illetve hat ötéves terv fejlesztései foghatók össze. Kiderült: a Nyíregyháza környéki települések gondjai nagyon hasonlóak. Nemcsak abban, hogy a lakosság nagy része Nyíregyházára jár dol­gozni. szakorvoshoz, bevásá­rolni. tanulni, hanem a tele­pülésfejlesztés feladataiban is. A VÁTI ezekre dolgozott ki ajánlásokat. Olyan tervet, amely az összefüggések isme­retében összehangolt kör­nyékfejlesztést javasolt, amely mindenképpen több annál, amit egy-egy község bármilyen jó rendezési terve adhat. Új központot ajánlanak Orosra például azt ajánl­ják, hogy az utcahálózatot megfelelő kiigazításokkal és új utcák nyitásával rendez­zék. Szerkezetileg jobb he­lyen. a 41-es számú műút kö­zelében célszerű kialakítani a község új központját — mi­vel most aránytalanok és na­gyok a településen belüli tá­volságok. A jelenlegit ter­mészetesen távlatban is meg­hagyják. s alközpontként mű­ködhet majd. amelyből még egyet szándékoznak kialakíta­ni. ugyanis erőteljesen fejlő­dik a Nyíregyháza felőli ol­dalán, s ezt a közösségi léte­sítmények építésénél is fi­gyelembe kell venni. További szerkezeti bővítést jelenthet az Oros elképzelt új központ­ja környékén kialakítható, kétszintes lakások építésére alkalmas terület, több park valamint a hiányzó főtér lét­rehozása. Nyirpazony településszer­kezete a gerincutak, a Vasvá­ri és Vöröshadsereg utca ta­lálkozásánál átvágással mű­szakilag jól rendezhető, s ez­zel adódik a növekvő létszá­mú városkörnyéki település új központjának helye. Jó la­kásépítési területeket is fel­tártak a tervezők; parkok és főtér kialakítását szintén ajánlják. A városrendezés teljes kelléktára Kótaj központja is rende­zésre vár — ehhez azonban a Debreceni Tervező Vállalat mái- jó rendezési tervet készí­tett. E szerint az új központ helye az északi és keleti utak találkozásánál, a templom körüli területen alakítható ki. Nyírtelek településszerkezeté­nek széthúzódását új. a súly­pontban lévő központtal, al­központokkal. közlekedési és zöldfelületi elemekkel, ajánl­ják csökkenteni, de ezenkívül is a városrendezés szinte tel­jes eszköztárának felvonulta­tásával lehet a ma teljesen széteső településszerkezetet megfelelővé tenni. Nagycserkesznél is az a fel­adat. hogy határozottabbá te­gyék a település arculatát, a tervezett intézmény- és la­kásépítést egyaránt jobban kell a településrendezés cél­jainak szolgálatába állítani. Megoldásra vár a széteső, la­za. nagy kiterjedésű település- szerkezet tömörítése, egységes kialakítása, amely parkok, zöld felületek létesítését is igényli. Kálmánháza útháló­zata megtartható, újabb par­cellázásokkal és lakóházépí­tésekkel arányosabbá tehető, de itt is park, zöldfelület, fő­tér kialakítása lenne célszerű. Kinőtt rendezési terv Közigazgatásilag is Nyír- i egyházához tartozik Nyírsző- [ lös. Két éve gondos, jó terv készült a településrendezésre, megvalósítása elkezdődött. < Szintén a városhoz tartozik Felsősima. Másfél évtizedes rendezési terve (elsősorban a , lakosság számának gyorsabb növekedése miatt) átdolgo- | zásra, kiegészítésre szorul. Természetesen nemcsak a | környék településeit, hanem j magát a városi belterületet is érinti — sokkal részleteseb- I ben — egy ilyen átfogó elem- j ző. A VÁTI városi és város- környéki településszerkezeti gondokat leltáró tervek a megoldási javaslatok minden­képpen hasznosak. Jó tám­pontot adnak a hosszú távú fejlesztési elképzelések ösz- szehangolásához, hogy Nyír­egyháza valóban együttéljen a városkörnyékkel — vala­mennyi település közös hasz­nára. M. S. „Traktormatuzsále­mekkel” gazdagodik ha­marosan a Sóstó melletti skanzen. Augusztus 20- án nyílik meg a traktor- múzeum, ahol 12 ré­gi, kiszolgált masinát lát­hat majd a közönség. Ré­gi kormos G—3 5-őst, ZK—25-öst, Zetor Szu­pert, UE 28-ast, MTZ 50- est. DT 54-est és a többi­eket, a mai modern gé­pek elődeit, amelyek az első barázdákat szántot­ták a közös gazdaságok földjén. Ezt a traktormúzeumol a gépállomások megala­kulásának 30. évforduló­jának tiszteletére nyitják meg. Az ócskavassá ved­lett kiszolgált masinákat egykori traktorosok, a gépállomások dolgozói szedték össze, javították i meg, varázsolták „újjá”, ; ők kutatták fel. Küldtek ; ilyeneket Nyirtelekröl, j Baktalórántházáról, Má­tészalkáról. A traktormúzeum ; megnyitóünnepségére meghívja a MEZŐGÉP ■ vállalat a volt gépállo- 1 mások egykori traktoro- i sait, akik ezekkel a gé- ■ pekkel dolgoztak. A 20, í 25 és a 30 éves törzsgár- ; da-kitüntetéseket ez al­kalommal nyújtják át j azoknak, akik a MEZŐ­GÉP elődjénél, a gépál- i lomásokon dolgoztak, (f) 1 Friss zöldség- és gyümölcs- féléből mind többet és ol­csóbban vehetnek a háziasz- szonyok megyénk boltjaiban és a piacokon. A ZÖLDÉRT vállalat a megyei készletek felvásárlásán kívül jó kap­csolatot teremtett hazánk dé­li megyéivel is; így a nálunk kisebb mennyiségben termett zöldpaprikát, paradicsomot, uborkát. kajszibarackot Csongrád. Bács-Kiskun és Békés megyéktől szerzik be. A vállalat nyíregyházi, kis- várdai és mátészalkai raktá­raiból látják el zöldség- és gyümölcsfélékkel a 68 saját és ugyanennyi élelmiszer­kiskereskedelmi, és ÁFÉSZ- üzletet. Két hete pedig a la­kosok jobb ellátása érdeké­ben az üzletek rendelésein kívül is 6—8 féle árut kínál­nak a boltoknak. így több olyan kisforgalmú kereske­delmi ellátóhelyre is hama­rabb eljuttatják az árut, ahonnan a megrendelés csak lassan, döcögve jutna el hoz­zájuk a telefon és a jó meg­közelítési lehetőség miatt. A két hete szervezett akció so­rán a nyíregyházi és a máté­szalkai raktárakból visznek ki árukat az üzletekbe. A vállalat vezetői — a kedvező tapasztalatokat látva — a já­ratok rendszeresítését és to­vábbi bővítését szorgalmaz­zák. Hét végén a nyáron kapha­tó valamennyi zöldségből, gyümölcsökből szállítottak az üzletekbe és a piacokra. Kor­látlan mennyiségben vittek ki burgonyát, fejes káposztá­ból 300 mázsa, zöldpapriká­ból 200, paradicsomból 100, uborkából 200, hagymából 60, őszibarackból szintén 60, nyári almából pedig 30 má­zsa fogyott megyénkben. (Ezenkívül amit a magánter­melők eladtak.) Kisebb meny- nyiséget kínáltak kajsziba­rackból, meggyből, málná­ból. A cseresznye pedig már elfogyott. A zöldségpiacon a tölteni való paprika a sláger, kilo­grammját 30 forintért lehe­tett venni. A hegyes, csípős paprika is kedvenc csemege, ennek 28 forint az ára. A gyümölcsök közt legnagyobb mennyiségben őszibarackot vásárolhatunk, 8 és 22 forint közt változik az áruk. A meggy 15 és 22, a1 málna 22 és 26 forint közti áron kap­ható. Július végén jelenik meg a sárgadinnye, majd nemsokára görögdinnye is lesz a boltokban. Amint a megyében termett dinnye is a piacra kerül, lényegesen olcsóbban adják majd a ter­melők is, és ä vállalat is. Az idén eddig 296 vagon leveszöldség, 172 vagon bur­gonya, 25 vagon uborka, 11 vagon paradicsom és 10 va­gon zöldpaprika, valamint 35 vagon gyümölcsféle fogyott megyénk zöldségboltjaiban és piacain. ÁLLAMI GONDOZOTTAK NYARA Külföldről jött a képeslap... Egercsehiben töltöttünk két hetet, az anyuka rokonainál — meséli Hegyi Ildikó. — Már harmadik éve, hogy ott nyaralunk egy ideig. — Ezután még Hajdúszo­boszlóra, Kisvárdára és Bu­dapestre is elmegyünk — te­szi hozzá a húga, Erika. — Még soha nem voltunk Pes­ten. A nyíregyházi Kéz utcai .kisházban özvegy Csatári La- josné másfél éves koruktól neveli a Hegyi lányokat. Az intézettől kapott jutalomüdü­lésen kívü'. minden nyáron elviszi valahová a gyereke­ket — Ildi hatodikos, Erika ötödikes a 4-es iskola zenei tagozatán. Jól tanúinak. Olyan természetes, hogy ne csak az intézet vigye őket nyaralni, hanem inkább mi, a nevelőszülei. Ildiké még egy hetet Kassán, Tátralom- nicon és Prágában töltött az Megtartotta a jegy árát... A főnök nem akart hinni a fülének, amikor beosztottja azzal a meglepő hírrel állí­tott be hozzá, hogy sikkasz­tott. Az ellenőrök munkához láttak és rövid idő alatt iga­zolták. hogy a beosztott nem hazudott. A dolgozót azonnali hatállyal elbocsátották. és mivel nem kis összegről, ha­nem 90 ezer forintról volt szó. feljelentést tettek ellene. Szűcs András Tiborné 1957 szeptemberében került a Volán vállalat kisvárdai főnökségé­re. Először kalauz volt. aztán elszámoltató, néhány éve pe­dig elővételi jegypénztárosi teendőket látott ei Menetje­gyeket. bérleteket árult, a be­vételt pedig naponta postára adta. Vezette az elszámolási lapokat, pontosan feltüntette az eladott jegyeket és a* be­folyt összegeket. Megbecsül­ték munkahelyén. Kiváló dolgozó kitüntetést is kapott, s míg fel nem jelentette sa­ját magát, elégedettek voltak munkájával. A múlt év nyarán, köze­lebbről augusztus 8-án épp úgy végezte munkáját, mint a többi napokon, ám este száz eladott jegy árát — 20 ezer forintot — kivett a kasz- szából. Eltelt néhány nap és Szücsné újabb 100 jegy árát nem adta postára. A hiány előbb-utóbb kiderült volna, de Szücsné október 4-én ,.le- rendezte" az egészet papíron. Az éppen akkor értékesített jegysorból származó bevételt a korábban kiveti 100 jegybe számította bele. November 2-án újabb nagyszabású akcióba kezdett, ekkor már nem száz, hanem 500 jegy árát vette ki a pénz­tárból. Szücsné összesen 90 ezer forint értékű jegyet adott el úgy. hogy a bevételt kivette a Volán pénztárából. Hogy miért sikkasztott, az a tárgyaláson sem derült ki. Ö azt mondta, felettese vette rá a sikkasztásra, s a pénzre is neki volt szüksége, ám a bíróság nem fogadta1 el ezt a védekezést, mert nem élet­szerű, hogy valaki ilyen nagy összegeket csak úgy önzetle­nül elsikkaszt, hogy másnak pénze legyen. Az mindenesetre furcsa volt, hogy a jegynyilvántartó — Szücsné szerint ő kapta a pénzt — nem fedezte fel a visszaélést, sőt két rovancso- lás is volt a sikkasztás meg­kezdése óta, de az ellenőr sem talált hibát Szücsné munkájában. A Kisvárdai Járásbíróság Szűcs András Tiborné 45 éves kisvárdai lakost magán­okirat-hamisítással jelentős kart okozó, folytatólagosan elkövetett sikkasztásban mondta1 ki bűnösnek, s ezért" 1 év börtönre ítélte, valamint kötelezte a Volánnak okozott kár megtérítésére. A bíróság enyhítő körülményként érté­kelte büntetlen előéletét, azt hogy Szücsné önként jelen­tette be bűncselekményét, őszinte, megbánó és feltáró jellegű vallomást tett. A megyei bíróság. Szücsné bün­tetését felemelte másfél év szabadságvesztésre és 1 évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától, a kártérítést is meg kell fizetnie. Az ítélet jog­erős. (balogh) iskolai kórussal, most járt először külföldön. Az állami gondozott gyere­kek nyaralására az idén fél millió forintot költ a megyei gyermek- és ifjúságvédő in­tézet. Egyrészt a megye gyer­mekotthonai fedezik a gyer­mekek nyaralásának kiadá­sait, másrészt az intézet is több helyre elviszi az állami gondozott gyermekeket. Az iskolásoknál pedig a tanul­mányi kirándulásokra is az intézet adja a szükséges ősz- szeget, az idén összesen 15 ezer forintot fordítanak ilyen célra. Szabolcs-Szatmár megyé­ben 1761 állami gondozott gyermek él nevelőintézetben, 1003-an pedig nevelőszülők­nél. Közülük 446-nak szerve­zett vajmilyen nyári üdülést a gyermek- és ifjúságvédő in­tézet. Sok olyan gyerekről is í hallottak, akit az ország más , részeire vittek üdülni a ne­velőszülők, kaptak lapot az intézetben a külföldön nya­raló állami gondozott gyere­kektől is .. . A nevelőotthonok térítésé­vel 278 gyerek pihen a nyár egy részében a sóstói Szeré- na-lakban. Kilenc napot töl­töttek ott a nagydobosi inté­zet és a tiszalöki kisegítő is­kola növendékei, az ököritó- fülpösi és a berkeszi ottho­nokból is egyaránt 70—70 leány és fiú pihen a sóstói környezetben. A balkányi óvodás nevelőotthon kicsi­nyei tíz napot töltöttek Kö­zéphután. Á Balaton mellet­ti káptalanfüredi úttörőtá­borba 40 berkeszi állami gondozott fiút várnak az idén. A gyermek- és ifjúságvédő intézet 168 gyermek nyaralá­sát szervezte meg Középhu­tán. Hat turnusban 12 napot töltenek ott az állami gon­dozottak. A cégénydányádi és a nyírbátori kisegítő iskola és nevelőotthon fiataljai már haza is jöttek, most utazott el a nevelőszülőknél élő gye­rekek első csoportja, majd még két alkalommal is ők foglalják el a középhutai há­zat. Még egy turnusban a nyírbátori kisegítő iskola és nevelőotthon gyerekei nya­ralnak Középhután. (t. k.) 2 EGYÜTTÉLNEK NYÍREGYHÁZÁVAL

Next

/
Thumbnails
Contents