Kelet-Magyarország, 1978. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. június 15. A POSTÁSKISASSZONY Képernyő a falura A televízió .inkább re­ménység volt, semmint való­ság, amikor Jakab Endréné bekapcsolta egy kis szoba fa­lán a képernyőt. Huszonhat évvel ezelőtt nyitotta meg ugyanis azt a kis postai ab­lakot Székelyben, mely azóta is láttatja vele a község egész életét. Több mint ne­gyedszázada jár ide öreg és fiatal, örömével, gondjával, bajával, pénzével, csomagjá­val. Az örökölt íróasztal — Az igaz, hogy én hu­szonhat éve vagyok itt, de előttem húsz évig az apósom volt a postás. Amikor férj­hez mentem, kevéssel az esküvő után beültem ide, ez januárban volt, s áprilisban már ki is neveztek a fiók­postába. Mert akkor még az volt Székelyben. Tiszteletre méltó, régi hi­vatal ez. A szemlekönyvet még 1912-ben nyitotta az M. Kir. Posta nagyváradi igazgatósága, megbízván Si­pos Istvánt az ügynökség ve­zetésével. Az első ügynök után jött Jakab bácsi, aki húsz évet töltött, majd Ja­kab Endréné nevére szólnak a bejegyzések. Csak 1965- ben nyitottak új könyvet az ellenőrök. — Amint látja, a hivatal­nak ötös a minősítése. Két­szer voltam kiváló dolgozó. Mindez csak azért, mert na­gyon szeretem a foglalkozá­somat. A véremben van a munka. Régen nézem ezt az ablakot, de úgy érzem, az egész világ bejön ebbe a kis szobába. Közben megszakad a be­szélgetés. Egymás után kell kapcsolni a kis központban a telefonhívásokat. A napi száz hívás egyike-másika iz­galmas. Mentő és rendőr kell a balesethez. Aztán külföldet jegyeztetik, hol az USA-t, hol a Szovjetuniót. Közben sürget a tsz, Pátrohát hívja. Nincs megállós — A közelmúltban ellen­őriztek — mondja, miközben kapcsol, pénzt vesz fel —, s jó félórát is kellett várni, míg valamit oda tudtam ad­ni. Nem volt annyi idő, hogy foglalkozzak a szemlézők- kel. Pedig amikor idekerül­tem 1952-ben, még kézimun­kázni is tudtam. A két lá­nyom is itt nőtt fel a hiva­talban. Mert mi volt akkor? Sorolja a négy akkori új­ság-előfizetőt, a pór rádiótu­lajdonost, a napi néhány le­velet, csekket, amit kezelt. Még jó kis beszélgetésekre is maradt idő. Mert Icát, az­óta Ica nénit szerették és szeretik, bizalommal vannak hozzá. — Ma legalább háromszáz újság jár az 1200 lelkes falu­ba. Van úgy 230 rádió, 220 televízió. Jönnek a befizeté­sekkel : adó, autóbiztosítás, óvodai díj. vásárlási részlet, telefonszámla, hogy csak né­hányat mondjak. Régen nyugdíj sem volt, ma ez is tetemes munkát ad. Aztán itt a totó, a lottó, az iskolai ta­karék, a rendes felnőtt ta­karékbetét. A havi pénzfor­galmam eléri a másfél mil­liót, sőt több is annál. Nin­csen megállás, egy percre sem. A falu tükre — Lehet vagy 15 éve, amit elmondok. Egy nyír­egyházi értekezleten nagyon megdicsértek, mert a 300 ez­res takaréktervet duplájára teljesítettem. Nem tudták, de az volt az ok: valaki eladta a házát, s befizette a vétel­árat. Ma ott tartok, hogy az évi takarékterv 3 millió. S ezt is megcsinálom. Meg, hiszen Ica néni pon­tosan látja, mi a helyzet a faluban. Értesül arról, mi­lyen volt a zöldségtermés, kinek mikor fizetett prémiu­mot a tsz, jó volt-e a gazda­sági év vagy sem. De látja, ki hová költözik, kinek mer­re él a hozzátartozója. Le­velek és csomagok százai mennek keresztül a kezén. — Nem mondok semmi olyat, ami sérti a hivatali titkot, de azt nyugodtan el­árulhatom : a község tükre a posta. Látni a gazdasági élet változásait, az emberek jólé­tének alakulását. Mondjam, hogy még a szokásokat is? Nos, amikor én kezdtem, a dísztávirat olyan ritka volt, mint a fehér holló. Ma pe­dig? Nos, egy névnapon tu­catjával küldik, kapják. Jakab Endréné közben in­téz mindent, amit egy pos­tán kell. Mert az egyszemé­lyes hivatalban mindenhez érteni kell. Telefonhoz, ügy­kezeléshez, pénztárhoz, cso­maghoz, csekkhez, levélhez. Érezni kell — Tudja, ha egy levél a kezembe kerül, látatlanban megmondom a súlyát. A csomagét is. Oda kell eljut­ni, hogy az ember a mun­kájában érezze, mit csinál. A tárgyalóteremből Késsel fenyegetett Legutóbb április közepén veszett össze feleségével Ke­mény László 37 éves geszte- rédi lakos. A veszekedés után az asszony hazaköltözött szü­leihez. Április 18-án Kemény elment anyósa lakására és szidni kezdte, amiért vissza­fogadta lányát. A kiabálásra az após is odament, s el akarta zavarni vejét az ud­varból. Kemény el is indult, de csak a kapuig ment, ke­Erre tanítottam azokat is, akiket hozzám küldtek gya­korlatra. Voltak legalább húszán, akik itt töltöttek hosszabb-rövidebb időt. Meg aztán azt is magyaráztam nekik: aki a pénzt pénznek nézi, az ne jöjjön postásnak. A becsületesség, fegyelem és pontosság elsőrendű köte­lesség. Ébresztik Jakabnét éjsza­ka. ha segítséget kell hívni. Tudja, ki mikor szül, hol van beteg, ki hal meg. Sorsok, gondok hullámzanak keresz­tül a kis szobán, életek ele­venednek meg a kis tolóab­lakos képernyőn. Éjjel szá­mol, amikor nyugalom van, hajnalban kel, hogy fogadja a postabuszt. Közben de­rűje töretlen, hangulata vi­dám. Látszik, neki nem lé­lektelen munka a postahiva­tal. Olyan, mint a valóság: része otthonának, életének. A Jakab családban sajnos megszakad a jó postásha­gyomány. Az egyik leány ta­nárnő, a másik most főisko­lás. Igaz, mindent kitanultak, amit tudni kell egy hivatal­ban. Ica néni kicsit sajnálja, hogy nincs más utód a csa­ládban. De bánják a széke- lyiek is, akiknek családtagja lett a derűs postásnő. B. L. Nyitnak az olvasótáborok Kállósemjén, Mándok, Ibrány, Tivadar, Tiszadob és Dombrád kétszáz fiatalt fogad Ezekben a napokban nyit­ják meg kapuikat a már ha­gyományossá vált olvasótá­borok, ahol általános iskolá­sok, középiskolák, szak­munkásképző intézetek diák­jai és dolgozó fiatalok ismer­kednek az irodalommal, a művészetekkel. A cél az idén is, elsősorban a fizikai dol­gozók gyermekéinek és a hát­rányos helyzetű fiatalok ér­deklődésének felkeltése, új irodalombarátok nevelése. A megyében hat helyen több mint kétszáz fiatálnak nyílik lehetőség, hogy részt vegyenek az olvasótáborokon. Kállósemjénben harminc ál­talános iskolai diákotthonos, tanyai környezetben élő fia­tal kap helyet az olvasótá­borban, amely június 19-én nyílik és július 1-ig tart. Mándokon szintén diákottho­ni gyermekek olvasótáborát nyitják meg június 19-én, s 24-ig mintegy húsz tanyám élő gyermek ismerkedik az irodalommal. A két tábor fenntartásáról a tanyai diák­otthonok gondoskodnak, a népfrontbizottság 10—10 ezer forinttal járul hozzá a költ­ségekhez. önállóan működő olvasótá­bort szervez a megyei könyv­tár Ibrányban július végén ötven általános iskolás korú fiatalnak. Tivadaron augusz­tus elején a megyei tanács művelődésügyi osztályának fenntartásában tíz napig öt­ven szakmunkástanulónak rendeznek olvasótábort. Ti- szadobon a Hazafias Nép­front megyei bizottságának szervezésében 30—35 résztve­vővel augusztus 14-től 23-ig speciális olvasótábor kezdő­dik, melynek sajátossága, hogy gimnáziumi, szakközép­iskolai és szakmunkásképző intézeti fiatalok együttesen vesznek részt a táborozáson. Dombrádon a kialakult szo- ~kás szerint, a kisvárdai járá­si hivatal és könyvtár, vala­mint a dombrádi köz­ségi könyvtár rendezésében augusztus első felében mező- gazdasági és ipari üzemek fiataljai kapnak helyet az ol­vasótáborban. Az üzemek, vállalatok anyagi hozzájáru­lással segítik a tábor fenn­tartását. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága megkereste a megyei üzemeket, intézmé­nyeket, hogy támogatást kér­jen az olvasótáborok fenntar­tásához. Ennek eredménye­ként a TESZÖV, a gumigyár, a konzervgyár, a papírgyár és a KIOSZ összesen 30 ezer forinttal járultak hozzá az ol­vasótáborok költségeinek fe­dezéséhez. A táborok programjában az idén elsősorban a klasszikus és mai magyar irodalommal való ismerkedés szerepel, elő­adások hangzanak el az ol­vasás művészetéről, a me­gye irodalmi hagyományai­ról, a képzőművészetről, az ifjúsági irodalomról, illemta­ni kérdésekről. Játékos ve­télkedők, irodalmi kirándulá­sok és egyéb rendezvények teszik színesebbé a táborok programját. Népfront­alapítvány A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága alapítványt létesített minden évben két társadalmi munkás részére, akik a kiemelkedő honisme­reti tevékenységük jutalma­ként részt vehetnek díjmen­tesen a nyíregyházi nyári egyetemen. Költségeiket a népfrontbizottság fedezi az alapítványból, s elsősorban azok számára biztosítják ezt a lehetőséget, akik a nép­frontbizottságok mellett mű­ködő honismereti tevékeny­ségüket kiemelkedően végzik. Elvitték Nyolc hónapja eltűn­tek a KRESZ-táblák a kisvárdai Vár utcai köz­lekedési parkból. A táb­lákat egyik napról a má­sikra elvitték, azzal az indokkal, hogy átfestik őket. A városi tanács költségvetési üzeme a múlt év őszétől (!) festi is. A közlekedési park viszont üresen árválko­dik, s a táblák híján az iskolások nem gyakorol­hatják itt a közúti köz­lekedés szabályait. Az a kérdés: vajon meddig tart még a fes­tés, s mikor használhat­juk újból a közlekedési parkot? (vincze) rékpárján lévő táskájából elővett egy konyhakést és fe­nyegetni kezdte az egész csa­ládot. Sógora egy karót fo­gott, de Kemény csak akkor kezdett hátrálni, amikor a szomszédok is összegyűltek a nagy lármára. Kemény Lász­lót visszaesőként elkövetett garázdaságban mondta ki bűnösnek a bíróság, s ezért 7 hónap fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. Á NEMZETI PARK PEREMÉN Élet a Fehér-sziken Hit írnak a Vásárlók könyvébe ? Félretették a sört... A férfi sört akart venni. Nincs — hangzott az eladó válasza. A raktárból viszont éppen akkor hordtak ki egy kocsiba több ládával. A férfi a Vá­sárlók könyvét kérte ... Április 1-től a Vásárlók könyve áll a fogyasztók ren­delkezésére. Eredeti célja: a hiányosságok mellett a fo­gyasztók javaslatai, vélemé­nye is helyt kapnak benne. Mennyire élnek ezzel a lehe­tőséggel a vevők, s ugyanak­kor mennyire veszik komo­lyan ezeket a bejegyzéseket az üzlet és a vállalati köz­pontok vezetői? Ezt vizsgál­ták a napokban Nyíregyhá­zán a kereskedelmi társadal­mi ellenőrök. Az említett „sörvásár” az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat 4. számú Rákóczi ut­cai boltjában történt. A Vá­sárlók könyvében lévő be­jegyzésre az üzletvezető azt válaszolta: 240 üveg sört (!) és 120 üveg kólát (!) félretet­tek valakinek, ezt már előző­leg kifizették. Erre viszont nem lehet hivatkozni áz el­adónak. .. Az első betelt A Vásárlók könyvéből már a másodikat kezdték meg a Hotel Szabolcs éttermében. A bejegyzések közt az idén az elismerő sorok adják a több­séget. A legtöbben a lassú ki­szolgálást sérelmezték. K. L. azt reklamálta, hogy a szállo­da presszójában rossz volt az egyik szék, s míg a másik asz­taltól hozott helyette egy jót, levert néhány pohár konya­kot. Az elszámolásnál a ko­nyak árát meg kellett fizet­nie, a poharakét nem. Vá­laszként — egy udvarias le­vél kíséretében — elküldték neki 66 forintot. Az üzletve­zető a saját számlájukra írta a kárt, mivel a vendégnek egyébként nem kellett volna székért mennie... Javaslatokat is tartalmaz a Vásárlók könyve a Szabolcs­ban. A néhány hónapja pró­baként indított discoműsor után Nádasi Viktória azt írta be a könyvbe, jó lenne, ha rendszeresen szerveznének ilyen programokat, mert kü­lönösen télen kevés jó mű­sor között válogathatnak a fiatalok. A sikeres discoprog- ram után a szálloda vezetői is tervezik a folytatást. A bejegyzések sok mindent elárulnak a panasztevőről is. Jó néhány akad köztük, ame­lyet dülöngélő sorokban, kis és nagy betűkből tákoltak össze. A felszolgálók már lát­ják, ittas emberről van szó S a legtöbb esetben azt sérel­mezik, hogy már nem akar­ják őket szeszes itallal kiszol­gálni. Néhány nap múlva kapják az udvarias választ: az ön társaságában levő sze­mélyek ittas állapotban vol­tak, ezért nem szolgálhattuk ki Önöket. A legtöbben ilyen­kor — már kijózanodva — nem is reklamálnak többet... Az ellenőrök visszatértek Sok ilyen bejegyzést tar­talmaz a nyíregyházi Alkot­mány Halászati Termelőszö­vetkezet Halászcsárdájában a Vásárlók könyve. Az ellen­őrök viszont másodszor is azt tapasztalták, a könyvet nem függesztették ki, írószer sem volt hozzá. Az egyik bejegy­zést Halasy-Nagy Endre tet­te. Furcsának találja, hogy az Állami Ifjúsági Bizottság kedvezményes utalványát itt nem fogadják el, noha az egész országban érvényes, így készpénzzel, jóval töb­bet kellett fizetniük. A pa­naszt továbbították központ­jukba, a szövetkezet elnöké­hez. A válaszban elnézést kértek a fiataloktól, mivel itt még akkor látták először azt az étkezési utalványt. Kér­ték, küldjenek utalványt, s visszaküldik helyette a pénzt. Válasz azonban nem érkezett erre Budapestről... Talán nem tudják... A kereskedelmi ellenőrök több olyan üzletet találtak, — például baromfibolt, zöldsége bolt, magán rövidáru-keres­kedő — ahol egyetlen sort sem írtak a Vásárlók köny­vébe. Talán nem is tudják, hogy nemcsak az élelmiszer- boltokban és az éttermekben lehet használni ezt a füze- tecskét. S azt is vizsgálják: a vállalatok hogyan intézik el a hozzájuk címzett panaszt, kérést, véleményt. , Tóth Kornélia A Tiszavasvári határában lévő Fehér-szik 165 hektáros területe része a hortobágy: Nemzeti Parknak. Rendkívül gazdag élővilága van, s rit­ka madarak fészkelőhelye ta­lálható a sással, náddal be­nőtt vízperemen. Ilyenkor nyári időben különösen pezs­gő az élet a vizen és a víz szélén. A kikelt fiókáktól hangos a táj, s az algákban gazdiig vizen csapatostól úsz­nak a vadkacsák, azok leg­különbözőbb fajtái. A Fehér-szik védett terü­let. Egy része az országúiról is látható. Ha valaki többel szeretne megtudni róla, úgy a tó menti ösvényen csende­sen haladva körbesétálhatja a vizet. Egy magaslest is ta­lálunk a parton. Ezt a mada­rászok építették. A tiszavas­vári Herman Ottó madártani csoport tagjai folytatnak itt rendszeres megfigyeléseket. A Fehér-szik területén ta­lálható gulipán, fészkelőhe­lye is van i(t Bölömbika, ví­zityúk, vadrécék sokasága, vízipocok, róka és vadmacska él ezen a vidéken. A tóban hal nincs, vize szódás. A megfigyelések szerint a Fe­hér-szik területén öt száraz évet öt vizes követ. Ilyenkor a vízszint magas, s a szél bi­zony magas hullámokat bor­zol a tó felszínén. A Nyír­egyházától alig 20 percnyire lévő Fehér-szik érdekes lát­nivalót kínál a térmészet- kedvelőknek. <b)

Next

/
Thumbnails
Contents