Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

XXXV. évfolyam, 143. szám ARA: 80 FILLER 1978. június 20., kedd MA Búza téri piac (2. oldal) Az előbbrejutás útjai (3. oldal) Felülvizsgálják a berendezéseket Tudományos munka a Szaljut—6-on Folytatják a Szaljut—6 űr­állomás berendezéseinek üzembehelyezését, felülvizs­gálatát az új személyzet tag­jai. Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov szá­mára ez többnapos elfoglalt­ságot jelent, hiszen az űrál­lomáson többszáz különböző berendezés működését kell felülvizsgálniuk, a létfenn­tartáshoz szükséges gépektől kezdve egészen a tudomá­nyos kutató műszerekig. A két űrhajós a jó előre kidol­gozott munkaterv szerint végzi feladatát. A két űrhajós — a vasár­nap este közvetített televízi­ós riport tanúsága szerint — időről időre a „pingvin” el­nevezésű különleges öltözéket hordja: ez bőséges ruhatá­ruk egyik alapvető darabja, és főként arra szolgál, hogy a súlytalanságban is foglal­koztassa Izmaik egy részét. Az öltözék segítségével az izmok terhelése csak alig ki­sebb a földinél. Négyezer szabolcsi fiatal az építőtáborokban Kádár János fogadta a mongol külügyminisztert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn a Központi Bi­zottság székházában fogadta Mangalin Dügerszürent, a Mongol Népköztársaság kül­ügyminiszterét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak hétfőn megbeszélést folyta­tott a Parlamentben a mon­gol külügyminiszterrel. A szívélyes hangulatú bará­ti találkozókon jelen volt Pú­ja Frigyes külügyminiszter, Szerencsés János, a Magyar Népköztársaság ulánbátori nagykövete, Bamdarijn Dü- gerszüren, a Mongol Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. Vasárnap reggel utazott el hétszáznegyven Szabolcs- Szatmár megyei fiatal három építőtáborba. A Siófoki Álla­mi Gazdaság alsótekeresi üzemegységében 260 középis­kolás lány segít a gyümölcs­szedésben és a szőlő művelé­sében. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban szintén 260 lány dolgozik, míg a bia- torbágyi vasútépítkezésen 220 szabolcsi fiú vesz részt az el­ső turnusban. Részecskegyorsító épül Debrecenben A szabolcsi táborozok ■ más megyében sem érzik majd magukat idegennek, mert a KISZ megyei, járási és városi bizottságának munkatársai gyakran meglátogatják őket munka közben, (sb) Vlagyimir Kovaljonok űrhajóparancsnok és Alekszandr Ivancsenkov fedélzeti mérnök munkában a Szaljut—6 űr­állomáson. (Kelet-Magyarország telefotó) A megyéből közel négy­ezer középiskolás és szak­munkástanuló vehet részt a nyári építőtáborokban. Július 18-tól augusztus 26-ig — öt turnusban, kétheten­kénti váltással — az időszerű mezőgazdasági munkákban, és néhány kiemelt építkezé­sen dolgoznak. A már felso­rolt három építőtáboron kívül a következő turnusban utaz­nak szabolcsi fiatalok a Vá­rosföldi Állami Gazdaságba, valamint Ajkára, a szakmun­kástanulók építőtáborába. Húsz fiatal jutalomként háromhetes lengyelorszá­gi építőtáborozáson vesz részt, ahol a lányok parkosítanak, a fiúk pedig egy építkezésen dolgoznak. A táborokban a műszaki vezetők és a nevelé­si felelősök — egyes helyeken a parancsnokok — posztját a mezőgazdasági és tanárképző főiskola hallgatói látják el. Az építőtáborok lakói na­ponta hat órát dolgoznak, amit pihenés és szórako­zás követ. A kulturális műsort közpon­tilag állítják össze és a ter­vek szerint fellépnek a Zene- művészeti és Színházművészeti Főiskola hallgatói, a Népszín­ház és a Mikroszkóp Színpad művészei is. Több helyen VIT-vetélkedőre is sor kerül. Magfizikusok országos tanácskozása Nyíregyházán Száznegyven magyar mag­fizikus találkozik Nyíregyhá­zán a negyedik magfizikai tanácskozáson, amely június 19-én kezdődött a Bessenyei György tanárképző főiskolán. Az ötnapos találkozón csak­nem nyolcvan előadás hang­zik el a résztvevők előtt, s a beszámolók átölelik a hazai atomfizikai kutatások szinte egész területét. A tanácskozás megnyitóján Csikai Gyula akadémikus, az Eötvös Loránd Fizikai Társu­lat főtitkára köszöntötte a résztvevőket, majd a nyír­egyházi főiskola főigazgatója, dr. Margócsy József kívánt eredményes munkát. Ezután Berényi Dénes akadémikus, a debreceni atommagkutató intézet igazgatója vázolta rö­viden a megvalósulás útjára lépett magyar ciklotronprog­ramot. Mint elmondta, a Deb­recenben felépülő magyar részecskegyorsító laboratóri­um rendkívül nagy lendüle­tet ad 1985-től a hazai mag­fizikai kutatásoknak — és a gyakorlati alkalmazásnak egyaránt. A szakemberek ezután nyolc előadást hallgattak meg, melyeket vita követett. Többek között előadást tar­tott dr. Bánhalmi József do­cens, a nyíregyházi főiskola Berényi akadémikus a magyar ciklotronprogramot ismer­teti. (Gaál Béla felvétele) fizika tanszékének vezetője: a magfizika általános és kö­zépiskolai oktatásáról beszélt. Az elkövetkező napokban el­hangzó előadások nemcsak az elméleti szakemberek szá­mára jelentősek: a részt vevő 14 szerv képviselői között jócskán vannak gyakorlati szakemberek is. A találkozó­nak többek között az is célja, hogy az eddigi eredmények ismertetése, a most folyó ku­tatások bemutatása mellett a jövőbeli terveket is felvá­zolja — a magfizikai kuta­tások eredményeinek gyakor­lati alkalmazásában még számos nem eléggé kihasznált terület található. Borsószüret és leidolgozás A buji Űj Elet Tsz-ben az elsők között kezdték meg — gé­pek segítségével — a zöldborsó betakarítását. A Nyíregyházi Konzervgyár zöldségüzemébe Nagyecsed- ről, Tiszadadáról, a mezőgazdasági főiskola tangazdaságá­ból és Bujról érkeztek az első szállítmányok. Először csak egy vonalon kezdték a feldolgozást. Ahogy növekszik a be­szállított zöldborsó mennyisége, úgy a második és a har­madik feldolgozó sor is megindulhat. KISZÖV-küldöttgyűlés: Növekedett a tőkés export Gyorsítani szükséges a lakásépítés ütemét A megye negyven szövet­kezete tizenkétezer tagjának képviseletében nyolcvan kül­dött vett részt az Ipari Szö­vetkezetek Szabolcs-Szaimár megyei Szövetségének héttőn megtartott küldöttközgyűlé­sén. A jelentés megállapítja: az V. ötéves tervidőszak legfőbb céljait az 1976. január 22-i küldöttgyűlés az árualapok bővítésében, a szolgáltatások javításában, a tőkés export fokozásában és a nagyipart kiegészítő termelés fejleszté­sében jelölte meg. Ennek tükrében vizsgálva az 1977- es eredményeket erőteljes, ha nem is mindenirányú fejlődés állapítható meg. A termelés a múlt évben 14 százalékkal nőtt, aminek eredményeként 1978-ban már az 1980-ra elő­irányzott termelési értékei, a 2 milliárd 300 millió forintot érik el az ipari szövetkeze­tek. A külkereskedelmi mérleg is jónak minősíthető: 1977­ben 744 millió forint értékben jutottak el az ország ha­tárain túlra a megyei ipari szövetkezetek gyártmányai. Mindez azt is jelenti, hogy 1978-ra 824 millió forintot, az 1980-ra tervezett 800 mil­liót jelentősen meghaladó ér­téket adnak a külkereske­delemnek. Jelentősen nőtt a tőkés export. Dollárból 53,1 százalékkal hoztak többet a népgazdaság­nak 1977-ben, mint egy esz­tendővel korábban. A belke­reskedelemnek szánt termé­kekben viszont elmaradás mutatkozik, amit az áruvá­laszték növelése sem képes kiegyenlíteni. A szolgáltatások évi tíz- százalékos növekedését a szö­vetkezetek tartani tudják: a fejlődés az országos átlagot meghaladó. Bár növekedett, de még mindig kevés a szakképzett, egyetemet, főiskolát végzett szövetkezeti tagok száma, rá­adásul a diplomások közül mindössze 19 dolgozik maga­sabb beosztásban. Az előterjesztés a szocia­lista munkaversenyről szól­va megállapítja: a mozgalom sikeres. Bizonyítja, hogy 1975 óta 13 szövetkezet kiváló cí­met, kettő dicsérő oklevelet, tizenegy pedig vándorzászlót kapott jó teljesítménye elis­meréseként. Czimbalmos István, a KI- SZÖV elnöke szóbeli kiegé­szítésében elmondta: az ipari szövetkezetek jól gazdálkod­tak, de az is kiderült, hogy ennél sokkal többre is képe­sek. Igaz, hogy az 1980-ra előirányzottak idei teljesítése dicséretes tény, azonban emögött az erők helytelen felmérése, a tervezések pon­tatlansága is fellelhető. Je­lentős gondjuk, hogy a jó eredményeket a szövetkeze­tek 70 százaléka hozza, a fennmaradó egyharmad azon­ban a legjobb esetben is csak stagnál. Külön gondot jelent az építőipari szövetkezetek gyengesége, az építkezési tervek teljesítésében mutat­kozó nagyarányú elmaradás. Szász Sándor, a megyei párt- bizottság munkatársa fel­szólalásában az extenzív iparfejlesztés szükségességé­ről beszélt. Külön hangsú­lyozta: a szövetkezeti építő­iparnak is a korszerű ter­mékszerkezet kialakítására kell törekednie, ami ebben az esetben a korszerű tech­nológiák alkalmazásával egyenlő. S. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents