Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-20 / 143. szám
2 KELET-KLAGYARORSZÁG 1978. június 20. A kisvárdai várszínpad programja Elkészült a kisvárdai várszínpad nyári programja. Június 10. és július 2. között tartják a „felső-szabolcsi művészeti hetek”-et. A debreceni Csokonai Színház művészei a Luxemburg grófja című nagyoperettel vendégszerepeinek. Koncertet ad a Color, a Piramis, a Corvina, az Apostol, az LGT és az Omega együttes. A debreceni művészek augusztus 21-én mutatják be a Pillangókisasszony című operát. Másnap, 22-én a KISZ központi művészegyüttesének Rajkó- zenekara és szólistái vendégszerepeinek a várszínpadon. Szeptember 16-án népdalesttel zárul a nyári program. (Vincze) Hint a keleti bazárok forgataga... Búza téri piac Szerda és szombat jellegzetesen piaci nap. Nehéz lenne elképzelni nélküle a hetet. A közbeeső napokon gyengébb a felhozatal, kisebb a kereslet. A nyíregyházi piac vásári oldala olyan, mint a mesés keleti bazárok forgataga. A sátrak világa ez, mely úgy néz ki, mintha tömérdek szivárvány bomlana színeire: nyüzsgő és élénk színű, feltűnést keltő áruk hivalkodnak. Hanem aztán a vásáros sem hallgatag. Eladó itt az egész világ, de ha nem is a világ, akkor a piaci portékák, mert a piacok világa itt, a Búza téren őriz még vajmi keveset a rég megszokott, a városhoz hozzánőtt hangulatból, de nem sokáig. Hamarosan elkezdődik a vásárcsarnok építése, ami menthetetlenül eltörli a föld színéről a sátrakat, s ezzel együtt a vásárokat. Képeinken: zöldség- és gyümölcspiac madártávlatból ... A vásáros sem hallgatag. (sipos—elek) Zsúfolt a tábor, de épül az új Napközis élet a Sóstón Számháború, keresd a ró- kát-játék, filmvetítés, fürdőzés a strandon, séta a vadas- parkban. Ezek a programok és még sok más érdekes szórakozás, vidámság várja a nyíregyházi általános iskolásokat a napközis táborban. Egyelőre a régi területen, Sóstón, az erre a célra berendezett felvonulási épületben és faházban kapnak helyet a gyerekek június 26-tól augusztus 19-ig. A hely szűkös, mindössze 300 gyerek férne el kényelmesen az épületekben. A táborozok ennél jóval többen vannak. Tavaly átlagosan 400, az idén várhatóan már 500 pajtás pihen a napközibe ne A táborba két autóbusz viszi-hozza a gyerekéket. Heti váltásban általános iskolai pedagógusok és főiskolai hallgatók felügyelnek rájuk. Ebédet az Alföldi Vendéglátó Vállalat főz számukra az 5-ös iskola konyhájában. A napköziben nincs konyha, csak tálaló és ebédlő. Ez utóbbit egy teraszos résszel bővítették, így delenként 2—3 turnusban fogyaszthatják el az ebédet a napközisek. A táborozás napjak gazdag programot állítanar, ösz- sze a gyerekeknek. A hét minden napja más és más rendeltetést kap. így lesz játéknap, sportnap és kulturális nap, vetélkedőkkel, kirándulásokkal, sétákkal színesítve. Esős, hűvös napokon a városi könyvtár kihelyezett részlegében kérhetnek olvasnivalót az iskolások. A napközis tábor legna- gyob gondja idén nyáron is a zsúfoltság. A nyíregyházi papírgyár néhány ponyvát adott a tábornak. Ezeket szilárd fémvázon rögzítik. Sóstón, az Igrice nyaraló- falu szomszédságában új napközis tábor alapozását kezdi meg az ÉPSZER július első napjaiban. Az egyemeletes épületben játékszobákat, melegítőkonyhát, ebédlőt, pihenőhelyeket rendeznek be. A 13 millió forintos költséggel épülő létesítmény 400 gyerek kényelmes elhelyzéséhez nyújt lehetőséget. Átadását 1979 májusában tervezik, így a következő nyáron már itt pihenhetnek a megyeszékhely napközisei. A nyíregyházi kenyérgyárban Pesti Jánosné és Oláh Istvánná nyers pereceket készítenek elő a sütéshez. (Császár Csaba felvétele) A nő az áldozat Veszély a lakásban Mit csinál a mérőrészleg? Egy vasalót bekapcsolunk, s ha az véletlenül zárlatos, hirtelen megráz. Ha erős a szíve az illetőnek, annyit mond, hogy jaj, ha nem, kész a tragédia... így jellemezte a háztartásokban egyre gyakoribb villamos eredetű baleseteket Tar János, a nyíregyházi Tempó általános szolgáltató ipari szövetkezet villamos mérőrészlegének vezetője. Mit is takar a hosszú megnevezés ? — Mérőcsoportunk a lakásokban, üzemekben, intézményekben lévő villamos berendezések, közismert szóval konnektorok érintésvédelmi ellenőrzését végzi — mutatja be tevékenységüket a részlegvezető. — Az új lakásokban az építő és a kezelő már elvégezteti a szükséges érintésvédelmi vizsgálatot. Ezentúl öt évenként kellene a lakosoknak is kérni ezt a szolgáltatást, csakhogy a legtöbben ezt nem is tudják. Megdöbbentő az a közömbösség, hogy még aki tudja, az sem kéri. A baleseti statisztika viszont egyértelműen igazolja: néhány év alatt megyénk a háztartásban előfordul í villamos eredetű balesetek számát tekintve az „előkelő” ötödik helyre került! Míg 1970-ben 19 baleset történt a lakásokban, addig 1976-ban már 46 tűzesetet jegyeztek fel a megyében. A balesetek 77 százaléka a lakásokban történik, a többi közterületen. A közterületen előforduló balesetek közé az üzemekben, gyárakban történtek is beszámítanak. A villamos eredetű balesetek közt egyre több végződik súlyos sérüléssel, halállal. Általában minden negyedik háztartási baleset halálos. A kávéfőző, a mosógép, a centrifuga, a rádió, a televízió, a vasaló, a porszívó kezelése általában az asszonyok dolga otthon. Ha valamelyik elromlik, rendszerint a nőkkel fordul elő a baleset. A háztartási kisgépek például 1976-ban 13 balesetet okoztak, ezek közül öt volt halálos. A növekvő idegenforgalom is „ludas” a baleseti statisztika alakulásában: a turisták által behozott háztartási gépek közül hat okozott balesetet. Sajnos, a gyerekeket sem kíméli az áram: az említett évben tizenketten szenvedtek áramütést a lakásban ! — A villamos eredetű baleseteket az is okozza, hogy szakszerűtlenül nyúlnak a konnektorhoz, házilag „javítják, ellenőrzik” a vezetőket, az aljzatot. Sokan úgy vélik, ma már a villanyhoz mindenki ért, és nem számolnak a_ következményekkel. Pedig""a növekvő halálos balesetek figyelmeztetnek — mondja Tar János. A Tempó mérőrészlege tervet készített: az ipari üzemeket, nagy értékű termelőberendezéseket — a Magyar Szabványügyi Hivatal előírása szerint — évenként, az irodaépületekét három évenként végzik. A lakásokban pedig csak a megrendelések alapján ellenőrzik a villamos berendezéseket. A mérőrészleg Május 1. szocialista brigádja a lakosok jobb tájékoztatását is megszervezi. A részlegvezető a tervekről beszél: — Több tízezer forintot költöttünk már reklámra, de azt vagy elolvassák, vagy sem. Most egy röplapot akarunk szerkeszteni, amelyen az érintésvédelmi szabálvok fontosságára, a balesetek számának emelkedésére, és a villamos berendezések szakszerű üzemeltetésére hívnánk fel a lakosok figyelmét. Hiszen hibás készülékek mellett a lakás legalább olyan veszélyes, mint a közút, s a balesetek áldozatai főként a nők és a gyerekek. Tóth Kornélia A KÉPERNYŐ ELŰTT Hirtelenében nem is emlékszem olyan televíziós műsorra, ami kifejezetten a sokágú népfrontmunka hétköznapjairól, s a közösség javára fáradhatatlanul tevékenykedő, önzetlen Hazafias Népfront-tisztségviselőkről szólt volna. (Legfeljebb a tv-híradóból dereng fel ilyesmi, jórészt egy-egy „látványosabb” társadalmi akció sikereiről, vagy nagyobb szabású politikai rendezvényekről való híradás kapcsán.) Mindenképpen hasznos, a legjobb értelemben hézagpótló volt tehát Brády Zoltán szerkesztő, B. Megyeri Gabriella rendező és Király Ottó operatőr Hogy a közösség is jól járjon című, múlt keddi riportfilmje, mely a Dunakanyar néhány nevezetes községe _ lakóinak a szocialista építőmunkában helyileg legaktuálisabo, különböző célokért törcénő összefogását, s a cselekvő aktivitásuk kibontakoztatásának semmi mással nem pótolható hatékonyságát mutatta be, minden fölösleges lelkendezés nélkül, igen életszerűen. A zebe- gényi Szőnyi-szabadiskoia társadalmi megszervezése, a szobi közlekedési és kommunális ügyekben nyújtott segítség, a környezetvédelem és a községfejlesztés dolgaival való törődés mellett a kulturális programok iránti fogékonyság jelezte az érdekes műsorban a lakóterületi népfrontos „aprómunka” sokrétűségét, s a lelkes aktivisták áidoza! - vállalását. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a televízió szerepét és lehetőségeit az egyes személyiségek közvetlen bemutatásában. Az irodalmi portrék sorában került sor szombaton jelenkori költészetünk egyik legkiemelkedőbb képviselőjéről, Weöres Sándorról készült portré- film sugárzására. A költő vallomásai — pl. költészete „változó játékszabályairól”, vagy létélményének az Adyétól való különbözőségéről — nagyon is szerénynek hatottak helyenként. („Nem a személyiség, hanem az emberi kultúra fogja össze a dolgokat”, vagy az, hogy a remekmívű gyermekversek a falakra firkálásból is „elkapott közhelyfoszlányok átfogalmazásai”.) Némileg a beszélgető partner, Domonkos Mátyás rovására is írható, hogy a beszélgetés irodalom-esztétikai tekintetben túlságosan általános síkon mozgott. A kérdések célratörőbbek is lehettek volna, hiszen a weöresi életmű gazdaságának behatóbb érzékeltetése talán több szellemi izgalmat válthatott volna ki. Elsősorban a költő személyiségének a varázsa és a saját maga által felolvasott néhány szép vers ragadott meg ebben a műsorban. A Parabola-Mű nlial igen változatos és szórakoztatóan szellemes volt. Árkus József a műsor kitűnő „spiritus rectora” ön- irónikusan „mixelte” a fut- ball-világbajnokság egyes, főleg hazai szempontból nem hízelgő momentumait az aktuális világpolitikai események szatírájával, jó ötlettel utóbbit is a Mundi- al futballnyelvére téve át. Szuhay Balázs remek Vit- ray- és Zsolt István-paró- diája, meg az újszerű tv- reklám jól szolgálta a népszerű műsor színesedését és felfrissülését. Merkovszky Pál [1 RÍ DIÓ MELLETT A szatíra régi és jól forgatott fegyvere Moldova Györgynek Az ötödik sípszó című hangjátéka is ebben a műfajban született. Itt megengedett írói eszköz a túlzás, a képtelenségnek tűnő helyzetek teremtése, mert a felnagyítás jobban láthatóvá, a szatirikus hangvétel pedig nevetségessé, sőt ellenszenvessé teszi azt a tulajdonságot, jelenséget, amit az író a műben kipellengérez. Kik mozognak Moldova hangjátékában? Kortársaink, anakronisztikus, idejétmúlt, de most újraéledő szokásokkal, nézetekkel. Nevetségesek, szánalmasak, de egyben utálatosak is ezek a viselkedési módok, szemléletek. Melyek ezek a jogosan kárhoztatott tulajdonságok, nézetek, tettek? Álnokság, kisstílű harácsolás, a sznobizmus sarkallta családfakutatás, hazudozás, etikai vétség a beteggel szemben és még több más. Mi történik? Egy kis faluban két férfi, az orvos és egy idevetődött képügynök összekapnak egy pincérnő miatt. A tervezett párbaj azonban meghiúsul, békés, de nevetséges véget ér a két férfi hősködése. Ez így túl egyszerűnek hangzik, de Moldova olyan alakokat teremt és úgy pergeti a történetet, hogy elmondhassa cseppet sem hízelgő véleményét azokról, akik a régi rangkórságba estek, s most a nemesi levelet keresgélik és a családfát állítják össze; azokról, akik csak angol whiskyt hajlandók inni és csak amerikai cigarettát szívni; azokról, akik humánus hivatásukra tett esküjük ellenére — ha érdekük úgy kívánja — eltitkolják hivatásukat; azokról, akik egy letűnt világ urait utánozzák a mulatás- ban. Kisszerű jellemek önmaguk előtt nagynak tartott, de valójában csip-csup ügyei kisszerű, triviális módon oldódnak meg. A diplomájára méltatlan üzletelő orvost megszégyeníti a szeretője, a kétszínű, fűzfapoéta iskolaigazgató kosarat kap, az orvos felesége és szeretője hajbakap- nak stb. Mindenki megkapja a magáét az írótól. Moldova most sem rejtette véka alá a véleményét, amelyet szellemes szövegben, fordulatos cselekményben hozott a hallgató tudtára. Seregi István Kartörésért egy év szigorított Visszaesőként elkövetett súlyos testi sértésért ítélte el a bíróság Balogh Miklós 32 éves tiszaberceli lakost. Balogh a múlt év szeptember 13-án a tiszaberceli vasútál-, lomáson összeveszett egy asszonnyal, aki régi haragosa volt. Rövid dulakodás után Balogh elment a helyszínről, de a téglagyári telepnél megvárta és megtámadta az asszonyt. Az egyik kerítésből kihúzott karóval akkorát ütött rá, hogy eltört a karja. Balogh Miklóst 1 év szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték és 3 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős.
