Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
Mi a folkronic? uszonnyolc éves fiatal alkotó, akinek neve máris ott látható az Operaház —Erkel Színház színlapján. Elektronikus balettjének zenéjét használta fel Fodor Antal koreográfus Radnóti-táncjáté- kához, amelynek „Nyolcadik ecloga” a címe: a híres költemény nyomán. A zeneszerző Székely Iván. A mai muzsikusnemzedék köréből elsősorban elektronikus zenéjével tűnik ki. A Bartók Béla zenei szakiskola neveltje volt, még a Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc keze alatt tanulta a komponálás művészetét. Színházi körökben akkor figyeltek fel rá. amikor a kaposvári „új hullám” rendezői kezdték foglalkoztatni, s egy egész sereg színdarab kísérőzenéjének megírásával bízták meg. — 1973 óta már számos színpadi művel jelentkeztem — mondja. — Ilyen volt A kutya testamentuma, a Pinocchio, A három testőr, majd az Alkésztisz. Hekabé, Élektra, Troilus és Cressida. Thepsis kordája, Ivanotf és a Mesél a bécsi erdő-hoz készített muzsikám. írtam szimfonikus zenét. szóló és kamaradarabokat, dalokat, rádiójátékok zenéjét, filmkísérőzenét, sőt templomi harangokra is komponáltam szabadtéri kísérletek céljára. Fél esztendőt Varsóban töltöttem ösztöndíjasként. — A zene melyik ágazata érdekli a legjobban? — A zenélés passzív és aktív formáit egyaránt szeretem. Elsősorban középkori zene, jazz, elektroakusztika, magyar és idegen folklór. Animációs kísérleteket végzek a régi és legújabb zenével. És tanítok a Színház és Filmművészeti Főiskolán. — Kapcsolata az elektronikus zenével? — Számos ilyen szerzeményem van, például „Variációk Szimfonikus 'zene című munkám témáira”. (Cselló, két zongora, ütő és öt elektronikus játékos kell az előadásához.) — ügy tudjuk, hogy akusztikai, elektroakusztikai elmélettel és gyakorlattal is -foglalkozik. Megmagyarázná az elektronikus zene fogalmát? — Általában úgy mondják, hogy az európai zene két részre szakadt. Az egyik Bachtól máig terjedő korszak, a másik az elektronikus korszak. De én ebben a meghatározásban nem hiszek. Az elektronika csak eszköz. Én pedig nem vagyok eszköz- és stíluskoncentrikus, mert betartom a játékszabályokat. Az elektronikus zene szintetikus módon állít elő hangokat, generátorokkal. Tágabb értelemben belefér valamennyi hangszer, beleértve az emberi hangot is. — Több nemzetközi és hazai zene kollektíva tagja. — Igen. A Jeunesses musicales magyai tagozatának vagyok a zenei ísmeretterjesz- tés-felelőse. Nemrég érkeztem haza Portu gáliából, ahol beválasztottak ennek a tes tületnek központi héttagú bizottságába. Ot angol nyelvű előadást tartottam a témáról — A „Nyolcadik ecloga” címmel be mutatott elektronikus balettjében, ame lyet az Erkel Színházban láthatunk Bu dapesten. csángó népi dallamot haszná fel. — Csakugyan így van. Ezzel is kísérle tezem. A folklórt és az elektronikát óhaj tóm összekapcsolni. Ezt a komponálási mó dot Folkronicnak neveztem el. K. K Székely Iván portréja benlévő kis parkban. Hát ahogy könyököl, valaki pisz. szeg! Attila ott ült a pádon, már másfél órája. Ez annyira megtetszett Juditnak, hogy azt mondta: akkor mi biztosan nagyon szeretjük egymást, mert látod, én is megéreztem. hogy itt vagy!... Én pedig nagyon kívántam, hogy nyisd ki az ablakot!... És csókolóztak, de hát ablakon keresztül elég kényelmetlen. Ezért Judit átlépett a párkányon. Éjfél lehetett és az ég világon kívül senki sem volt odakint. Jutka félt, hogy harmatos a pad. és be- piszkolja a pizsamáját, és a fiú lefeküdt, egész hosszában, és hirtelen magára rántotta a lányt. így játszadoztak. de nagy halkan, mert ilyenkor már sokan nyitott ablaknál alusznak... Két óra lehetett, mikor az autósjárőr arra jött. A reflektor fénye végigsöpört rajtuk, de a rendőrök nem vettek észre semmit Negyednap megvárták, míg elcsendesedik a környék, és Judit megnyitotta az ablakot megint. Ám akkor Attila azt mondta, hogy a pad kényelmetlen. és különben is mi van, ha a rendőrök nem autóval jönnek, hanem gyalog?! Ám ezen az estén sem történt semmi olyan, ami miatt kollégiumi tanárok, botos nagynénik vagy aggodalmas szülők kitérhetnének a hitükből. Csak körülbelül két hónap múlva esett meg az eset. de lehet, hogy három is beletelteit. Mindenesetre, már ott volt a nyári szabadságok ideje. Attila a szüleivel ment nyaralni, mert ez így volt szokásban, mióta a világ világ, és nem tudott volná mit mondani az öregeknek. hogy most miért nem megy velük. Judit pedig hazament a falujába, és mikor újra találkoztak, azzal lepte meg a fiút, hogy nem jött meg... hogy szóval, elmaradt. — Egy darabig reménykedtek, hogy majd, majd. Attila beszerzett néhány Hirschler- könyvet, és abból kiderült, hogy eltolódhat a határidő, ha a nő életében valami változás áll be. vagy ha sokat idegeskedik. S Jutkának az volt a véleménye, hogy mindkettő passzol, mert, ugye, a változás beállott, s ő emiatt annyit idegeskedett már, hogy abból két határidő-tolódásra is telhet. Attila is úgy vélte, hogy a változás beállott, s nem akármilyen — de minek ezért idegeskedni? Miért idegeskedett Judit már az első pillanattól?! Miért nem volt olyan boldog, mint ő, mármint Attila?! — Miért idegeskedtem? Hát éppen azért, ami bekövetkezett, te bornyú! A fiúnak a bornyú erős volt, kikérte magának, mire Judit mérgesen, de nevetve megmondta, hogy első pillanattól így hívja magában, de ebben nincs semmi sértő, nem is akar lenni, sőt!... Attila azonban egészen másként fogta föl a dolgot, és elrohant. Judit várta egy darabig hogy majdcsak megenyhül. aztán becsukta az ablakot, lefeküdt, és sírt. Vagy két hét múlva egy lány kereste, közös ismerősük levelet hozott, Judit rögtön föltépte, de izgalmában oly rosszul, hogy a boríték kettészakadt, és a benne lévő ötszázasok a földre estek. A járdára, a gyár előtt, mikor millióan jönnek-mennek műszak után. A barátnő nagyot sikkantott, és persze minden világós lett, úgy hogy Judit el sem olvasta a levelet, hanem szégyenében apró darabokra tépte, a pénzzel együtt, és eldobta. A következő héten elvetette a gyereket, persze, aztán másik városba költözött. Ott is folytatta viszont a grafikát. a napi munka mellett. Később fölfigyeltek a rajzaira, s Pesten, egy kiállítás alkalmával a tévében is szerepelt — és utána felkereste Attila. A lány már messziről észrevette, ahogy jött le a főiskola lépcsőjén. Legszívesebben megölte volna. Igen, ezt érezte legerősebben. S mindjárt utána, hogy legalábbis megszégyeníti. Ott. az utcán! Ez azonban annakidején lett volna igazi. Az lenne hát a legjobb, ha elmenne mellette. .. Ahogy dévánkozva állt a lépcső tetején, egyszerre eszébe jutott, hogy odamegy, a nyakába ugrik, elcipeli a menzára, megebédelteti, aztán elkísérteti magát haza, egészen az albérlet ajtajáig — és ott rúgja le a lépcsőn!... Ettől meg felfordult a gyomra. Attól ugyanis, hogy megsejtette: ha már odáig mennének. dehogyis lökné el magától !... Megfordult és leosont a hátsó lépcsőn, s másnap megmondta a portásnak, hogy ha az a férfi keresi még. mondja meg neki, nem akar vele találkozni. MEGYÉNK TÄJAIN Pócspetri A történészek Pócspetriről eddig a legrégibb adatot a XIII. századba visszanyúlóan találták. A Hunt-Pázmány nemzetség Petri ágának birtokában volt akkor a település. Több mint valószínű, hogy innen származik a községnév második tagja. Később a török időkből van még feljegyzés: földvára volt. A monográfiák századunk első feléből néhány kisebb földbirtokost említenek, de azok híressége eltörpül a szomszédos semjéni Kállayak árnyékában. Pócspetri a legújabbkori történetében „szerzett hírnevet”, amelyet azóta is szégyellnek. Pontosan harminc éve, az iskolák államosításakor a reakció búj toga tására, uszítására odáig fajult a feszültség, hogy emberéletet is követelt. Az egyházi reakció ki- átkozással fenyegette meg nemcsak a tanítókat, hanem a község valamennyi lakóját, aki az államosítás mellett kiállt. Ijesztgették az embereket: „A kommunisták elveszik a vallásotokat! Az államosított iskolákban bűnre nevelik a gyermekeket! Ne higgyétek, hogy jobb körülményeket teremtenek az iskolákban, mint eddig volt!” Révai József a Szabad Népben a véres esemény után megjelent cikkében így tette fel a kérdést: Hibáztathatjuk a megtévedt népet? Nem. Az igazi bűnösök Esztergomban, a pócspetri parókián és a volt Horthy-tisztviselők között találhatók. kon huzal feszül, mellette rózsasorok. A szárítók környékén most csend van, a karbantartók munkálkodnak itt. Közülük Májer Ferenc villanyszerelő azzal dicsekedett, hogy a dohány mellett 26 ezer mázsa kukoricát és még sok egyéb vetőmagot szárítottak meg. Néhány épület nemrégen hűlt ki: a rakamazi ipari szövetkezetnek szárítottak cipősarok készítéséhez különleges minőségű fát. De Májer Ferenc, mint szerelő, mindezeknél büszkébb az újításokra. Többek között készítettek egy központi*olajtartályt, ahonnan csöveken, automatikával látják el az egyes szárítóblokkokat. A gyártó cég minden épülethez külön olajtartályt készített. A petri dohányosoknak is sok köze van ahhoz, hogy a nagy termelőszövetkezet szervezésében Máriapócson jött létre az országban az első dohánytermelési rendszer. Orosz József, a nagyközségi közös tanács elnöke a pócspetriek munkaszeretetét, szorgalmát számokkal is bizonyítja. A három, közel azonos nagyságú községben 302 darab tehenet tartanak a háztájiban, ebből 142 a petri portákon található. Nyilvánvaló következménye ennek, hogy a legtöbb tejet és vágóállatot is ők adják. A termelőszövetkezettől kapott segítséggel — függetlenített háztáji agronómus, gép, takarmány — a múlt évi 11 milliós háztáji bevételnek nagyobb hányada Pócspetribe vándorolt. A Ha az ember Pócspetribe vetődik, először önkéntelenül is az iskoláról, az ottani változásokról érdeklődik. A pócspetriek maguk mondják: az. eltelt harminc év alatt senkit nem kényszerítettek vallása elhagyására. Minden szülő önként dönt abban, hogy já- ratja-e gyermekét hittanra vagy sem. Hogy az új, nagy ablakos, jól felszerelt iskolában nem a bűnre tanítják a gyermekeket, mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az idén a nyolcadik osztályt végző 45 gyermek közül negyvennégyen jelentkeztek továbbtanulásra és már negyvenhárom felvételt nyert. Talán az sem mellékes, hogy a községben lévő tizenhárom tanköteles cigány gyermek közül csak egy nem jár rendesen iskolába. A 30 év alatt a felnőttek közül igen sokan az államosított iskolában ismerték meg a betűvetést, mert a múltban nem volt módjuk iskolába járni. Az elmúlt években több mint 40 felnőtt fejezte be a nyolc osztályt, akik korábban csak négy—hat elemit végeztek. A felekezeti iskolák idejéből egyetlen parasztgyermekre sem emlékeznek, aki az érettségiig eljutott volna. Most 35—40 között számolják azokat a diplomásokat, akik Pócs- petriből származnak. A község fejlődésében van egy másik emlékezetes dátum, amelyről- szívesen beszélnek. A község lakóinak akaratából 1975- ben a két szomszédos községgel — Mária- pócs, Kisléta — közös tanácsot alakítottak, majd a három termelőszövetkezet is egyesült. A 2411 lakost számláló község dolgozóinak a fele, elsősorban a férfiak az iparban dolgoznak. A termelőszövetkezetek egyesülése óta egyre több asszony és lány vállal helyben ipari munkát. A termelőszövetkezet varrodájában 152-en dolgoznak, ahová a varrónők fele Pócspetriből jár. A termelőszövetkezet vezetői beszélgetésünkkor egyik község lakosságát sem akarták a másik fölé emelni, de minden mondatukból kitűnt: a petriekkel nagyon elégedettek. A dohánytermesztésnek igazi mesterei a pócspetriek, elsősorban az asszonyok. Igaz, palántáláskor már kevesen szorítgatják kezükben az ültetőfát. A minap is két kombájn sorjázta a palántákat a község szélén, a jól előkészített talajba. Ahol korábban csak tenyérnyi fejű napraforgó termett, ott a múlt évben káliói dohányból 27, Virginiából 21 mázsát termeltek hektáronként. Nem véletlenül épült meg a község határában, a Kispetrinek nevezett részen egy komolyabb ipari üzemnek is beillő mesterséges dohányszárító telep. A szárítók, a gazdasági és szociális épületek között vezető utak szélén piros-fehérre festett karóA tanács a mindennapos ügyek intézésére egy kirendeltséget működtet Pócspetri- ben. Ottjártunkkor az elnök szavait látjuk igazolni: Orosz Andrásné a leellett tehén után járó 2500 forint állami támogatáshoz kért igazolást. A másik tehenük augusztusban ellik, arra már 5000 forintot kapnak. A múlt évben a két tehéntől 7000 liter tejet értékesítettek. A volt tanácsháza egy szobájában a köz- igazgatási ügyeket intézik, az épület nagyobbik részét pedig a község öregjei vették birtokukba. Átalakítás után jól felszerelt társalgó, pihenő, konyha, ebédlő és fürdőszoba szolgálja az idős embereket. Az öregek napközijének udvarán egy árnyas fa hűsében a pipázgató, beszélgető férfiak egyik csoportjában Czakó Sámuel vitte a szót. „Én nem voltam szegény ember, cséplőgépem, juhom volt falkástól, de annyit dolgoztam, hogy tisztességesen enni is alig volt időm. Itt egész nap beszélgetünk, kártyázgatunk, aki akar tévézik és hozzá készen kapjuk az ételt. Háromszor naponta rendesen kosztolunk. Ilyen dolga még a nagyságos Irinyinének sem volt, mert ő is főzött a családjának. A jó ellátás mellé még járadékot is kapunk az államtól.” Az öregek napközi otthonát a tanács és a termelőszövetkezet tartja fenn. A termelőszövetkezet és a háztáji gazdaságok gyarapítása mellett a község lakóinak jut ideje, ereje a település szépítésére, gazdagítására is. Pócspetri a megyei társadalmi munkaversenyben a kisközségek kategóriájában 1976-ban első lett. Ez meg is látszik a község arculatán. Az államtól kapott versenydíjat munkájukkal megpótolva igen jól hasznosították. Az öregek napközije mellett egy elismert ifjúsági klubot is létesítettek, amelynek 40 tagja van. Szinte nincs nap, hogy valamilyen rendezvény ne várná a fiatalokat. A felnőttek pávaköre 12 citerásból és 30 fős női ének- és tánckarból áll, amely a legutóbbi nyírbélteki vetélkedőn országos minősítést kapott. harminc év „leltárát” a fent említettekkel szinte el sem kezdtem, hiszen a megváltozott életet legjobban mutató gvönyörű lakóházakról, a termelőszövetkezet eredményeiről, a tagok több mint háromezer forintos havi átlegkeresetéről, az autóbuszjáratról, a vízműépítés megkezdéséről és még sok-sok mindenről nem szóltam, amelyek azt bizonyítják: Pócspetri lakói jó úton járnak, összehasonlíthatatlanul gazdagabb, emberibb életet élnek, mint harminc évvel ezelőtt Csikós Balázs IS KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. június 11. O
