Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

1978. június 16. KELET-MAGYARORSZÁG 3 T Cselekvési programok A gazdasági vezetés feladatai tételesen sorakoznak a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori üzemének cse­lekvési programjában, amelyet a pártvezetőség ál­lított össze. Ugyanígy szerepelnek azok a feladatok, ame­lyek a különböző tömegszervezetekben dolgozó kommunis­tákra várnak, de hasonló komolysággal foglakoznak a tö­megpolitikai munkával, mindenhez határidőiket és felelő­söket is megszabva. Ezzel ellentétes a ruházati szövetke­zet cselekvési programja, ahol nyolc pontban, alig húsz sorban intézik el a pártszervezet előtt álló idei feladato­kat. A két végletet említettük Nyírbátorban, ahol a városi pártbizottságon az idei feladatok eredményes végrehajtá­sát szolgáló cselekvési programokról tájékozódtunk. Olyan dokumentumok ezek, amelyek rögzítik egy-egy beszámoló taggyűlés után a célokat és tennivalókat, kiemelik a leg­fontosabb feladatokat. Nyírbátorban párt-végrehajtóbi­zottsági ülésen értékelték az alapszervezetekben készített cselekvési programokat. A megállapítás az volt, hogy a korábbi évekhez képest egyértelmű az előrehaladás. A vá­rosban már az előkészítő munka során bevonták a gazda­sági vezetőket a cselekvési programok elkészítésébe, ezál­tal felelőssé is tették őket a végrehajtásban. Üzemenként vátozó a tapasztalat, hogyan halad a cse­lekvési programok végrehajtása. A növényolajgyárban például úgy vélték, hogy a munkaidőalap nincs teljesen kihasználva, ezért a negyedéves ellenőrzésnél ezt vitatták meg. A város 11 ipari üzemébőd 6—7-nél kifejezetten jó az ilyen irányú munka. Az ipari szövetkezeteknél viszont kisebbek az eredmények, ami Összefügg az alapszervezeti munka gyengeségeivel, de áttételesen a gyengébb gazda­sági munkával is. ­A programok támaszt nyújtanak a gazdasági munka pártirányításának megvalósításához is. A Minőségi Cipő­gyár üzemében például sokat álltak anyaghiány miatt, ké­sőbb pedig túlórázással kellett pótolni a lemaradást. A pártszervezet itt nagyobb hangsúlyt fektetett a jobb szer­vezésre, a munka jobb elosztására. A MEZŐGÉP gyár­egységében a tervek szerint a termelés 6—7 százalékos nö­vekedésének a termelékenységből kell fakadnia. Ezért ve­zetőségi ülésen azt vizsgálták, hogy a párttagok mennyire mutatnak példát a munkafegyelemben. Ugyanitt áttekin­tették a káderutánpótlási tervet is, ösztönözve a fiatalokat, hogy elsősorban a szakmai irányú továbbképzésben lépje­nek előre, mivel a későbbiekben mint középvezetőkre szá­mítanak rájuk. Előfordulnak általános fogalmazások is, amelyek ne­hezen számonkérhetők. Az Új Barázda Termelőszövetke­zet cselekvési programjában például az szerepel, hogy ja­vítani szükséges a vezetés, az üzem- és munkaszervezés színvonalát. Mindez így túl általános, semhogy számon- kérhető legyen, hiszen ez egyben természetes ködfetelmény is. A programok nevében is szerepel, hogy a cselekvésre való mozgósítást tartja a pártszervezetek egyik legnagyobb feladatának. Ehhez adnak alapot azok a jól elkészített do­kumentumok, amelyek kellő részletességgel ismertetik az üzem kommunistái előtt álló feladatokat, egyben tükrözik a magasabb színtű határozatok helyi végrehajtására te­endő intézkt éseket. L. B. Megnyílt a kórustábor n Kapcsolataink tartalmasak, eredményesek“ Wf J. V. Ilnyickij, az UKP Kárpátontúli területi Bizottsága első titkára nyilatkozott a Kelet- Magyar- országnak Százötven zeneszerető gyermek részére nyílt általá­nos és középiskolás kórus­tábor június 13-án a vásá- rosnamény—gergelyiugornyai Tisza-parton. A közel két he­tes jutalomüdülésen azok a diákok vesznek részt, akik a többi tantárg ak mellett a zeneoktatásban is jelesked­nek, tagjai az iskolai együt­teseknek. Az immár hagyo­mányos, évről évre megren­A z évnek ez az időszaka alkalmas arra, hogy az apa leüljenek és bizalmas négy zemközti be­szélgetést fok assanak a fi­úkkal. — Fiam, most, hogy leérettségiztél, anyád úgy ér­zi, rossz apa lennék, ha nem avatnálak be az élet legfon­tosabb tényeibe. — Tessék apa, mondjad: — Először is szeretnék ne­ked megmutatni néhány dol­got, amellyel találkozni fogsz az életben. Például ezt a tárgyat úgy hívják, hpgy nyakkendő. — És mit kell vele csinál­ni? — Először is felveszel egy inget, majd ezt a nyakad kö­ré tekered, látod így. — És ez mire való? — Azt senki sem tudja biz­tosan. De ha kimész a nagy­betűs életbe, az emberek el­várják majd tőled, hogy ezt viseld. Ez a tá gy a beérke­zettek válasza a ti békejel­vényetekre. dezésre kerülő Tisza-parti kórustábort a nyíregyházi tanárképző főiskola ének­zene tanszéke patronálja, s a pihenés mellett tanulással, illetve énekléssel is foglal­koznak. A kórustábor mindig nagy közönségsikert arató, befejező eseményére, a záró­koncertre ezúttal június 22- én este a vásárosnaményi művelődési központban ke­rül sor. — Elég viccesen néz ki. És mi van még, apa? — Ez itt fiacskám, látod, egy öltöny. Most meg mit ne­vetsz? — A kabát ugyanolyan anyagból készült, mint a nadrág. Ez aztán teljes kép­telenség. — Igen. A kabát ugyan­olyan, mint a nadrág, és a külvilág elvárja majd tőled, hogy napközben ezt viseld. — De hát a nadrágba élt vasaltak. Az mire váló? — Efelől nem vagyok egé­szen bizonyos. De most már, hogy felnőttél, tőled is el fogják várni, hogy élesre va­salt nadrágot viselj. A szovjet pártmunkáskül­döttség Szabolcs-Szatmár me­gyei látogatásának negyedik napján kértük meg J. V. II- nyickijt, Ukrajna Kommu­nista Pártja Kárpátontúli te­rületi Bizottságának első tit­kárát, a delegáció vezetőjét, foglalja össze benyomásait, a látogatás tapasztalatait a Ke- let-Magyarország olvasói szá­mára. Sokrétű találkozások — Kapcsolataink — csak­úgy, mint a Szovjetunióé és Magyarországé — történel­miek. Barátságunk a múltban gyökerezik, hiszen közös volt a sorsunk, s a szovjet had­sereg felszabadító harca te­remtette meg területeink la­kossága számára az alkotó munka, a jobb, gazdagabb élet lehetőségét — kezdte nyi­latkozatát Ilnyickij elvtárs. Kárpát-Ukrajna és Szabolcs- Szatmár hivatalos és sokol­dalú baráti együttműködése két évtizedre tekint vissza. Ennek a formája sokrétű. Kitűnőek a pártkapcsolatok, a tanácsok, az ifjúsági szer­vezetek, szakszervezetek, az oktatási és a kulturális intéz­mények kapcsolatai. Külön szólnék a két terület sajtójá­nak szerepéről. Sokat segíte­nek nekünk az évek óta rendszeresen megjelenő cse­reoldalak, az egymás életéről, munkájáról való kölcsönös információk. Sok éve üdülte- tünk kölcsönösen úttörőket. Örömteli látvány, milyen szépek ezek a találkozások. Aztán az együttműködési terven kívül sok ember tart személyes kapcsolatot, sok gyerek, fiatal folytat levele­zést. — Közösen üljük meg leg­nagyobb ünnepeinket. A zá­honyi és a csapi vasutasok rendszeres munkakapcsolata, o jobb eredményekért foly­tatott versenyek, a közös kommunista szombatok ugyancsak területünk együtt­működésének szép megnyil­vánulásai. Ha azt akarom megtudni, milyenek a kap­csolataink a szállítás terüle­tén, csak be kell ülni egy órára a csapi állomásfőnök­höz és meg kell hallgatni ki­— Te jó Isten, mi jöhet még ez után? — Fiam, szeretném, ha ko­molyan vennéd, amiről most beszélgetünk. Lehet, hogy már korábban meg kellett volna magyaráznom neked ezeket a dolgokat, de nem akartam tönkretenni az isko­lás éveidet. Hidd el, amit most mondok neked, az nagy hatással lesz mindarra, amit a későbbiekben cselek­szel. — Ne haragudj apa, be kell ismerned, hogy nyak­kendőt meg szabályos öl­tönyt viselni nagyon fura öt­let. — Mehetünk tovább? Ezek vei és mit beszél. Hogyan jönnek — mennek a szerel­vények, jön az alma, a hús és a konzerv, s megy önök­höz a traktor, a Lada gépko­csi, a fa, a vasérc. Jó érzés látni, hogy a szállítás nem ritkán jelentkező gondjai megoldásában is hogyan se­gítenek egymásnak a vasuta­saink. — Aztán a Barátságkert! Ez gyümölcstermesztésünk nagy, és mindkét országban jó hírnevet szerzett iskolája. Kertészeink régen ismerik egymást. Az elmúlt évben szovjet Kárpátontúlon már 81 ezer tonnát adtunk almá­ból a népgazdaságnak. Ebben benne van az önöknél nyert tapasztalat, a szabolcs-szat- mári szakemberek sok jó módszere. Ebben az évben például a gyümölcsfa korsze­rű metszését sajátították el kertészeink. Ugyanez vonat­kozik a szőlőtermesztésre is, ahol szintén a fejlettebb ma­gyar technológiát alkalmaz­hatjuk. Mélyebben, konkrétabban — Sokat jelent együttmű­ködésünk egy sor más terü­leten is, például az iparban, de különösen az építőiparban. A szabolcsi építőipari dolgo­zók százai — mint köztudott — nagy jelentőségű munkát végeznek az orenburgi gáz­vezeték huszti szakaszán, s újabban az ungvári Inturiszt- szálló építkezésénél. Nem vagyok szakember, mégis tu­dom, hogy Önöktől vettük át például a panelek összekap­csolásának új módszerét is. — Úgy gondolom, hogy Szabolcs-Szatmárban is hasz­nosan alkalmaznak néhány 'olyan munkamódszert, amit tőlünk vettek át, például az alagcsövezésben, a kukorica­termesztésben és más terü­leteken. A fentiek is mutat­ják, hogy nagy szükség van a termelő kollektívák együtt­működésére, egész kapcsolat- rendszerünk szélesítésére. Ar­ra, hogy mélyebben, konkré­tabban ismerjük meg egy­más tevékenységét. Küldöttségünk mostani lá­togatásáról elmondhatom: vendéglátónk a Szabolcs­a furcsa külsejű bőrtárgyak a cipők. Van valami fogal­mad róla, hogy mire hasz­nálják őket? — A leghalványabb ideám sincs. — Felhúzod őket a lábadra, hogy azokat megvédd az éles tárgyaktól. — Én nem akarok ilyesmit viselni, apa. Inkább válla­lom a kockázatot. — Nem is tudom, hogy mondjam meg neked fiacs­kám, de a legtöbb helyen megkövetelik a felnőttektől, hogy cipőt viseljenek. — Nézd, apa! Ha akarod, én viselek nyakkendőt, sőt még az élesre vasalt nadrá­got és zakót is, de azokat az ostoba bőrdolgokat nem hú­zom a lábamra. — Cipők, fiam, cipőnek hívják őket. Hidd el, hozzá fogsz szokni. Egy kis idő után még meg is szereted, és suvickolni fogod őket. — Csak nem azt akarod mondani, hogy ezeket még tisztogatni is kell? Szatmár megyei pártbizott­ság úgy alakította ki progra­munkat, hogy minél többet lássunk, tapasztaljunk. Úgy érzem, nagyszerűen sikerült ez a házigazdáknak. Az első nap igen részletes informá­ciót kaptunk megyéjük hely­zetéről, a XI. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásáról az élet minden területén. Nem a kölcsönös udvariasko­dás jegyében telt el ez a be­szélgetés sem. Alaposan szólt Tar elvtárs azokról a felada­tokról, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága állított a magyar kommunisták elé. Szólt a pártmunkának a megnövekvő feladatokhoz igazított stílusáról, s nem ke­veset beszélt a gondokról. Ezt is a köztünk régóta kialakult baráti, elvtársi légkörnek, a kölcsönös bizalomnak tudjuk be. Ugyanez volt jellemző a megyei tanácson folytatott tájékozódásunkra, beszélge­tésünkre is. Részleteiben megismerhettük a tanácstör­vény végrehajtásának ered­ményeit, gondjait. Különösen a minket is érdeklő dolgok­ról, a lakosság ellátásáról, a városok és a községek fej­lesztéséről — ezen belül is a legnagyobb gondot jelentő vezetékes vízellátásról — kaptunk részletes tájékozta­tást. Munka a gyakorlatban — Az eddigiek során jár­tunk egy igen jó termelő- szövetkezetben, Vaján a kö- • zös gazdaság elnöke és párt­titkára tájékoztatójából hall­hattuk, de a gyakorlatban is láthattuk, hogyan hajtják végre „lent” a Központi Bi­zottság, a megyei pártbizott­ság határozatait. Az ered­mények nagyszerűek, ame­lyekhez csak gratulálhatunk. Ugyanezt mondhatjuk a Bal- kányi Állami Gazdaság munkájáról. A nyíregyházi tanárképzőn tett látogatásunk arról győzött meg: jó körül­ményeket teremtettek ahhoz, hogy valóban kommunista pedagógus szakembereket ké­pezhessenek. A mi felsőok­tatásunkkal összehasonlítva — Nem kell, de akkor jobban festenek, és tovább is tartanak. Nézd, itt van ez a pár zokni, vedd fel és... — Mi az, hogy zokni? — Azt a cipő alatt viseli az ember, hogy a bőr fel ne dörzsölje a lábát. — Épp most mondtad, hogy a cipő a lábam védel­mére szolgál. — Feltéve, hogy zoknit is viselsz alatta. Fiacskám, ne nehezítsd meg a dolgomat. Talán nem valami pompásan magyaráztam el neked az élet e megváltoztathatatlan tényeit, de hidd el, hogy az igazat mondtam. — Sajnálom apa, csak tu­dod, ahogy így egyszerre a nyakamba zúdult ez az egész, meg vagyok döbbenve a cso­dálkozástól. — Akkor talán ennyi elég is volt egy napra. Holnap majd beszélek neked a bo­rotváról. — Borotva? Ez aztán egy oltári fura szó! Fordította: Zilahi Judit több sajátosságot fedeztünk fel — és ez természetes. Köz­tük azonban néhány olyat is, amit otthon, párt- és tanácsi munkánk során igyekszünk megvalósítani. Nagyon tet­szett például, hogy főiskolá­jukhoz gyakorló általános is­kolák tartoznak. A gyakorla­ti oktatás a képzéssel egy helyen történik, s az oktatók helyben figyelhetik meg, ho­gyan tanítanak a leendő pe­dagógusok. A főiskolánál ma­radva: tetszett az igen gaz­dag könyvtáruk. Az is, hogy saját könyvesboltjuk van, a hallgatónak nem kell a vá­rosba menni könyvet vásá­rolni. Érdekes élmény volt még számunkra, hogy a nö­vénytani tanszéken találkoz­tunk a Kárpátontúli terület növényvilágával, amelyet a mi tanulóink gyűjtöttek és küldtek el ide. Úgy látom, igen hasznos az ungvári egye­tem és a nyíregyházi főiskola kezdeményezése, amelyekkel tovább bővülnek a hallgató- cserék, amelyek egymás nyelvének jobb megismerését segítik majd. Megismerni egymást Jártunk a megváltozott szabolcsi tájakon, ahol új vá­rosok, városrészek nőttek ki néhány év során, ahol olyan új üzemek születtek, mint a nyíregyházi gumigyár, amely­nek kiváló termékei ma már a világ minden részére el­jutnak. Sok emberrel talál­koztunk, beszélgettünk és úgy vélem, az eredmények, gondok kölcsönös megisme­rése is igen gyümölcsöző le­het mindkét terület jobb munkája, gyorsabb előreha­ladása szempontjából. — Sok mindenről szólhat­nék még. Lehet, hogy né­hány fontos dolgot nem is említettem. Úgy vélem azon­ban, delegációnk gazdag él­ménnyel térhet haza, s a lá­tottakat, hallottakat csak ké­sőbb tudjuk teljesen feldol­gozni. — Elmondhatom: otthon sem kevés a pártmunkás ten­nivalója. A vendéglátóink ál­tal korábban javasolt ötnapos programunkat ezért négy napra szerettük volna leszű­kíteni. Nem bántuk meg, hogy ez nem sikerült. Bár pihenésünk nemigen volt, nem vettük észre az itt töl­tött napok múlását, nagyon gyorsan elrepült az idő. ösz- szegezve: sok hasznosat me­rítettünk és sok jót megis­mertünk. Számomra — pedig nem először vagyok Önöknél — Szabolcs-Szatmár megye sokkal részletesebben tárult fel, mint korábban. Ezt ez­úton is megköszönöm megyei pártbizottságuknak, amely- lyel régi, igen tartalmas, ba­ráti és elvtársi az együttmű­ködésünk. Köszönjük a szí­ves fogadtatást mindazoknak, ahová ellátogathattunk, sok sikert kívánunk megyéjük kommunistáinak és lakossá­gának nagy munkájukban. Várjuk hozzánk az Önök kül­döttségét és reméljük, hogy mi is hasonló házigazdáknak bizonyulunk — fejezte be., a Kelet-Magyarországnak adott nyilatkozatát J. V. Ilnyickij. K. J. Art Buchwald: Ilyen az élet!

Next

/
Thumbnails
Contents