Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-09 / 134. szám

'I ' 2 KELET-MAGYARORSZAG 1978. június 9. Mesterséges eső a meleg és a szél ellen mm Öntözni most is kell Ha volt is a sok májusi eső, ha most „lóg is az eső lába” a levegőben, öntözni azért kell. A 25—30 fokos melegek, s az enyhe szél is szikkasztja, szárítja a földet, csökken a ta­lajvízszint. A megyében több mint 20 ezer hektár öntözéséhez alkalmas berendezés van, s ennek hasznosítása a nyári hónapokban szükséges és kifizetődő. Sok helyütt még palántáznak. Ültetik a paradicsomot, paprikát, de a dohányt is Ti- szalök, Tiszadada, Tiszadob térségében. A tiszadadai Kossuth Termelőszövetkezet ker­tészei ezekben a napokban duggatták el 13 hektárra a paradicsomot, a paprikát. A ker­tészterület közel van a holt Tiszához, így jó alkalom kínálkozik az öntözésre. A holtágra telepített szivattyú szünet nél­kül zümmög és 18 szórófej permetezi az él­tető vizet a növényekre. Nyircsák Sándor, a termelőszövetkezet kertészeti dolgozója fel­ügyel az öntözés rendjére. A kiépített ge­rincvezetéken háromóránként telepítik a le­ágazó csöveket, s a palántáknak óránként egy-egy négyzetméterére 10 milliméter mes­terséges esőt adnak. Több és nagyobb lakás Ülést tartott a megyei tanács A megyei tanács dr. Pén­zes János elnökletével csü­törtökön tartotta ülését. A múlt évi tanácsi költségveté­si és fejlesztési gazdálkodás­ról szóló napirendhez a vég­rehajtó bizottság nevében László András általános el­nökhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. A napirend vitá­jában felszólaltak: Ancsán Lászlóné, a megyei tanácsta­gok kisvárdai járási csoport-' ja nevében, Debreceni Imre, a számvizsgáló bizottság megbízásából, dr. Tisza Lász­ló megyei tanácstag, Hajdú Sándor megyei tanácstag, a termelési és ellátási bizott­ság megbízásából, Sarkadi Ti­bor, a megyei tanácstagok nagykállói járási csoportja nevében és dr. Borivó László megyei tanácstag. Az előterjesztés és a vita alapján többek között meg­állapították: a megye dolgo­zóinak jó munkája, eredmé­nyes tervteljesítése nyomán ről, valamint középiskolai profilváltozásokról szóló na­pirendekkel folytatta ülését, majd a nyíregyházi városi­járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság tagjai közé választot­ta Kovács József nyíregyházi és Varga Jánosné tiszavasvá- ri lakost. A napirendek után inter­pellációkra került sor. Cso­rna Tiborné megyei tanács­tag a nyírj ákói, nyírkércsi vízműépítés elhúzódása ügyé­ben interpellált; Sipos Sán- dorné megyei tanácstag Ti- szarád, Beszterec és Vasme- gyer oktatási és kulturális intézményeinek építését, il­letve tatarozását sürgette. A tanács utasította a végrehaj­tó bizottság érintett szakosz­tályait, hogy az interpellá­ciókban felvetett ügyeket vizsgálják meg és tegyenek jelentést a következő tanács­ülésre. A tanácsülés bejelen­tésekkel ért véget. Könyvheti mérleg Dupla forgalom Lényegesen több köny­vet vásároltak az olvasók, mint a tavalyi könyvhé­ten — ez a rövid summája az eddig elkészült össze­sítéseknek néhány nyír­egyházi könyvesboltban. A Kossuth téri Bessenyei könyvesboltban például a tavalyinál százezer forint, tál több a könyvheti be­vétel. A jósavárosi Váci könyvesboltban túlhalad­ták a félmilliós könyvheti forgalmat — ötszázhúsz­ezer forint értékű köny­vet adtak az olvasók ke­zébe, éppen kétszer any- nyit, mint egy esztendeje! A legkapósabb könyvek mór az első napokban el­fogytak: a Magyar szino- nímaszótár, a Földrajzi nevek etimológiai szótára, az új, olcsó „Rakéta re­génytár” kötetei, a Bib­liai kislexikon. Természe­tesen 'gyorsan vevőre ta­láltak a könyvhéten ha­gyományosan féláron áru­sított könyvek is: a Kör­kép. a Szép versek, az Irószemmel vagy a Rival­da. a tanácsok több, mint négy- milliárd forinttal gazdálkod­hattak 1977-ben. Segítség az új tantervhez Mire emlékszik az ápoló? Ló a zebrán Mikor ült először lóra? — Még a katonaságnál, 39-ben. Itt szolgáltam a 4-es nyíregyházi huszárezredben.- Itt szerettem meg a lovakat. Azelőtt csak messziről lát­tam őket... Gondolom, nem sétalovag­lásra tanították a közhuszá­rokat? — Nem bizony. A lóápo­lás, szerszámozás, mozgatás volt a dolgunk. És kaptunk a kezünkre a pálcával, ha nem volt rendben minden. Ha a kesztyű fehér maradt Mikor volt tiszta egy ló? — Ha a tiszt végighúzta a fehérkesztűs kezét a lovon, és a kesztyű hófehér maradt. Ha nem, ugrott a kimenő, jött a laktanyafogság... Hogy alakult a barátsága később a „civil" lovakkal? — A katonaság után. Kó- tajban, a falumban alkalmi munkából éltem. De már volt egy lovam, a Holló. Gyönyörű fekete ‘ kanca. Negyvenkilencben lóápoló, utána istállóvezető lettem a. méntelepen. Később átkerül­tem a Nyíregyházi Állami Gazdaságba és a „Licska”- kertben elkezdtük összehoz­ni a lóállományt... Ekkor már egyre jobban érdekelt a sportlótenyésztés... Ügy hallottam az országot bejárta jó lovakért? — Be. De csak szép lova­kat vettem. 170 centinél ki­sebb lóra rá sem néztem. Szeszélyesből nagydíjas Hogy mentette meg a ked­venc lovakat? — Ügy, hogy eldugtam, mármint a sportlovat az igáslovak közé. Volt úgy, hogy egyetlen versenyló ma­radt. emlékszem jól, a „Dom­bos” ... Aztán minden jóra fordult, amikor egyesült a Gyulatanyai és a Nyíregyhá­zi Állami Gazdaság és tan­gazdaság lettünk. A tangaz­daság vezetői minden segít­séget megadtak, hogy fel­lendüljön a lótenyésztés és pártolták a lósportot is. Volt olyan ló, amivel nem bírt? — A Dombos, rettenetesen szeszélyes volt, már azt mondtam, ez a ló nem is nor­mális. Aztán olyan jó ver­senyló lett belőle, hogy há­romszor egymás után elnyer, te Csehszlovákiában a Duk- la-nagydíjat. Csicska István lovagolta... Hogyan választotta ki a lo­vasokat? Egyáltalán kiből válhat jó lovas? — Harman Mihályt már ötéves korában megfigyel­tem. Észrevettem úgy üli meg a lovat, nem fél, van ér­zéke a lovagláshoz. Azóta tanítottam lovagolni. Csicska Pistával nyolcéves korától foglalkoztam. Most 26 éves és belovagolta magát a bu­dapesti lovasklubba, felköl­tözött Pestre. Harman há­romszoros ifjúsági és ötszö­rös felnőttbajnok, Csicska négyszeres ifjúsági bajnok. Sok fiatal van, akiket én ne­veltem ... Igaz, hogy a lovaglás fia­talít? — Nézzen rám! Hány éves­nek talál? Tévedett. Hatvan­öt vagyok. Az év elején men. tem nyugdíjba. A lovaglás az ember minden porcikáját fejleszti. És van-e szebb, mint felülni a lóra, kilova­golni a határba, nézni a ter­mészetet? KRESZ-en kívül De városban tilos, vagy nem? — Én is azt hittem. Egy­szer a tanárképző főiskoláról felhívott valaki, azt kérte, tudnék-e három napra adni egy lovast, aki beöltözve, kürttel a kezében, belovagol­na a postára, kivinné a pos­tát a főiskolára. Valami ün­nepségféle lehetett akkor... Azt mondtam, semmi akadá­lya, csak kérjenek engedélyt a közlekedésrendészettől. Így tudtam meg. hogy csak a lo­vas fogatokra vonatkozik a KRESZ-tilalom, a városban szabad az út, a zebra a lo­vas előtt... (Elmondta: Czifra József.) Páll Géza Tervek hiányában lassan... Szépülő műemlékek A megye műemlékei közül néhány ebben az évben is visszanyeri eredeti szépségét. Az immáron országos hírű szatmárcsekei temetőben je­lenleg is tart az aprólékos munka: a fejfák korhadt ré­szeit kicserélik, konzerválják az Országos Műemléki Fel­ügyelőség szakemberei. Nyírbátorban a római ka­tolikus templom előépítmé- nyét alakítják át, hogy a ko­rábban (befalazott, de már ki­bontott kapu szebb látványt nyújtson az oda látogatók­nak. A kőfaragók elvégezték munkájukat, hamarosan a kőművesek dolgoznak majd. Befejezésre vár a szabolcsi templom, ahol a villanysze­relés elhúzódása miatt nem végezhették be a felújítást. Tuzséron, a Lónyai-kastély melléképületének helyreállí­tása késedelmesen megy, A szabolcsi műemlékek egész sora vár még szakszerű beavatkozásra, azonban — mint a felügyelőség munka­társa, Dévai Éva mondja — tervek hiányában lassan ha­ladhatnak csak. S. Z. A tanácsok rendelkezésére álló több mint másfél milli­árdos fejlesztési alap bizton­ságos és hatékony gazdálko­dást tett lehetővé. A célcso­portos lakásépítkezések a megfelelő előkészítés ered­ményeként 1977-ben túltelje­sítették terveiket. A lakáson­kénti költségnormát megtar­tották, a lakások átlag alapterülete 52 négyzetméter­re nőtt. Az egészségügyi ágazat a beruházási célra fordítandó összegnek csak a 74 százalé­kát használta fel. A lemara­dást a megyei kórház máso­dik ütemű rekonstrukciós beruházása közműépítésének elhúzódása okozta. A kultu­rális ágazatra fordított beru­házásból többek között 51 tanterem épült. Szakmunkás- képző intézményi beruházá­sok a tervezettnek megfelelő ütemben haladnak. A víz- és csatornaközmű ágazat 212 millió forintot használt fel, a tervet 104,2 százalékra telje­sítette. A múlt évi tervek túlteljesítéséhez jelentősen hozzájárult a lakosság ön­kéntes társadalmi munkája, amelynek megyei végösszege 154 millió forint. A tanácsülés a közművelő­dési bizottság tevékenységé­A téglatolvaj Kövér Pál baktalóránt- házi lakos 1964-4Ő1 négy esetben volt lopásért büntet­ve, amiért 6 év és 8 hónapot töltött az ország különböző börtöneiben. Ez év márciusá­ban ismét lopás vádjával állt a bíróság előtt. Kövér a vele szomszédos telken építeni szándékozó Sz. Páltól az elmúlt év december hónapban napról napra fo­lyamatosan 33 darab szilikát építő blokkot lopott el, 653 Ft értékben. A lopott sziliká- tot saját lakásának tornácá­ra rakta le, majd, hogy tőle el ne lopják, sárga festékkel befestette. Sz. Pál időközben észrevette, hogy az általa vá­sárolt építőanyag egyre fogy, Kövér szomszéd tornácán pe­dig egyre nő. Gyanút fogott, és nem is alaptalanul, ugyan­is a rendőri eljárás során Kövér Pál a tornácán lévő szilikát származását meg­nyugtató módon nem tudta igazolni. A tények mellett kénytelen volt beismerni, hogy az építőanyagot valóban ő lopta el. Tettét azzal akarta jóvá tenni, hogy bűnbánóan és serényen a leleplezés után visszahordta a szilikátot. A bíróság megállapította, hogy a kár megtérült, de a többszörösen visszaeső tolvaj is megérdemelt helyére ke­rült, mivel 8 hónapi fegyház- ban letöltendő szabadság- vesztésre büntették a raga­dós kezű Kövért. Az ítélet jogerős, (m. f.) flnyanyelvoktatási konferencia Nyíregyházán Országos nyelvészeti konfe. rencia színhelye lesz a hó­nap végén a nyíregyházi ta­nárképző főiskola. Június 25—27. között rendezik meg az anyanyelvoktatási napo­kat, amelyeken édes anya­nyelvűnk számos ismert és kiváló ápolója, tudósa vesz részt. A rendezvénnyel az általános és középiskolai ma­gyar szakos tanárok munká­jához is segítséget adnak — az új tanterv bevezetésének küszöbén. Az anyanyelvi nevelés programja és a tanárképzés címmel hangzik el a beveze. tő előadás. Több előadó fog­lalkozik a pedagógus szemé­lyiségével. az anyanyelvi ne­velés jelenlegi helyzetével, il­letve távlati fejlesztésének problémáival, részletesen elemzik az általános iskolai magyar nyelvtanítás új vo­násait. Bemutatják az általá­nos iskola 5—8. osztályos ta. nulói számára készített mag- netofon-tanszalagot, mely korszerűen egészíti ki a ta­nár munkáját. Ugyancsak bemutató kíséri az általános iskolai beszédtanításról szó­ló előadást. Minden téma után lehető­ségük lesz a résztvevőknek arra, hogy a hallottakat meg­vitassák, ezenkívül minden­nap szerepel a programban egy-egy kerekasztal-beszél- getés. Megvitatják például a Helyesírásunk című szabály­zatot, valamint a középisko­lák I. osztályosainak készült új tankönyvek szerkezetét, tartalmát. Ismertetik a kül­földi tankönyvek tanulmá­nyozásának tapasztalatait. A háromnapos konferencia pedagógus vendégei két szak­mai kiállítást tekinthetnek meg. A Tankönyvkiadó Vál­lalat új könyveket mutat be, a TANÉRT és az Országos Oktatástechnikai Központ munkatársai pedig az újon­nan készült tanszerek, szem. léltetőeszközök , használatára tanítják meg a résztvevőket. A program a konferencia ta­pasztalatainak összefoglalá­sával zárul. Pályázat közgazdászoknak A Magyar Közgazdasági Társaság megyei elnöksége pá­lyázatot hirdet a gazdasági hatékonyság növelése módsze­reinek kidolgozására, javaslatok megfogalmazására me­gyénk közgazdászainak, közgazdasági kérdésekkel foglalko­zó szakembereinek az alábbi témák kidolgozására: 1. Az élőmunka- és eszközhatékonyság növelésének le­hetőségei az ipari üzemekben. 2. Ráfordítás hatékonysága növelésének lehetőségei a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, illetve az állami gazdaságokban. Pályázati témák kidolgozása lehet megyei, járási, vagy egy-egy gazdálkodó szervre vonatkozó elemzés, javaslat. Pályázni egyénileg, illetve kollektíván lehet. A pályamunka eredeti példányát a MKT megyei szervezetéhez (Nyíregyhá­za, Széchenyi u. 3.) kell megküldeni. Beküldési határidő: 1978. november 20. A pályamunka terjedelme 20 gépelt oldalt nem haladhatja meg. (Mellék­letként csatolt kimutatások nélkül.) A pályamunkák díjai témánként: I. helyezett II. helyezett III. helyezett IV. helyezett V. helyezett 5000,— Ft. 3500,— Ft. 2000,— Ft. 1500,— Ft. 1000,— Ft. Az elbírált, helyezést elért pályázatokról a Kelet-Ma- gyarországban, valamint levélben tájékoztatjuk tagjainkat A kiemelkedő színvonalú pályamunkákat folyóiratban is közöljük. A díjak átadásának határideje: 1978. december.

Next

/
Thumbnails
Contents