Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

1978. július 18. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Szabolcsi portrék A gépszerelő Keze helyett a csuklóját nyújtja kézfogásra Kertész Mihály, a mezőgazdasági főiskolai tangazdaság újfe­hértói telepén. A gépszerelő éppen az egyik kombájnon javított meg néhány alkat­részt. — Minden gépet az aratá­si csúcsra készítünk — ül le egy kicsit a fiatalember. — Számba vettük magunk kö­zött, a November 7. Szocia­lista Brigádban, hogy mik a legfontosabb teendőink, a szükséges javítások az ara­tás megkezdése előtt. Rang­soroljuk a műhelyben a fel­adatokat, mert az időjárás viszontagságai miatt nekünk még jobban kell alkalmaz­kodnunk a terméshez. Most nem a napok, de még az órák is számítanak a betakarítás előtt. Ugyancsak korán csörög az óra a szerelőknek is az ara­tás idején. Ilyenkor ők is be­állnak a táblákba, s tizenkét órán át mennek a gépekkel. Igaz, a borítékuk is jóval vastagabb a fizetésnél, tizen­egyezer forintot vihetnek ha­za akkor egy hónapban. — Az aratás mellett a bor­só- és a kukoricaszezon is jól fizet, 5—6 ezret keresnek eb­ben az időszakban. Egy-egj szezon előtt már eltervezzük hogy mire költjük a szokásos­nál több pénzt. Az idén Kertész Mihálynak nem kell sokat töprengenie a pénz elköltésén: február­ban kaptak egy másfél szo­bás munkáslakást a nyír­egyházi Árok utcai lakótele­pen. öt évig laktak a fele­sége szüleinél, a család is négytagúra szaporodott. — Az ötéves Juditnak épp a költözés alatt született meg a kisöccse, Tamás, örülünk nagyon az első önálló ott­honnak, de már azt tervez­getjük, ha nőnek a gyere­kek, jó lenne egy nagyobt lakásra cserélni a mostanit Látja, rögtön többre vágyik az ember, ha már valami! megszerzett. A fiatalember egy éve fe­jezte be a mezőgazdasági szakközépiskolát. Most égj fél évre újra a könyvek töl­tik ki napja egy részét Június utolsó napjaiban in­dult a technikus-minősítc tanfolyam, s ha befejezi, de­cember végén technikus le­het. — Az erő- és munkagépe­Túlteljesítették az experttervet Pecséri József gépbeállító automata esztergán a vissza­csapó szelepek házát készíti. (G. B. feiv.) Sikeres félévet zárt az ISG mátészalkai gyáregysége. Az eredeti termelési tervet — amely 127 millió forint érté­kű termék előállítását tűzte ki célul — csaknem ötmillió­val teljesítették túl. Kedve­ző képet mutat a gyáregység féléves exportja is. A terve­zett harminc millió helyett 32,6 millió forint értékben szállítottak különböző termé­keket külföldi piacokra. A legnagyobb megrendelő az idén is Csehszlovákia, Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság. Cseh­szlovákiába' ammóniaszele­peket, Lengyelországba gőz­nyomáscsökkentőket és am­móniaszelepeket, az NSZK-ba pedig úgynevezett Univám visszacsapó szelepeket szállí­tott a szálkái gyár. Az idén először gőznyomás­csökkentőket is gyártanak Mátészalkán. Az első fél év­ben mintegy húszmillió fo­rint értéket állítottak elő ebből a termékből. Emellett a legfontosabb termékek az idén is az öntött- és az acél- szelepek, a kondenzedények, a szennyvízszűrők, valamint az Univám elnevezésű visz- szacsapó szelepek. A termelésen túl a gyár­egységben jelentős mérvű be­ruházások is folynak. Ta­vasszal kezdték meg a' festő­üzem rekonstrukcióját, amely 2,4 miliió forintba kerül, s hamarosan a technológiai szerelések is befejeződnek. A tervek szerint szeptemberben adják át a csarnokot, amely elkészültével lehetővé teszi a gépek olyan elrendezését, ami a technológiai sorrend­nek a legjobban megfelel majd. Az építés és a szerelés mintegy 870 ezer forintba kerül, míg a fennmaradó ösz- szegért modern gépeket, be­rendezéseket állítanak majd munkába. Egy korábbi megállapodás értelmében az idén kezdték el annak az üzemcsarnoknak az építését, ahol az Univám visszacsapó szelepek gyártása történik majd. A tervek sze­rint a nagy beruházás építé­szeti munkái az idén, szep­tember 30-ára készülnek el, s a következő év áprilisától már itt készítik a visszacsapó szelepeket. A beruházás vég­összege eléri majd a hatvan- millió forintot. Mintegy öt­millióba kerül az épület, öt­venöt millió forintért pedig korszerű, nagy teljesítményű gépeket vásárolnak majd. A megállapodások szerint a szatmári gyárnak a jövő év­ben 227 ezer darabot kell el­készíteniük e termékből, de 1980-ban már 700 ezerre nő ez a szám. A gyáregység tervei között szerepel még többek között egy finomacélöntöde építése is, amelynek feladata az Uni­vám visszacsapó-, valamint az ISG gyöngyösi gyáregysé­gében készülő pillangószele^ pék alapanyagának biztosítá­sa lenne. Ez a beruházás elő­reláthatólag 1980-ban veszi majd kezdetét. B. G. Brigádvezetők klubja R égi gondja a brigád­mozgalomnak, hogy az egymástól elütő munkakörben dolgozó bri­gádok vezetői — és termé­szetesen tagjai — sokszor mitsem tudnak egymásról, nem ismerik a másiknak a gyárban, intézményben el­foglalt helyét, munkájának lényegét. Pedig, ha tisztá­ba kerülnek egymással, mindjárt valósabbá lesznek a brigádértékelések, reáli­sabbá lesz a vállalá­sok igazi súlyának megmé­rése. Erre talált megoldást a nyíregyházi gumigyár bri­gádklubja, melynek kebe­lében külön brigádvezetői klub is működik. A gyár mintegy hetven munkacso­portjának, az adminisztrá­ciót végzőknek, a félkész- és a késztermékeket elő­állítóknak, a karbantartók­nak brigádvezetői vesznek részt a rendszeres, a mun­katervhez szigorúan ra­gaszkodó foglalkozássoroza­ton. Az előadások, beszél­getések nem csupán a szakmai kérdéseket ölelik fel, hanem a mindennapos feladatokat is taglalják és megismertetik a kollektí­vák vezetőit az őket és a dolgozókat érintő felsőbb határozatokkal. Már a klub léte is figye­lemre méltó. De nem a klub ténye, hanem annak egy eddig sajátosan nyír­egyházi vonása az, ami a Nehézipari Minisztérium és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete szakemberéi szerint országosan is egye­dülállóvá és minden bizony­nyal követésre méltóvá te­szi őket. A teljesen új vonás lé­nyege — Komócsi István, a nyíregyházi gumigyár munkaverseny-titkára sze­rint —, az, hogy minden­egyes összejövetelen há­rom brigádvezető ad szá­mot a többieknek tevékeny­ségükről, munkájuk lénye­géről, sikereikről és kudar­caikról. így, az összes kép­viselt munkakörök alsó szintű vezetői — az admi­nisztrátortól a karbantar­tóig — közösen vitathatják meg a felszínre jutott kér­déseket. — Ügy gondoltuk — mondja Komócsi István —, ez az útja annak, hogy a brigádok tisztába kerülje­nek avval az egyébként egyértelműnek tűnő tény­nyel, hogy az ő vállalásuk csak egy a sok közül, része a gyár vállalásának. Azt szeretnénk, hogy ezzel a módszerrel a brigádvezetők végül is szocialista szelle­miségű kollektívát alkot­hassanak. H klub 1976-ban kezd­te meg munkáját. Az elmúlt évben már körvonalazódtak az új módszer lényegi vonásai, 1978-ra pedig addig jutot­tak, hogy példájukat or­szágos követésre méltónak találják. S. Z. Mert nem külföldi? Perlit a kertészetnek Kevesen tudjak, hogy hazánk perlit nagyhatalom. Az USA, a Szovjetunió, az NSZK és Olaszország után mi gyártjuk a legtöbb per- litet. Annyit ma már a nem szakember is tud erről a ter­mékről, hogy roppant ala­csony a fajsúlya és hőve­zetőképessége miatt ered­ményesen használja az építőipar. A nagyhasznú termék egyik fajtája, az úgyneve­zett kertészeti perlit. Alig néhány éve még „aranyat” adtunk érte, valutával fi­zettünk azért, hogy külföld­ről, főleg Olaszországból beszerezzük. Itthon a per- littel foglalkozó nyírteleki­eknek végül sikerült a kül­földivel azonos értékű gyö- kereztető perlitet gyártani. Magyarországon így most egyedül Nyíregyházától alig 20 kilométerre, a Nyír­teleki Perlitgyárban készül kertészeti perlit. Felfedezte ezt a megyén kívüli több gazdaság. Innen szállítják gyökereztetéshez a kerté­szeti perlitet a Budapest környéki tsz-ek. Jelentős megrendelőjük az óbudai Tsz, a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Kerté­szeti Közös Vállalata, amelyhez olyan gazdaságok tartoznak, mint a szentesi, a soproni, a ceglédi tsz-ek. A zöldség- és virágfélék gyökereztetési ideje perlit- ben rövidebb, minőségileg jobb, mint az egyéb kö­zegben, például tőzegben gyökereztetett növényé. A perlit is eredményezi, hogy a benne gyökereztetett virá­gok, rózsák, szegfűk, zöld­ségnövények, paradicsom, paprika sokkal fejlettebb. Tudomásom szerint Sza­bolcsban is vannak olyan gazdaságok, kertészei vál­lalatok, amelyek zöldség-, illetve virágtermesztéssel foglalkoznak. Hogyan le­hetséges, hogy eddig még nem fedezték fel a perli­tet? Talán azért, mert itthon van? (farkas) Sikeres fél év az ISG-ben két, a munkaszervezést fo­gom tanulmányozni, méghoz-* zá nappalin. A két gyerek ne­veléséből én is kiveszem a részem, s így elég nehéznek tűnik a bő féléves iskola. A ta­nulást még éppen csak most hagytam abba, viszont az is sokat jelent, hogy a brigád­ban gyakran kölcsönadunk egymásnak néhány szakköny­vet, ha egyikőnk valamilyen érdekesebb műszaki problé­mára lel. Még a tangazdaság műhelyfőnöke is szívesen ad szakirodalmat, ha valaminek alaposabban utána akarunk nézni. A csendes, szűkszavú fia­talember nyolcadik éve dol­gozik, az újfehértói telepen. Igaz, a szerződése is ideköti, mégsem ez az elsődleges a maradásnál. — összeszokott, jó kollek­tívában dolgozom, s ez gya­korta többet jelent, mintha a lakóhelyem valamelyik üzemében lennék. Megéri a kijárás, a korábbi felkelés, mert nem úgy megyek a te­lepre, hogy „Jaj, csak már vége lenne a napnak”. Ha­zudnék, ha azt mondanám, hogy mi sohasem vitatko­zunk semmin. A viták azon­ban mindig a javítást, a se- gíteniakarást szolgálják. Azonkívül a műszakiba tech­nológiai fejlődéshez szüksé­ges feltételek is adottak az újfehértói telepen. Ha valaki fiatalkorban, nagy lendület­tel kezd a tanuláshoz, a munkához, itt sokra viheti. Tóth Kornélia Pártmunka az iskolában vei szóltak arról, milyen adóságok akad­nak a saját tantestületen belül, hogy na­gyobb lépéseket tegyenek a nevelői iskola felé, erősítsék a nevelési motívumokat az órán és azon túl is. Felelősséggel foglalkoztak a gyerme­kek, főként a fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulásával, pályaválasztásával. Nem hallgatták el több helyen, hogy nem. mindig van súlya az iskolák minősítésének, ajánlásainak a továbbtanuló gyermekek esetében, s nem mindig a jó tanuló, tehet­séges gyermekek jutnak be a továbbtanu­lást jelentő iskolába. Értékelték a taggyűléseken a nevelők és szülők kapcsolatát. Egyes is­kolákban hasznos tapasztalatokat hozott az iskolai pártszervezet által kezdeményezett kommunista szülők és kommunista peda­gógusok eszmecseréje. De az üzemekkel való formális kapcsolatokról is beszéltek a taggyűléseken. Sok még a tartalék az együttműködésben, hogy érdemi erkölcsi haszna származzék belőle az iskolának és a dolgozó kollektíváknak. Több alapszer­vezet kezdeményezésére valósult meg, hogy a pedagógusok a korábbinál jobban részt vesznek a községek, lakóterületek társadal-. mi, kulturális életében, segítik a felnőttok­tatást. Melyek voltak a leggyakrabban fel­bukkanó gondok? Egyes iskolákban to­vábbra a pedagógushiány nehezíti a haté­konyabb nevelőmunkát, az arányosabb terhelést. Máshol az iskolák zsúfoltsága okoz gondokat, egyes helyeken pedig a körzeti iskolába való bejárás nehezíti a gyermekek tanulását. Azokban az iskolák­ban, ahol a tanulók jelentős hányada ci­gánytanuló, a fejlődés ellenére sok gond van a tankötelezettségi törvény végrehaj­tásával. Szóba került az is; a pedagógusok egy része közömbös a gazdasági, kulturá­lis, ideológiai és társadalmi kérdések iránt. Csupán a szűkebb munkája, a napi tanítás érdekli. A kommunista pedagógusok állást foglaltak amellett, hogy egyetlen nevelő sem végezhet a társadalom számára hasz­nos nevelői munkát, ha érdeklődése be­szűkül s nem él együtt környezetével, szocialista valóságunkkal. A munkát nehezítő körülmény, hogy nincs mindig összhang és munkamegosztás az iskolai szakmai vezetés és az iskolai pártvezetőség között. Elég gyakori a pár­huzamosság, az ugyanazt a kérdést ismét napirendre tűző helyi fórum. A pártmun­ka stílusának korszerűsítése feladatokat tartogat az iskolai pártalapszervezeteknek is. Több helyen elmondták a pártépítési gondokat is, a pártba való belépés az ér­telmiségi rétegnél nem korlátlan. Viszont az arra alkalmas és magukat a párttagok soraiba kérő alkotó pedagógusoknak he­lyük lenne pártszervezetekben ŐSZINTESÉG ÉS ALAPOSSÁG jelle­mezte a beszámoló taggyűléseket, melyek hozzájárulnak az iskolákban folyó politi­kai-eszmei neveléshez, a pártmunka to­vábbi javításához. A feladatok zömét hely­ben, a kommunista pedagógusok oldhatják meg. Vannak azonban általánosabb gon­dok, feladatok, amelyeket a felsőbb párt­szervek segítségével valósíthatják meg. Páll Géza RÉGEBBI SZEMÉLYES TAPASZTA­LAT, hogy amikor az iskolai pártalap- szervezet titkárát kerestük, jónéhány ne­velőt kellett megkérdeznünk a tanári szo­bában, amíg útba igazítottak. Ma már ke­vés helyen fordul elő. hogy nem tudják, kt az iskolai pártalapszervezet titkára. Sok­szor maguk a gyermekek is tudják, s ez nem árt. Való igaz, hogy az iskolai párt- alapszervezetek többsége látványosság nél­kül dolgozik. Azt is mondhatnánk, a ku­lisszák mögött dolgozik, de tekintélye az utóbbi évben, években növekedett. Mi ad tekintélyt az iskolában dolgozó kommunistáknak, a pártalapszervezetnek ? Elsősorban a végzett politikai munka. A tekintély alapja az, mennyire kezdeménye­zők, mennyire alakítói az iskolai életnek, a tantestületi légkörnek, a szocialista ta­nár-diák viszonynak . az egységes nevelési szemléletnek. Nem mellékes az sem. vajon a pártalapszervezet partnere tud és akar-e lenni az iskolai szakmai vezetésnek, ténye­ző tud-e lenni abban, hogy az iskola veze­tése a lényeges kérdésekkel törődjék, ne vesszen el részletkérdésekben, ' vélt vagy valós csoportosulások, torzsalkodások pal- lírozásában. Mindezek kerültek mérlegre a napok­ban véget ért iskolai pártalapszervezetek éves beszámoló taggyűlésein. A megyei ta­pasztalatok szerint, a taggyűlések többsé­gén lényeges, a kommunista nevelők, a pártalapszervezet politikai munkája szem­pontjából fontos problémákkal, tenniva­lókkal foglalkoztak. A beszámolók kriti­kusan és önkritikusan elemezték; milyen helyet foglal el az iskola életében a párt­alapszervezet, milyen gondok nehezítik az eredményesebb nevelőmunkát. Az általános tapasztalatok biztatóak az iskolai pártalapszervezetek kezdemé­nyező szerepet vállaltak az oktatáspoliti­kai határozat megvalósításában, vezetőségi üléseken és taggyűléseken egyre hozzáér­tőbben elemzik az oktató-nevelő munka időszerű és főként helyi kérdéseit, gond­jait. AZ ISKOLAI PARTTAGGYÜLÉSEK vitái is megerősítették, hogy a tantestület­ben végzendő politikai munka szerepe to­vább növekedett. A pártonkívüli nevelők is igénylik az iskolai élet minden lényeges kérdéséről a nyílt és idejében való tájékoz­tatást, legyen szó feljebbsorolásról. külön­böző megbízatásokról, intézkedésekről. Természetesen igénylik ugyanezt a kom­munista nevelők is. akik a személyes pél­damutatáson, kezdeményezésen túl, azzal is kedvezően befolyásolhatják szűkebb, is­kolai környezetüket, ha a fontos kérdések­ben állástfoglalnak véleményükkel erősítik a tantestületi és munkatársi egységet, a pozitív kezdeményezéseket. Ehhez azonban továbbra is szükséges, hogy az iskolák szakmai vezetői méginkább támaszkodja­nak a kommunista nevelői közösségre, min­dig kérjék ki véleményüket egy-egy egész iskolát, tantestületet érintő kérdés eldön­tésénél. Egyre konkrétabban gondolják végig a saját tennivalókat, hogy minden iskolában jobban összehangolják a nevelés külön­böző, egymással együttesen ható színtereit. A gondok és feladatok nyomonkövetésé-

Next

/
Thumbnails
Contents