Kelet-Magyarország, 1978. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-14 / 164. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. július 14. Gépi levegő, teheneknek Fóliasátor alatt végzik az erőgépek mentesítését. (Fotó G. B.) A kiképzési terv szerint szinte egész nap gyakorolják az önvédelmet, valamint az állat- és növényvédelmet. Elvégzik mindazt a nehéz és felelősségteljes munkát, amely egy esetleges atom­csapás után várna rájuk. Va­lamennyien a polgári véde­lem nyírmadai századához tartoznak. Van köztük ti­zennyolc éves és hetvenéves is. A helyi tsz majorjában sorakoztak fel, fegyelmezet­ten várják a parancsot. A módszertani gyakorlatot meg­tekintik a vásárosnaményi járás polgári védelmi pa­rancsnokai is, főleg a ter­melőszövetkezetek pv-pa- rancsnokai kíváncsiak a lát­ványos gyakorlatra. Hernádi András őrnagy, a pv. járási törzsparancsnoka rövid megbeszélést tart, az­tán dr. Panyi György téesz- elnök-helyettes, a századpa­rancsnok helyettese ismerte­ti a feladatokat. A feladatok közé tartozik a feltételezett kárterület felmérése, az ál­latállomány, a takarmány, az ivóvíz védelme, a szeny- nyezett terület mentesítése, valamint a sérült állatok ki­mentése és gyógykezelése. A közelben tárolt burgonyát is meg kell menteni, hiszen az életvédelem után legfonto­sabb a lakosság ellátása. Egy parancs után elsöté­títenek minden ablakot, kez­dődik a készülődés. Rádió­Modern műszerrel mérik a feltételezett szennyezettség mértékét. ügyeletesnek Lőrincz György karbantartó villanyszerelőt osztják be, csupán az a fel­adata, hogy hallgatja és to­vábbítja a Kossuth rádió közleményeit. Gyors öltözkö­dés következik, mindenki magára veszi a védőruhát és a gázálarcot. A legügyesebb­nek Kézi István fiatal trak­toros bizonyul. A fehér hajú idős ember, Fekete János nö­vénytermesztő szintén az el­sők közt készül el, pedig ő régen volt katona. Fólia segítségével az istál­lóban kialakítják a légzsili­pet, s egy gép fújja be a tiszta levegőt a teheneknek. Ketten elindulnak, s a mű­szer segítségével felmérik a szennyezettség mértékét és sárga zászlókkal kijelölik a mentesítés, a fertőtlenítés útvonalát. Ezt követően a vegyszeres tartálykocsik el­indulnak és jókora területre permetezik a szinte megvál­tónak számító folyadékot. A feltételezett atomcsapás a majorban tüzet is okozott, a magasra csapó lángokat ha­mar eloltják, az egyetlen „sé­rült” másodpercek alatt az egészségügyiek hordágyára kerül. Jókora fóliasátor alatt mentesítik a. szennyezett traktorokat, néhány tehén és néhány bárány is átmegy a kijelölt fertőtlenítő helyen. Deme Albert tsz-elnök, a nyírmadai pv-egység pa­rancsnoka értékeli a gyakor­latot. Megnyugtatóan hatnak elismerő szavai. N. L. Táncos üdülés — pályázatra Különleges üdülést nyert — pályázaton — a Szabolcs-Vo- lán táncegyüttes. A Veszprém megyei Tanács pályázatát nyerték el, amely lehetőséget ad ara, hogy a táncosok kel­lemest a hasznossal össze­kötve: műsorokat adjanak és pihenjenek is. Július 12—23. között Tapolcán üdülnek, s ez idő alatt végigjárják a Ba­laton vidékét. Szokatlan tur­néjukon tíz alkalommal lép­nek fel az északi part üdü­lőiben — hazai és külföldi vendégek előtt. Robert Thomas Allen: A ttok és a humorérzék E mlékszem, amikor hat­éves voltam, egyszer ezt mondtam a szom­széd kislánynak: — Fogadok, hogy öt cen­timéterre állhatok tőled — és te még sem érinthetsz meg! — De igen! — Hát én a csukott ajtó mögött fogok állni! — felel­tem, s olyan harsány kaca­gásban törtem ki, hogy a já­tékhoz összeszedett kavicsok mind kigurultak a zsebeim­ből. A kislány olyan pillantást vetett rám, mintha hirtelen varangyos béka bukkant vol­na föl előtte. — Mi eben a nevetséges? Persze, hogy senki sem érint­het meg, ha bezárod az ajtót, és mögé állsz. Sok év eltelt, de sehogy sem tudtam rájönni, mi a nők humorérzékének a nyit­ja. Hiszen vagy nem akkor nevetnek, amikor kell, vagy nem azon, amin kell, vagy — ami a legrosszabb — egyál­talán nem nevetnek. Ismerek egy furcsa hölgyet, aki min­den vicc után ezt szokta kér­dezni : — No és aztán mi volt? Egy másik nőismerősöm mindig elejétől végéig neve­téssel kíséri a viccet, de azu­tán hirtelen halálosan ko­moly képet vág és megkér­di, hol lakom jelenleg. Nyilván arról van szó, hogy a humor lényege nem maga a tréfa, hanem egy sereg képzettől, érzéstől, meg kép­zettársítástól függ, amelyet mind a tréfa okoz. Az olyan személy, akinek fantáziája főként a hálószo­bafüggöny, a tavaszi ruha, meg a legújabb divatos éne­kes köti le — mindent kissé más megvilágításban lát, mint az, akinek a gondolatai a labdarúgás, a horgászás és a sör körül forognak. A nők szellemi tevékeny­ségét a földhözragadt realiz­mus súlyos ballasztja terheli, s ez nem teszi lehetővé szá­mukra, hogy túlságosan ma­gasan lebegjenek. Ez az egyik oka annak, amiért nem képe­sek reagálni az olyan törté­netekre, ahol a tréfa ellent­mondásba kerül a józan ész­szel. Egy este, amikor haza­tértem, már a küszöbről így szóltam a feleségemhez: — Drágám, hallgasd meg ezt a roppantul mulatságos történetet! Egy fiú minden este a vendéglőben ült, és zellert akasztott az egyik fü­lére. Egyszer azonban a ven­dégek azt látták, hogy zöld­hagyma csüng a füle mögött. Az egyik nem tudta vissza­fojtani kíváncsiságát, és megkérdezte: „Ide hallgass, Mac, miért akasztottál hagy­mát a füledre?” Mire 5 így felelt: „Mert ma nem kap­tam zellert!” Az utolsó szavakat alig tudtam kiejteni — szinte vo- naglottam a nevetéstől. Feleségem pedig hűvösen tudakolta: — De hát miért nem kapott aznap zellert? Azután szórakozottan tette hozzá: Főnyeremény: egy Lada Tizenhat rendező szerv — valamennyi országos intéz­mény, vállalat stb. — hirdet­te meg közösen a „Kell a jó könyv— ’77”című olvasópá­lyázatot az orosz és szovjet irodalomból. A kiírás .szerint „valamelyik könyvtárnak” adhatják be, küldhetik el a résztvevők a pályázati lapot. Ez az általános megfogalma­zás, valamint a tizenhat ren­dező egyenrangú felsorolása okozhatott félreértést, ezért több pályázó tette szóvá szerkesztőségünkben: nem tudják, ki a pályázat igazi „gazdája”, vagyis hová for­duljanak, mert eddig sehol sem fogadták el a jelentke­zési lapokat. Érdeklődésünkre a megyei könyvtárból megnyugtató vá­laszt kaptunk. Akik pályázni szeretnének, szeptember 1-ig a megyei könyvtár olvasó- szolgálatánál — közismerteb­ben a kölcsönző részlegnél — adhatják be pályázati lap­jaikat. A könyvtár össze­gyűjti a jelentkezési lapokat és egyszerre továbbítja majd a bíráló bizottsághoz. Még -azoknak is van ide­jük, akik talán most halla­nak először a pályázatról. Az ő kedvükért közöljük: ta­valy a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából hirdették meg az olvasópályázatot. Negyven művet tartalmaz az ajánlójegyzék — könyvtá­rakban, esetleg könyvesbolt­ban beszerezhető — ebből hat művet választhat ki a versenyző, s válaszol a pá­lyázati lapokon feltett kér­désekre. Műelemzéssel is le­het pályázni, például a mű szerkezetét, nyelvezetét, hő­sei jellemét elemző írások­kal. Ezeket is a könyvtár gyűjti. A sorsolást és a díjkiosz­tást ez év novemberében tartják. Gazdára talál szá­mos értékes tárgy, társas- utazásra szóló utalvány és a főnyeremény: egy Lada gép­kocsi. Idényóvoda a gyárban A gyerekes szülőknek gyakran okozott gondot a gyermekintézmények nyári szünete miatt az apróságok elhelyezése. Fizetéses és fize­tés nélküli szabadságokkal oldották meg a nyári fel­ügyeletet. Ezek a szabadsá­gok pedig az üzemekben je­lentettek létszám- és munka­erőgondokat. A VSZM 3. sz. kisvárdai gyáregységében en­nek felismeréseként jött lét­re a gyári idényóvoda. A VSZM párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetésének kezdeményezését a városi ta­nács művelődésügyi osztálya és a város óvodái is támo­gatták és támogatják. Az üzemben működő óvoda a IV. sz. óvoda kihelyezett ré­sze. A szakképzett vezető óvónőt az V. sz. óvoda biz­tosította. A szükséges felsze­reléseket és a játékok egy ré­szét is az óvodák biztosítot­ták, illetve az üzem megvá­sárolta. Az óvoda létrehozása az üzem részéről mintegy 30 ezer forintba került, ezzel szemben a szabadságok miatt az előző években mintegy 400 ezer forint termeléski­esés volt. Az üzem vezetése ideiglenes jelleggel a KISZ- klubot alakította ki óvodá­vá. A június 12-től augusz­tus 19-ig működő 25 fős óvoda reggel 7 órától 17 óráig megbízható felügyele­Az alkalmi játszótéren gond­talanul játszanak a gyerekek. — Jó, hogy figyelmeztettél: holnap eljön hozzánk Bili és Grace. Okvetlenül sajtot kell vennünk! Másnap a viccet elmesél­tem Bilinek és Gracenak, Bili természetesen, őszintén nevetett, Grace azonban ud­variasan mosolygott és meg­jegyezte : — Megint drágább lett a hagyma. — majd feleségem­hez fordult: — Ha ilyen ro­hamosan emelkednek az élel­miszerárak, akkor hamarosan gazdagabb férjet kell keres­nünk! tét és jó ellátást biztosít. Az étkeztetésről — térítés elle­nében — gondoskodnak. A kisegítőket — a dadákat — az üzem az arra alkalmas dolgozóiból biztosította. Az üzem és a városi óvo­dák jó kapcsolatának bizo­nyítéka az üzemelő óvoda. A vállalat szocialista brigádjai rendszeresen segítik munká­jukkal a város óvodáit. Ha az üzemi óvoda sikerrel jár — az eddigi működése már siker — akkor a szükséges működési feltételeket min­den évben megteremtik. Vincze Péter Bútorálmok — álombútorok A jelenlegi bútorkínálat, mind a mennyiség, mind a választék, alig hasonlítható a nyolc— tíz évvel ezelőttihez. Az élénk kíváncsiság, sőt hely- lyel-közel „bútoréhség” tehát mégis csak valamilyen kielé- gítetlenség jele. Lényegében ilyesfajta kö­vetkeztetésekre jutottak azok hz országgyűlési képviselők is, akik — a törvényhozás ipari bizottsága tagjaiként — nemrég Nagykanizsán, az országos rekonstrukció kere­tében korszerűsített bútor­gyárak egyikében tanácskoz­tak. A nagyarányú fejlesztés mennyiségi eredménye meg is haladta a terveket — ál­lapították meg, —, bizonyos választéki igényeket azonban még sem tud az ipar kielé­gíteni. És ha mégis, úgy gát- lólag hat a kereskedelem, amely jelentős bővülése el­lenére sem tartott lépést a gyártás fellendülésével. Egy szakmai tanácskozásukon hangzott el: a kínálat nem felel meg a vásárlói igények­nek, hiányos például a kis­bútorok és kiegészítő búto­rok, valamint a gyermek- és a konyhabútorok választéka. Részrehajlás volna ezeket a hibákat mindenestül a ke­reskedelem nyakába varrni. Nemcsak azért, mert a bú­toráruházak hálózata tekin­télyes mértékben nőtt, s hogy nem még dinamikusab­ban, azért nem feltétlenül a kereskedelmet érheti szemre­hányás. Gondoljuk csak meg: a képviselők egyebek közt azt javasolták, hogy a kereskedelem a minta utáni árusítás bevezetésének álta­lános elterjesztésével enyhít­sen raktározási gondjain. Teljesen helyénvaló kíván­ság. Csakhogy a bútorkeres­kedők tudják, mennyi gon­dot okoz ez a módszer, mert a gyárak, ami a felületkeze­lést, az árnyalatokat, a kár­pitozást illeti, bizony nem szállítanak azonos sorozato­kat, a túlságosan gyakori minőségi hibákról, sérülések­ről nem is szólva. Ez pedig bizalmatlanná teszi a vevőt és bátortalanná a kereske­delmet. Amilyen bútor-kárpit pá­rosításokat nemhogy a ke­reskedelemben, de némely­kor akár az Otthon-kiállí- tásokon is láthat az ember, elárulja, hogy a bútorgyá­rakban gyakran küzdenek elemi textilhiánnyal, s örül­nek, ha egyáltalán akad mi­vel beborítaniuk az ugyan­csak megsokszorozódott kár- pitosbútor-sorozatokat. Ezen a helyzeten azonban a bútor­textilgyártás fejlesztésével és behozatallal sürgősen vál­toztatni kellene, különben a kárpitozással teszik tönkre továbbra is értékes bútorok egész sorát és — sokak ízlé­sét. T isztességes, mértéktar­tó kiállításokra lenne szükség, ahol az új (és a régi) lakástulajdonosok tízezrei megtanulhatnának ízlésesen, célszerűen és vi­szonylag olcsón berendez­kedni. Ám hiába sok a gaz­da, ez a feladat mégis gaz­dátlan. B. J. Virsli háromezerért A legutóbbi időben egyébként úgy érzem, majdnem elsajátítot­tam azt a művészetet, hogyan kell felébreszteni a nők hu­morérzékét. Társaságban hallgatok, és a férfiak kísé­retében kiballagok a konyhá­ba, hogy italt keverjek. A hölgyek magukra maradnak, és saját dolgaikról társalog­nak. Azután valamelyikük suttogásig halkítja a hang­ját — és azonnal nevetésre fakadnak. Valamikor okvetlenül a vé­gére járok, ugyan mit nevet­nek annyira! (Gellért György fordítása) Különös kalandja volt az elmúlt hét csütörtökén Kiss Csaba 28 éves székelyi la­kosnak. Egész délután ivott, s hajnali egy órára alaposan berúgott. Elindult Nyíregy­házán, a Kossuth tér felé, s amikor meglátta a Csemege ABC kirakatát, rájött, hogy ngyon megéhezett. Berúgott egy kirakatot, kivett négy doboz konzervvirslit és el­bújt a Kossuth tér fái alatt. Amikor úgy látta, hogy üres a tér, elindult a konzervek- kel, ám néhány méter után rendőrökkel találkozott. Iga­zoltatták, s mivel nem volt nála személyazonosságija, megkérdezték: honnan van a virslije. Előbb azt mondta, hogy vette, de miután meg­győzték, hogy már egyetlen bolt sincs nyitva, bevallotta tettét. Kiss az éjszaka hátralévő részét a rendőrségen töltöt­te, s pechére a konzervet is elvették tőle. A bíróság ron­gálásért ítélte el, 3000 fo­rint pénzbüntetést kell fizet­nie és meg kell téríteni az ezer forintnál is nagyobb kárt. Az ítélet jogerős. POLGÁRI VÉDELMI GYAKORLATON VAN GAZDÁJA AZ OLVASÓPÁLYÁZATNAK

Next

/
Thumbnails
Contents