Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-30 / 152. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 30. Kommentár Vendégjárás Tel Avivban F okozott diplomáciai tevékenység színhelye Izrael fővárosa: szerdán Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet .külügyminiszter érkezett háromnapos hivatalos látogatásra, csütörtökön pedig Walter Mondale, az Egyesült Államok alelnöke. Alighanem — Washingtonnal ösz- szehangoltan — szelíden nógatni is fogja vendéglátóit egy konstruktívabb ellenjavaslat megfogalmazására az Egyiptommal kátyúba jutott párbeszéd újrafelvétele érdekében. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter a hét elején tett nyilatkozatában megállapította: megvan az alapja annak, hogy Egyiptom és Izrael ismét megkezdje a közvetlen párbeszédet a közel-keleti rendezési elképzeléseikről. Ennek első állomása lehetne a hármas amerikai—egyiptomi—izraeli külügyminiszteri találkozó (Londonban, a jövő hónap elején). Ennek napirendjén a Ciszjordánia és Gaza jövőjére vonatkozó javaslatok, valamint az egyiptomi—izraeli tárgyalások alapjául szolgáló ,,elvi nyilatkozat” megvitatása szerepelhetne. A palesztin kérdés megtárgyalásához azonban — Vance szerint — nincsenek meg a feltételek. Félő, hogy az első kérdés érdemi megvitatásához is hiányoznak a feltételek. Legújabb béketervében Kairó azt követelte, hogy Izrael adja vissza Ciszjordániát (Jordániának) és Egyiptomnak a Gazai-övezetet. Első reagálásában Tel-Aviv ezt kereken visszautasította, de — Washington „megnyugtatása” céljából — ködösítő módon azt állította, hogy nem veti el egészében az egyiptomi békejavaslatot, miután az még „nem komplett”. Dajan izraeli külügyminiszter pedig úgy nyilatkozott, hogy kormánya bármilyen szinten hajlandó újrakezdeni a tárgyalásokat Egyiptommal bármely kérdésről, kivéve egy független palesztin állam alapításáról. A közel-keleti békebabérokra áhítozó Carter-kor- mányzat minden igyekezete ellenére Tel Aviv a jelek szerint változatlanul arra törekszik, hogy az izraeli—egyiptomi külön alku utcájába terelje a vakvágányon veszteglő tárgyalásokat. P. V. O — Osszuk meg a feladatokat, kislányom! Én beszélek Apuval, a kedves édesapáddal meg beszélj te. jó?! — Ez nem egyenlő! Én már beszéltem Tiborral. Tudod te, hogy milyen nehéz vele? — Tudom, kislányom. Én megbeszéltem veled. Veled! Az se volt sokkal könnyebb. Amíg megértetted, amit meg kellett értened. — Énrám nem sok panaszod lehet. Amilyen értelmes vagyok. — Nagyon értelmes kislány vagy, persze. Éppen ezért gondolom, hogy apád szellemi igényeinek tökéletesen meg fogsz felelni. Rögtön el is helyezhetsz a fülében valami bogarat, hogy, mondjuk, attól tartasz, hogy a Tibor szülei az eljegyzésen akarják majd bejelenteni a hozományt, de te nem tudod, hogyan mondd ezt meg nekem, meg Apunak. Esetleg kérj tőle tanácsot! — Ez valóban egyszerű feladat! Nem is tudom, miért gondolod, hogy valami értelem is kell hozzá. — Nem mondom, hogy könnyű! Csak azt állítom, hogy te képes vagy rá. Vedd tudomásul, nincs nagyobb megtiszteltetés egy húszéves lány számára, mint ha az anyja ennyire megbízik benne. A KGST-tagállamok kormányfőinek nyilatkozata a késztermékek exportjának növelését, többek között a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdaságának gyors ütemű fejlesztését és hatékonyságának növelését. A KGST-tagállamok kormányfői a hosszú távú célprogramok országaik érdekeltségén alapuló jóváhagyása kapcsán kijelentik, hogy illetékes szerveik biztosítani fogják az előirányzott intézkedések megvalósítását. A KGST-tagállamok kormányai szem előtt tartják, hogy illetékes szerveik figyelembe vegyék a jóváhagyott hosszú távú együttműködési célprogramokban szereplő együttműködési intézkedéseket az 1981—1990. évi hosszú távú kétoldalú gyártásszakosítási és kooperációs programok összeállításánál. A hosszú távú együttműködési célprogramok, valamint az ezek alapján megkötött gyártásszakosítási és kooperációs, közös beruházási egyezmények, a sokoldalú és a kétoldalú együttműködés egyéb formáira vonatkozó egyezmények meghatározó elemei az 1981—1985. évi népgazdasági tervek egyeztetésének, továbbá az ugyanerre az időszakra szóló sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének. A közeljövőben a KGST-tagállamok együttműködésének legfontosabb feladata, hogy kidolgozzák és egyeztessék a hosszú távú együttműködési célprogramban előirányzott intézkedéseket megvalósító egyezményeket. A KGST- szervek legfőbb erőfeszítései szintén erre irányulnak. A hosszú távú együttműködési célprogramok valóra váltása meg fogja szilárdítani a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági pozícióit, az egymás közötti barátságát és kölcsönös együttműködését. Bővülnek gazdasági kapcsolataik más szocialista országokkal, a fejlődő államokkal, társadalmi rendszerüktől függetlenül a világ összes országaival. A KGST-tagállamok ismét bizonyítják, hogy készek aktívan részt venni változatlan békeszerető külpolitikájuknak megfelelően, a nemzetközi munkamegosztásban, a Helsinkiben tartott biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített elveknek és kötelezettségeknek szellemében, elősegítik az egyenlő jogokon alapuló, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok megteremtését. Készült Bukarestben, 1978. június 29-én. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak delegációvezetői: Bolgár Népköztársaság: Sztanko Todorov, a Minisztertanács elnöke, Magyar Népköztársaság: Lázár György a Minisztertanács elnöke, Német Demokratikus Köztársaság: Willi Stoph a Minisztertanács elnöke, Kubai Köztársaság: Carlos Rafael Rodriguez az államtanács elnökhelyettese, a Minisztertanács elnökhelyettese, Mongol Népköztársaság: Zsambin Batmönh a Minisztertanács elnöke, Lengyel Népköztársaság: Piotr Jaro- szewicz a Minisztertanács elnöke, Román Szocialista Köztársaság: Manea Manes- cu a kormány elnöke, Szovjetunió: Alekszej Koszigin a Minisztertanács elnöke, Csehszlovák Szocialista Köztársaság: Lubomir Strougal a kormány elnöke. Le Thanh Nghi Budapestre érkezett A KGST XXXII. ülésszaka jóváhagyta az energia, fűtő- és nyersanyagok, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a gépipar területére vonatkozó együttműködés hosszú távú célprogramjait. Ezek a programok a KGST- tagállamok kommunista és munkáspártjainak azon határozatai értelmében készültek, amelyekéi tanács tagállamai közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére vonatkoztak, kifejezésre juttatják a testvérpártok vezetői közötti megállapodásokat. A hosszú távú célprogramok kijelölik a KGST-tagállamok együttműködésének hosszú időre szóló egyeztetett stratégiáját az anyagi termelés megfelelő területein, és a KGST-tagállamok együttműködésének további elmélyítésére, tökéletesítésére, szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére vonatkozó komplex program konkretizálását és továbbfejlesztését jelentik. A hosszú távú együttműködési célprogramokban szereplő intézkedések fő célja a gazdaságilag indokolt energia, fűtő- és alapanyag, élelmiszer, termelőeszköz és magas műszaki színvonalon álló technológiák iránti igények kielégítése. Ezeknek a programoknak a kidolgozása és megvalósítása új lépést jelent a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésének fejlődésében. Üj lehetőségeket tárnak fel ahhoz, hogy a szocializmus előnyeit még jobban kihasználhassák a KGST-tagállamok népeinek javára. A hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósítása elő fogja segíteni azoknak a társadalmi-gazdasági feladatoknak a megoldását, melyeket a KGST-tagállamok tűztek maguk elé a szocializmus és a kommunizmus építésében. Hozzájárulnak a KGST-tagállamok népgazdasága töretlen fejlődésének biztosításához, a lakosság életszínvonalának további emeléséhez, a testvéri országok gazdasági fejlettségi színvonalának kiegyenlítéséhez. Ahhoz is, hogy az iparilag kevésbé fejlett országok nagyobb mértékben vegyenek részt a gyártásszakosítási és kooperációs intézkedésekben. A célprogramok segítik az élenjáró tudományos és technikai eredmények meghonosítását, s ennek alapján — Kölcsönös, Anyu, kölcsönös. Én is nagyon megbízom benned! — Ugyanúgy meg vagyok hatva, mint te, kislányom. így társalogtak. Anya és lánya. Kati is tudott ugyan, ha kellett, még. az anyjával szemben is megfelelően riposztozni, de azt is tudta, hogy ha megérlelődött benne egy ilyen elhatározás, akkor már nemigen lehet eltéríteni. Biztosan van rá oka, hogy miért akarja rámbíani, gondolta, s valójában tudata mélyén már készült is rá, hogy az apja előkészítése az ő feladata. Azt azonban mindenképpen ki akarta várni, hogy előbb Anyu beszéljen Apuval. Hogyne, majd én elkezdem, aztán meg benne maradok, mert Apuval közbeLe Thanh Nghi, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, a magyar—vietnami gazdasági műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottság vietnami tagozatának elnöke csütörtökön Budapestre érkezett a bizottság VII. ülésjön valami, Anyunak mégsem sikerül olyan könnyen zöldágra vergődnie — gondolta. A férfiak kiszámíthatatlanok. Meg a nők. A kapcsolatok melegen tartása végett azonban felhívta az apját. * . Természetesen Klári vette fel a telefont. — Hal ló óó ... Ezt olyan hangsúllyal tudta mondani, amiben már benne volt az elutasítás is; vagy legalábbis az érdektelenség, a közöny egy bizonyos neme. Nemhiába volt egy vezérigazgató titkárnője. — Csókolom, Klári néni, Kati vagyok. Ennél többet sohase tudott mondani; volt néha olyan gondolata, hogy néhány szót vele is kellene szakára. A Ferihegyi repülőtéren Borhándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság társelnöke fogadta. Ott volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. váltani, már csak a forma kedvéért is; de Klári erre nemigen adott alkalmat. — Szervusz, Katicám, csókollak, hívom apádat. Néha azt is hallani lehetett a telefonba, hogy ugyanezen a titkárnői hangján szólítja a férjét: — Guuuszti,... a kislányod. Ez a kislányod az idők folyamán kapott bizonyos hangsúly- és hangszín-módo- sulásokat. Másképpen hangzott, amikor Kati még csakugyan kislány volt, másképpen, ahogyan nőtt, és most, amikor már felnőttszámba megy, most határozottan van valami ellenségesen gúnyos mellékíze. Ilyenkor Kati is megjegy- zett valamit, legalább gondolatban. Pukkadj meg, Klárikám... — valami ilyesmit. Még akkor ráadásul az apja hangszínében is fel kellett fedeznie valami Kláriból- vettet, vagy Klári által szug- geráltat. <3 is valahogy így mondta: — Szeeervusz, Katikám, szeeervusz, kislányom. Még jó, hogy nem Katicát mondott; ez a Klári privilégiuma volt. — Csak megkérdem, hogy vagy, régen hallottam a hangod! (Folytatjuk) Jó utat, Pjotr! K ét étfe egymás mellett ültünk a helikopterben, Pjotr Klimuk űrhajós, szovjet repülő ezredes, a Szovjetunió kétszeres hőse és én. Az alattunk elterülő Dunántúl szépségeiben gyönyörködtünk, segítettem neki a földi tájékozódásban. Igen, segítettem, habár ő az újságírótól már hamarabb látta felülről ezt a vidéket, az egész országot. Csak éppen most ötszáz méter magasan repültünk, Klimuk pedig akkor kétszáz kilométer távol ságából tekinthetett le hazánkra. Elrepültünk a Somló- és a Sághegy felett, majd feltűnt a Bakony vonulata, s a távolban megcsillant a Balaton vize is. Klimuk a honi légvédelem vendégeként szállt a MI—8-as helikopter fedélzetére. A vendéglátók felajánlották neki — miután elmondta, nagyon jól ismeri ezt a helikopter típust, — hogy a pilótaülésben foglaljon helyet. Széles mosollyal hárította el, mondván ő itt most vendég, szívesebben ül a gép törzsébe, és nézi meg közelebbről is kis kerek ablakokból Magyarországnak ezt a részét. A helikopterben megkezdett beszélgetést a földön, a tihanyi Apátsági templom szomszédságában folytattuk. A kellemes idő és környezet nagy hatással volt Pjotra. Elismeréssel szólt hazánk szépségeiről, de beszélgetésünk mindig visszakanyarodott a repüléshez, az űrhajózáshoz. Akkor már kétszer emelkedett a magasba, mint űrpilóta, és sokáig az űrben a legtöbb időt töltött űrhaSzovjet—lengyel legénységgel kering a Föld körül a Szojuz—30 űrhajó. A képen a két kozmonauta: Miroslaw Hermaszewski és Pjotr Klimuk — még a földön. (Fotó: APN) jós volt. Élményeinek sokaságát mesélte, nehéz, kemény munkával töltött perceket, órákat elevenített fel. Ez edzette bátorságát, határozottságát, de a földön megmaradt szerénysége. Persze mi más lehetett volna akkor is a vágya, mint az, hogy ismét űrhajóba szálljon és repüljön a csillagok felé, meghódítsa a világmindenséget. A késő esti órákig tprtott a beszélgetés, amikor újra a madarak szemével nézhettük a Dunántúlt. Fájó szívvel, nehezen búcsúztunk, de mindannyian éreztük, igaz barátra leltünk Pjotr Kli- mukban. Pjotr azóta1 szorgalmasan edzett továbbra is a Csillagvárosban, készült az újabb repülésre. Vágya — hogy ismét az űrhajó kabinjából láthassa a földet — pár nappal ezelőtt teljesült Lengyel kollégájával együtt emelkedett fel a Szojuz—30 fedélzetén a bajkonuri űrrepülőtérről, s azóta már a Szaljut—6 fedélzetén végzik megfigyeléseiket, kísérleteiket a másik két szovjet űrhajós társaságában. n két évvel ezelőtti találkozás egy életre szóló élményt jelentett. Most is előttem van erős, férfias, de mindig kedves és mosolygós alakja. Jó utat Pjotr! Sipos Béla A Szovjetunióban több mint 3100 turistaklub működik. A csaknem 1000 szálloda, turistabázis és kemping egyidejűleg 320 000 ember ellátására képes. A turizmus a dolgozók egészségvédelmének szolgálatában áll. Az állami társadalombiztosítási költségvetésből közel 1 milliárd rubelt fordítanak a kedvezményes beutalók, az üdülőintézmények dotálására. Turizmus a Szovjetunióban lÉUHflil«
