Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-11 / 109. szám
1978. május 11. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Á munka fokmérője Veszik, mint a cukrát □ elendő árukra mondják: veszik, mint a cukrot. Értékmérője ez a megállapítás annak, hogy a vásárlók között népszerű dologról van szó, feltehetően a minőségével sincs baj, mi több, esetleg újszerűségével megelőzi a versenyben hasonló társait. Mindez egyre több szabolcsi termékre elmondható. Tudunk ruhákról, cipőkről, amelyek az exportra készített tétel tartalékaként megmaradtak, hogy aztán Nyíregyházán vagy Budapesten szinte percek alatt elkapkodják őket. De említhetünk olyan prózai dolgot is, mint á feldolgozott baromfi. Kisvárdán ugyanis olyan termékeket indítottak útnak, amellyel a dollár elszámolású exportunk növekedett. Az előbbi állításnak az ellenkezőjére szintén sorolhatunk példákat. Vannak ugyanis olyan üzemek, ahol, hogy finoman fogalmazzunk, kissé figyelmetlenek voltak valamilyen szempontból a termelésben részt vevők, az eladással foglalkozók, ök a rengeteg reklamációért foghatták a fejüket. A konzervgyárból például kiment olyan szállítmány, ahol az uborka csikorgott a fogak alatt, ízelítőt adva a szabolcsi homokból is. A Szatmár Bútorgyárból útnak indultak olyan garnitúrák, amelyek egyre kevésbé feleltek meg a vásárlók ízlésének, ezért az üzletek raktáraiban maradtak. De emlékezhetünk arra is, amikor napirenden volt a sok panasz a tejfelre, a gyorsan összemenő tejre. Mondhatnánk, hogy mindez már a múlté. A legtöbb üzemben igyekeznek úgy termelni, olyan termékeket előállítani, amelyek megnyerik a vásárlók tetszését, amelyeknek a minőségével nincs baj. S ezzel elértünk ahhoz a szóhoz, amely egyre nagyobb jelentőséget kap. Minőség, mondjuk, s ezen egy kicsit túlmenve tetszetős termékre, kelendő árura gondolunk. Ugyanis egyre több azoknak az üzemeknek a száma, ahol nem elegendő ma már egyszerűen többet termelni, hanem a vevők igencsak megnézik a minőséget, netán mástól vásárolnak, ha azzal nincsenek megelégedve. Különösen így van ez az exportra kerülő termékeknél, de a hazai fogyasztók igénye is egyre jobban növekszik. Nem véletlen, hogy túllépünk a pusztán mennyiségi szemléleten. Ez már bizonyos fajta fejlettséget jelent, feltételezi akár a versenyt is. Ahhoz pedig, hogy ebben a versenyben helyt tudjunk állni, több intézkedésre van szükség. Lehet egyszerűen szigorítani a technológiai fegyelmet, változást hozhat új, korszerűbb termelőberendezések üzembehelyezése, mint a tejiparnál, vagy a munkások képzettségének, gyakorlottságának növekedése, amire példa a MOM, az Izzó szabolcsi gyára, ahol már a törzsgyárral azonos hibaszázalékkal dolgoznak. □ minőségi termelés egyre inkább fokmérőjévé válik a tevékenységnek. Benne van ebben az elavult, korszerűtlenné vált gyártmányok helyett a mai kornak jobban megfelelő áruk előállítása épp úgy, mint a megbízható színvonal, a minden piacon eladható áru. Aki ma selejtet gyárt, rossz minőségű terméket állít elő, az a saját bőrén, a vállalat, szövetkezet veszteségén érzi, hogy ennek nincs létjogosultsága. L. B. Már tizenhatezren... Újabb 74 szocialista brigád a termelőszövetkezetekben Elektronikus javítóműhely Az Irodagéptechnika Vállalat nyíregyházi szervizének elektronikus javítóműhelyében bonyolult ügyviteltechnikai gépek karbantartását és javítását végzik. Képűnkön: Tamás István műszerész automata számlázógép javításán dolgozik. kísérlet kyIrmihálydiban Csirke fólia A szocialista brigádok és a bennük dolgozó tagok száqna évről évre növekszik a termelőszövetkezetekben is. A múlt évben 835 brigád dolgozott a termelőszövetkezetekben, az idén már 909 brigádban 16 ezer tagot számlálnak. A 74 új brigádból 23-at szövetkezetekben dolgozó nők, 16-ot pedig fiatalok alakítottak. Ezzel a női brigádok 211-re, a tagok száma pedig 4200 fölé emelkedett. Újabb területen, a szövetkezeti alkalmazottak körében is hódít a szocialista brigádmozgalom. Az év elején a szocialista címért 33 alkalmazotti brigád 474 taggal látott munkához. Megyénkben a legmagasabb kitüntetést, a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja címet egy termelőszövetkezeti brigád érte el eddig. A Szakma Kiváló Brigádja címmel kettő, a Termelőszövetkezet Kiváló Brigádja címmel 30 kollektíva dicsekedhet. Több mint 650 azoknak a brigádoknak a száma, amelyek arany-, ezüst-, bronz-, zöldkoszorús, illetve okleveles címmel rendelkeznek. A megye termelőszövetkezeteiben dolgozó 909 brigádból jelenleg 213 még a szocialista cím elnyeréséért küzd. Ágazatonként legnagyobb számmal a gépszerelők, traktorosok, növénytermesztők és melléküzemági dolgozók vesznek részt a mozgalomban. Ebben a négy ágazatban a szocialista brigádtagoknak több mint fele dolgozik. Jelentős számú brigád dolgozik a szarvasmarha-tenyésztésben és a kertészetben is. Legdinamikusabban a melléküzemági brigádok száma növekszik, míg 1977-ben 79, 1978 elején már 112 szocialista brigád dolgozott melléküzemágakban. Növekvő tendenciájú az állattenyésztésben, a kertészetben és a zöldségtermesztésben dolgozó brigádok száma is. Ezzel ellentétben csökkent a növénytermesztő brigádok száma — átveszi szerepüket a gép. A 372-es számú ügyvédi munkaközösségen Krompa- csek Ede ügyvéd megkérdezte az új ügyfelétől? — Miért akar elválni? — Egy szóval felelhetek. Hal! — Hát ezt hogy értsem? — Ügy, hogy a férjem, amikor még vőlegény volt, nem árulta el, hogy szenvedélyes horgász. A mézeshetek után azt követelte, hogy minden szabad időnket a víz partján töltsük el. — Maga is horgászott? — Csak néztem őt. Rettenetesen úntam az egészet, meg is mondtam neki, de mindig unszolt, hogy menjek vele. Azt állította, hogy szerencsét hozok, ha vele vagyok, mert akkor jobban harapnak a halak. De ha egy szót szóltam, ha kérdeztem valamit, rámkiáltott, hogy ne zavarjam el a halakat. Ha nagy pontyot remélt, izgaAz mindenki számára természetes, hogy a zöldség és más palántákat fóliasátrakban nevelik. Ma már azon sem akad meg senki sem, hogy a fóliát az élet szinte minden területén használják. A nyírmihálydi Üj Élet Tér. melőszövetkezetben azonban új módszerrel kísérleteznek: fóliasátorban nevelik napos kortól egészen a vágósúlyig a csirkéket. Tavaly kezdték A termelőszövetkezet a kisvárdai baromfifeldolgozó elkészülte előtt Debrecenbe szállította a csirkéket. Egy átadás alkalmával találkozott Tálas György főagronó- mus az egyik Csongrád megyei kollégájával. — Első hallásra megtetszett a fóliás csirkenevelés — kezdi a beszélgetést a fő- agronómus. — Érdekelt az ötlet, elmentem megnézni. Másra, sokkal komolyabb épületekre számítottam. Ehelyett egyszerű, favázas fóliasátrak fogadtak. Tanulmányoztuk az új eljárást, költségszámításokat végeztünk és elhatároztuk, mi is megpróbáljuk — kísérletképpen fólia alatt tartani a csirkéket. Mindez tavaly történt. Ősszel már álltak a sátrak és megérkeztek az első „kísérleti csirkék”. Az eredmény várakozáson felüli volt. A dupla falú fóliasátrat egy dohányszárító-berende- zéssel fűtötték. A csirkék ugyanúgy fejlődtek, mint a hagyományos tartásmód esetében, az elhullás is hasonló volt, a nyereség is úgy alatottabb volt, mint a nászéjszakán. Egy vasárnap megkérdeztem tőle: „Én, vagy a hal?” A pontyot választotta. Hát ezért válók. Nem akarok a vízparton megöregedni. Hogy nekem milyen balszerencsém van a házasságaimmal! — Hogyan? Már volt egy válópere? — Kettő. — Szóval ez a harmadik. Most mondja el szépen, miért vált el már kétszer. — Melyikkel kezdjem? — Teljesen mindegy. Számoljunk talán visszafelé, mint az űrhajózásnál. Kezdje a másodikkal. — Na jó! Ép testben, ép lélek. kult, ahogy várták. Ebben az évben már kora tavasztól kezdve fólia alatt vannak a csirkék. — Márciustól november végéig nyugodtan tarthatjuk az új körülmények között a baromfit — folytatja Tálas György. — A szövetkezetben jelenleg négy sátorban folyik a nevelés, a technológiai berendezésekkel együtt — villany, vízvezeték-építés — alig több, mint félmillió forintba került. Egy sátor mindössze harmincötezer fo. rint és a hasznos alapterülete kilencszáz négyzetméter. A dohányszárítót ősszel rendeltetésének megfelelően használjuk. Helyette megfelel a kisebb teljesítményű takarmányszárító is. Háromszázötvenezer csirke Egy sátorban közel hetvenezer baromfit helyeznek el. A tartástechnológia változatlan, csak a körülmények má. sok. — Ebben az évben háromszázötvenezer csirkét, azaz negyven, negyvenöt vagont tervezünk átadni a kisvárdai baromfifeldolgozónak — kapcsolódik a beszélgetésbe Kereki Tibor, a szövetkezet párttitkára. — Ezenkívül a hagyományos épületekben mintegy százezer csirkét tartunk, s ezekkel együtt az éves termelésünk megközelí. ti a hatvan vagont. Eddig az öt rotációból egyet már át is adtunk. Elégedettek vagyunk. Hetvenkétezer csirke a fóliasátor alól fóliazaoskókba került. Ennek az árbevétele — Ez olyan rövidítés, mint a hal? — mosolygott az ügyvéd. — Körülbelül. Lajos, házasságunk második hónapjában szenvedélyes turista lett. Minden hét végét a hegyekben töltöttük. Előbb a budai hegyekkel kezdtük, azután jött Dobogókő, meg a többi nagyobb hegy. Lajos azt állította: a turizmus fél egészség. Persze, a jó levegő nem rossz, de minden héten izomláz, egészen szerdáig, az egy kicsit sok volt nekem. Addig veszekedtünk a hosszú túrák miatt, amíg egy rövid túrát tettünk a Pozsonyi úttól, egészen a Markó utcai bíróságig— És az első számú válás? alatt több, mint kétmillió forint volt, a tiszta nyereség pedig elérte a negyedmillió forintot. Ez egy csirkére számítva pontosan 3,12 forint. Az egy kilogramm élősúlyra számított tákarmányfelhasználás két és fél kilogramm. — A számok kedvezőek és biztatóak — állapítja meg Kereki Tibor. — Éves viszonylatban egymillió-két. százezer forintos nyereséget tervezünk. Az eddigiek sze. rint egy kevéssel még több is lehet. Jelentkeznek az érdeklődők Az előjelek kedvezőek, s remélik ebben az évben kellő tapasztalatot is szereznek. Már több gazdaságból érdeklődtek Nyírmihálydiban a fólia alatt tartott csirke felől, azonban ők még várnak a propagálással. Nem azért mintha féltenék az új módszert, hanem legalább egy év szükséges ahhoz, hogy megfelelő eredményt érjenek el. Ügy tervezik, ha beválik a fóliás csirkenevelés félmillióra emelik fel a baromfiállományt. — Eddig minden úgy alakult, ahogyan vártuk — mondja befejezésképpen Tálas György. — A költségeket az sem növeli, hogy a külső fóliaborítást évente cserélni kell. Azonban meg kell birkóznunk még a nyárral, s véglegesen ez dönti el, áll-e vagy bukik a kísérletünk. Hiszen a cél, hogy egyszerű eszközökkel jövedelmezően állítsuk elő a csirkét. — Sakk. Én csak dominózni szerettem, de az első férjem megtanított a sakk rejtelmeire. Elég jól játszottam, de Béla mindig megmattolt. Arra akart rávenni, hogy tanulmányozzam a sakkfeladványokat: nem voltam méltó ellenfele. Én szerettem volna szombaton és vasárnap mást csinálni. Például kiülni vele a szigeti nagyszálló teraszára, de mindig csak sakkra gondolt. Mondtam neki, hogy én nem akarom megnyerni a világbajnokságot, sakkozzon mással. Így lett aztán válóper a sok vita vége. — Szóval: hal, — hegy, — sakk. Na, majd szerkesztek egy jó bontóperi beadványt, de a horgászáson kívül még ki kell találnunk valamit. — Várjon csak, ügyvéd úr. Volt még egy hobbyja. A szobatorna. Nekem is tornásznom kellett, hiába mondtam neki, hogy az iskolában is fel voltam mentve. Nyugdíj — időben Az ember idővel elfárad, pihenésre, nyugalomra vágyik. Ma hazánkban a nőknél ötvenöt, a férfiaknál hatvan év a nyugdíj- korhatár. Három évvel ezelőtt, 1976-ig a termelőszövetkezeti tagok öt évvel dolgoztak többet az ipari munkásoknál és alkalmazottaknál, amíg nyugdíjba mehettek. Az új nyugdíjtörvény értelmében 1980-ig a termelőszövetkezeti parasztság korhatárát is csökkentik, s így eléri a már említett ötvenöt, illetve hatvan évet. A legtöbb termelőszövetkezetben eddig az volt a gyakorlat, hogy a nyugdíjat az utolsó pillanatban kezdték intézni a tagoknak. így fordulhatott elő több esetben az, hogy a nyugdíjba ment dolgozó már nem kapott fizetést, de a nyugdíját még nem folyósították, mert a szolgálati éveket nem gyűjtötték időben össze. A jövőben ilyen már nem fordulhat elő, ugyanis együttműködési megállapodást kötött a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége a SZOT Társadalombiztosítási megyei Igazgatósággal. Eszerint amelyik tag eléri a nyugdíjkorhatárt, annak a megyei igazgatóság szakemberei segítséget nyújtanak, hogy minél kevesebb utánjárással járjon a ledolgozott évek összegyűjtése. Ezzel lerövidül, illetve teljesen megszűnik az ellátatlan idő is. A hasznos kezdeményezést még azzal is segítik, hogy a társadalombiztosítási megyei igazgatóság rendszeres felmérést végez két évre előre a nyugdíjba készülők számáról, (sb) Az illetékes válaszol Egyik levélírójuk javasolta, a Béke moziban a hibás lámpát cseréljük ki, mert feltehetően ez okozza a nézők szemének a megfájdulását egy- egy film megtekintése után. A cikk megjelenését követően műszerészeink műszeresen bemérték az áramhullámosságot és a fényerőt, sőt az előadáson is figyelték, megállapítható-e a jelzett hiba. A képremegésre okot adó hibát nem találtak. Egy 300 üzemórás izzót — kismértékű feketedés miatt — lecseréltünk, de ez nem lehet oka a jelzett hibának. Szabolcs-Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat Nyíregyháza Ugranom kellett. Már negyven centire vittem, de mondhatom kimerültem. — Negyven centis magasság, még szobában se nagy eredmény. — Ki beszél magasságról? Távolba ugrottam negyven centit Az ajtótól a fotelig. Akkor beleroskadtam és veszekedtünk. — Valóban balszerencséje volt mind a három házassággal. Ilyen csinos nő és három válás! — Valóban csinosnak tataiéi? — Hogyne. Nagyon. —«Bocsánat a kérdésért, ön nős, kedves ügyvéd úr? — Hogy én? Neem — — ijedt meg az ügyvéd. — Na, ne féljen, nem akarom megkérni a kezét. — Maga úgysem jönne hozzám asszonyom, én ugyanis — szabad időmben — vitorlázórepülő vagyok. Palásti László Sipos Béla A harmadik válóper
