Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 18. Illrs-együttes. nonstop műsor. klubtalálkozó Nyár az ifiben Csupán a kellemes időjárás hiányzik a sóstói ifjúsági park ez évi rendezvényeinek sikeréhez. Jobbnál jobb programokban az idén sincs hiány, s ha kevesebb lesz az eső, a jó műsorok bizonyára a jelenleginél több fiatalt csalnak ki a kultúrparkba. Június elejétől szeptemberig keddi napokon filmet vetítenek a szabadban, vagy ha esik, a játékcsarnokban. Ezek megtekintése ingyenes. Sötétedésig a fiatalok színes televíziót nézhetnek, folyóiratokat böngészhetnek, vagy az új tv pingponggal és céllövöldével játszhatnak. Szerdai napokon a park saját zenekara, az Arkisz játszik 6-tól 10-ág, s aki szeret táncolni, annak erre is nyílik alkalma. A park legkedveltebb programja a szombaton és vasárnaponként megrendezett koncertműsor, amelyeken fővárosi, debreceni, és nyíregyházi együttesek lépnek fel. A nyár folyamán a Piramis, a Generál, a Corvina, a Color, az Illés-, az Apostol s az M—7-es együttes vendégszerepeinek a park színpadán. A koncertek előtt kétórás discoműsort hallhatnak a fiatalok. Négy alkalommal csütörtökön klubtalálkozókra kerül sor. A város négy ifjúsági klubja ilyenkor egész estét betöltő műsorral várja a fiatalokat. A júliusban és augusztusban sorra kerülő rendezvények házigazdája a Bokányi Dezső, a Korvin Ottó, a Fiatal Utazók Klubja, valamint a mezőgazdasági főiskola ifjúsági klubja. Június 17-én délután az Alkotó ifjúság pályázat díjkiosztó ünnepsége után itt kerül sor egy kulturális műsorra. Ezen fellép Csorba István versmondó, az Igrice zenekar, a Szabolcs-Volán táncegyüttes, valamint az Ifjú Gárda-zenekar. Július 2-án az ifjúsági parkban a nemzetközi szövetkezeti napot ünnepük a résztvevők. Délután nonstop műsor lesz, amelyben fellépnek a megye legjobb tánc- együttesei is többek között. Este az Illés-együttes ad koncertet. Szeptember 17-én immár hagyományosan itt nyitják meg a Nyírségi Őszt egész napos műsorral, amelyen fővárosi művészek is fellépnek, s a nők megismerkedhetnek egy divatbemutatón a legújabb ruhamodellekkel. A vállalatok segítőkészségének szép példáját adta ezen a nyáron a SZÁÉV, a SZAVICSAV és az építőipari szövetkezet. Az ifjúsági park üzemelése forgott kockán, mivel hiányzott a parkból a mellékhelyiség. A SZÁÉV nagy leterheltsége ellenére vállalta ennek, s az öltözőknek rövid idő alatti elkészítését, a SZAVICSAV pedig a csatornaépítést végzi el. A nagy színpad lefedését az építőipari szövetkezet társadalmi munkában két héten belül befejezi. k. é. Nyíregyházán tovább „nő” a körút. ■ ■;. v»s ‘ism Autójavítás ÁFIT-módra A feltételeket nem a megrendelő, a javító diktálja — Egy kötelező átvizsgálást általában 3 napra vállalunk, a készpénzes javítások ideje 7 nap Nyíregyházán. Ez a legrövidebb vállalási idő a vállalat három szervizüzeme közül — tájékoztat Debrecenben Porkoláb László, az A FIT XIII. számú Autójavító Vállalatának karbantartási osztályvezetője. Az állítás az újságírót kételkedésre készteti. Eddig bárhonnan szerzett információt sokkal kedvezőtlenebbeket hallott. Próbáljunk ineg egy telefont Nyíregyházára, mikorra vállalnak egy kocsit. A munkafelvevő 19 napos határidőt mond, amikor be tudják ütemezni az átvizsgálást. Hazafelé jövet nem árt megállni a debreceni szervizben: tíz napra vállalják ugyanazt a munkát, de ha délután hozza be az ügyfél, esetleg hamarabb is beiktatják. Új terület kellene — Ingadozó, hogy mikorra vállalunk egy kocsit. A típustól függően másfél hét a garanciális előjegyzés — beszél Czvik Ferenc, a nyíregyházi szerviz vezetője. — De téli időszakban 2—3 napos előjegyzés is van. Ahány helyen érdeklődünk, mindenütt más választ kapunk. Ezért nem árt néhány adat, amely meghatározza az autójavítás helyzetét. Az AFIT nyíregyházi szervizének kapacitása évente 130 ezer javítóóra. A megyében 1975-ben 17 ezer személygépkocsi volt, 1980-ra 31 ezerre tehető a számuk. Csak Nyíregyházán pedig 1977 végén 7600 autó volt. Legalább kétszer annyi javítókapacitás kellene a tervidőszak végére. Ezzel szemben az AFIT semmiféle fejlesztést nem tervez, a VAGÉP és a szövetkezetek bővítették csak az autójavítást. — A vidék egyik első szervizállomása volt, aztán úgy is maradt. Valahol egy Tettenérték Micskei Gyula 21 éves KÉM ÉV-dolgozó, kótaji lakos a nyíregyházi gumigyár területén dolgozott. Munkája és magatartása ellen 1977 október 9-ig semmiféle probléma nem merült fel. Ezen a napon azonban észrevette, hogy a gyár területén az egyik raktár ablaka nyitva van. Bemászott és 14 gumimatracot az ablakon keresztül kidobált, majd a gyár hátsó kerítéséhez hordta azzal a szándékkal, hogy a késői órákban tovább viszi azokat. A matracokat nem tudta kivinni a gyár területéről, mert a nagy zsákmány rendezgetése közben az üzemi rendészet tetten érte. A kár 4597 forintot tett volna ki, ami azonban a matracok visszavitelével megtérült. A bíróság Micskei Gyulát bűnösnek találta jogtalan behatolás után elkövetett lopás bűntettében és ezért 8 hónapi szabadságvesztésre, valamint 1500 forint pénz mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztést 2 évi próbaidőre felfüggesztettbe. Az ítélet jogerős. új területet kellene kijelölni, ahol megfelelő közművek, közlekedés van — vélekedik Boronyák András, a XIII. sz. vállalat főmérnöke. Százezer órás hiány A jelenlegi szerviznek valóban csak az az egyetlen előnye, hogy a város központjában van. Egyébként túlzsúfolt, fejlesztést a jelenlegi területen nem lehet megvalósítani. Az utóbbi évek gépesítésével ugyan eljutottak oda, hogy minden vizsgálatot. el tudnak végezni, azonban nagyon hiányzik a karambolos kocsik javítására egy új lakatosüzem és korszerű fényezőműhely. Az átbocsájtó képességet végső soron a mosóberendezés, a szerviz határozza meg. Húszpercenként ütemeznek egy autót, ehhez igazítják a szerelők munkáját. A felmérések szerint Nyíregyházán mintegy százezer órás hiány van a javítókapacitásban. Ezért szorgalmazza a tanács, hogy az AFIT is bővítse telepét. „A létesítendő bővítés lakatos-fényező üzemrészek beruházási költsége mintegy 30 millió forintra becsülhető, melynek pénzügyi fedezetét, 15 millió forintot szolgáltatásfejlesztési alapból, 15 millió forintot állami támogatásból terveztek. Időközben az állami támogatások odaítélését az átmeneti korlátozások miatt felfüggesztették és előreláthatóan az év második felében fogja a KPM támogatási bizottsága tárgyalni az előterjesztett kérelmeket. Az OT-tól nyert információink szerint a szolgáltatásfejlesztési alap forrás léte is bizonytalan, ilyen körülmények között amíg a pénzügyi fedezet nincs tisztázva a beruházás előkészítésével nem foglalkozhatunk” — írja hozzánk küldött levelében Rákos Mihály, az Autófenntartó Ipari Tröszt főosztályvezetője. Mindez azt jelenti, hogy tulajdonképpen még a bővítés gondolatával sem foglalkoznak a trösztnél, noha a közelmúltban azt nyilatkozták, hogy kiépítették az országos javítóhálózatot. Ám tegyük mindehhez még azt, hogy a szanálást, a lakáspótlást a városi tanácstól várják, s a nyíregyházi tárgyalás is csak azután jött létre, hogy az illetékes miniszter- helyettes utasította a tröszt vezetőit erre. A tröszt arra hivatkozik, hogy anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé a saját erőből való fejlesztést. Idézi más 'megyék példáit, ahol a költségek nagyobbik felét magukra vállalták, hogy szervizt létesítsenek. Csakhogy ebbe sehogyan sem lehet belenyugodni, hiszen akkor nem ott épül az új szerviz, ahol nagyobb szükség van rá, hanem ahol jobbak a feltételek. Ezzel a feszültségek még tovább nőnek. Kivel tárgyaljanak? A megye a szolgáltatásfejlesztési alapból a gépjármű- javításra szánt milliókat ebben az ötéves tervben a VA- GÉP-nek és a szövetkezeteknek adta, mert az AFIT semmiféle konkrét elképzelésekkel nem állt elő a megyei fejlesztést illetően. Az 1980 utáni időkre viszont már most meg kellene tenni az előkészületeket, azonban az AFIT magatartása miatt félő, hogy továbbra sem lesz érdemben kivel tárgyalni. Az nem megoldás, hogy minden évben a minisztérium és a megye vezetőinek egyeztető tárgyalásán felvessék a változtatás szükségét, amikor azt éppen az érdekelt vállalat odázza el. A javításnál felvetett példák, említett határidők, a beruházási elképzelések — úgy tűnik — egyfajta tröszti, vállalati magatartást tükröznek, ahol az ügyfél kiszolgáltatottja a vállalatnak. Nem hisszük, hogy mindez megegyezik a Szolgáltatás fejlesztésére vonatkozó magas szintű határozatokkal. Lányi Botond Étel, ital, szolgáltatás Mire mennyit költünk? Mennyit költünk ételre, italra? Csökken-e a nem kívánatos mértékű tömény- alkohol-fogyasztás? Felkészült-e a megye vendéglátása a növekvő , idegenforgalomra? Milyen ingyenes kereskedelmi szolgáltatást terveznek a megyében? Ezekre és a hasonló kérdésekre kaptunk választ a megyei tanács kereskedelmi osztályán. Vendéglátásra 1.6 milliárd A megyében 878 vendéglátóegység van, — bisztró, büfé, cukrászda, étterem, italbolt stb. — 100 ezer négyzet- méternyi alapterülettel. A megye minden lakosára évi 2900 forint vendéglátóipari forgalom jut. Évente italra több mint 1 milliárd forintot költ a megye lakossága, melynek csak egy tizede alkoholmentes üdítő ital. A megye össz-kiskereske- delmi áruforgalma évente 11 milliárd forintot tesz ki, ebből a vendéglátóhelyeken 1.6 milliárdot hagyunk, minden 100 forintból 14—15 forintot. Az utóbbi egy évben valamelyest többet költünk ételre, de a vendéglátóhelyeken hagyott pénz többsége, több mint 60 százaléka még az ital számlájára írandó. Kevesebb viszont a tömény- ital-fogyasztás, valószínű, további csökkenéssel járna, ha minden településen egyenletes lenne a kis alkoholtartalmú ital, elsősorban a sörellátás. Tovább javították a vendéglátásban az étkeztetés feltételeit, jelenleg' a megyében 53 ezer felnőtt és 70 ezer iskolai tanuló vesz részt a közétkeztetésben. Csaknem fele a vendéglátóhelyeken, a többiek a munkahelyi, de a vendéglátó vállalat által fenntartott konyhákon és saját üzemi konyhán étkeznek. A foglalkoztatottak 45 százaléka veszi igénybe a közétkeztetést. Az igény ennél nagyobb, de szűkösek a konyhák, elsősorban a nagyobb községek mezőgazdasági lakosságát nem tudják ellátni a helyi ÁFÉSZ-ek, tsz-kifőz- dék. A tsz-ek saját étkezdék építésével, bővítésével enyhíthetnek a helyzeten. Zugkimérések A legutóbbi időszak tapasztalatairól kedvezően nyilatkoztak a kereskedelmi és vendéglátás megyei szakvezetői: az alkoholfogyasztás 5 —10 százalékkal csökkent, az érvényes rendelet hatására 9 óráig nincs tömeges alkoholfogyasztás,, nőtt az ételés egyéb — sütemény-stb. — fogyasztás. De kedvezőtlen jelek is vannak, gyakori a boltok előtti „álló fogyasztás” és elszaporodtak a zugital- mérések is, melyeket a kereskedelmi szervek a közeljövőben szigorúbban ellenőriznek. A megyei kereskedelmi szervek a negyedik ötéves terv időszakában elsősorban az alapellátás javítására, új ABC-áruházak építésére fordították anyagi erőik javát. Az ötödik ötéves tervben tovább javítják a kereskedelmi vendéglátás tárgyi feltételeit, elsősorban a munkáslakta és nagyobb településeken, s az idegenforgalmi helyeken. így Nyíregyháza, Kis- várda, Nyírbátor, Rakamaz, Gávavencsellő, Záhony, De- mecser, Nagyecsed és Nagy- kálló vendéglátó-hálózatát fejlesztik. Folytatják a rekonstrukciót, átalakítást is, hisz a jelenlegi 878 vendéglátóegységből még 488 a büfé, italbolt, borozó. A következő évek egyik feladatának tekintik az idegenforgalmi fogadóképesség növelését, a szállodákon kívül szorgalmazzák a fizetővendég-szolgálati szálláshelyek kialakítását is. Vásárlás — minta után A megyében 1100 boltban, áruházban vehetik igénybe a vásárlók a kereskedelmi szolgáltatásokat a kávéőrléstől a ruhaigazításig, illetve az áru hazaszállításáig, melyek közül 930 helyen díjmentesek e szolgáltatások. Az egyik legkedveltebb szolgáltatás a házhoz szállítás, amely az áruházak egy részében ingyenes, másutt egyes cikkeknél térítéssel vehetők igénybe. A lakosság tüzelőszállítását segítik — a drága magánfuvar ellensúlyozására — a Tempóval és a Volánnal kötött szerződések, amelyek — dotációs alapon — viszonylag olcsón megoldják a lakosság tüzelőszállítását. Továbbra is népszerűsítik a minta utáni vásárlást, amely megkönnyíti a vevők dolgát, a kölcsönzést pedig különböző bar- kácseszközökkel és barkácsolásra alkalmas helyiségek kialakításával, s ott nyugdíjasok munkába állításával is támogatják. Reméljük, pénztárcánkat kímélik a szolgáltatások, egyben növelik a kereskedelmi kulturáltságot is. (P) Százmilliós fejlesztés Nyíregyháza vizelláf' iára A megyeszékhely fokozódó vízigényének kielégítése érdekében az ötéves terv időszakában összesen 106 és fél millió forintot fordít az alapközművek fejlesztésére a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Saját fejlesztési alapjából a vállalat ehhez 35 milliót ad, 45 milliót pedig a tanács biztosit. A többi közműfejlesztési hozzájárulás. A fejlesztés nagyobb részét — több, mint 72 milliós értékben — a vízmű II. második üteme során végzendő munkák képezik, amelynek eredményeként napi tízezer köbméterrel nő majd a kapacitás. A gerincvezeték-hálózat fejlesztése 34 millió forintot emészt fel. A tervezett összegből az elmúlt évben és az idén több, mint 40 millió forintot használtak fel, jövőre és 1980-ban pedig újabb 30—30 milliót. A városi gerinchálózat fejlesztése során elkészült a Korányi Frigyes utca és a Jósaváros térségét ellátó, illetve megerősítő szakasz, amely a vízműteleptől szállítja a vizet. Ezt követi most a Tó utcai fogadóállomást a Tünde utcai csomóponttal összekötő 600 milliméteres átmérőjű főgerincvezeték megépítése. Elkészült a kiviteli terv a Marx tér. Család utca közötti főnyomóvezeték elkészítéséhez is. Ennek megépítésére azonban csak akkor kerül sor, amikor több ezres lakásszámmal, 1980-ig a Keleti lakótelep is elkészül. Oroson a vízmű építői az ivóvízellátás mellett a tűzvédelemre is gondoltak, s így került sor — Ocos környékén — négy darab tűzoltóvíz-tározó építésére. A fejlesztés során összesen tíz új kút elkészítését tervezték. Eddig öt kút fúrását fejezték be, kettőnek már elkészült a bekötő vezetéke is. Ezeknek a vízhozamával már az idei csúcsfogyasztási időszakában számíthat a város. A többi kutak bekötését, illetve fúrását is úgy ütemezték, hogy lépést tudjanak tartani a városi vízigények növekedésével, illetve kielégítésével.
