Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-15 / 139. szám
XXXV. évfolyam. 139. szám ARA: 80 FILLER 1978. június 15., csütörtök w Essz rúon N emrég több üzemben járva arra a kérdésre kerestünk választ, hogy gazdálkodásunkban hogyan támaszkodnak az anyag- és energiatakarékosság adta tartalékokra. Örömmel tapasztaltuk, hogy a meglátogatott üzemek és intézmények vezetői és dolgozói jól ismerik a párt, a kormány anyag- és energiatakarékosságra vonatkozó határozatait, legtöbb helyen intézkedési terveket dolgoztak ki ezek végrehajtására. Ezekben az intézkedési tervekben tallózva nem mindegyikben láttuk visszaigazolva a határozatok lényegét : az ésszerű, a valódi takarékosságra való törekvést. Elég gyakran formális látszatmegoldásokkal találkoztunk. Egyik vállalatnál a számolószalagot megfordítják és újrarolniz- zák. Kétségtelen, ez takarékosság: egy szalagra kétszer annyit lehet írni. Igen ám, de annak a dolgozónak a munkabére, aki rolniz, az adott időszakra több, mint egy új szalag ára. Nem beszélve arról, hogy az így nyert szalaggal sok a bosz- szúság. Vállalati vezetőkkel való beszélgetésekben sajnos szinte egységesen kiderült, hogy a tömegszerű gyártásnál nem eléggé érzékenyek a selejtre, mert a nagy volumen mellett a nyereséget ez alapvetően nem befolyásolja, a selejt veszteséget eleve bekalkulálják. Igen ám, de a selejtben rejlő anyag és energia népgazdasági szinten pazarlás még akkor is, ha ezt az ösztönzés, az érdekeltség rendszere a válalattal nem érzékelteti. A takarékossági programokban gyakran találkozunk az importmegtakarítást célzó beruházások tervével. Ebben a vállalat bizonyos berendezés, gép beszerzését követően kötelezettséget tesz arra, hogy bizonyos importot saját termelésével helyettesít. Ezek a javaslatok azonban alapos gazdaságossági mérlegelést indokolnak, mert e téren a vállalati kalkulációk és a népgazdasági számítások gyakran eltérő eredményt mutatnak. A vállalatoknál valamely importtermék gyártása, úgy tűnik, mintha az teljes importhelyettesítés lenne, holott ez gyakran — az alap- anyagipar kivételével — csupán vertikumhelyettesítést jelent. így népgazdasági szinten az anyagnemesítés hazai hatékonyságát kell összevetni az átlagos exportgazdaságossággal, mert csak így lehet közelítően felmérni, hogy az importhelyettesítés valóban a népgazdaság számára megtakarítást jelentett-e? takarékosság fogalma a termelési folyamatban összefonódik az ésszerűséggel, tehát tudatos, értékelemző, vállalat- és üzemösszehasonlító tevékenységet igényel. Sürgeti a termékszerkezet korszerűsítését, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások jobb kihasználását. ES ÚIIBB GAZDASÁGI MEGÁLLAPODÁSOK 1Ó TERMÉS ÍGÉRKEZIK Befejeződtek a magyar-NDK tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával szerdán véget ért a magyar —NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság XVII. ülésszaka. A tanácskozás jegyzőkönyvét Marjai József és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei írták alá az Országház vadásztermében. Megállapították, hogy az előző ülésszak óta tovább mélyült a munkamegosztás, bővült a műszaki-tudományos együttműködés a két ország között. Üjabb nyolc szakosítási és kooperációs szerződés jött létre a két ülésszak között, így 118-ra emelkedett az ilyen jellegű megállapodások száma. Az árucsere-forgalomnak immár több mint 30 százaléka szakosítás vagy kooperáció alapján bonyolódik le. A közös kutatómunka egyebek között a számjegy- és .integrált számítógép-vezérlésű szerszámgépek, valamint a könnyűszerkezetes építőelemek fejlesztésére is kiterjedt. A két ország árucsereforgalma 1977-ben mintegy 10 százalékkal bővült, az 1978-ra aláírt jegyzőkönyv pedig további 8 százalékos növekedést irányoz elő, amelynek realizálása tervszerűen halad. A mostani tárgyalásokon az alumíniumipar és az energiatermelés fejlesztését szolgáló további berendezések kölcsönös szállítására jött létre megállapodás. A két ország párt- és kormányküldöttségeinek tavaly márciusi megállapodásait alapul véve most meghatározták, hogy a bizottságnak mit kell tennie a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további elmélyítésére és az 1981—85-es tervkoordináció előkészítésére. Megállapodtak abban is, hogy a mezőgazdasági' gépgyártási kooperáció továbbfejlesztésére kormányközi egyezményt készítenek elő. Intézkedéseket egyeztettek a gépjármű-részegységek, a szerszámgépek, elektromotorok és orvosi műszerek gyártásszakosításának bővítésére. Elhatározták, hogy a mezőgazdasági gépek és gépjárművek alkatrészellátását a kölcsönös szállítások növelésével javítják. Kidolgozzák a műszakitudományos együttműködés 1980. utáni hosszú távú programját, olyan témakomplexumokra koncentrálva, amelyek nagymértékben befolyásolják a műszaki haladást, a két ország népgazdasága teljesítőképességének és hatékonyságának növelését. Az NDK-delegáció Wolfgang Rauchfuss vezetésével szerda délután elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marjai József, jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete is. Kalászban a búza Június végén kezdődik az aratás? Június közepe van. hamarosan kezd sárgulni az őszi árpa, s meghajtja fejét, ami az érés legbiztosabb jele. A szakemberek szerint ebben az évben azonban nemcsak a kalászát, hanem az egész szárát meghajtja, egyszóval dőlt terményre kell számítani. Ez a májusi esőzés következménye. Igaz, nagyon nagy szükség volt a csapadékra, azonban a túlzott mennyiségű eső több helyen belvizet okozott és gyengítette a kalászosok szalmáját. Ennek következtében a hosszú szalmájú őszi árpa és rozs dőltebb lesz az átlagostól. Az eső — a dőlés mellett — pár nappal késlelteti az érést is. A gabonafélék — kivétel nélkül mind — szépen fejlettek, buja, dús levelűek. Kedvezően hatott a vegyszeres gyomirtás — minden tábla tiszta, más növénytől mentes —. valamint a lombtrágyázás. A Szaboics-Szatmár megyei mezőgazdasági nagyüzemekben kilencszáz felett van a kombájnok száma, és ebből 830 a termelőszövetkeztekben található. Kedvező az összetétel is, ami a nagy teljesítményű gépek javára tolódik el. Ebben az évben nyolcvan arató-cséplő gépet vásároltak a gazdaságok az AGRO- KER-től. Ilyen gépparkkal biztosítva látszik a százezer hektáron felüli kalászosterület termésének július végéig történő betakarítása. Természetesen ez függ az időjárástól, és egy esetleges esős periódus az aratás elhúzódását jelentené. Akkor nagy szükség lesz a kilencven terményszárító éjjel-nappal való üzemeltetésére. Ezek a szárítók együttesen 15 százalékos vízelvonás mellett óránként hatszáz tonna terményt szárítanak. Búzát a mezőgazdasági nagyüzemek hatvankétezer hektáron termesztenek. Ebből 58 ezer hektár a termelőszövetkezeti terület és az előzetes termésbecslés alapján a tavalyitól 3,5 mázsával nagyobb lesz a hozam, a hektáronkénti átlag, mintegy 34 mázsa. Az állami gazdaságok négyezer hektár átlagában közel 38 mázsás termésre számítanak. A búzánál jelentős volt a tél végi és a tavaszi kipusztulás, összesen négyezer hektár feletti területet kellett kiszántani s újravetni. Belvíz még most is található foltokban a táblákon. Az aratásra váró rozs területe 26 ezer nyolcszáz hektár. A termésbecslés alapján ennél a növénynél is magasabb hozamra számítanak az elmúlt évinél. A belvíz azonban kevésbé károsította, mint a búzát. A ro*sot főként homoktalajba vetették, ami könnyebben átengedi a vizet a kötött talajnál. Az őszi árpa vetésterülete 6700. a tavaszi árpáé pedig ötezer hektár. Az aratást június végén, vagy csak július első napjaiban kezdhetik a mezőgazda- sági nagyüzemek. Addig mindenütt el kell készíteni a betakarítási kampánytervet, s megtartani a gépszemlét. Egyben nem szabad megfeledkezni a korán lekerülő kalászosok utáni másodvetésű növényekről sem. A gabonafélék aratásával egy időben folyik a takarmányfélék betakarítása is. Ahol jól felkészültek az aratásra ez nem jelenthet problémát, (sb) Munkásüdültetés támogatással Bérelt szobák a Balatonnál A tanárképzővel és Balkánnyal ismerkedett a szovjet küldöttség A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolába látogatott szerdán Ukrajna Kárpátontúli területi Bizottságának megyénkben tartózkodó delegációja. A küldöttség tagjait a főiskola vezetői jelenlétében dr. Margó- csy József főigazgató és Gáspár László, a pártbizottság titkára tájékoztatták a felsőfokú oktatási intézményben folyó oktató-nevelő munka eredményeiről, a pártszervezetek tevékenységéről, s az ezt követő baráti beszélgetésen válaszoltak a felvetődött kérdésekre. A vendégek ezt követően megtekintették a főiskola létesítményeit. A biológiai intézetben az éppen folyó vizsgákat is meghallgatták. Nagy elismeréssel szóltak az intézmény könyvtáráról, az olvasótermekről, a kutatómunkáról, a hallgatók korszerű tanulási körülményeiről, kulturális és szociális ellátottságáról. A látogatás során nagy hangsúlyt kapott az Ungvári Állami Egyetem és a nyíregyházi főiskola eddig is eredményes kapcsolatának további szélesítése. Délután Balkányban folytatódott a küldöttség programja. Itt a kiváló gazdaság tevékenységéről Bojtor Miklós igazgató és Ludman László párttitkár számolt be. Ezután került sor a gazdaság korszerű létesítményeinek megtekintésére. Különösen nagy érdeklődéssel szemléljék a szovjet delegáció tagjai a nyírgelsei almafeldolgozó és az 1100 vagonos hűtőtároló üzem munkáját. Az itt feldolgozott almaié egy részét exportra küldik, másrészt a hazai üdítő italok alapanyagául szolgál. A most folyó új beruházással a gazdaság jelentősen növeli az ipari almát feldolgozó kapacitását. A dolgozók üdüléséhez minden évben jelentős anyagi támogatást adnak a megye vállalatai, intézményei. Ezen a nyáron is sokan üdülhetnek kedvezményesen az ország különböző tájain. A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára 21 házaspárnak nyújtott át SZOT- üdülőjegyet. Budapesten, Siófokon, Balatonföldváron, Balatonfüreden, illetve Mátraházán tölthetik majd vakációjukat a beutaltak. Sátoraljaújhelyen, valamint Szántódon a gyár 7 dolgozójának gyermeke nyaralhat. A Balaton melletti Tobruk KISZ-táborában 5 gyermek üdülhet. A vállalat balatonszéplaki üdülőjében 13 család nyaral a nyár folyamán. Csereüdültetés révén ebben az évben is többen eljuthatnak külföldre. A Szovjetunióba két gyermek, Lengyelországba pedig nyolc felnőtt utazhat ezen a nyáron. A KEMÉV két házaspárnak hajdúszoboszlói, két családnak pedig szántódi, illetve budapesti SZOT-üdü- lőjegyet adott át. Egy négygyermekes és egy kétgyermekes család is együtt töltheti így vakációját. Néhányan egyénileg utazhatnak Siófokra 14 napra. A vállalat több mint 160 ezer forintért a főidényre szobát bérelt Miskolc-Tapolcán, Harkányban, Siófokon és Gyulán. Miskolc-Tapolcán és Siófokon két-két család nyolc turnusban, Gyulán pedig ugyancsak nyolc turnusban egy- egy család pihenhet majd. Harkányban 5 család egyenként tíz napot tölthet a vállalat anyagi hozzájárulásával. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is lesz mód lengyel csereüdülésre. Az ÉPSZER rzeszówi testvérvállalatának üdülőjében, Kryni- cán 19 család tölti szabadsáAz ÉPSZER a nyári időszakban 20 család, 6 házaspár, és 9 egyéni üdülő pihenéséhez járul hozzá. A SZOT-üdülőjegyek az ország legszebb tájaira szólnak: a Balaton partjára, Galyatetőre, a Mecsekbe. Leányfalura, Szilvásváradra, Miskolc-Tapolcára, Budapestre. A vállalat Balatonfenyve- sen és Fonyódon üdülőt bérelt a nyári időszakra, hogy minél több dolgozója tölt- hesse megérdemelt pihenését kellemes környezetben. 18 család 9—9 napot tölt a Balaton partján. 16 dolgozójuk gyermeke kapott üdülőjegyet a vakáció idejére. Zamárdiban, Fo- nyódligeten, Szabadiban, Parádfürdőn és Röjtökmu- zsalyon 6 fiú és hat lány nyaral. Négy gyermek csereüdültetés keretében eljut a Szovjetunióba is. Az ÉPSZER sóstói üdülőjében sokan töltik majd ezen a nyáron is hét végét vagy akár egész szabadságukat. A vállalat 12 ezer forintért vásárolt fürdőjegyet erre az idényre. (k.>é.) J. V. Unyrckij a főiskola biológiai intézetében Bese Gyu- láné levelező hallgatóval beszélget.
