Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-09 / 134. szám
tovább szilárdult A további munka szempontjából nagyon fontos, hogy miként a XI. kongresz- szus határozatai és a programnyilatkozat, az elvégzett felülvizsgálat tapasztalatait összegező áprilisi központi bizottsági határozat is teljes egyetértésre talált elvtársaink, a szocializmus minden őszinte híve körében. Belpolitikai helyzetünkkel kapcsolatban megállapítottuk, hogy a párt, a munkás- osztály vezető szerepe társaA debreceni pártaktíva résztvevői. Az itt töltött két nap alatt nagyon sok emberrel váltottam szót. Találkoztam szocialista brigádvezetőkkel, nagyon hasznos, tartalmas gondolatokat vetettek föl. Általában, munkásoktól, paraszt- emberektől, értelmiségiektől sok olyasmit hallottam, ami szocialista társadalmunk közös kérdéseit érinti. Valamennyiükből ügyünk előrevi- telének szándéka sugárzott. De másképpen, nagyobb erővel, mint harminc, húsz vagy tíz évvel ezelőtt. Ez, az emberek gondolkodásában bekövetkezett változás a legfontosabb számunkra. (Folytatás a 4. oldalon) A Hajdú-Bihar megyei látogatáson tartózkodó Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délelőtt Debrecenben városnézésen vett részt. Egy most elkészült 14 emeletes épület tetején mutatták meg az építők a város legnagyobb lakótelepét, az Uj- kertet, ahol 7500 lakás készül el az ötéves terv végére. Két esztendővel ezelőtt kezdődött a munka, s jelenleg már 2300 új lakás kulcsát vehették át a lakók. Innen gyalog tették meg az utat a város legszebb oktatási intézményéig — az úszómedencével, tornateremmel, ebédlővel épített — Vénkerti Általános Iskoláig. Az úton a debreceniek százai nagy szeretettel, tapssal, virágokkal köszöntötték Kádár Jánost. A történelmi nevezetességű református kollégium volt a városnézés utolsó állomása. Bartha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, az Elnöki Tanács tagja köszöntötte Kádár Jánost, majd végigvezette a vendégeket a több mint 400 éves, nemrégiben teljesen felújított ősi intézményben. Kádár János ezután az Arany Bika Bar- tók-termében aktívaülésen találkozott a megye és a város párt-, állami, tömegszervezeti vezetőivel, aktivistáival, a termelőmunkában élen járó dolgozókkal, szocialista brigádvezetőkkel. Kádár János nagy taps közepette emelkedett szólásra. KÁDÁR JÁNOS: Meg kell teremtenünk a fegyelmezettebb munka feltételeit Szocialista rendszerünk Óvnunk és gyarapítanunk kell a párt és a tömegek. összef orrottsá g át Tisztelt megyei aktíva! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! Örülök, hogy sor kerülhetett erre a Hajdú-Bihar megyei látogatásra, amelynek során az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közoktatásban és más területeken a szocialista építőmunka konkrét fényeivel ismerkedhettünk meg. Ez mindannyiunknak, akik a Központi Bizottságban dolgozunk, nélkülözhetetlen saját munkánk szempontjából. Erre is gondolva köszönöm a meghívást és a baráti fogadtatást, amelyben mindenütt részesítettek bennünket, ahol megfordultunk. Azt hiszem, a baráti fogadtatásnak politikai értelme és jelentősége van: a sok-sok üdvözlet nemcsak nekünk, hanem a közösségért becsülettel dolgozó minden kommunistának, egész pártunknak szólt, a párt iránti megbecsülést fejezte ki, azt az egyetértést, amelyet dolgozó népünk érez a párt politikája iránt. A Központi Bizottság áprilisi ülésén alaposan áttekintette, sorra vette több éves munkánk eredményeit, hiányosságait. A szocialista építés minden fő területén mérlegelte a helyzetet és kijelölte azokat a soron lévő feladatokat, amelyeknek megoldásával a ciklus végéig megfelelően és jó eredménnyel végrehajthatjuk a párt XI. kongresszusának határozatait. E központi bizottsági ülés egyik igen fontos megállapítása volt, hogy a párt XI. kongresszusának határozata és a programnyilatkozat a munkásosztályban, a szövetkezeti parasztságban, az alkalmazotti dolgozók, az értelmiség körében, egész társadalmunkban jó visszhangot váltott ki, politikailag egyetértésre talált. Ez az egyetértés a későbbiekben aktív cselekedetekben nyilvánult meg. Ennek köszönhető minden eredményünk, amit elértünk, s az, hogy teljes joggal állapíthattuk meg: a fejlett szocialista társadalom építése hazánkban nemzeti programmá vált. A Központi Bizottság — s erre szeretnék külön is utalni — a nyilvánosságra hozott határozatában nem érin-, tett területek helyzetét is felülvizsgálta, így a tömegszervezetekben, a tudományok, a közoktatás, a várospolitika, a közlekedés, a közrend, sőt még a honvédelem — elég ritkán emlegetett, de nagyon fontos — területén végzett munkát is. Valamennyire vonatkozóan azt állapíthatta meg, hogy a XI. kongresszus által megjelölt fő irányban, annak megfelelően folyik a munka és megfelelő eredmények születtek. dalmunkban megfelelően érvényesül, szocialista rendszerünk, belpolitikai helyzetünk tovább szilárdult. A „szocialista rendszer” kifejezés történelmileg azt a társadalmi rendet jelöli, amely megszabadította a dolgozókat az embernek ember általi kizsákmányolásától, munkásosztályunkat és parasztságunkat a tőkések és a földesurak diktatúrájától, biztosítja nemzetünk szabad fejlődését és felvirágzását. A szocialista rendszer népünk saját társadalmi rendszerevé vált, amelyet értékel, óv, erősít és kész továbbfejleszteni. Belpolitikai életünkben időszakonként más-más vonások jellemzik a fejlődést, így az utóbbi időszaknak nagyon fontos vonása, hogy mind nagyobb társadalmi szerepet betöltő értelmiségünk egésze magáénak vallja és támogatja a munkás- osztály forradalmi pártjának, a Magyar. Szocialista Munkáspártnak a politikáját. Uj eleme a belpolitikai fejlődésnek, hogy teljesen rendezetté vált az állam és az egyházak viszonya. Ez a folyamat különösen az utóbbi években bontakozott ki és ment végbe, s ennek a szocialista építőmunka, a népi állam és az egyházak szempontjából is nagy a jelentősége. Uj társadalmi rendszer, új világ született Magyarországon, s örvendetes és jó, hogy a hívő emberek és maguk az egyházak is megtalálták benne helyüket. A Központi Bizottság első titkára a Vénkerti Általános Iskolánál. kával keresheti meg mindennapi kenyerét. A párt nagy figyelmet fordít társadalmunk szocialista vonásainak erősítésére. Ennek megfelelően kell foglalkoznunk az idősebb nemzedékek nyomdokaiba lépő fiatalokkal is. Tulajdonképpen nagyon könnyű szót érteni velük, főként ha az idősebbek visszagondolnak arra, hogy fiatal korukban nekik is minden sürgős volt. mindent komolyan vettek, s az öregeket ők is kritikus szemmel nézték. Fiataljaink azt mondják, hogy majd ők megmutatják. hogyan kell világot formálni. Mi erre'azt mondjuk: helyes, de a világnak szocialistának kell lennie! fis ha tudnak, alakítsanak ki még szebb szocializmust — emiatt nem fogunk irigykedni ráiuk. De tudniok kell, hogy aki a társadalom rendes tagjaként, tisztességes emberként akar élni, annak sokféleképpen fel kell készülnie az életre. Szakmai tudásban is, társadalmi felelősségben és más tekintetben is. A régi társadalom maradványai ma még sokak szemléletében élnek. De a fiatalok ne ezek példáját kövessék, hanem azokét — és ők vannak többen —, akik tudják, hogy az egyén csak a közösséggel együtt boldogulhat igazán, az egyén a szocialista társadalomban bontakozhat ki teljesen. Néhány évtizede még sokakban élt valamiféle nosztalgia a fejlett kapitalista országok életkörülményei iránt. A fiatalok is átvették például a hajviseletet, a divatot, de azután rájöttek, hogy nem ez a dolgok lényege. Sokan utaznak külföldre. Akik nyitott szemmel járnak, mindinkább kiábrándulnak abból az illúzióból, amit valaha Nyu- gat-Európa, a fejlett kapitalista világ jelentett az emberek számára. Mert amíg ami társadalmi rendszerünkben biztosított az ember szabad fejlődése, s nálunk létbiztonság van, a tőkés országokra a létbizonytalanság a jellemző. Ez nemcsak a munkanélküliség veszélyét jelenti, hanem például a betegséggel járó anyagi terheket is. Ezért azok is, akik szeretnek utazni, általában kétszer örülnek: amikor elindulnak és amikor hazaérkeznek, s akkor jobban, amikor újra itthon vannak. Jól kifejeződik ez a politikai egyetértés a Hazafias Népfront-mozgalomban, amelynek vezető testületéiben társadalmunk minden dolgozó osztálya, rétege, a párttagok, a pártonkívüliek, a különböző világnézetű emberek reprezentáns képviselői jelen vannak. Nem szabad lebecsülnünk, értékelnünk kell ezt az egyetértést, mert harcban, nehézségek leküzdése árán született. Egyes egyházakkal korábban, másokkal később rendeződött államunk viszonya. Most már azonban mindegyikkel rendezett, ami örvendetes, fontos és jó dolog, mert azt jelenti, hogy a materialisták és a hívők, a különböző világnézetű emberek egyetértésben munkálkodhatnak a közös társadalmi célért, a fejlett szocialista társadalom építésén. Mi, kommunisták nagyra értékeljük ezt és a tapasztalatok szerint ugyanígy az egyházak reprezentánsai is. Belpolitikai helyzetünk tehát a XI. kongresszus óta tovább szilárdult, társadalmunk politikai viszonyai megfelelő irányban fejlődtek és kézzelfogható, jelentős eredmények születtek a gazdasági építőmunkában. Az utóbbiak értékét külön is növeli az a tény, hogy a nemzetközi gazdasági élet az elmúlt években számunkra kedvezőtlenül alakult, ami komoly nehézségeket okozott, majd hangsúlyozta: a kongresszus óta eltelt időben megfelelően végrehajtottuk az ötéves terv időarányos feladatait. ami nagyon fontos és jó eredmény. Áz eddiginél jobban kell foglalkozni az ifjúság nevelésével Az ideológiai munkában, a közoktatásban, a szakképzésben. a világnézeti oktatásban, továbbá a tudományos és a kulturális élet különböző területein és a szocialista tudat fejlesztésében is megfelelően haladtunk előre a XI. kongresszus óta. A fejlődés ezén a téren statisztikailag ugyan nehezen mutatható ki, de sokféle módon érzékelhető. A szocialista tudat erősödésének nagyszerű megnyilvánulása volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny, amelyhez — a csepeli dolgozók kezdeményezésére — az ország úgyszólván minden munkahelye, egész dolgozó népünk, csatlakozott. Ennek nem kis része volt abban, hogy a tavalyi esztendőt jó eredménnyel zártuk. „ A gazdasági munkának, mint a szocialista építés döntő területének a kérdései természetesen előtérben állnak. Hasonlóan nagy figyelmet kell azonban fordítanunk az ideológiai, a közoktatási, a kulturális munkára is, mert a fejlett szocialista társadalom építésében most már nemcsak az anyagi, hanem a szintén nélkülözhetetlen tudati feltételeket is meg kell teremtenünk. Az eddiginél jobban, komolyabban kell foglalkoznunk az ifjúság nevelésével. Fontos része ennek ä szakmunkásképzés, az ipari munkásosztály, és ma már a mezőgazdasági dolgozók utánpótlásának biztosítása. Fordítsunk kellő figyelmet a növekvő társadalmi szerepet betöltő értelmiség utánpótlására, az egyetemi, a főiskolai diákokra. S amikor az ifjúság neveléséről beszélünk, elsősorban az ifjúság munkára nevelésére gondolunk. Olykor ugyan a szabad idő helyes eltöltése lép elő központi problémává, de úgy vélem, a munkaidő megfelelő eltöltésével is foglalkozni kell. A KISZ munkája az utóbbi években fejlődött, ifjúsági szövetségünk mind jobban megtalálja a fiatalok számára megfelelő munka, módszereket. Fontos a kulturális nevelés, a színvonalas szórakozás. De még fontosabb — s ehhez kérjük a szülők, a pedagógusok, s természetesen a párt- és társadalmi szervezetek segítségét is — a munkára nevelés. Az, hogy minden fiatal megértse: úgy tűnik a szocialista rendszerben is érvényes a bibliai átok, amely szerint mindenki csak arca verítékével, munXXXV. évfolyam, 134. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. június 9., péntek Kádár János beszéde a debreceni nagyaktfván
