Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-09 / 134. szám
1978. június 9. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Gyümölcsöző kapcsolat megyéink között A rzeszówi vajdaság és Szabolcs vezetőinek találkozója Testvérmegyéink már ed- se, minőségének javítása, a dig is sok területen gyümöl- lakásépítés meggyorsítása és csöző kapcsolatainak további a sokoldalú szolgáltatás meg- fejlesztése céljából, a Sza- teremtése áll. Gondjaink kö- bolcs-Szatmár megyei párt- zül kiemelném a mezőgazdabizottság meghívására me- ságot, amelynek fejlesztését gyénkben tartózkodik a Len- több irányban próbáljuk gyei Népköztársaság rzeszówi megoldani. Mostani találko- vajdaságának kéttagú dele- zásunk is jórészt az e terü- gációja. Jeten meglévő nagy lehetősé— A küldöttség — amelyet gek jobb hasznosítását kínálLeon Kotarba, a vajdasági ja számunkra. Együttműkö- pártbizottság első titkára ve- désünk eddigi formáival zet, s amelynek tagja Marian elégedettek lehetünk, s an- Magon, a vajdasági tanács nak minden irányú fejleszté- elnökhelyettese — csütörtö- sét közösen szorgalmazzuk, kön a megyei pártszékházban Ügy vélem azonban, hogy nefolytatott megbeszélést me- künk van elsősorban szüksé- gyénk vezetőivel. A találko- günk a mezőgazdasági, azon .zón dr. Tar Imre, a megyei belül is a kertészeti szakem- pártbizottság első titkára tá- berek tapasztalatcseréjére, jékoztatta a vendégeket me- Szabolcs-Szatmár ezeken a gyénk helyzetéről és a két területeken gazdag tapaszta- terület együttműködésének latokkal rendelkezik, ame- eddigi eredményeiről, tér- Igékből sokat tanulhatunk. veiről. A megbeszélésen részt — Rzeszów vajdaság sokvett Ekiér György, a megyei oldalú és szoros kapcsolatot pártbizottság titkára és dr. tart fenn a Szovjetunió Ívovi P. Szabó Gyula, a megyei ta- és a Csehszlovák Szocialista nács elnökhelyettese. Köztársaság kassai területéElhangzott: a rzeszówi vaj- vei is. Szabolcs-Szatmár me- daság és Szabolcs-Szatmár gyéhez földrajzilag is közel közel hatéves testvérmegyei vagyunk, s ezért is örülünk együttműködése az élet min- az együttműködés eddigi síden területén érvényesül, kereinek, hiszen — bár minipari és mezőgazdasági szak- den ország sajátos gondok- emberek, a kulturális és tu- kai küzd — o problémák damányos élet képviselői sze- megoldásában nagy segítsé- reztek hasznos tapasztalato- Qet kaphatunk egymástól. kát, de kiterjedtek turisztikai Örömmel vettük a szabolcsi kapcsolataink is. A lengyel elvtársak javaslatát az párt- és tanácsi vezetők mos- együttműködés további mód- tani látogatása jó alkalom jainak keresésére a gazdasá- arra, hogy a jövőben még gi, a kulturális, a tudományos jobban megismerjük egymás élet területein. Különösen a életét, munkáját és rendsze- nagyüzemek szervezése, veresen kicseréljük tapasztala- zetése, a gyümölcs-zöldség és tainkat. niás mezőgazdasági termekek A megbeszélést követően intenzív termelése és raktá- Leon Kotarba a következők- rozása, feldolgozása témájá- ben foglalta össze látogatása ban gyűjthetünk igen hasznos célját a Kelet-Magyarország tapasztalatokat. Rövid láto- olvasói számára: gatásunk is hozzájárul népe— Itt-tartózkodásunk vi- ink, megyéink élete jobb szonylag rövid ideje alatt is megismeréséhez, barátsá- alapos tájékoztatást kaptunk gunk erősítéséhez. Teljes Szabolcs-Szatmár megye ve- egyetértésre jutottunk a hosz- zetőitől megyéjük gazdasági, szú távra szóló és mindket- politikai és kulturális életé- tőnk munkájában szélesen ről. Mindenekelőtt megkö- gyümölcsöző kapcsolatok szőnöm a meghívást. El- megteremtésében. Szívesen mondhatom, hogy a legtöbb várjuk a rzeszówi vajdaság- területen azonosak az ered- ba megyéjük képviselőit — ményeink és a gondjaink. A fejezte be nyilatkozatát Leon mi megyénkben a felszaba- Kotarba. dulást követő években csak- A lengyel delegáció a nap úgy mint az önök területén, folyamán a város nevezetes- hiányzott az ipar és a föld- ségeivel ismerkedett, elláto- birtokok felszámolását köve- gatott a tanárképző főiskoláidén a mezőgazdaság is a ra, a megyei könyvtárba. A mélypontról indult. Rzeszów délutáni órákban Tiszalökön vajdaság lakossága 625 ezer tájékozódtak a nagyközség főnyi, annyi mint Szabolcs- pártszervezeteinek munkájá- Szatmár megyéé. Megyeszék- ról, megismerkedtek a Sza- helyünk, Nyíregyházához ha- badság Termelőszövetkezet sonlóan kisvárosból nőtt munkájával és terveivel, százezressé, szintén dinami- majd a helyi állami gazda- kusan és házgyári technoló- Ságban fejezték be csütörtöki giával épül. Területünk ipara programjukat, főleg gépgyártással foglalko- Leon Kotarba és Marian zik, mezőgazdaságunkban je- Magon ma a nyíregyházi pa- lentős az állattenyésztés. pírgyárat, majd Nyírbátor — Pártszervezeteink előtt várost keresi fel, s a délutá- most az ipar és a mezőgaz- ni órákban utazik el rae- daság termelésének növelé- gyénkből. Lengyel vendégeink a tiszalöki Szabadság Tsz-ben. KOMPRESSZOROK SZABOLCSBÓL A PAKSI ATOMERŐMŰHÖZ. Pakson, a Duna mellett sok milliárd forintos beruházási költséggel épült az ország első atomerőműve. Az atomerőműhöz Szabolcs-Szatmárban is készülnek fontos és értékes részek. A tiszavas- vári MEZÖGÉP-gyáregységben elkészült például két RKM—9-es kompresszor. (A kettő félmillió forintot ér.) Itt már régen gyártják az úgynevezett fluid berendezéseket, de erre a kettőre a lakatosok, szerelők különös gonddal ügyeltek. A két kompresszor kiállta a próbát, pedig nemcsak a gyáregységben, de a műszaki egyetemen is hosszasan vizsgáztatták. A kompresszorokat hamarosan Paks- ra szállítják. NEM PENDÜL A KASZA íratás két hét alatt Messze még Péter-Pál, az araftás hagyományos kezdőnapja. Habár mostanában nem a naptárhoz, inkább az éréshez igazítják a kombájnozás kezdetét a gazdaságok. Tehetik, hiszen korszerű, nagy teljesítményű gépeikkel egy-kettőre végeznek, míg nagyapáinknak kézi kaszával egy hónapra is szükség volt. Kitüntetés A tímári Béke Termelő- szövetkezet három NDK- gyártmányú E—512-es kombájnnal rendelkezik. Ezenkívül van még két SZK—4-ük is, de ezek már nyolcévesek, s csak végszükség esetén kerülnek „bevetésre”. — Jó a gépállományunk — kezdi a beszélgetést Tóth János, gépesítési főmérnök — de nem annyira a gép, mint inkább az ember határozza meg az aratás menetét. Hiába lenne nekünk korszerű arató-cséplő gépünk, ha nincsen rá megfelelően képzett szakember. Szerencsére mind a kettővel, a géppel és az emberrel is rendelkezünk. Nálunk kitüntetés, ha valaki kombájnozhat. Ezt mindenki tudja, s úgy is dolgoznak, hogy rászolgáljanak erre a kitüntetésre. A főmérnök szavait a műhelyiben dolgozó szerelők is megerősítik, ugyanis ebben a termelőszövetkezetben a szerelők a kombájnvezetők. Türk János a gabonavágó adaptert szereli az egyik E—512-re. Keze és munkaruhája zsíros, olajos, de ez ebben a környezetben természetes. Ha végez az adapter szerelésével, kezdődik a nagy átvizsgálás: ékszíjak, tárcsák, láncok cseréje. — Sok munka nincsen ezeken a gépeken — mondja — hiszen még fiatalok, s mi is úgy megbecsüljük a kombájnokat, mint bennünket a tsz vezetői. Az átvizsgálás persze ilyenkor kötelező. Egy hét alatt ketten az utolsó csavarokig megnézzük, s kijavítjuk az esetleges hibákat. Napi 350 forint Hudák Imre egy DT lánctalpast javít, de amint befejezi, ő is nekilát a kombájnok javításának. — A kollégámmal együtt most fogunk nyolcadszor aratni. Nagyon szeretünk kombájnozni, s alig várjuk a kezdőnapot. Nemcsak a jó kereset saíkall bennünket, bár az sem közömbös. Tavaly naponta háromszázötven forintot kerestünk és két hét alatt elkészültünk a nagy munkával. Fárasztó a kombájnozás, de összehasonlíthatatlanul könnyebb a kézi kaszálásnál. Itt fülke védi az embert a sűrűn szálló portól, törektől. SZK típuson kezdtem, úgy tértem át az E—512-re. Ez kényelmesebb és gyorsabb. — Melyik kenyérgabonát szeretik aratni? Szinte egyszerre válaszolnak mind a ketten. — A búzát. Ennek rövi- debb a szára a többitől, kevesebb a szalmája, sokkal gyorsabban tudunk haladni, mint mondjuk a rozsban, vagy az árpában. Az ember nekiengedi a gépet és már megy is, éppen csak irányítani kell. Szerencsés helyzet, hogy a kombájnos egyúttal szerelő. Ha elromlik a gép, akkor helyiben javítják. Komoly bajnak kell lenni, ha már a műhelybe viszik aratás közben. — Nyújtott műszakban végezzük az aratást — mondja Tóth János. — A Tisza közelsége miatt nyolc óra után kezdhetjük, mivel korán reggel harmatos a növény, este pedig megyünk ameddig látunk. A szövetkezet meleg ebédről gondoskodik, s hideg Vizet, hűsítőt is kapunk. Húsz ember — A tsz területe 2600 hektár. Búzát most 320, árpát pedig 50 hektáron fogunk aratni. Tavaly többet terveztünk, többet is vetettünk, csak éppen a tavaszi árvíz százhúsz hektárt elvitt, amit kiszántottunk. A múlt évben jól termeltünk, búzából negyvenhárom, árpából negyvenhat mázsát hektáronként. Szeretnénk ebben az évben is ehihez hasonló termést betakarítani. A kalászosok aratását 14 munkanapra tervezzük. Optimális időben el tudjuk végezni. A kombájnos- brigádra ősszel vár még egy nagy feladat, a 310 hektár kukorica betakarítása. Ismerve őket ez sem jelent különösebb gondot, ügy dolgoznak, hogy a faluban sokan nem is tudják, mikor kezdtük az aratást. Az aratásban részt vevők száma éppen hogy eléri a húszat. Mindannyian lelkiismeretesen készülnek a betakarítás első nagy munkájára. A gépszemlét június végére tervezik, s utána kezdődhet az első felvonás, az árpa aratása, majd folytatódik a búzával. Sipos Béla Stílus B izonyos tapasztalatok, sőt. intő jelek arra mutatnak: nem felesleges rámutatni a módszerre, amely a munka megjavításának részévé teszi a saját munka gondos és önkritikus elemzését is. Közismert például — s éppen az áprilisi határozat húzza ismételten alá —, hogy indokolatlan mértékben nőnek a költségvetésből folyósított állami támogatások, s ez végül is a társadalom érdekeivel homlokegyenest ellentétes gazdasági hatásokat vált ki. Az a különös. már-már irracionális helyzet állott elő, hogy miközben az ország gondokkal küzd — amit egyebek között külföldön felvett hitelekkel is enyhít —, vállalatai a viszonylagos pénzbőség állapotában működnek. Most már viszont csak az a kérdés: miért említjük mindezt az imént körvonalazott módszerek példázataként? Nos, azért mert vállalati körökből az a tapasztalat bukkan elő, hogy általában és egységesen helyeslik a támogatások csökkentését — nem észleltünk még példát az ellenkezőjére —. de e helyeslésben jobbára ott van egy újkeletű varázsige: az, hogy a csökkentést természetesen differenciáltan kell végrehajtani. Ami pedig — a rejtjelzés megfejtése után — szinte kivétel nélkül azt jelenti, hogy a támogatást másutt kell csökkenteni, náluk, az ő üzemeik sajátosságai miatt semmiképpen. A statisztika jelentéséből kitűnik, hogy az év első negyedében — a népgazdaság tervétől eltérően —, exportunk csökkent, behozatalunk pedig meghaladta az előirányzott mértéket. A külkereskedelmi mérleg nem javult, hanem romlott. Ha viszont bárki . összegezni próbálná e negyedév nyilvános vállalati közléseit sajtópublikációit, híradásait —. alighanem csak elvétve bukkanhatna olyan bejelentésekre, amelyek a vállalati kivitel csökkenését, illetve a behozatal indokolatlan növekedését adják hírül... □ z önkritikus elemzés — ezt a tapasztalatot, módszert kínálja az áprilisi határozat —, végeredményben korántsem mond ellent annak. hogy vizsgáljuk és fölmutassuk munkánk pozitív tanulságait, sőt ez a módszer éppenséggel feltételezi ezt. Ám erre alapozva, az eredmények forrásvidékét kutatva kell egyszersmind nyíltan, cselekvő szándékkal szembenéznünk a hibákkal, a munka gyengeségeivel. A kombájnosok a jó időben reménykednek. Két hét száraz, meleg idő ebben az évben is elegendő a búza és az árpa aratásához. Mekkora kalászosterülettel rendelkeznek? — a kérdésre Pásztor Andor, a termelőszövetkezet elnöke válaszol. Szeptemberben népesülnek be fllmáskertek építőtáborai Ha a históriájának harmadik évtizedébe lépő ifjúsági építőtábori mozgalom helyszíneit egy térképen jelölnénk, igencsak tarka képet kapna a szemlélődő. Hazánk szinte valamennyi megyéjében jut ugyanis az esztendők alatt népszerűvé, vonzóvá vált táborhelyekből. Szabolcs-Szatmár e tekintetben mindeddig fehér folt volt a táborok atlaszán. < Pedig a megyében is szükség van a mezőgazdasági csúcs heteiben a szorgos munkáskezekre, elkelne a fiatalok segítsége. Ennek jelentőségét ismerte fel a Mátészalkai Állami Tangazdaság, amikor hozzálátott építőtáborok építéséhez. Mert bár korábban sem hiányoztak a kertekből a szüretelő diákok, utaztatásuk, közlekedtetésük kárba ment időt és anyagi veszteséget jelentett a nagyüzemnek. A most jó ütemben haladó kivitelezés eredményeként összesen 1020 személy befogadására alkalmas táborhelyek kialakítását végzik el a mátészalkaiak. Építőtábor létesül a gazdaság csengeti, fehérgyarmati kerületében és a mátészalkai, hodászi munkaterületén is. A 4—6 és 8 személyes korszerűen berendezett szobákból, társalgókból és fürdőkből álló bázisok még ez évben elkészülnek és szeptembertől fogadják első fiatal munkáslakóikat: a fővárosból, Debrecenből és Nyíregyházáról érkező főiskolásokat, egyetemistákat. (kz.)
