Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-06 / 105. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 6. DISZNÓTOR ÉS ZSIGULI... Ballagás Divatcikk, csékolódzA gerlepár Szabad a vásár! Csengeri képek Gaudeamus igitur — már próbálják a dalt. Készül az utolsó közös produkció: Most búcsúzunk és elmegyünk. Néhány nap. s friss virágfüzérek borítják az öreg iskolák falait. Alattuk végigballag a vén diák. A dalok állandóak. S a szokások? Két nagy iskola, a 110-es számú szakmunkásképző intézet és a nyíregyházi Zrínyi gimnázium tanárai és végzős diákjai válaszolnak: milyen a ballagás most. 1978- ban? 0 Búcsú Suszta László. 110-es: A ballagás szép és fontos esemény. Ünnep. Lezár egy szakaszt az életünkben és egy újat kezd. A felnőtt kort... Darabánt Ildikó, Zrínyi: Fordulópont, de nem foglalkozunk vele túl sokat, ötven százalékunk tanul tovább — minden második ember a felvételire gondol... Horváth Attila. Zrínyi: A gimnazistákat négy év fűzi egymáshoz, az iskolához. Szoros szálak. Egymástól is elbúcsúzunk, nem csak a diákélettől ... Kövér Józsefné. a Zrínyi igazgatóhelyettese: Szerintem a gyerekeknek nagyon sokat jelent a ballagás. így év közben azt látjuk, milyen sok vagány van közöttük. de ott azért mind Vérzékenyül ... Majoros Elek. a 110-es igazgatóhelyettese: Nálunk ez az egyik legnagyobb ünnep. 24 végzős osztály búcsúzik, szerényen is ötezer embert várunk. Szeretnénk minél ünnepélyesebbé tenni.. . 0 Szokások A 110-esben saját tantermükben búcsúznak a végzősök, majd az alsóbb évfoegy Riamtassorozat megrendezését — a könyvtár helyiségeiben. Azt hiszem, szerencsésen választottunk, amikor Kerülő Ferenc festőművész tárlatával kezdtük a sort. „Az egyszerű dolgok igazságát” kereső, a szabolcsi — ezen belül is elsősorban a rétközi — táj szépségét, arculatát, az itteni emberek életét, drámáját egyszerűen, tisztán, érthetően megfestő művész már a kiállítás megnyitóján nagy sikert aratott. Az érdeklődők — bár a könyvtár lyamosok sorfala között az udvarra vonulnak. Itt találkoznak a vendégekkel. Szokás meghívni az egész rokonságot. Két éve kezd szokássá válni az egyenruha. Barna öltöny, világos csíkkal, később is viselhetik. Van aki veszi, van aki csináltatja. Az egyforma ruháról az osztály a szülők szociális helyzete szerint szavazattal dönt. Ügy tudják, idén kétvagy három osztálynak lesz egyenruhája ... A Zrínyiben az évtizedes hagyományok az uralkodók. Végigjárnak minden termet, kezükben viszik kedvenc könyvüket. Vállukon, tarisznya. benne só. pogácsa, 10 fillér és egy fénykép az iskoláról. A fiúk sötétszürke ruhában, a lányok a zrínyis blúzban, midiszoknyában. Ezt veszik, vagy csináltatják, idén osztályonként változik a szabásvonal. Az utolsó osztályfőnöki órán a ballagás napján tartják, itt kapják az utolsó útravalót. Dr. Papp Sándorné; a zrínyis IV. f. osztályfőnöke: A kötelességtudatról fogok beszélni. Arról, hogy bárhol, bármilyen beosztásban dolgozzanak is. elsősorban emberként álljanak majd helyt... 0 Emlékek Szőcs Ferenc, osztályfőnök a 110-esben: A ballagás nemcsak ünnepélves. de emlékezetes esemény is. Utólag halljuk. hogy disznótor volt. vagy borjút vágtak. Nem jellemző, de ilyen is van. Ajándékba? Én annak örülök a legjobban. ha szakkönyvet kapnak ... Teremi Ferenc, osztályfőnök a 110-esben: Ajándékot mindenki kap. Karóra, magnó. rádió, lemezjátszó — ezek a slágerek. Vannak szedeklődés szunnyadozik a nemesebb, tisztább művészet iránt. Ez a meglepetés — nekünk közművelődési dolgozóknak — a kiállítás legfőbb tanulsága; jobban oda kell figyelnünk a felszín alatt lappangó, eddig nem tudatosult, még nem kristályosult igényekre, s azok kielégítésére. A tapasztalt érdeklődés megerősített bennünket abban az elhatározásban, hogy negyedévenként, félévenként sort kerítünk egy-egy megyei festőművész képeinek bemutatására. Gosztonyi Tibor 1978 rényebb ajándékok is. de általában elég nagy a flanc. Évről évre nagyobb ... Kövér Józsefné: Csak arról tudunk, amit látunk. Érettségizni már felékszerez- ve. arany nyakékkel jönnek a lányok. Volt olyan diákunk, aki ballagásra megkapta a kocsit. Amit nem látunk, azt nem tudjuk. Azt hiszem, a Zsiguli a maximum... Horváth Agnes, Zrínyi: Sokan kapnak könyvet, «vű- rűt. aranyláncot, estélyiruhát. Úgy gondolom, mindenkinek a szülei tudják, mire van szüksége, és azt kapja meg. Szerintem nincs nagyobb flanc, mint másutt... Erdei Zoltán. 110-es: Én három évvel ezelőtt voltam egy ballagáson. Akkor a bátyám személyes használati tárgyat kapott, például inget. Ma már más a divat... Csobolya István, 110-es: Ügy tudom, sokan gyűrűt kapnak, szóval értéket... Moravcsik István, 110-es: Nekem a legjobban egy magnó tetszene... Kozma Miklós. 110-es: Nem kell feltétlenül tárgynak lenni. Lehet „kápé” is. belecsúsztatva a zsebbe. Hogy mennyi? Egy ezeres ... Suszta László: Mégicsak egy emlékről van szó. és nem arról, hogy aranyból van-e, vagy sok ezret ér. Szerintem a ballagótarisznya is eszünkbe juttatja majd társainkat és az iskolát... 0 Van-e szavuk a tanároknak? Kövér Józsefné: Sajnos, nem nagyon tudjuk befolyásolni az ajándékozási szokásokat. Az iskolába csak virágot hozhatnak. Szerencsére, a többit nem látjuk ... Majoros Elek: Igyekszünk a szülői értekezleteken a szerénységre figyelmeztetni. Tizenhét-tizenyolc évesen akkor volnának igazán „gazdagok”, ha — Szőcs tanár szavait idézve — a rokonság egy leendő házi szakkönyvtár megalapozásához járulna hozzá. Ha tehetnénk, erre búzdítanánk... Baraksó Erzsébet A Szerzői Jogvédő Hivatal kimutatása szerint Gábor S. Pál melódiái hazánkban a legnépszerűbbek közé tartoznak. 1974-ben Tokióban, a Yamaha fesztiválon „Hány éjjel vártam” című dala elnyerte a II. díjat, a szerző pedig különdíjat kapott a zsűritől. 1975-ben a hollywoodi világdalfesztiválon 60 000 dalból (!) a „Hosszú forró nyár” nyerte el a „Honorable mention” díjat. A Szovjetunióban a legnépszerűbb külföldi szerzők közé tartozik, orosz szövegírója barátja, Robert Rozsgyesztvenszkij. Az NSZK-ban Hejdi Brüll énekli nagylemezre számait. „Találkozás egy régi szerelemmel”, „Nem lehet boldogságot venni”, „Kicsi gyere velem rózsát szedni” — mind sláger lett első hallásra. Azt már nyilván kevesen tudják, hogy az itthon és külföldön egyaránt népszerű komponista „civilben” rendőrorvos százados a BM. Korvin Ottó Kórházban dolgozik pszichiáterként. A „slágerkirály” fehér köpenyben, orvosi szobájában fogad. A táncdalokról csak szűkszavúan nyilatkozik: — Élethivatásom az orvosi pálya, a zeneszerzés csak hobby. Persze, a sikernek nagyon Évszázadok óta híres a csengeri vásár. Történetét az 14Ó0-as évektől jegyzik. Április 21-én is útra kelt a so- kadalom. Jöttek a környékbeliek, hogy adjanak, vegyenek. A rövid-, kötött- és divatáru soron a sátorállítás jelenlegi rendje hat évvel ezelőtt alakult ki. Az első helyet a járásbeliek, a mátészalkai kiskereskedők foglalják el. őket követik a nyíregyháziak, a más járás meg megyebeliek. Az áru ízletes elrendezésében minőség és színelrendezésben, a választék áttekinthetőségében két nyíregyházi kiskereskedő mutatta a példát. A vásároknak örök gondja — a guggoló kereskedelemtől a céhes világtól napjainkig —, hogy hol húzzák meg a tisztesség határát. Ma is sok gondot jelent az érdekvédelmi szervezetnek az adóarányok kialakítása. Hogy ez milyen régi keletű, arról tanúskodik az Árpád-házi Kálmán király által megfogalmaztatott törvény: „Az olyan kalmárok, akik csak azért űznek kereskedést áruikkal, hogy meggazdagodjanak, kétszerezzék meg régi adójukat; de a szegények, akik vásárból élnek, a szokott adót fizessék. Aki az ő tulajdon házi javaiból árul valamit a vásáron, az adózzék Szent István törvénye szerint.” Kiss Györgyné debreceni divatkötöttáru kiskereskedő sátrában bejelentés nélküli alkalmazott árult. A sátor mögötti kocsiban egy férfi örülök, de sohasem gondoltam arra, hogy a zene kedvéért szakítsak az orvosi hivatással. A zene — így a zeneszerzés is — kikapcsolódás számomra, semmi több. Hogy ez mennyire így van, azt kollégáinak és betegeinek véleménye támasztja alá, akik közül mindenki ismeri dr. Gábor S. Pált, a pszichiátert, de csak kevesen Gábor S. Pált, a zeneszerzőt. — így van ez jól, hiszen a beteg gyógyulni jön hozzánk, nem zenét hallgatni. Bár lehetséges, hogy a jövőben erre is sor kerül. _ ? — Világszerte kísérletek folynak a zeneterápiával, s az eddig elért eredmények bizonyítják, hogy a zene gyógyító hatású bizonyos esetekben. Természetesen nem a beat, hanem a barokk és a klasszikus zenéről van szó. — Mi lehet az oka annak, hogy napjainkban egyre több fiatal arcot látni a kórházak idegosztályain? — Rohanó korban élünk, szokták ilyenkor mondogatni* de nem ez a helyes válasz. Kétségtelen, hogy nagyon sok foglalkozási ágban, így a rendőröknél is, fokozott stresszhatásnak vannak kitéve az emberek, de megfelelő Malacnézőben. (Császár Csaba felv.) pihent ugyan, de a cégtulajdonost közel és távol nem találták meg. Erdélyi Dezső- né móri kiskereskedő helyett is egy bejelentés nélküli férfi árult. Ebben a vásári utcában Illés Sándorné nyíregyházi használtcikk-kiskereskedő sátrában több volt az új holmi, mint a használt. A sátor zömét vadonatúj műbőr és jer- seykabátok töltötték meg. Származásuk tanúsítására 1974-ből 75-ből származó számlák is előkerültek. Tasnádi Istvánná használtcikk-kiskereskedő földön kiterített motyója között szemüvegek — gyógyszemüvegek — vártak vevőre. És ami még ettől is elképesztőbb: ottlétünkkor is volt „páciens”, aki próbált... A vásár látképét a csengeri ÁFÉSZ-étterem sebtében összetákolt, fóliával bevont sátra rontotta a legjobban. Árultak itt italt minden mennyiségben és sütöttek la- cipecsenyét. Hozzájuk csak Gere Józsefné mezőcsáti laci- pecsenyés standját lehetett hasonlítani. Mindkét cég hússütő serpenyőjéből serce- gett a forró zsír boldogra, boldogtalanra. És ami ezen is túltett: a gázpalackok mindkét helyen robbanásveszélyesen szinte a serpenyő alatt kaptak helyet... Ezekkel együtt jó vásár, nagyvásár volt a csengeri, — állították vevők és kiskereskedők. Sigér Imre életmóddal a stresszhatások káros hatásai nagymértékben kiküszöbölhetők, megszűntet- hetők. — Van-e valami receptje ezzel kapcsolatban a pszichiáternek? — Egyfelől a jó munkahelyi légkör, másfelől a szabad idő valóban szabad idő legyen. Talán szentségtörésnek tűnik, amit mondok, de a szabad időben soha ne dolgozzunk, ne vigyük haza munkahelyi gondjainkat. Menjünk színházba, hangversenyre, múzeumba, moziba — az itt szerzett élményeknek ugyanis nemcsak kulturális, hanem egészségügyi jelentőségük is van. És természetesen sokat mozogjunk, sportoljunk, kiránduljunk. Szeretném faggatni készülő új nagylemezéről, de ő újra hivatásáról beszél. — Korszerű szemléletű neurózisosztályon dolgozom, kollégáim is az új gyógyítási módszereket részesítik előnyben. Azon munkálkodunk, hogy minél jobban megismerjük az emberi lélek rejtelmeit, kutatjuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel még jobb eredményeket érünk el a gyógyításban. Yezdm János Védőnők N egyven évvel ezelőtt, főiként falun, még gyakori volt a járvány a fertőzött kútvizektől, s nemegyszer előfordult, hogy a tuiberkulózisos nagyszülővel egy fedél alatt éltek a fiatalok. Ilyenkor sok múlott a védőnőn, hogy megakadályozza a betegségek továbbterjedését. Ma, az anya- és csecsemővédelem, a felkészítés az anyaságra, a terhesgondozás, a serdülőkori egészséges életmódra nevelés, a családi, személyi higiénie, a munkahelyi viszonyok ellenőrzése mind-mind a védőnő feladatkörébe tartozik. Tehát nemcsak egészségügyi dolgozó, hanem kicsit pedagógus, kicsit pszichológus is. Munkájának társadalmi jelentősége van. A korszerű egészségügyi ellátás magasabb fokon képzett szakembereket követel. Hazánkban ötvenéves a védőnőképzés, melyet most három éve emeltek felsőfokú oktatási szintre. Budapesten, a San Marco utcában, az óbudai kertes házak csendes környezetében van az egészségügyi főiskola védőnőkép- ző szakja. A szegedi kihelyezett tagozattal együtt 450 hallgatója van. A hároméves főiskola 160 első végzős növendéke a közeljövőben veszi át diplomáját, s majd elfoglalja pályázat útján elnyert munkahelyét. Érdekes módon, a fiatal védőnőjelöltek kétharmada vidéki falusi életet választott. Érthető. A nyári gyakorlat alatt — melyeket a vidéki szülőotthonokban, kórházak szülészeti, gyermekgyógyászati osztályán töltöttek — megismerték az intézmények vonzás- körzetét is, közelebb kerültek a falun élő emberekhez, megszerették világukat. Sőt az utolsó évben hat hetet dolgoztak a községi védőnők mellett. Megéri-e a szabad időt rabló, feszített munka? — tehetné fel a kérdést a 2400 forint kezdő fizetésű főiskolás védőnő. Ha elhivatottságot érez, feltétlen. De csak az válassza ezt a hivatást, aki vállalni tudja az állandó készenlétet, a hóban, esőben, sárdagasztó csizmában járást, kerékpározást kabáttépő szélben — a kötetlen munkaidőt a nap huszonnégy órájában. Ez a pálya csak azoknak való, akik szeretik az embereket. H. A. Munkaszobák, rendelő Bővítés a vízműnél A Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál készül a régi épület szomszédságában egy új, háromemeletes szociális épület és irodaház, mintegy 15 millió forintos költséggel. A létesítmény minden szintje össze lesz kapcsolva a már meglévő épülettel, és így tulajdonképpen egy ötletesen végrehajtott bővítésnek vehető. A földszinten szép váróteret alakítanak ki, s ebben az épületszárnyban kerül berendezésre az üzemorvosi rendelő is. Az épület jól illeszkedik a környék képéhez, mert a homlokzatát fehér színű mur- vazuzalékos habarccsal képezik ki. A mázolt felület ko- baltkék lesz. A kivitelezők úgy dolgoznak, hogy a jövő év első felében átadhassák a létesítményt a SZAVICSAV dolgozói. (cselényi) Kerülő Ferenc tárlata Ibrányban A falu a giccsárusok paradicsoma. A lakásokban sorozatban gyártott, négyzetméterre eladott „festmények”, a személygépkocsikban „integető kéz” „bólogató kutya” stb. jelzik a tömény giccs burjánzását. Az ízléstelenséget, a banalitást, a hamis illúziókat nyújtó giccs ellen régóta „harcolunk”. Ez a „harc” sem adminisztratív intézkedésekkel, sem művészetelméleti, esztétikai ismeretek terjesztésével nem vihető teljes győzelemre, csak akkor, ha be is mutatjuk, milyen az igazi művészet. A valódi művészet erejét, hatását kell tehát szembeszegeznünk az álművészettel! E gondolatok jegyében határozta el az Ibrányi Nagyközségi és Körzeti Könyvtár négy helyiségében is alig fértek el — csak késő este távoztak. A megnyitó óta eltelt idő alatt csaknem ezren (szocialista brigádok, gimnáziumi és általános iskolai tanulók stb.) tekintették meg a kiállítást, köztük néhány író vendég is. (Horgas Béla, Le- vendel Júlia, Majtényi Zoltán.) Nyolc festmény már az első napon gazdára talált. Az, hogy a kiállítást a könyvtár helyiségeiben rendeztük, előnyösen befolyásolta a tárlat sikerét. Egyrészt azért, mert a festmények otthonos, esztétikus környezetbe kerültek, másrészt amiatt, mert a könyvtár napi 08—18 óráig tart nyitva, s állandóan van tárlatvezetés. Sohasem gondoltuk, hogy községünkben ilyen mohó érÁ rendőrorvos slágerei
