Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

CISIA a AIDMCITITIHIC IS Mélyhűtött élelmiszerek konyhai felhasználása Az egyenletes, egész évben ki­egyensúlyozott nyersanyagellá­tást korszerű tartósító eljárás, a mélyhűtés segíti elő. Nyers hús, szárnyas, hal, főzelék, félkész és kész ételek mind nagyobb vá­lasztékban kerülnek forgalomba mélyhűtött állapotban. A nyersanyagok jellemző tu­lajdonságai, ízük, színük, táp­anyagtartalmuk megmarad, mert a gyors lehűtés során (—40 Cel- sius-fokig hűtik le az élelmisze­reket), olyan apró jégkristályok keletkeznek, amelyek a nyers­anyag sejtfalait nem roncsolják. Amikor megmelegítjük a mire­litkészítményt, az értékes sejt­nedv megmarad, táplálkozásbio­lógiai értéke nem csökken. A kereskedelemben —18 Celsius-fo- kon, hűtőben tárolják. A felhasz­nálás során néhány szabályt tart­sunk be: a nyers szárnyast, ha- , lat, panírozott halat, nyers fő­zeléket, gombócokat hűtött álla­potban dolgozzuk fel, ne várjuk meg, míg fölengednek. A parajt, burgonyapürét víz­gőzben forrósítsuk meg. Az uborkát, a nyers gyümölcsöt, amint szobahőmérsékletűek lesz­nek, azonnal fogyasszuk el. A galuskát, burgonyás tésztát már csak forrosítani kell meleg zsira­dékban. A hasábburgonya már puha, az étel jellege szerint pi- rosra süthetjük olajban, vagy főzzük, pároljuk. A mélyhűtött árut a háztartás­ban csak^ mélyhűtő rekesszel fel­szerelt hűtőben tárolhatjuk A megmelegített mirelit árut, vacv az ebből készített ételt már ne sernl3Uk> hűtőszekrényben Hálózsák, rugdalózó Ötletek kismamáknak Bár a kereskedelem elég jó választékot kínál, sok kisma- ma szívesen vállalkozik arra, hogy a saját ízlése szerint kiválasztott anyagból, a kész ruhától eltérő fazonban készít­sen kelengyét kisbabájának. Az itt közölt két ötlet, szabás­mintával együtt kíván ehhez segítséget nyújtani. Arról ne feledkezzünk meg, hogy a kisruhákra milyen időszakban, te­hát a tavaszi, nyári, őszi vagy téli hónapokban lesz szüksé­ge a babának, mert ehhez igazodva kell kiválasztanunk a szükséges kelméket. A méretek 65—70 cm magas csecsemőre vonatkoznak. (A közeljövőben megjelenő „Százoldalas” c. kiadványból.) KOGDALOzö. Anyagszükséglet: 90 cm széles anyagból 1,30 m. Szabásminta: 6 = eleje és háta. A = szegőpántok. A főzés titkaiból Hideg víz, meleg víz Hagyományos főzőedényünk^ a lábas és a fazék. Fedő alatt főz­zünk, mert így megrövidítjük a főzési időt és az étel nem szeny nyeződik. A leggyakrabban vízben fő­zünk. mely ivóvíz minőségű le­gyen, de az ételek jellege szerint használhatunk csontlevet, zöld séges csontlevet, húslevet, tejet is. Ahol „kemény” a víz, haszná­lat előtt forraljuk fel, ülepítsük le, mert kemény vízben a nyers­anyagok lassabban puhulnak meg, és a hosszú főzés során tápanyagok egy része károsodik. Főzhetünk hideg' vagy meleg vízben. Hideg vízben akkor kezd­jük a főzést, ha azt akarjuk, hogy a nyersanyagban lévő íz- és kivonatanyagok alaposan kiol­dódjanak a főzőlében (húsleves), vagy ha a nyersanyag rostozata igen durva (száraz hüvelyes), vagy nagy darab, nehezen meg­puhuló nyersanyagot főzünk (füstölt hús, sonka). A burgonyát azért füzzük hideg vízben, hogy rétegei egyenletesen, fokozatosan melegedjenek át (ne főjön szét). Meleg vízben akkor kezdjük a főzést, ha a nyersanyag színét meg akarjuk őrizni (paraj), ha kellemes, finom ízanyagtartalmá- re ügyelünk (gyümölcslevesek, gyümölcsmártások), vagy ha a nyersanyag, a kész étel jellege megköveteli (tejbedara, tejberizs, lágy tojás). FŐTT MARHA: aki azt hi­szi, hogy a főtt marhahús az egyszerű ételek közé tartozik, az téved. Nagyon ízletes a főtt marha, csak tudni kell jól megfőzni. Nem szabad hideg vízben feltenni a csontot, zöld­ségeket és a húst, s aztán is­mét rossz szokás szerirt le­zárni a kuktafazekat, s egy félórás főzés után leszűrni, ha­nem: egy fazék vízbe bele­tesszük a csontot és csak ami­kor már forr, tesszük hozzá a marhahúst és lassú tűzön főz­zük, ügyeljünk arra, hogy a lé befedje a húst. Ha a mar­hahúst hideg vízben tesszük fel főni, akkor nagyon kilugo- zódik és száraz, szálkás lesz. Természetesen a főtt hús íze függ a hús minőségétől is. Fronthatás jeligére: A ter­mészetes környezeti tényezők közül az időjárás gyors vál­tozásaival hat az emberre. A hatást leginkább a különbö­ző tulajdonságú légtömegek határozóinak, frontjainak a lakóhelyen való átvonulása okozza. Vannak emberek, akik a hidegre, vagy a me­legre, illetve az időjárási frontokra érzékenyek. Eze­ket sokan rosszul tűrik, ilyenkor bágyadtak, vagy ép­pen ingerlékenyek. A hirte­len időjárásváltozások, az ú. n. frontbetörések biológiai hatásokat váltanak ki a szer­vezetben, melyek elsősorban a közérzet megváltozásában nyilvánulnak meg. A tapasz­talat azt mutatja, hogy me­legfront idején szaporodnak a balesetek, trombózisok, em­bóliák, hidegfront idején a reumás fájdalmak, a migré­nes és asztmás rohamok, az epe- és veseköves görcsök. Az ilyen betegségben szenve­dők, vagy arra hajlamos em­berek tehát kísérjék figye­lemmel az időjárás változá­sait. A modern ember külön mikroklímát teremtve füg­getleníteni igyekszik az éle­tét az időjárás viszontagsá­gaitól, a külső, változó ténye­zők egy részét kikapcsolva. Ez a gyógyításban — gyógyu­lásban fölhasználható. Csíkosban 1. Sportos szabadidő-együttes, mely oldalt slicceit tuniká­ból és egyenes szárú nadrágból áll. Anyaga fehér alapon fekete vonalcsíkos vászon, s egyszínű nyak- és ujj pánt, va­lamint zseb díszíti. 2. Oldalra gombolódó, hosszú plázsszoknya, hatalmas zsebbel és vállon gombolódó, a szoknya anyagával kombi­nált egyszínű blúzzal. 3. Romantikus vonalú, világoskék-fehér csíkozású batiszt, illetve kartonruha, puffos ujjal, az alján széles fodorral. Es­tére is megfelelő öltözék. 4. Piros-fehér, széliében csíkos, ujjatlan ruha bujtatott övvel, oldalt felnyitva. Csak karcsúa'knak! 5. Köntös szabású, ejtett vállú selyem ruha, saját anya­gából készült széles, megkötős övvel. S. Mátrai Éva FOTÓSAROK Hasznos szórakozás szabad időben 4. Hogyan kell a filmet betölteni? Töltés napfénynél A kereskedelemben több rend­szerű film kapható. A legelter­jedtebb a 24x36-os kisfilm. Ezek kazettával, vagy anélkül, illetve napfény töltésű kivitelben kerül­nek forgalomba. Kezdetben érde­mes néhány kazettás filmet vá­sárolni, a későbbiekben viszont már felesleges, mert a kazetta többször is felhasználható, s a kazettás film ára duplája a sö­tétkamra töltésűnek. Feltétlenül meg kell tehát tanulnunk a film betöltését. Tudnunk kell, hogy a film emulziós rétege könnyen megsérülhet, karcolódhat, s eze­ket a hibákat a későbbiekben már nem lehet kijavítani. Gyakorolni kell A kazettázáshoz rövire vágott körmökkel, s alaposan megmo­sott, zsírtalanított kézzel kell hozzákezdeni. A műveletet elő­ször már előhívott filmmel, vilá­gosban kell gyakorolni. A való­ságban teljes sötétség szükséges, mert a legkisebb fény is használ­hatatlanná teszi a nyersanyagot. A betöltést mindig asztalon vé­gezzük, amelyen a filmen és a szétszedett kazettán kívül sem­mi ne legyen, hogy a sötétben mindent megtalálhassunk. Először vegyük ki a dobozból a filmet, ekkor még két fényvé­dő rétegbe van csomagolva. Vil­lanyoltás után teljesen kivesszük a filmet. Az üres orsót bal ke­zünkbe fogjuk úgy, hogy a külső recés pereme lefelé legyen. így nem tesszük fordítva a ka­zettába a filmet. Ez után a filmnek a már gyárilag kialakított végét beillesztjük az orsóba. Ha helyesen dugtuk be a film végét, akkor nem tudjuk visszahúzni. Kikopott vagy nyílás nélküli orsóra ragasztószalaggal rögzítjük a film végét. Az orsóba való beillesztés után anélkül, hogy a rétegoldalhoz érnénk, a filmet az orsóra tekercseljük, majd behelyezzük a kazettába, a fedelet ráillesztjük és elfordítjuk. Meggyőződünk, hogy a fedél jól zár, majd néhány centimétert kihúzunk a filmből, ellenőrizve a szorulás nélküli csúszást. A szak­szerűen elvégzett betöltéssel el­kerülhetjük a film elakadását a gépben. II Sötétkamra" házilag Gyakori gond, hogy a lakásban nem lehet teljes sötétséget csi­nálni, vagy ha igen, akkor is csak este. Kis ügyességgel házi­lag is készíthetünk olyan „sötétkamrát”, amelyben min­dig be tudjuk tölteni a filmet, sőt üzemzavar esetén a gépet is kinyithatjuk. Mindenki ismeri a hivatalnokok régen használt kö­nyökvédőjét. Pontosan ilyet kell készítenünk. Fekete klott anyag­ból — ami nem engedi át a fényt — varrjuk, két végébe fűzzünk gumit. Használata egyszerű. Ke­zünkbe vesszük a filmet és a ka­zettát, s bedugjuk a „házi sötét­kamrába” úgy, hogy a gumisza­lagok a csuklókat szorítva elzár­ják a fény útját. A megfelelő nagyságú zsákban könnyedén dolgozhatunk, s mindig a fotós táskában hordhatjuk. Kapható úgynevezett napfény- töltésű film is, amely már orsó­ra van tekercselve, s fénytől rö­vid védőpapír óvja. A napfény­töltésű film betöltése úgy törté­nik, hogy először feltépjük a ra­gasztószalagot, majd óvatosan le­csavarjuk a védőpapírt addig, míg a film végét elérjük. Ezután a filmet és a védőpapírt össze­fogva a kazettába helyezzük, majd rátesszük a fedelét, végül a film végét fogva óvatosan kihúz­zuk a védőpapírt. A Rapid—Karat—Fenti kazet­tákban nincs orsó, így ezekbe egy­szerűen becsúsztatjuk a filmet. A szovjet gyártmányú gépekhez gyárilag kettős falu kazettát ad­nak. Ezek a felső gomb benyo­másával és a testek elfordításá- val szedhetők szét és rakhatók össze. Kezelése nehézkesebb, s a hazai forgalomban egyébként sem kapható, ezért használatát nem érdemes megtanulni. Célsze­rű a hagyományos rendszerűre kicserélni. Képeinken jobbról: a film be­töltése sötétkamrában. Lent: napfénytöltésü film kazettálása. Következik: Fényképezés a gyakorlatban. V. A. KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. június 18. §

Next

/
Thumbnails
Contents