Kelet-Magyarország, 1978. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-31 / 126. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. május 31. CIGANYSORS 78 Kettős falat dönteni □ Egyik cigány származású pedagógus azt mondta: annak szenteli hivatását, hogy olyan embereket neveljen a cigánygyerekekből, akiknek felnőtt korukra legfeljebb csak az arcszínűk lesz más. Egy másik úgy vélekedett: olyan iskolát keres, ahol nincsenek cigánygyerekek, mert nem akar szemlesütve járni a fajtája miatt... Évadzáró hangverseny A szimfonikus zenekart Fehér Ottó vezényli. (Paál László felvétele) Hol is keressük a valóságot? Valahol a két véglet között, hiszen ma még naiv álom, hogy ahol a család, a környezet nem segít, egymagában az iskola mindent megold, mint ahogy az sem igaz, hogy szemlesütve kell járni minden gyerek miatt. Nem kell sok évre visszanyúlni ahhoz, amikor sem tanács, sem iskola nem tudta, hány iskolás korú él a telepen, mert még anyaköny- veztetni sem mentek el, ma kórházban szül a cigány asz- szony, s sok helyen óvodába járatja gyermekét. Á gyerek sínyli meg Az óvoda sajnos még nem általános: a megyében öt önálló cigányóvodai csoport működik, de lassan a falusi óvodákban is megszokott már a cigányóvodás. Falat, méghozzá kettős falat kell ledönteni, míg ez általános lesz, mert nemcsak a cigányokat kell meggyőzni az óvodai nevelés fontosságáról, a vegyes óvodákban is van ellenállás. Más a helyzet az óvodába nem járók iskolai előkészítőjén, amelyen már minden gyerek részt vesz, s nyilván ennek is tudható be, Jiogy 98 —99 százalékos a cigánytanulók beiskolázása. Nem ilyen jó viszont az iskolába járás, amelynek fontosságát az iskolázatlan szülő sokszor nem képes megérteni. Bírság bírságot követ, aztán ez is elmarad, mert a szülő felelőtlenségét így is a gyerek sínyli meg. Változik, javul a helyzet azokon a helyeken, ahol a nevelők egyéni hangvétellel, közvetlen kontaktus kialakításával igyekeznek segíteni a cigánygyerekek beilleszkedését, feloldják gátlásaikat, ahol erősödött a kapcsolat az iskola és a cigányszülők között, ahol speciális szülői értekezleteken, bemutató tanításokon, fogadóórákon értetik meg a tanulás fontosságát. Tanulásukat segíti, hogy a legtöbb helyen ingyen, vagy minimális összegért kapják meg a tanszereket, hogy milliókkal támogatja a megyei tanács óvodai és iskolai napközis étkeztetésüket. , Épült, de lebontották... E sokoldalú gondoskodás eredménye, hogy csökken a lemorzsolódás: míg 1972-ben a cigánytanulók 27,2 százaléka vesztett évet, addig tavaly már csak 17,9 százalékuk. Az eredmények ellenére is lényegesen magasabb hiányzási átlaguk, s közülük kerül ki a bukottak és a túl- korosak zöme. Bár jól bevált megyénkben a cigány- osztályok működtetése — kevesebb volt a bukás, a lemorzsolódás, a mulasztás — ez év szeptemberétől megszűnik az önálló cigányiskola, mert a közösségbe való beilleszkedésük a vegyes osztályokban hatékonyabban oldható meg. Ma ott tartunk, hogy a cigánytanulók 40 százaléka időben elvégzi a nyolc osztályt, s 8—10 százalékra tehető azok száma, akik — többnyire túlkorosságuk miatt — esti iskolában fejezik be tanulmányaikat. S mi van utána? Korábban a minél hamarabb keresni akarás volt a jellemző, de az utóbbi években több tanulót sikerült beiskolázni elsősorban a szakmunkás- képzőkbe. Tavaly a végzettek 6,7 százaléka jelentkezett középiskolába, ahol tanulmányi ösztöndíjjal, segélyekkel támogatják őket. Az idén végzettek közül 24 a közép-, 334 a szakmunkásképző iskolákba jelentkezők száma. Ha művelődésüket, kultúrájukat nézzük, az is alap ve-’ tőén függ össze iskolai végzettségükkel. A közép és idősebb korosztály összejövetelei kizárólag családi eseményekre korlátozódnak, előrelépés azoknál van, akik az iskolában énekkarok, tánccsoportok, irodalmi színpadok tagjai voltak. Nem kisebb az összefüggés a tanulás és a cigányság egészség- kultúrája között. Mert igaz, hogy a tanácsok már a cigánytelepeken is megoldották az ivóvízellátásukat, épültek szeméttárolók, vécék, ám ezeket sok helyen lebontották, mert szükségtelennek tartották őket. Ma is gyakori vendégek a telepeken a KÖJÁLL dolgozói, mert a fertőtlenítésre most is szükség van, a fej tetvesség ma sem ismeretlen fogalom. Az eredmények elsősorban az új helyre költöző családoknál mérhetők: a régi életforma szabta szigorú kötöttségek fellazulnak, a sajátos cigányszokások kihalóban vannak. Életformájukkal, eddigi telepi életükkel magyarázható, hogy kevés az öregek száma, közöttük pedig még nagyobb a beteg, magatehetetlen emberek aránya. A segítségadás ennek ellenére sem könnyű, gondozásukról, szociális otthoni elhelyezésükről hallani sem akarnak. Figyelem a kisebbségre A végére maradt, pedig megítélésük szempontjából a legfontosabb állampolgári magatartásuk megfogalmazása, ám ez érthetetlen lenne, • ha elvonatkoztatnánk munkába állásuktól, lakás- kultúrájuk változásától, tanulásuktól. Akik tanulnak, akik dolgoznak, akik emberi körülmények között laknak, könnyebb, gyorsabb a beilleszkedés, közülük kerül ki a 38 párttag, a 36 tanácstag, a 32 népfrontbizottsági tag, ők szerveztek önkéntes rendőri csoportokat, többségük betartja törvényeinket. De ott van a kisebbség, akikkel szinte állandóan baj van. A telepeken élők közül kerül ki a nem dolgozók hada, ők kerülnek összetűzésbe törvényeinkkel, miattuk ítéljük el általában a cigányságot. Igaz, van tennivaló a most lépést váltó családok körében is, hisz köztük is sok még aki azt sem becsüli, amit jószerint ingyen kapott, köztük is van, aki italra költi a gyereknek juttatott tanszersegélyt, az új ház mellett sem épül fel mindig a vécé, s köztük is többen csak jogaikat ismerik, de a kötelességeket nem. Sorozatunkat kérdéssel kezdtük: milyenek is ma a cigányok? A végére egy másik kérdés maradt: milyenek lesznek nálunk a cigányok? Olyanok, amilyenekké formáljuk, neveljük őket. Ám ebben a nevelésben nemcsak a társadalom humanitásának kell érvényesülni, hanem a társadalom szigorának is a munkakerülőkkel, az alkoholistákkal, a bűnözőkkel szemben. Balogh József (Vége) Május 28-án, vasárnap 19 órai kezdettel hangzott ei a hangversenyévad utolsó hangversenye a megyei művelődési központ nagytermében, ahol szinte keresztmetszetét kaptuk azoknak a műfajoknak, régi és kortársszerzők műveinek, melyek megszólaltak az évközi hangversenyek alkalmával. Két Bach-mű hangzott el a műsor elején. A d-moll versenyművet hegedűn Pál- kövi Mária, oboán Sz. Me- gyer Márta tolmácsolta a zenekar kíséretével. Játékuk — Csatolja be a biztonsági övét, indítsa a motort. Irány- jelzés után indulhatunk — hangzik az utolsó eligazítás. — Igen — így a válasz, s a vizsgázó kicsit remegő kézzel kapcsolja a műszereket, próbálja ugyanúgy kezelni az autót, mint a gyakorlati oktatás harminc órája alatt tette. Naponta 40—50 alkalommal hangzik el a fenti beszélgetés az Autóközlekedési Tanintézet rutinpályáján Nyíregyházán. Bóják között Nagy Istvánná kicsit izgatottan ül a volán mögé. Utolsó simítás a ruhán, egy pillantás a műszerfalra, minden rendben, elindul. A gyakorlati vizsga első részében az úgynevezett rutinfeladatokat kell megoldani. A kihelyezett bóják közt „szlalomo- zik”, a parkolóhelynek titulált oszlopok vonalába áll be, mintha a városi közlekedésben lenne. — A rutinfeladatokat sikeresen oldotta meg — értékel Gergely Elemér vizsgabiztos. — Menjünk a forgalomba, ott a közlekedési szabályok betartásával, de dinamikusan haladjon. A kezdeti vizsgadrukk lassan felenged. Nagyné biztonságosan alkalmazza az eddig elsajátítottakat. Ha nem lenne a kocsin az ATI jelzése, talán nem is hinnénk, hogy kezdő ül a volánnál. — Azért akartam jogosítványt szerezni — mondja a sikeres vizsga után a vas.- és fémipari szövetkezet betanított munkása —, mert a férjemmel egy helyen dolgozunk, s így mindketten vezethetnénk a kocsit, ha munkába jövünk. Rókabokorból messze lenne busszal bejárni. Aztán, ha a gyermekgondozási szabadságra megyek, könnyebben mozoghatnék a „ kicsivel. Nagy a tét Nagyon fiatal vizsgázó foglalja el a vezetői helyet a komagas rendű hangszerkultúrát képviselt. A Kromatikus Fantáziát és Fugát Fesztóry Ágnes zongorázta. Gyönyörködtető volt a hangszerkezelés, a muzikális alakzatok, dallamok, ritmusok, harmóni. ák hangzását páratlanul finom és fogékony életre keltése. A műsor első felét Vivaldi: Stabat Mater-je zárta be G. Simon Zsuzsa operaénekesnő előadásában, a zenekar kíséretével. Molnár László karmester vezényletével. Szünet után az Ifjú Zenecsiban. Tóth Károly már ötödször jött gyakorlati ismereteiről számot adni. Nagy a tét: ha most sem sikerül a vizsgája, az április 1-i új rendelet értelmében pályaalkalmassági vizsgálatra kell mennie Budapestre. Ott orvosi, pszichológiai, közlekedési és műszaki szempontból is elbírálják: a húszéves fiatalember alkalmas-e gépjármű vezetésére. — Sajnos, ezen a forgalmi vizsgán sem felelt meg — összegzi véleményét Gergely Elemér. — A legnagyobb hibának azt tartom, hogy a helyzetfelismerése nem követi a forgalom ritmusát, figyelme megoszlik, későn veszi észre az akadályt, így nincs ideje cselekedni. Jóval kevesebben akadnak olyan vizsgázók, akiket valamelyik családtag oktat, s így nem vesznek részt az ATI vagy az MHSZ tanfolyamán. Varga Istvánná a saját kocsijukon tanult vezetni, a férje oktatási engedélyt kapott a rendőrségtől. Pótfékkel, TPáll Sándor sényői lakos az elmúlt év október 9-én este a sényői vendéglőben szórakozott. A fiatalok táncoltak és mivel Páll nem gondoskodott előre partnerről, elhívta táncolni az Sz. Ferenc társaságában lévő lányt. Amikor a táncnak vége lett, a lány közölte Páll Sándorral, hogy nem megy vele többet táncolni. Páll a sértést úgy akarta lerendezni, hogy kihívta a vendéglőből Sz. Ferenc testvérét, majd Sz. Ferencet is. Sz. Ferencnek azt hazudta, hogy a testvére szemtelenke- dik vele. Amikor kiértek, anélkül, hogy bárki is szólt volna valamit. Páll ökle máris Sz. Ferenc arcába sújtott, aki az ütéstől eszméletét veszítve elesett. L. Fe- - rencnek, aki látta az esetet, barátok Kórusa adott elő néhány számot. Az énekkar a kórusművészet örökszép alkotásainak hűséges tolmá- csolója. karnagya Gebri József. Utolsó számként Farkas Ferenc: Lírikus kantátája hangzott el a Nyíregyházi Vegyes Kar és Zenekar előadásában, Fehér Ottó vezényletével. A magas zenekultúra utat talált a legnagyobb nyilvánossághoz, anélkül, hogy bármit is veszített volna fensőbbségéből. Vikár Sándor jelzéssel látták el az autót, s most ezen vizsgázik. Délig húszán — Akik egyénileg készülnek fel, viszonylag jobb helyzetben vannak, mint a többiek — magyarázza a sikeres vizsga után Papp Gyula vizsgabiztos. — Gyakrabban vezetnek az otthoni kocsin, s a műszerek, a forgalmi ismeretek elsajátítása is hosszabb idő eredménye, így alaposabban bevésődik, mint egy tanfolyam után. — A férjem hegesztő, és ez a munka nagyon gyengíti a szemét, így én is segíthetnék neki a vezetésben, ezért akartam jogosítványt szerezni — száll ki az asszony a kocsiból. Dél felé lassan elnéptelenedik a tanárképző főiskola mögött a rutinpálya. Beszámoltak a megszerzett ismereteikből a motor-, az autó- és a vontatóvezetők. Legalább hússzal többen érezhetik zsebükben a jogosítványt ezen a napon. Tóth Kornélia Páll megjegyezte: örüljetek, hogy úri emberrel van dolgotok, és nem rugdostam össze a haverodat. Sz. Ferenc időközben magához tért és közölte, hogy feljelenti Pálit a rendőrségen. Ekkor Páll több tanú jelenlétében megfenyegette a sértettet, hogy addig él. ha fel meri jelenteni. Sz. Ferenc orvoshoz ment, aki megállapította, hogy az ütéstől arccsonttörést és agyrázkódást szenvedett, melynek a tényleges gyógytartama 4 hétre tehető. Páll Sándort a bíróság súlyos testi sértés bűntettében találta bűnösnek, amiért 4 hónapi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. Templomvásárlás K i vesz ma templomot, és mennyibe kerül? A kérdés meghökkentő ugyan, de nem légből kapott. Van eladó templom és vevő is akad a nem mindennapos „árura”... — Szeretném megvenni az egyik kis templomot Papos községben. Már tárgyalásban vagyunk az egyházközség vezetőivel — mondja dr. Erdész Sándor, a sóstói múzeumfalu igazgatója. — Itt ugyanis építettek egy újat, egy modernet és a régi, XIV. századból származó műemlék templom üresen áll. Nekünk pedig éppen jó lenne a múzeumfaluba, ugyanis jelenleg erről az egy templomról tudunk, ami eladó... Mi az útja, módja annak, hogy az egyezség létrejöjjön? — Először az egyházközség vezetőinek kellett nyilatkozni. Ők azt mondják, eladó, de a felettes érsekségnek is jóvá kell hagyni a vételt. Mennyi az ára a templomnak? Vagy ez „üzleti titok” jelenleg? — összeget valóban nem mondhatok, hisz’ a múzeum érdeke az, hogy elfogadható áron meg tudjuk vásárolni a paposi római katolikus műemléki templomot. Hivatalos becslést kell kérnünk. Ezt az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat szakemberei végzik el, a mai forgalmi értéket véve alapul. Az más kérdés, hogy egy műemlék (amely a régi korok művészeti értékeinek ránk maradt emlékeit őrzi és közkinccsé válik) mindig többet ér, mint amennyi forintban kifejezhető... Hogyan „utazik” a kis templom Paposról a nyíregyházi Sóstóra? — Kerekeken. Szakemberek szétszedik a zömében téglából épült falakat és a sóstói múzeumfaluban ugyanúgy felépítik... Mikor láthatjuk az új helyén? — Valószínű két év is beletelik, amíg a falak műemléki feltárásával, a falkutatással végzünk, lebonyolítjuk az átköltöztetést és felépítést. — Torony is van hozzá? — Sajnos, tornyot nem tudtunk venni, nincs a kis templomnak tornya, azt nekünk kell külön beszerezni, megépíteni. De így is örülünk, hogy nyélbe üthetjük a templomvásárlást, gazdagodhat vele az épülő sóstói múzeumfalu... Páll Géza Öt bukással alkalmatlan? „Nem követi a forgalom ritmisát...“ Négy hónap az „úri embernek“ m. t.
