Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-04 / 130. szám
1978. június 4. ^ KM VASÁRNAPI MELLÉKLET € § i lMHDHCm I I C IS Hire érzékeny a gyermek? A csecsemő ruházatának kezelése Napjainkban a gyermekek ruházatának tisztán tartása nem okoz gondot, hiszen számtalan kitűnő mosószer van forgalomban, választani is nehéz, melyiket használjuk. Van azonban sok olyan mosószer, amelyre a gyerek bőre érzékeny lehet, gyulladást okozhat. Legtöbben a Bio- ponra és a Blomixre érzékenyek. Általános szabály az, hogy először mindig távolítsuk el a szeny- nyeződést, bő vízzel öblítsük át a ruhát, ha lehetőségünk van rá, rögtön a levétel után. Az átöblitett ruhákat ezután valamilyen mosószeres vízbe áztassuk be. Az áz- tatás után következik a mosás, illetve a kifőzés. Nagyon jó, ha a pelenkát az első három, négy hónapban kifőzzük. A csírátlanítás így a legbiztosabb, s az eljárás nem jelent lényeges többlet- munkát. Mindig hideg vízbe tegyük a főzni való ruhadarabokat, és forrástól számítva legalább fél óráig főzzük. Az öblítést forró vízben addig ismételjük, amíg a víz tiszta nem marad. A tetra anyagból készült ruhadarabokat nem szabad dörzsölni. inkább csak nyomkodással tisztítsuk. Ha módunkban áll, bátran centrifugázhatjuk a ruhát, majd mielőtt teljesen megszáradna, még nyirkosán vasaljuk ki. A vasalás feltétlenül szükséges az első időben, mivel fertőtlenít. A főzésre használt mosófazekat másra ne használjuk! A műszálas anyagból készült ruhák kezelésénél nagyobb óvatosságra van szükség. Általában a túl meleg vizet nem bírják. Előnyük viszont, hogy szinte pillanatok alatt oldódik belőlük a szennyeződés. Csecsemőkre azonban olyan műszálas ruhát, ami közvetlenül érintkezik a bőrrel, ne adjunk, mert allergiás kiütést okozhat, s kifőzni sem lehet. Különleges mosást igényel a gyapjúholmi. Nem bírja a meleg vizet, s a hideg sem tesz jót neki. Ezért a mosóvíz hőmérséklete 26—28 °C lehet, ugyanilyen hőmérsékletű vízben történhet az öblítés is. Gyapjúruhát ne mossunk mosógépben, főzni szigorúan tilos A szárítás formára igazítva történjék. A gumiból készült holmikat szappanos, vagy mosószeres vízzel mossuk le és töröljük szárazra. Szárítás után hintőporozzuk be, ez megakadályozza az összetapadást. Es most néhány szót a hypó- ról. Egyszer-egyszer a csecsemőkor alatt használhatjuk, de teljesen fölösleges a kifőzött pelenkákat hypózni, mert előbb vagy utóbb bőrgyulladást okoz, ha mégis használjuk, utána nagyon sokszor öblítsük a ruhaneműt. A csecsemőruhák mosásakor keményítőt ne használjunk. A tisztára mosott, vasalt csecsemőruhákat külön szekrényben, vagy polcon tároljuk. S. L. A konyhában is csinosan 1. Modern vonalú otthonka, farkasfog díszítéssel, az oldalvarrásból kiinduló óriási zsebekkel. Mintás és sima anyagból is készíthető. 2. Pettyes kartonkötény, madeiracsipke vállal és fodorral, hátul masnis övvel. 3. Ismét divat a „suszterkötény”, nyakba akasztva, csíkos, legombolt kenguruzsebbel. 4. Hátul gombolódó, blúzt is helyettesítő kötény, két nagy zsebbel. 5. Konyharuhából készült (átlósan elvágott) teakötény. Fejkendövei kiegészítve is csinos. Hűtőtáska házilag Kisebb utazások, kirándulások alkalmával általában nem sok élelmiszert viszünk magunkkal, de ekkor is fontos a jó hűtés, amihez előnyös egy hűtőtáska. A kereskedelemben kapható hűtőtáskáknál jóval olcsóbb megoldást írt le az Ezermester legutóbbi számában Waginger Erzsébet. A házilag elkészíthető hűtőtáskához bármilyen hungarocell (nikecell) doboz megfelel, ami korábban vett háztartási, vagy elektroakusztikai cikkek csomagolására szolgált (kávéfőző, táskarádió stb. doboza). A doboz belsejében levő rekeszeket, illetve a felesleges részeket éles késsel el kell távolítani. A doboz éleire körben — a sérülések megelőzése céljából — színes polimer szigetelőszalagot kell ragasztani. Bútorvédő kartonanyagból szebbnél-szebb védőhuzat is készíthető, amelybe felülről megfelelő méretű cipzárat kell varrni, hogy a doboz könnyen kivehető legyen. Két fül rávarrá- sa után a dobozt kézitáskaként vihetjük magunkkal. A hűtést előre megfagyasztott két jégakku szolgálja, amik az áruházban tíz forintjával megvehetők. Tunyogmatolcsi minilángos Rongyos lapóka — így nevezi a Nők Lapjának megírt receptjében finom készítményét a tunyogmatolcsi Kiss Áronná. Az elkészítés leírása pedig a következő: Kevés langyos tejben megfuttatunk egy deka élesztőt, majd összegyúrjuk fél kiló liszttel, késhegynyi szódabikarbónával, 2 deci kefirrel vagy aludttejjel, meg kevés sóval. Alaposan kidolgozzuk és nagyon vékonyra kinyújtjuk. Megkenjük fagyos zsírral — olyan vastagon, mintha zsíros kenyeret kennénk — és összegöngyöljük, kb. 5 centi vastag rúddá formáljuk. Ezután 3—4 centis darabokra vágjuk, kezünkkel pogácsákká formázzuk és fél óráig pihentetjük. Végül a tésztadarabokat tenyérnyi lapokká nyújtjuk és forró olajban ropogós pirosra kisütjük. Nemcsak kitűnő feltét főzelékre, de egy csésze teával nagyon jó vacsora is ez a leveles, foszlós lángos. Hegjött a jó idő Bár az idei május szeszé- sodik köpeny szintén egye- lyesen borongós volt, azért nes vonalú, vállpántos, ol- feltartóztathatatlanul köze- dalt gombolódik. Mellrészét leg a nyár és a forróság. és zsebeit eltérő színű be- Az eljövendő kánikulai na- állítás díszíti. Harmadik pokra gondoltunk ezzel a modellünk kockás zefírből három könnyű és szellős készült divatos vállmegol- munkaruhamodellel. Az el- dással, elöl végig a díszítő ső, bebújós, oldalt keskeny paszpólozás színeivel egye- pántokkal megköthető mo- ző színű, nagyméretű gom- dell széleit és kenguruzse- bókkal záródik, bét széles, elütő színű paszpólozás keretezi. A má- S. Mátrai Éva „Fájdalom" jeligére: A fájdalom igen fontos jelző- rendszer. Ha nem éreznénk, elmulasztanánk védekező reflexeink bekapcsolását a környezeti ártalmak bekövetkeztekor. Például, ha nem éreznénk égő fájdalmat a forró kályha érintésekor, bőrünk szétroncsolódna. A fájdalom csökkentése mindösz- sze tüneti kezelés. A fájdalomérzet gyakorisága és foka egyénenként változó lehet. A fájdalom iránt érzékenyebb emberekben kimerültség, vagy izgalom hatására, vérkeringési, emésztési, vagy egyéb rendellenességek is támadhatnak. Mielőtt a tartós, ismétlődő fájdalom érzésének kiderítésére orvoshoz fordul, ne vegyen be fájdalomcsillapítót, mert megnehezíti ezzel a betegség megállapítását. Az orvosi szak- irodalom 20—25 olyan esetet ismer, amelyben a betegek semmiféle fájdalmat nem éreznek. Az ilyen emberek élete állandó veszedelemben forog. „Meghasad a szívem” jeligére: Nem lehetetlen, hogy az érzelmi életünk által felvetett problémák sokszor éppen szívpanaszok formájában jutnak kifejezésre. Az ilyen panaszok semmiben sem különböznek a szervi szívbetegségektől. Csak alapos orvosi vizsgálat döntheti el, hogy szervi vagy ideges szívpanaszai vannak. FOTÓSAROK Hasznos szórakozás szabad időben 2. Ismerkedjünk meg a fényképezőgéppel! a beállítótárcsák vannak. gaskerekelt tesszük szabaddá. A kamera elején található az objektív. Külső szélén olvasható az objektív gyári száma, gyártmánya és típusa, fényerőssége és gyújtótávolsága. Az objektív külső gyűrűjével rendszerint távolságot, vagyis a kép élességét állíthatjuk. A skáláról a beállított távolságot méterben, esetleg lábbal (angol mértékegység) is leolvashatjuk. Közvetlenül a méterskála alatt van a mélységélességi skála, amelynek használatára még visszatérünk. Forgatható tárcsán állítható be a számskála alapján a rekesznyílás. A gépváz elején található kis kar az önkioldó felhúzására szolgál. Mielőtt kipróbálnánk az új fényképezőgépet, nézzük meg, hogy milyen méretű film használatára alkalmas. Fénymérős gépeknél feltétlenül tisztázni kell, hogy a filmérzékenységet DIN- ben, ASA-ban, vagy GOSZT-ban kell beállítani. Nyissuk fel a gép hátlapját, nézzük, hogy redőny- zárás vagy lamellás, központi zárás a berendezés. Vizsgáljuk meg a vakucsatlakozónál, hogy X-re, vagy M-re is állítható. Ezeknek az adatoknak az ismerete a későbbi munkához feltétlenül szükséges. mert az automatikus gépekhez pontosan kell beállítani a fényérzékenységet, a redőnyzá- ras gépek csak 1/30-ad vagy 1/60- ad kapcsolhatók villanókészülékhez. A vakuszinkron M jelzése az egyes vakut, az X az örökvakut hozza szinkronba. Természetesen ezekkel a kérdésekkel még részletesebben foglalkozunk. V. D. Következik: A film. Miután megvásároltuk fényképezőgépünket, természetesen meg is kell vele ismerkednünk. Először is tanulmányozzuk át a géphez kapott kezelési utasítást. Ebben megtaláljuk a gép legfontosabb adatait, rendszerint képes ábrák mutatják be a főbb szerkezeti egységeket. A fényképezőgépnek három fő típusa van: az egyaknás tükörreflexes gépek, az egyaknás prizmáskeresővel felszerelt gépek, illetve a 6x6-os filmre dolgozó kétaknás tükör- reflexes kamerák. Ha belenézünk gépünkbe, a negatívra kerülő képet látjuk. A korszerűbb gépeknél egyben az élességet is látjuk. A prizmás gépeknél az élesség állításakor a keresőben látható két jelnek fednie kell egymást. Az egyaknás tükörreflexes gépeknél a matt üvegen eleve éles, vagy életlen képet kapunk. A beépített fénymérős gépeknél a képmező jobb szélén látható a műszer skálája és mutatója. A gépek hátlapjára esetenként emlékeztető tárcsát szerelnek, amin be lehet állítani, hogy milyen érzékenységű és milyen fajtájú filmet fűztünk a gépbe, de ennek csak emlékeztető szerepe van. A fényképezőgépváz felső részén különböző beálli- tótárcsák vannak. Ezeken lehet az expozíciós időt és a számlálót beállítani Esetenként itt van az alsóérintkezős vakucsatlakozó is. Bal oldalon a végigfényképezett A fényképezőgép-váz felső részén tekercs visszacsavarására szolgáló tárcsa van, jobb kezünknél pedig a filmtovábbító, ami rendszerint egyidejűleg a zárszerkezetet is felhúzza. Itt található az exponáló gomb Is, melynek alsó gyűrűje a retesz, amivel megakadályozhatjuk a véletlen expozíciót. A váz felső részén van még rendszerint a filmérzékenység beállítására szolgáló tárcsa, illetve az a gomb, amellyel vlssza- csévélés előtt a gép felhúzó foAMATŐRÖK Elek Emil felvétele
