Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 18. Á hét címszavakban: HÉTFŐ: Az olasz népszavazás eredményei — Deszai indiai miniszterelnök Washingtonban tárgyal — A svéd királyi pár taskenti látogatása. KEDD: Dél-Libanont kiürítik az izraeli csapatok, de állásaikat az ENSZ-erők helyett szövetségeseiknek, a helyi jobboldali milicistáknak adják át — A dollár mélypontja a tokiói tőzsdén — A Béke-világtanács és más, nem kormányjellegű szervezetek képviselőinek felszólalása a New York-i leszerelési ülésszakon — Ceden- bal Prágában. SZERDA: A dán külügyminiszter moszkvai megbeszélései — Sowetói emlékhetet tartanak Dél-Afrikában a vérengzés második évfordulóján — A francia elnök sajtóértekezlete — Brüsszelben Zaire jövőjéről tanácskoznak. CSÜTÖRTÖK: A Lockheed-ügyben való bünrészesség vádja miatt leköszön Leone olasz köztársasági elnök — Két űrhajóssal a fedélzetén felbocsátják a Szojuz—29 szovjet űrhajót — Az új szocialista javaslatokról tárgyal a bécsi haderőcsökkentési konferencia — A spanyol uralkodó pekingi útja. PÉNTEK: Carter elnök valamint több latin-amerikai államfő panamai villámlátogatása, kicserélik a csatorna- szerződés ratifikációs okmányait — Újabb kormány- válság fenyeget Belgiumban — Feszültség Libanonban. SZOMBAT: A szovjet lapok állásfoglalása az amerikai politikáról — A mongol külügyminiszter Budapesten tárgyal — A Szojuz—29 űrhajót összekapcsolták a Szaljut—6 űrállomással. Á hét három kérdése A magas rangú washingtoni tisztségviselőknek van mit tanulmányozniuk a víken- den: a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb területével, a szovjet—amerikai viszonynyal foglalkozott az a cikk, amely szombaton reggel valamennyi központi és köztársasági szovjet napilapban megjelent. Oka volt annak, hogy ezt a határozott állás- foglalást több tízmillió példányban kinyomtassák, megismertessék a hazai olvasók legszélesebb táborával, s a világközvéleménnyel. A cikk ugyanis a két nagy ország nehezen kialakított kapcsolatrendszerének szándékos rontását veti jogosan az Egyesült Államok szemére, s ennek folytatása aligha maradhat következmények nélkül. O Mi az oka a szovjet— amerikai viszonyban jelentkező nehézségeknek? A szovjet—amerikai viszony lényegében összefügg a nemzetközi politika minden fontos területével, érthető tehát, ha időnként nehézségek, problémák adódnak. Voltak, vannak és lesznek viták s nem lehet cél ezek „túldra- matizálása”. Most azonban mégsem egyszerűen arról van szó, hogy a kapcsolatok egyik vagy másik vonatkozásában súrlódások keletkeztek, hanem e kapcsolatok alapjairól. A különböző washingtoni nyilatkozatok — s ebben a tekintetben Bre- zinski nemzetbiztonsági főtanácsadó vitte a prímet, ám maga az elnök sem foglalt állást másként — arról tanúskodnak, hogy a hivatalos Amerikában az enyhülés ellenzői és fékezői váltak hangadóvá. Kétségbe vonják azokat az elveket, amelyek eddig lehetővé tették a kapcsolatok viszonylag kiegyensúlyozott alakítását, megpróbálják feleleveníteni az erőpolitika zsaroló manővereit s a hidegháború, de legalábbis egy „hűvösháború” irányába haladnak. A példákért sajnos, nem kell messze menni. Elég utalni a SALT—2 tárgyalások akadozására, a fegyverkezési hajsza fokozására, a NATO csúcsértekezletén elfogadott katonai korszerűsítési programra. A Közel-Keleten az Egyesült Államok eltér a korábban elfogadott közös rendezési tervektől, ugyanakkor fogdmeg-et kiáltó tolvaj módjára a Szovjetuniót, Kubát és más szocialista országokat teszi felelőssé a számára kedvezőtlen afrikai fejleményekért. (A hét egyik „diplomáciai bombája” volt, amikor Fidel Castro bejelentette, hogy Washingtonnal még a zendülés fellángolása előtt konzultációs érintkezést folytatott Zaire ügyéről, de az amerikaiak úgy tesznek, mintha mi sem történt volna. ..) Fokozza a világpolitikai feszültséget az amerikai vezetés flörtje Pekinggel, amelynek szovjetellenes éle nyilvánvaló s végül, de nem utolsó sorban a belügyekbe történő beavatkozási kísérletek sem szűntek meg Washington részéről, sőt újabban a rossz emlékű kémhisztériát is élesztgetik. Ha szabad a meteorológiai hasonlatot említeni, nem elszórt felhősödéiről van szó, hanem borultnak tűnik az égbolt. Ilyen körülmények között helyénvaló a múlt tapasztalatain és a jelen realitásain alapuló egyértelmű szovjet figyelmeztetés: az említett módszerekkel Washington nem juthat célhoz. Ugyanakkor Moszkva nem hagyja magát letéríteni a béke útjáról, folytatni kívánja az erőfeszítéseit az enyhülés folytatása érdekében. Hiszen a kapcsolatokban jelentkező nehézségeknek nem annyira objektív okai vannak, a mi- ért-re adott válasz kulcsa az amerikai vezetés megváltozott magatartásában rejlik. O MiéTt éleződött ki a feszültség Libanonban? A hét keddjén — a benyomulást követő 94. napon — Izrael formálisan eleget tett a világszervezeti határozatnak és csapatait visszavonta Libanon déli részéből. Mégsem volt benne sok köszönet, az UNIFIL nevű ENSZ-erők kéksisakosai helyett saját szövetségeseinek, a Haddad vezette jobboldali milicisták kezébe játszotta át a kialakított katonai állásokat s a terület ellenőrzését. Valóságos állam az államban alakult így Dél-Libanon- ban, s megnövekedett az ország több részre történő szakadásának veszélye. Ezt egyébként erősítették az ország északkeleti részében végbemenő fejlemények is. Itt a különböző nagyhatalmú családi klánok versengése folyik és szembekerültek egymással a maronita keresztény-jobboldal különböző pártjai. Feltehetőleg falan- gista rohamosztagok meggyilkolták Toni Frangié képviselőt és családját. (A korábbi elnök fiáról, volt közlekedési miniszterről van szó, aki szorosabb kapcsolatokra törekedett a szomszédos Szíriával, mint más jobboldali politikusok.) A hagyományos vendetta, vérbosz- szú mellett a gyilkosságnak belpolitikai, sőt arabközi vonatkozásai is lehettek, s a folytatás valószínűleg nem marad el. A libanoni feszültség akkor éleződött ki ismét, nyilvánvaló külső segédlettel, amikor láthatólag zátonyra futott Szadat különutas politikája, aggasztó hírek érkeznek Kairóból, az ellenzékkel szembeni nyomás fokozódásáról, meglehetősen kuszáit képet mutat az arab világ s a palesztin mozgalom, de nincs egység az izraeli kormánykörökben sem. Minden jel arra mutat, hogy a valódi rendezés helyett újra mellékvágányokra akarják terelni a közel-keleti válságot, s a manőverek leplezésére mindig alkalmas egy libanoni „krízis a krízisben”. Mit jelent a „fehér hetek” elmaradása Olaszországban? Olaszországban a politika viharzása még a Mun- dial izgalmait is elhomályosította. A kétnapos népszavazáson a kormányt támogató pártok biztos többséget kaptak, de a bonyolult kérdésfeltevés, valamint a szélsőséges demagógia hatása következtében a voksolók és voksok száma várakozásaik alatt maradt. Ezt követően ismét jelentkeztek a „Vörös Brigádok”, merényletek sorozatát hajtották végre. Robbant „pokolgép” az elnöki palotában is: Leone köztársasági elnök kénytelen volt leköszönni, a Lockheed-veszte- getésben való részesedés gyanúja miatt. Pedig már-már úgy tűnt, hogy a Moro-ügy kapcsán megzavarodott Itália némi lélegzetvételhez juthat: Leone megbízatása az év végén amúgy is lejárt volna, s ilyenkor következnek az úgynevezett „fehér hetek”, amikor nincs mód a parlament feloszlatására. Ez a menetrend most megváltozott: még júniusban megtartják az elnökválasztásokat (hét esélyesnek mondott jelöltről szól eddig a fáma, miután az államfői poszt várományosának tartott Aldo Moro már nem indulhat) s a házfeloszlatás, illetve a rendkívüli választások lehetősége nyáron is fennállhat. Az olasz közvélemény természetesen jogosnak tartotta Leone távozását, a ráterelődött alapos gyanú összeférhetetlen volt hivatalával. Ugyanakkor folytatódik az az állapot, hogy a nagy reményekkel létrejött, ötpárti hátteret élvező Andreotti-kormány mindeddig a válság- helyzetekkel volt elfoglalva, képtelen volt pozitív reformokra, ami bizonyos rétegekben máris kiábrándulást okoz. (Ez is belejátszott a népszavazási eredményekbe!) A jobboldal, s ebben atlanti „súgók” is közreműködhetnek, szeretné kihasználni a legújabb alkotmányos válságot: a feltételezések szerint akár egy rendkívüli választások kiírását is megpróbálhatja előmozdítani. Azzal a nem titkolt várakozással, hogy a baloldal térnyerése megtorpan és felborul a nehezen kialakított, ötpárti együttműködés. Réti Ervin M KISZ megyei küldöttgyűlés Sóstón (Folytatás az 1. oldalról) bolcsban a KlSZ-tagok száma, amely ma közelíti a 39 ezret. Ez már csak azért is örvendetes, mert az utóbbi időben lényegesen megnőttek a követelmények a KISZ-be lépőkkel szemben. Ennek ellenére még mindig gond, hogy az alapvető ifjúsági rétegekben a szervezettség elmarad a lehetőségektől és a kívánalmaktól. Változatlanul kedvezőtlen a KISZ szervezettségi aránya a fizikai dolgozók, a mezőgazdaságban tevékenykedők, illetve a szakmunkástanuló fiatalok között. Része van ebben annak is, hogy nagyon sok fiatal naponta ingázik otthonról a munkahelyre megyénkben. E téren még több konkrét, helyszíni segítő munkára van szükség. A KISZ-mb megállapította: az elmúlt évek társadalmi-politikai fejlődéséhez igazodott Szabolcs-Szatmárban is o KISZ irányítási rendszere, szervezeti kerete és munkastílusa. A korábbi nagy létszámú bizottságok és végrehajtó bizottságok helyett a megválasztott új típusú testületek alapvetően megvalósították a határozatok gyors eljuttatását az alapszervezetekhez, sikerült kiküszöbölniük az átfedéseket. Nagyra értékelte a KISZ megyei bizottsága azt a segítséget, amit a két év során kapott munkájához a párt megyei bizottságától, a párt- alapszervezetektől a politikai nevelőmunkához. így sikeresebben tudták teljesíteni egyik legalapvetőbb feladatukat: a párttaggá nevelést is. Tovább növekedett a pártba felvett KISZ-tagok aránya az elmúlt évben, e fiatalok 87,5 százalékának egyik ajánlója a KISZ-taggyűlés volt. Jelentős erőt képviselnek a KISZ-ben dolgozó párttagok, akiknek száma megyénkben megközelíti a kétezret. Végezetül a KISZ megyei bizottsága köszönetét mondott a megye állami, társadalmi szerveinek, a fegyveres testületeknek sokirányú segítségükért, amelyre az ifjúsági mozgalom a jövőben is támaszkodni kíván munkája során. Ezután Toldi Katalin a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolóját, Mak- hándi Erzsébet a mandátum- vizsgáló bizottság jelentését ismertette, majd a résztvevők nagy tapsa közepette baktalórántházi úttörők érkeztek az ülésterembe, s a megye 80 ezer kisdobosa és úttörője nevében köszöntötték a küldöttértekezlet résztvevőit. Ezt követően megkezdődött- a vita a beszámoló felett, melynek során felszólalt dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára. Dr. Tar Imre felszólalása — A megyei pártbizottság nagyra értékeli és eredményesnek tartja azt a munkát, amelyet megyénk ifjúkommunistái és szervezetei a kongresszus óta végeztek — mondta bevezetőül Tar Imre, majd azzal folytatta, hogy ez a munka is jelentős mértékben járult hozzá a megye fejlődéséhez, a megyei pártértekezlet határozatainak megvalósításához. — A megyei pártbizottság nevében gratulálok az elért eredményekhez. Megköszönöm a KISZ- ben dolgozó párttagoknak, az ifjúkommunistáknak, megyénk egész ifjúságának aktív, lelkiismeretes, eredményes munkáját. Ezután arról szólt, hogy az elmúlt időszakban a pártszervek, a pártalapszerveze- tek, az egész párttagság nagy figyelemmel kísérte, segítette a munkát értékelő, a feladatokat meghatározó, és vezetőségválasztó KlSZ-taggyű- léseket, küldöttgyűléseket. Az ifjúsági szövetség tagjai nagy felelősséggel, őszintén és reálisan 'mondtak véleményt a legfontosabb kérdésekről. — Az összegzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megyénk ifjúkommunistái elfogadták a párt politikáját, és cselekvő részvételükkel segítik annak megvalósítását — állapította meg a megyei pártbizottság első titkára. A továbbiakban tájékoztatta a küldöttgyűlés résztvevőit azokról az eredményekről, amelyeket a párt XI. kongresszusa óta Szabolcs-Szat- már megyében értünk el a gazdaság, a kultúra, az egészségügy terén. Majd a továbbiakban a Politikai Bizottság legutóbbi, Szabolcs-Szatmár megye 10 éves fejlődését értékelő és az újabb feladatokat _ kijelölő határozatáról szólt. Hangoztatta: „A Politikai Bizottság legfőbb feladatunkká a gazdálkodás intenzív fejlesztését tette. Ennek megvalósításában megyénk a jövőben is számít a fiatalokra.” Miután részletezte az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban előttünk álló feladatokat, így folytatta: — A Politikai Bizottság határozatában foglaltak megvalósítása a most fiatal korban lévők és az ifjúság soraiba lépők alapvető feladata. Megyénk ifjúkommunistáinak, a megye fiataljainak kell felkészülniük e szép feladatok megoldására, saját maguk és családjuk érdekében. Ez olyan munka lesz, amely biztosítja a jövő nemzedéknek a békés, boldog, nyugodt életet, s elismerést, megbecsülést, tekintélyt kölcsönöz minclannyiunknak — mondotta Tar Imre, majd a párt ifjúságpolitikai határozata Szabolcs-Szatmár megyei végrehajtásáról szólt. Ennek során elmondta: az eltelt 8 esztendő azt igazolja, hogy a megye társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális eredményei és a különböző intézkedések hatására jelentős változások következtek be ifjúságunk helyzetében, gondolkodásában, társadalmi összetételében. A fiatalok rászolgáltak arra, hogy a párt szilárdan bízzon ifjúsági szervezetében, a fiatalokban, és megértéssel közelítsen sajátos problémáihoz. Elismerően szólt a párt megyei első titkára arról, milyen aktívan vesznek részt a fiatalok a különböző politikai akciókban, a szocialista versenymozgalomban, a gazdasági építés különböző feladatai végrehajtásában, a nyári építőtáborokban, a mezőgazdasági munkák segítésében. A feladatokról szólva hangsúlyozta: valamennyi társadalmi szervezet munkájának középpontjába továbbra is a fiatalok eszmei, politikai, világnézeti nevelését kell állítani. Fontos feladat ifjúságunk hazafias és internacionalista, honvédelmi nevelése. A KlSZ-szerveze- tek arra törekedjenek, hogy nevelőmunkájuk eredményeként fiataljaink körében tovább erősödjenek a munka, a tanulás, a gondolkodás, a magatartás szocialista vonásai. A szervezettséget erősíteni szükséges a munkás-, a paraszt- és a szakmunkástanuló fiatalok körében. „ — Bízunk a fiatalokban, és velük együtt dolgozunk azért, hogy a XI. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet és a párt ifjúságpolitikai határozatai következetesen megvalósuljanak Szabolcs-Szatmárban — fejezte be hozzászólását dr. Tar Imre. Kursinszky Tünde, a megyei úttörőelnökség titkára az úttörőmozgalom eredményeiről és feladatairól szólt, s több javaslatot tett a KISZ-szervezetek és úttörő- csapatok kapcsolatának javítására. Elmondta, hogy az úttörők már készülnek a KMP és a KISZ közelgő jubileumának megünneplésére. Nagy György, a Taurus nyíregyházi gyárának KISZ- bizottsági titkára az ifjúság szocialista munkaverseny- mozgalmáról beszélt. Beszámolt arról, hogy az épülő mezőgazdasági gumiabroncsgyár KISZ-védnöksége eddig eredményes, nyolc vállalat 3500 fiatalja tevékenykedik e beruházás sikeréért. Szabó Imre, a tiszadobi Táncsics Tsz KlSZ-bizottsá- gának tagja többek között a tagfelvételi munka javításáról szólt. Károly László, a KISZ Fehérgyarmati járási Bizottságának titkára a lakóhelyi és munkahelyi KlSZ-szerveze- tek együttműködési lehetőségeiről beszélt. Kendi Valéria, a 138-as számú szakmunkásképző intézet tanulója, megyénk egyik VIT-küldötte a VIT- előkészületekről, valamint a végzős szakmunkástanulók munkába állási, beilleszkedési gondjairól szólt. Torna Zoltán, a SZÁÉV KISZ-bizottságának tagja az építőiparban dolgozó fiatalok egyik nagy gondját említette. A KISZ-tagok fele bejáró és változó munkahelyen dolgozik. Elmondta, hogy az építőiparban dolgozó fiatalok sokat tesznek az eredményesebb lakásépítkezésekért. Tóth Gyula, a nyírbogáti Rákóczi Tsz mérnöke a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok tanulásának, képzésének fontosságát méltatta. Wágnerné Mátrai Erzsébet a záhonyi vasúti KISZ-bi- zottság tagja a KISZ érdek- képviseleti és érdekvédelmi munkájáról szólva jobb együttműködést sürgetett a szakszervezetekkel. Szalui Sándor, a MEZŐGÉP KISZ-bizottságának titkára elmondta: a pályakezdő ifjúmunkások beilleszkedésének megkönnyítése érdekében az alapszervezet patronánsokat jelöl, akik ezt a munkát KlSZ-megbízatás- ként végzik. Nagy Gusztáv, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola KISZ-bizottságának tagja a tudományos diákkörök jó eredményeit ismertette. Szőke Judit, a tiszalöki gimnázium KISZ-titkára a középiskolai tanulmányi munka segítésének helyi formáit ismertetté, javasolta a diákkörök módszervásárának megszervezését. Barsi Tomaj, a KISZ KB osztályvezetője átadta a küldöttgyűlés résztvevőinek a Központi Bizottság üdvözletét. Elmondta, hogy megkezdődött az országos KlSZ-ér- tekezlet előkészítése, amelyen a két kongresszus közötti munka mérlegét vonják meg. Lovas József, a nyírmadai KISZ-bizottság titkára az Edzett ifjúságért sportmozgalom eredményeiről számolt be, s elmondta: hét sportpályát építettek összefogással a községben. Koleszár Tamás, a kisvár- dai járási KISZ-bizottság tagja a KISZ politikai képzéssel összefüggő tapasztalatokról szólt. A beszámolók feletti vitát Nagy László foglalta össze. Választások A megyei küldöttgyűlés megválasztotta az új testületeket és vezetőket. A KISZ megyei bizottságának első titkára: Nagy László. Titkárai: Bihari Albert, Lendvainé Juhász Gabriella. A bizottság további tagjai: Milei Lajosné, Tóth László, Bíró Jolán, Kovács Györgyné, Ferencz Lívia, Juhász Magdolna, Reményi Katalin, Zsenyei József, Pető- falvi Ferenc, Fekete János, Nagy György, Torna Zoltán, Nagy Gusztáv, Szuchánszki János. A tizenegy tagú megyei pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke Toldy Katalin, titkára Kozák Katalin lett. rj rp~T«JTíj .f i *t#j I 1 I > A V __Li-l-1 k. y A 1_A Á
