Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
KM VASÁRNAPI MELLÉKLET Faeke, repülő B szépen zödellő búzatáblák felett növényvédő repülőgép szórta a permedét Nyíregyháza és Tyúkod határában. Pár óra múlva zsugorodott, fonnyadt a szúróka és a többi gaz. Még az ötvenes évek végén is gyakori látvány volt: nők és öregek egymás mellé álltak a táblán és lassan haladva, egyenként döfték ki a szúrókákat. Szerszámuk az isztike, illetve az aszatoló volt. A mai fiatalok előtt már ismeretlen e két szó. A faekét és a többi ősi szerszámot is csak a történelemkönyvekből és a regényekből ismerik fiataljaink. Valamennyi generáció tanúja annak, hogy alaposan megváltozott a paraszti munka. _ Az értelmező szótár azt írja, hogy a paraszt „földműveléssel hivatásszerűen foglalkozó személy”. A szónak nincs már sértő, lekicsinylő jelentősége, sőt már nem is nagyon használjuk. Mert a föld művelésével traktorosok, növényvédők, technikusok és agronómusok foglalkoznak. Tehát szakmunkások, egyetemet és főiskolát végzettek. A szabolcsi traktoros Rába-Steigerjével ősszel és tavasszal akár kétezer holdat is felszánthat, az egyéni gazda tehenével, lovaival egész életében nem szántott ekkora területet. A falu társadalma folyamatosan átalakul, a tsz-paraszt növényápoló, növényvédő, vagy állattenyésztő szakmunkássá válik. Nagyarányú a gépesítés, a kemizálás. A növényvédő repülőgépek pilótáit éppen megyénkben képzik. Régebben, illetve nem is oly' régen a paraszti munka minden ága hatalmas erőfeszítést igényelt. Néhány gyermekkori élmény: a Barabási Állami Gazdaság csikósai, gulyásai 20 literes vödörrel merik a gémeskútból vályúba a vizet, a tiszaszalkai Búzakalász Tsz tagjai kézi kaszával vágják a rendet. Vámosatya határában tűző napon kapálják a kukoricát. Most? Nyírbogáton villanypásztor vigyázza a teheneket, a csengersimai tsz szakosított telepén a tehenek önitatóból szürcsölik a vizet, kombájn és kaszálógép dolgozik mindenütt. Lapunk május 17-i számában egy kép alá ezt írtuk: „A leveleki Dózsa Termelőszövetkezetben a 800 hektáron vetett kukorica gyomirtását vegyszerrel végzik.” A paraszti munka napfelkeltétől napestig tartott, a csengersimai tehenész szakmunkások (mert bizony szakmunkásvizsgát tettek) a közelmúltban azzal dicsekedtek, hogy osztott munkaidőben dolgoznak. Vagyis reggel 5-től 9-íg végzik munkájukat, aztán délután négyig pihennek, vagy horgásznak a Szamoson. Régen a lányok, asszonyok „hétrét görnyedve" ültettek, furkóval, vagyis kihegyezett fával csináltak helyet a palántának, aztán jött a lóvontatta lajtés kezdődött a locsolás. A minap a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola apagyi üzemegységében láttuk az ügyes gépet, amely egyszerre két sor dohányt ültet és locsol is. Az univerzális gép naponta csaknem száz asszony helyett dolgozik! Több tsz ipari, vagy kereskedelmi tevékenységet végez, ezzel is segíti a szűkebb, vagy tágabb közösséget. Gondoljunk csak a nyírmadaiak nikecell üzemére, vagy a mérkvállajaiak Mátészalkán is árusított húskészítményeire. Csökken a különbség az ipari és a mezőgazdasági üzemek, a gyári munkások és a mezőgazdasági dolgozók között. Az utóbbi években a tsz-tagok érdekében társadalombiztosítási intézkedések is születtek. Hogy a csökkenés szembetűnőbb legyen, a tsz-ekben tovább szükséges javítani a szociális ellátást, a lehető legtöbb helyen biztosítani kell a téli foglalkoztatást. Az elöregedés, a nyugdíjazás miatt a következő években a tsz-tagok száma nem nő, inkább csökken, ezért — és nemcsak ezért — további gépesítésre van szükség. Főleg a nehéz fizikai munka megkönnyítésére érdemes áldozni. R z állami gazdaságok dolgozóit a XI. kongresszus óta munkásként említjük, az iparszerű termelés és egyéb hasonlóságok miatt ők a munkás- osztályhoz tartoznak. Mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek dolgozói nehéz és fontos munkát végeznek. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek Fazekas Péterné dr. megyei bíróval a fiatalkorúak bűnözéséről A bíró munkája során mindig az élet árnyas oldalát látja. Különösen elszomorító lehet az, ha a bíró előtt fiatalkorú fiú. vagy lány áll. ön. mint édesanya, mire gondol, amikor, egy ügy- tárgy alásához kezd? — Évente több száz ügy, több száz fiatal kerül a fiatalkorúak bírája elé. Ezt megszokni nem lehet, hisz nem elvetemült emberekről van szó, hanem olyan fiatalokról, akik megtévedtek, akik környezetük hatására követtek el büntetendő cselekményt. Ilyenkor mindig elszorul az ember szíve, s bár nekünk jogi szempontok alapján kel' mérlegelni, nem tudjuk az érzelmeket sem figyelmen kívül hagyni Meglátszik ez a büntetéseken is? — Azt hiszem, igen. Nemrég egy közép- iskolás fiú állt előttünk, aki jogosítvány nélkül motorozott, s elütött egy gyalogost. Az ilyen cselekményre szigorú büntetést rendel a törvény, s mi mégis „csak” bírói megrovásban részesítettük. A körülmények tisztázásakor ugyanis kiderült, hogy a fiút — aki jó tanuló, sem az iskolában, sem a környezetében soha semmi baj nem volt még vele — egyik éjszaka az apja ébresztette, hogy ellik a tehén, azonnal állatorvosért kell menni Az orvos a szomszéd faluban lakott, s mivel sürgős volt a dolog, a fiú katona bátyja motorjára ült. Apjával együtt baj nélkül értek át a szomszéd faluba, az apa az orvost várta, a fiú egyedül indult visszafelé. Űt- közben elromlott a világítása, s a sötétben elütötte az előtte haladó gyalogost Melyek azok a cselekmények, amelyek miatt a legtöbbször bíróság elé kerülnek a fiatalok? — A statisztikában a lopás, a betöréses lopás, a rablás, tehát a vagyon elleni - bűn- cselekmények vezetnek, kevesebb az erőszakos cselekmény — a súlyos testi sértés, a garázdaság, a hivatalos személy elleni erőszak — száma. A Vajon miért lopnak a fiatalok? Szük- w ségük van rá? — Egyáltalán nem azért, s logikus magyarázatot is csak egyet lehet találni okaira. Logikus, ha valaki nem dolgozik, akkor lopásból akar pénzt szerezni magának. Természetesen ez még súlyosabban megítélendő cselekmény. A fiatalkorúaknái inkább az úgynevezett vagányság, az ötletszerűség a jellemző. Egyik társaság például csavargás közben. megéhezett, megláttak egy üzemi konyhát és betörtek. Amikor jóllaktak, továbbmentek. Ugyanezek találták ki egyszer, hogy most éppen zenélni van kedvük, s egy pincét törtek fel, mert tudták, hogy ott hangszerek vannak. De ehhez hasonlíthatnám a járműlopásokat is. hiszen akik például kocsit lopnak, tisztában vannak vele, hogy az nem lehet az övék, csupán kocsikázni akarnak. A Ha a múlt évet most figyelmen kívül v hagyjuk, a statisztika azt mutatja, hogy évről évre magasabb a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, ön szerint mi ennek az oka? Az okok között második helyen az iskolai nevelés hiányosságait említette. — Nem rangsorolás volt az okok egymás- utánisága, bár fontosságát tekintve akár az is lehetett volna. Az a tapasztalat, hogy az iskolákban a tanítás miatt kevés idő jut a nevelésre, s a tanulók sem sokat törődnek egymással. Vannak közöttük olyanok, akikre hallgatnak, sajnos az ilyenek legtöbbször a rosszra csábítják társaikat. És ez még nem minden. Ha az iskolában tudomást szereznek egy-egy tanulójuk törvénybe ütköző cselekedetéről, szinte nyomban kicsapják őket. Nemrég egy diákot lopáson értek. Alig kezdődött meg az eljárás, máris kicsapták, a bíróság pedig — büntetlen előélete, más enyhítő körülmények miat — próbára bocsátotta. vagyis nem kellett börtönbe mennie. Iskolába már nem mehetett, csavarogni kezdett, édesanyja — aki egyedül nevelte — már nem tudott rá vigyázni, s a fiú újabb bűncselekményeket követett el. Milyen szerepe van az alkoholnak fiatalkorúak bűnözésében? — Sajnos, elég nagy: tavaly a bűncselek'- ménveknek 10 százalékát követték el alkoholos befolyásoltság alatt. Ha az alkoholfogyasztás okait keressük, szintén a családból kell kiindulni. Az alkoholista szülők esetében azt hiszem nincs szükség magyarázatra, ám az úgynevezett jó családokban is sok lehetősége van a fiatalnak szeszes italhoz jutni. Családi eseményeken, vendégjárásokon még sikk is, ha a „nagyfiú” kezében is ott a pohár, s a fiatal legközelebb már akkor is az üveg után nyúl, ha egyedül marad otthon. £ Hogyan vonja felelősségre a bíróság a fiatalkorúakat? — Egyfelől intézkedéseket hoz, másfelől büntetéseket szab ki. A legenyhébb intézkedés a bírói megrovás. Ezt akkor alkalmazza a bíróság, ha a bűncselekményt elkövető a fiatalkorúak közt is a fiatalabb korosztályhoz tartozik, tulajdonképpen alig lépte át a gyermekkor határát, kisebb jelentőségű bűncselekményt követett el. addigi életében tanúsított magatartása nem esik kifogás alá. családi és egyéb környezete rendezett. Nemrég egy diáklány állt előttünk. Vidékről jött a kollégiumba, jól tanult, példás volt a magatartása is, de amikor az árleszállításkor bement a boltba, a nagy tömegben elvesztette ítélőképességét és fehérneműt lopott. Látszott rajta, hogy nagyon megbánta, családjában sem volt olyan, akit valaha is megbüntettek, a kár is megtérült, így megrovásban részesítettük. Ügy ítéltük meg, ez a büntetés is elég ahhoz, hogy máskor meggondol- tabb legyen. ^ Kiket ítélnek szabadságvesztésre? — Azokat a fiatalokat, akik súlyosabb cselekményeket követnek el és a társadalom védelme érdekében büntetés kiszabása szükséges. Szólhatnék még a javító-nevelő munkáról is, de ilyen büntetést csak 16 éven felülieknek szabhat ki a bíróság, s csak olyanoknak. akik munkahellyel rendelkeznek. Ebben a korosztályban ilyen kevés van. — Először a családi nevelés hiányosságait említeném, ezt mindjárt az iskolai végzettség hiánya, az iskolai és munkahelyi kollektívák nevelési hiányosságaiból eredő okok követik, de jelentős szerepet játszik az alkoholfogyasztás. és a felnőtt korúak bűncselekményeinek emelkedő tendenciája is hatással van a fiatalkorúak bűnözésére. A Mit ért ön a családi nevelés hiányos- w ságai alatt? — Elsősorban a züllött családi környezetet. Sok fiatal él olyan családban, ahol nemcsak a/ apa, de az anya is teljesen elzül- lött. bűncselekményeket követnek el és ezt látja gyermekük is. Szólni kell a helytelen nevelési módszerekről is, mint amilyen az elkényeztetés, vagy a túlzott szigor, a fiatalkorúakban kialakult vagy másoktól átvett rossz szokások eltűrése, az elszámoltatás hiánya, a szabadidő-felhasználás teljes szabadsága. Akár külön téma is lehetne a család felbomlása, a válás, amely gátolja a gyermek, a fiatalkorú értelmi és érzelmi fejlődését. A válás során a szülők a legtöbb esetben nem gondolnak arra, milyen megrázkódtatást okoznak gyermeküknek, sőt a házasság felbontása után egymás ellen is próbálják nevelni őt. Igazolásképpen csak egy szám: tavaly a bűncselekményt elkövetett fiatalkorúak 35 százaléka nem élt teljes családban. A Milyennek tartja ön a fiatalkorúak bí- v rósága által kiszabott büntetéseket? — Humánusnak, s ez abból következik, amit már mondtam: nem elvetemült, legtöbbször megtévedt fiatalok állnak a bíróság előtt. A bíróság nemcsak azt tisztázza, hogy a vádlott elkövette-e a terhére rótt cselekményt, hanem megismeri azt a környezetet is, ahol a fiatalkorú él, tanul, dolgozik, s ezek együttes mérlegelése után hoz csak ítéletet. A Elég-e a fiatalkorúak bírájának csak w jogásznak lenni? — Nem. Egy kicsit pedagógusnak, egy kicsit pszichológusnak kell lenni ahhoz, hogy az ember megismerje, aki vele szemben áll. s hogy azt is meg tudja értetni vele: mind az eljárás, mind a büntetés az ö érdekében történik, s mindenekelőtt a megelőzést szolgálja. Éppen ezért előírás, hogy a fiatalkorúak tanácsában az egyik ülnöknek pedagógusnak kell lenni, s egy nőnek is kell lenni a tanácsban. Beszéltünk már a családról, az iskoláról, de kimaradtak az üzemek, a munkahelyek. — Igen, eddig még csak a bűnözés okainak felsorolása között szerepelt Tulajdonképpen majdnem azt mondhatnám, mint az iskolákra: itt is csak az számít, mit csinál a fiatal munkaidőben, de azzal már senki nem törődik, milyen körülmények között él, nincs-e szüksége segítségre, esetleg csak néhány baráti szóra. Sajnos, ilyesmire még a KISZ-szervezetben sem terjed ki a figyelem, ott is csak az számít, részt vesz-e a taggyűlésen, s megveszi-e a bélyeget? Ha pedig valakiről kiderül, hogy baj van vele, nyomban a kezébe nyomják a munkakönyvét. Milyen ismeretei vannak azokról a fia- talkorúakról. akik kitöltötték büntetésüket? — Mint bírónak, tulajdonképpen nem sok. velük hivatásos pártfogó foglalkozik Mint ember, azonban gyakran érdeklődöm, mert tudni szeretném, mennyire tudtuk meggyőzni, megváltoztatni a fiatalt. Sajnos, nem sok jót mondhatok. A büntetés kitöltése alatt a legtöbb fiatal komolyan veszi, amit a nevelőitől a börtönben tanult, ám amikor hazaér, itthon semmi nem változott. Maradt a veszélyeztetett környezet, nem fogadja visz- sza a munkahely, s marad minden a régiben. A statisztika szerint évekig emelkedett, tavaly először csökkent a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Minek tulajdonítja ezt? — Azt hiszem, korai lenne egyetlen év adatai alapján messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a bűncselekmények csökkenéséhez. esetleg megszűnéséhez az okokai kellene megszüntetni. Nekem nincs arra adatom, hogy csökkent-e például a válások száma, de ha történetesen csökkent volna, akkor sem sokat változhattak egy év alatt az egyéb körülmények. Nem lett kevesebb az alkoholisták száma, a rendezett családi körülmények között élő szülőknek sem lett több szabad idejük gyermekükkel foglalkozni, egy év alatt nem változhatott lényegesen a fiatalkorúak iskolázottsága, ami — mármint az iskolázottság hiánya — szintén a bűnözést előidéző okok között szerepel. Valaminek lett?! még is csak változni kel— Tulajdonképpen véletlenszerű is lehet, bár — és ez lenne a jobb — előbb-utóbb be kell érni azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket társadalmunk a megelőzés érdekében tesz. Néhány éve még arról sem voltak pontos adatok, mennyi a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek és fiatalkorúak száma. ma a gyámhatóságok, az iskolák gyermekvédelmi megbízottai nemcsak felkutatásukon fáradoznak, hanem a veszélyeztetettség megszüntetéséért is dolgoznak. A rendőrségen külön státuszt jelent a fiatalkorúakkal való foglalkozás, van fiatalkorúak ügyésze és bírája, vannak hivatásos pártfogók, hivatásos patronálok és hivatásos gyámok. Elegendő hez? lenne ennyi a megelőzés— Természetesen nem, hiszen amit felsoroltam, már korábban is megvoltak. Én az egyik legfontosabb helyre az általános iskola nyolc osztályának elvégzését tenném. Tavaly a bűnelkövetők 4,3 százaléka írástudatlan volt. 15 százalékuk pedig csak 1—4 osztályt végzett A több száz bűnelkövető között alig volt olyan, aki mind a 8 osztályt elvégezte volna. Nagyon fontos lenne az iskolából kimaradtak munkába állítása: azok közül, akik tavaly a bíróság elé kerültek, 12 százalék foglalkozás nélküli volt. Szigorúbban kellene venni a vendéglátónál a fiatalkorúak kiszolgálását, meg kellene szervezni az ifjúságvédelmi bizottságokat, ki kellene alakítani minden munkahelyen az ifjúság- védelmi megbízotti hálózatot. £ Mit javasolna a szülőknek? — Csupán annyit, hogy törődjenek többet gyermekükkel. A gyermekkori hazugság. a makacsság, a csavargás később komoly probléma okozója lehet, de súlyos következményekhez vezethet az önállóság felé közeledő fiatalnál a családi munkamegosztás rendjének hiánya, az elkényeztetés. Ha azt szeretnénk, hogy a tavalyi csökkenés tartós legyen, mindannyiunknak többet kell vállalni. É Köszönöm az interjút Balogh József Vasárnapi UNTERJÜ 1978. június 18.
