Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

1978. május 11. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Á munka fokmérője Veszik, mint a cukrát □ elendő árukra mondják: veszik, mint a cukrot. Ér­tékmérője ez a megállapítás annak, hogy a vá­sárlók között népszerű dologról van szó, feltehetően a minőségével sincs baj, mi több, esetleg újszerűségével megelőzi a versenyben hasonló társait. Mindez egyre több szabolcsi termékre elmondható. Tudunk ruhákról, cipőkről, amelyek az exportra ké­szített tétel tartalékaként megmaradtak, hogy aztán Nyír­egyházán vagy Budapesten szinte percek alatt elkapkod­ják őket. De említhetünk olyan prózai dolgot is, mint á feldolgozott baromfi. Kisvárdán ugyanis olyan terméke­ket indítottak útnak, amellyel a dollár elszámolású ex­portunk növekedett. Az előbbi állításnak az ellenkezőjére szintén sorol­hatunk példákat. Vannak ugyanis olyan üzemek, ahol, hogy finoman fogalmazzunk, kissé figyelmetlenek voltak valamilyen szempontból a termelésben részt vevők, az eladással foglalkozók, ök a rengeteg reklamációért fog­hatták a fejüket. A konzervgyárból például kiment olyan szállítmány, ahol az uborka csikorgott a fogak alatt, íze­lítőt adva a szabolcsi homokból is. A Szatmár Bútor­gyárból útnak indultak olyan garnitúrák, amelyek egyre kevésbé feleltek meg a vásárlók ízlésének, ezért az üz­letek raktáraiban maradtak. De emlékezhetünk arra is, amikor napirenden volt a sok panasz a tejfelre, a gyor­san összemenő tejre. Mondhatnánk, hogy mindez már a múlté. A legtöbb üzemben igyekeznek úgy termelni, olyan termékeket elő­állítani, amelyek megnyerik a vásárlók tetszését, ame­lyeknek a minőségével nincs baj. S ezzel elértünk ahhoz a szóhoz, amely egyre nagyobb jelentőséget kap. Minő­ség, mondjuk, s ezen egy kicsit túlmenve tetszetős ter­mékre, kelendő árura gondolunk. Ugyanis egyre több azoknak az üzemeknek a száma, ahol nem elegendő ma már egyszerűen többet termelni, hanem a vevők igencsak megnézik a minőséget, netán mástól vásárolnak, ha az­zal nincsenek megelégedve. Különösen így van ez az ex­portra kerülő termékeknél, de a hazai fogyasztók igénye is egyre jobban növekszik. Nem véletlen, hogy túllépünk a pusztán mennyiségi szemléleten. Ez már bizonyos fajta fejlettséget jelent, feltételezi akár a versenyt is. Ahhoz pedig, hogy ebben a versenyben helyt tudjunk állni, több intézkedésre van szükség. Lehet egyszerűen szigorítani a technológiai fe­gyelmet, változást hozhat új, korszerűbb termelőberen­dezések üzembehelyezése, mint a tejiparnál, vagy a mun­kások képzettségének, gyakorlottságának növekedése, amire példa a MOM, az Izzó szabolcsi gyára, ahol már a törzsgyárral azonos hibaszázalékkal dolgoznak. □ minőségi termelés egyre inkább fokmérőjévé válik a tevékenységnek. Benne van ebben az el­avult, korszerűtlenné vált gyártmányok helyett a mai kornak jobban megfelelő áruk előállítása épp úgy, mint a megbízható színvonal, a minden piacon eladható áru. Aki ma selejtet gyárt, rossz minőségű terméket állít elő, az a saját bőrén, a vállalat, szövetkezet veszteségén érzi, hogy ennek nincs létjogosultsága. L. B. Már tizenhatezren... Újabb 74 szocialista brigád a termelőszövetkezetekben Elektronikus javító­műhely Az Irodagéptechnika Vállalat nyíregyházi szervizének elektronikus javítóműhelyében bo­nyolult ügyviteltechnikai gépek karbantartását és javítását végzik. Képűn­kön: Tamás István mű­szerész automata szám­lázógép javításán dolgo­zik. kísérlet kyIrmihálydiban Csirke fólia A szocialista brigádok és a bennük dolgozó tagok száqna évről évre növekszik a ter­melőszövetkezetekben is. A múlt évben 835 brigád dolgo­zott a termelőszövetkezetek­ben, az idén már 909 brigád­ban 16 ezer tagot számlál­nak. A 74 új brigádból 23-at szövetkezetekben dolgozó nők, 16-ot pedig fiatalok ala­kítottak. Ezzel a női brigádok 211-re, a tagok száma pedig 4200 fölé emelkedett. Újabb területen, a szövetkezeti al­kalmazottak körében is hódít a szocialista brigádmozgalom. Az év elején a szocialista címért 33 alkalmazotti bri­gád 474 taggal látott munká­hoz. Megyénkben a legmagasabb kitüntetést, a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja címet egy termelőszövetkeze­ti brigád érte el eddig. A Szakma Kiváló Brigádja címmel kettő, a Termelőszö­vetkezet Kiváló Brigádja címmel 30 kollektíva dicse­kedhet. Több mint 650 azok­nak a brigádoknak a száma, amelyek arany-, ezüst-, bronz-, zöldkoszorús, illetve okleveles címmel rendelkez­nek. A megye termelőszövet­kezeteiben dolgozó 909 bri­gádból jelenleg 213 még a szocialista cím elnyeréséért küzd. Ágazatonként legnagyobb számmal a gépszerelők, trak­torosok, növénytermesztők és melléküzemági dolgozók vesz­nek részt a mozgalomban. Ebben a négy ágazatban a szocialista brigádtagoknak több mint fele dolgozik. Je­lentős számú brigád dolgozik a szarvasmarha-tenyésztés­ben és a kertészetben is. Legdinamikusabban a mel­léküzemági brigádok száma növekszik, míg 1977-ben 79, 1978 elején már 112 szocialis­ta brigád dolgozott mellék­üzemágakban. Növekvő ten­denciájú az állattenyésztés­ben, a kertészetben és a zöld­ségtermesztésben dolgozó brigádok száma is. Ezzel el­lentétben csökkent a nö­vénytermesztő brigádok szá­ma — átveszi szerepüket a gép. A 372-es számú ügyvédi munkaközösségen Krompa- csek Ede ügyvéd megkérdez­te az új ügyfelétől? — Miért akar elválni? — Egy szóval felelhetek. Hal! — Hát ezt hogy értsem? — Ügy, hogy a férjem, amikor még vőlegény volt, nem árulta el, hogy szenve­délyes horgász. A mézeshe­tek után azt követelte, hogy minden szabad időnket a víz partján töltsük el. — Maga is horgászott? — Csak néztem őt. Rette­netesen úntam az egészet, meg is mondtam neki, de mindig unszolt, hogy men­jek vele. Azt állította, hogy szerencsét hozok, ha vele va­gyok, mert akkor jobban ha­rapnak a halak. De ha egy szót szóltam, ha kérdeztem valamit, rámkiáltott, hogy ne zavarjam el a halakat. Ha nagy pontyot remélt, izga­Az mindenki számára ter­mészetes, hogy a zöldség és más palántákat fóliasátrak­ban nevelik. Ma már azon sem akad meg senki sem, hogy a fóliát az élet szinte minden területén használják. A nyírmihálydi Üj Élet Tér. melőszövetkezetben azonban új módszerrel kísérleteznek: fóliasátorban nevelik napos kortól egészen a vágósúlyig a csirkéket. Tavaly kezdték A termelőszövetkezet a kisvárdai baromfifeldolgozó elkészülte előtt Debrecenbe szállította a csirkéket. Egy átadás alkalmával találko­zott Tálas György főagronó- mus az egyik Csongrád me­gyei kollégájával. — Első hallásra megtet­szett a fóliás csirkenevelés — kezdi a beszélgetést a fő- agronómus. — Érdekelt az ötlet, elmentem megnézni. Másra, sokkal komolyabb épületekre számítottam. Ehe­lyett egyszerű, favázas fólia­sátrak fogadtak. Tanulmá­nyoztuk az új eljárást, költ­ségszámításokat végeztünk és elhatároztuk, mi is meg­próbáljuk — kísérletképpen fólia alatt tartani a csirké­ket. Mindez tavaly történt. Ősszel már álltak a sátrak és megérkeztek az első „kí­sérleti csirkék”. Az ered­mény várakozáson felüli volt. A dupla falú fóliasátrat egy dohányszárító-berende- zéssel fűtötték. A csirkék ugyanúgy fejlődtek, mint a hagyományos tartásmód ese­tében, az elhullás is hasonló volt, a nyereség is úgy ala­tottabb volt, mint a nászéj­szakán. Egy vasárnap meg­kérdeztem tőle: „Én, vagy a hal?” A pontyot választotta. Hát ezért válók. Nem akarok a vízparton megöregedni. Hogy nekem milyen balsze­rencsém van a házasságaim­mal! — Hogyan? Már volt egy válópere? — Kettő. — Szóval ez a harmadik. Most mondja el szépen, mi­ért vált el már kétszer. — Melyikkel kezdjem? — Teljesen mindegy. Szá­moljunk talán visszafelé, mint az űrhajózásnál. Kezdje a másodikkal. — Na jó! Ép testben, ép lélek. kult, ahogy várták. Ebben az évben már kora tavasztól kezdve fólia alatt vannak a csirkék. — Márciustól november végéig nyugodtan tarthatjuk az új körülmények között a baromfit — folytatja Tálas György. — A szövetkezetben jelenleg négy sátorban folyik a nevelés, a technológiai be­rendezésekkel együtt — vil­lany, vízvezeték-építés — alig több, mint félmillió fo­rintba került. Egy sátor mindössze harmincötezer fo. rint és a hasznos alapterülete kilencszáz négyzetméter. A dohányszárítót ősszel rendel­tetésének megfelelően hasz­náljuk. Helyette megfelel a kisebb teljesítményű takar­mányszárító is. Háromszázötvenezer csirke Egy sátorban közel hetven­ezer baromfit helyeznek el. A tartástechnológia változat­lan, csak a körülmények má. sok. — Ebben az évben három­százötvenezer csirkét, azaz negyven, negyvenöt vagont tervezünk átadni a kisvárdai baromfifeldolgozónak — kapcsolódik a beszélgetésbe Kereki Tibor, a szövetkezet párttitkára. — Ezenkívül a hagyományos épületekben mintegy százezer csirkét tar­tunk, s ezekkel együtt az éves termelésünk megközelí. ti a hatvan vagont. Eddig az öt rotációból egyet már át is adtunk. Elégedettek vagyunk. Hetvenkétezer csirke a fó­liasátor alól fóliazaoskókba került. Ennek az árbevétele — Ez olyan rövidítés, mint a hal? — mosolygott az ügy­véd. — Körülbelül. Lajos, há­zasságunk második hónapjá­ban szenvedélyes turista lett. Minden hét végét a hegyek­ben töltöttük. Előbb a budai hegyekkel kezdtük, azután jött Dobogókő, meg a többi nagyobb hegy. Lajos azt állí­totta: a turizmus fél egész­ség. Persze, a jó levegő nem rossz, de minden héten izom­láz, egészen szerdáig, az egy kicsit sok volt nekem. Addig veszekedtünk a hosszú túrák miatt, amíg egy rövid túrát tettünk a Pozsonyi úttól, egé­szen a Markó utcai bírósá­gig­— És az első számú válás? alatt több, mint kétmillió forint volt, a tiszta nyereség pedig elérte a negyedmillió forin­tot. Ez egy csirkére számítva pontosan 3,12 forint. Az egy kilogramm élősúlyra számí­tott tákarmányfelhasználás két és fél kilogramm. — A számok kedvezőek és biztatóak — állapítja meg Kereki Tibor. — Éves vi­szonylatban egymillió-két. százezer forintos nyereséget tervezünk. Az eddigiek sze. rint egy kevéssel még több is lehet. Jelentkeznek az érdeklődők Az előjelek kedvezőek, s remélik ebben az évben kellő tapasztalatot is szereznek. Már több gazdaságból érdek­lődtek Nyírmihálydiban a fólia alatt tartott csirke felől, azonban ők még várnak a propagálással. Nem azért mintha féltenék az új mód­szert, hanem legalább egy év szükséges ahhoz, hogy meg­felelő eredményt érjenek el. Ügy tervezik, ha beválik a fóliás csirkenevelés félmillió­ra emelik fel a baromfiállo­mányt. — Eddig minden úgy ala­kult, ahogyan vártuk — mondja befejezésképpen Tá­las György. — A költségeket az sem növeli, hogy a külső fóliaborítást évente cserélni kell. Azonban meg kell bir­kóznunk még a nyárral, s véglegesen ez dönti el, áll-e vagy bukik a kísérletünk. Hiszen a cél, hogy egyszerű eszközökkel jövedelmezően állítsuk elő a csirkét. — Sakk. Én csak dominóz­ni szerettem, de az első fér­jem megtanított a sakk rej­telmeire. Elég jól játszottam, de Béla mindig megmattolt. Arra akart rávenni, hogy ta­nulmányozzam a sakkfelad­ványokat: nem voltam méltó ellenfele. Én szerettem volna szombaton és vasárnap mást csinálni. Például kiülni vele a szigeti nagyszálló teraszá­ra, de mindig csak sakkra gondolt. Mondtam neki, hogy én nem akarom megnyerni a világbajnokságot, sakkozzon mással. Így lett aztán váló­per a sok vita vége. — Szóval: hal, — hegy, — sakk. Na, majd szerkesztek egy jó bontóperi beadványt, de a horgászáson kívül még ki kell találnunk valamit. — Várjon csak, ügyvéd úr. Volt még egy hobbyja. A szobatorna. Nekem is tor­násznom kellett, hiába mondtam neki, hogy az isko­lában is fel voltam mentve. Nyugdíj — időben Az ember idővel elfárad, pihenésre, nyugalomra vágyik. Ma hazánkban a nőknél ötvenöt, a férfiak­nál hatvan év a nyugdíj- korhatár. Három évvel ez­előtt, 1976-ig a termelő­szövetkezeti tagok öt év­vel dolgoztak többet az ipari munkásoknál és al­kalmazottaknál, amíg nyugdíjba mehettek. Az új nyugdíjtörvény értelmé­ben 1980-ig a termelőszö­vetkezeti parasztság kor­határát is csökkentik, s így eléri a már említett öt­venöt, illetve hatvan évet. A legtöbb termelőszö­vetkezetben eddig az volt a gyakorlat, hogy a nyug­díjat az utolsó pillanatban kezdték intézni a tagok­nak. így fordulhatott elő több esetben az, hogy a nyugdíjba ment dolgozó már nem kapott fizetést, de a nyugdíját még nem folyósították, mert a szol­gálati éveket nem gyűjtöt­ték időben össze. A jövő­ben ilyen már nem for­dulhat elő, ugyanis együtt­működési megállapodást kötött a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége a SZOT Társa­dalombiztosítási megyei Igazgatósággal. Eszerint amelyik tag eléri a nyug­díjkorhatárt, annak a me­gyei igazgatóság szakem­berei segítséget nyújtanak, hogy minél kevesebb utánjárással járjon a le­dolgozott évek összegyűj­tése. Ezzel lerövidül, il­letve teljesen megszűnik az ellátatlan idő is. A hasznos kezdeménye­zést még azzal is segítik, hogy a társadalombiztosí­tási megyei igazgatóság rendszeres felmérést végez két évre előre a nyugdíj­ba készülők számáról, (sb) Az illetékes válaszol Egyik levélírójuk javasolta, a Béke moziban a hibás lám­pát cseréljük ki, mert felte­hetően ez okozza a nézők sze­mének a megfájdulását egy- egy film megtekintése után. A cikk megjelenését köve­tően műszerészeink műszere­sen bemérték az áramhullá­mosságot és a fényerőt, sőt az előadáson is figyelték, megállapítható-e a jelzett hi­ba. A képremegésre okot adó hibát nem találtak. Egy 300 üzemórás izzót — kis­mértékű feketedés miatt — lecseréltünk, de ez nem lehet oka a jelzett hibának. Szabolcs-Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat Nyíregyháza Ugranom kellett. Már negy­ven centire vittem, de mond­hatom kimerültem. — Negyven centis magas­ság, még szobában se nagy eredmény. — Ki beszél magasságról? Távolba ugrottam negyven centit Az ajtótól a fotelig. Akkor beleroskadtam és ve­szekedtünk. — Valóban balszerencséje volt mind a három házas­sággal. Ilyen csinos nő és há­rom válás! — Valóban csinosnak ta­taiéi? — Hogyne. Nagyon. —«Bocsánat a kérdésért, ön nős, kedves ügyvéd úr? — Hogy én? Neem — — ijedt meg az ügyvéd. — Na, ne féljen, nem aka­rom megkérni a kezét. — Maga úgysem jönne hozzám asszonyom, én ugyan­is — szabad időmben — vi­torlázórepülő vagyok. Palásti László Sipos Béla A harmadik válóper

Next

/
Thumbnails
Contents